Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-19 / 16. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLEPt JÁRÁS ES CESL XIX. ÉVFOLYAM, 16. SZÁM 1975. JANUÁR 19., VASÁRNAP Felismerik feladataikat Továbbra is termelnek zöldségfélét Vezetőségválasztó párttaggyúlés az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetben rek megfelelő felhasználásá­val is megtakarításokat ér­hetnek el. A növényvédelem­ben a gépi technikák al­kalmazása ugyancsak figyel­met érdemel. Mivel a Sza­badság Tsz terméshozamai­nak jelentős része az orszá­gos átlag felett van, az előbb- relépés már nenezebb és na­gyobb feladatot ró a tagság­ra és a vezetőségre egyaránt. A párttagságtól várják, hogy példamutató munkával járul­jon hozzá az eredmények to­vábbi fokozásához. A szervezeti szabályzat mó­dosításával kapcsolatban el­hangzott vélemény, hogy az ajánlók felelőssége ne érjen véget azzal, hogy az általuk javasolt személyt felveszik a párt­ba. Álljanak továbbra is mellet­te, hiszen a belépőt kép­zett marxistává kell nevelni, s ez nem megy egyik napról a másikra. Felhívták a fi­gyelmet arra is, hogy a jö­vőben szorgalmazni kell a családi és társadalmi ünnep­ségek szervezését, hiszen ezek is a szocialista életforma meg­nyilvánulásai. Szervezetten és aktivan Radeczky László felszóla­lásában a község területén folyó hasonló pártrendez­vények eddigi tapasztalatai­ról beszélt, amelyekből a párttagság szervezetten és aktívan kiveszi részét. Meg­állapítható, hogy az albertir­sai kommunisták is alaposan áttanulmányozták a doku­mentumokat, amelyeket egyet­értésükkel megerősítettek. A gazdasági munka jelen­legi feladatairól szólva el­mondotta, hogy minden ter­melőüzemben adott a lehe­tőség a takarékosságra. Ele­mezni kell a jelenlegi hely­zetet és ennek megfelelően hozni intézkedéseket. Ha mindenki csak egy csekély megtakarítást ér el a saját területén, tekintélyes summa kerekedik ki. Az irányelvek a szocializ­mus magasabb színvonalú építését tűzik célul. A párt XI. kongresszusá­nak határozataiból a fel­adatokat a termelőszövet­kezet sajátos viszonyai között kell megvalósítani, hiszen a kisebb közösség ez­által járulhat hozzá az or­szágos célok eléréséhez. A nagyközségi pártbizottság titkára beszéde végén az ed­digi vezetőség tagjainak fe­jezte ki elismerését és köszö­netét á végzett munkáért,, to­vábbi sikeres közreműkö­désre buzdítva őket. Minden erőt a végrehajtásra A vezetőségválasztó tag­gyűlés további részében — a jelölőbizottság javaslatai alapján — titkos szavazással megválasztották a hat veze­tőségi tagot, a nagyközségi pártértekezleten részt vevő huszonöt küldöttet. Az alap­szervezet tagsága egyhangú­lag Harmati Lászlót válasz­totta ismét titkárrá. Lábai László, a párt Pest megyei bizottsága nevében üdvözölte a megválasztott új vezetőséget. Felhívta a fi­gyelmüket, hogy az elkövet­kező időszakban sok fontos XI. kongresszust követően a határozatok végrehajtására kell összpontosítani minden törekvést. Arra kérte a kom­munistákat, támogassák mun­kájukkal az új vezetőséget, fejtsenek ki széles körű po­litikai tevékenységet. T. T. Hasznos kiadvány: Pályaválasztási tájékoztató Gyakran forog közkézen az általános iskolát végző nyol­cadikosok körében és a kö­zépiskolások között is a pó- lyaválasztási tanácsadó füzet. Ez a hasznos kiadvány az ed­digi, több éves tapasztala­tok alapján igen tárgyilago­san tárja a fiatalok elé azo­kat a lehetőségeket, melye­ket számukra szőkébb ha­zájuk, Pest mégye kínál. Az üzemekben, gyárakban nem­csak segéd- és betanított munkásokra, hanem elsősor­ban jól képzett, fiatal szak­emberekre van szükség, Ceg­léden vasipari szakmát lá­nyok is választhatnak. Újítók szombatja Az ÉVIG sok támogatást ad újítóinak, hogy elképze­léseiket kivitelezhessék. Az újítók szerződést köthetnek a vállalattal erre, lehetősé­get kapnak, hogy a szabad szombatokon bejöhessenek a gyárba az újítással foglalkoz­ni, vagy munkaidejükön túl ott maradhassanak ennek ér­dekében. Az elfogadott újí­tások bevezetését a gyár nem késlelteti. Szabad szombat Albertirsa felé zakatol a vo­nat, majd, hogy levesnóta rit­musát csattogják a kerekek, délre jár az idő. A csomag­tartók, mint az ülések, épp úgy megteltek. Látszik, sen­ki nem utazik üres kézzel. — A héten vágtunk, kósto­lót viszek a fiamékhoz — új­ságolja egy termetes asszony. — Mióta pesti lett belőle, nem jár haza disznótorba. Szalonna, sonka, kolbász, per­sze kell nekik. Viszem a kós­tolót, azután megmondhatják: ilyen legyen, milyen legyen, amit maguknak szeretnének. — Én meg csak a városban jártam, szabad szombat volt, vásárolni jöttem — szól a másik. "•» — Közeli faluban lakik3 — Abban. Majdnem tanyán. — A városi ellátás csak jobb... — Nekünk Mikebudán meg­van, ami kell. Rossz szót nem szólhatnék a boltunkra. Csak hát szabad szombat volt. — A termelőszövetkezet­ben? , — Nem. A gyárban. A mi kis gyárunkban: a kaptafa­üzemben. Asszonyoknak va­ló dolog, s ráadásul házhoz jött a munkaalkalom, oda te­lepült, a mi kis falunk kellős közepébe, soha jobb helyre! Jól keresek, jól keresünk va­lamennyien. A legkisebb gye­rekek óvodába járnak, az óvodát a vállalat támogatja, így már szeretek falun élni. Néha, szombaton meglátoga­tom a várost — aztán el is köszönök tőle. ' Zakatol á vonat. Hamarosan Albertirsához érünk. Tégla falú „sertésfalu’ Az egyesült törteli Dózsa Termelőszövetkezet korszerű sertéstelepén több ezer jószágot tartanak. Éves tervükben fi­gyelemmel tartott helyen szerepel a telep munkája, mellyel a lakosság húsellátásának javítását segítik. Apáti-Tóth Sándor felvétele AZ UTÁNPÓTLÁSRÓL Sokat fejlődtek a kézilabdás lányok Várják a jelentkezőket A Ceglédi VSE női kézi- labda-szakosztál jóénak ifjúsá­gi együttese a megyei ifjúsági bajnokságban szerepel. Az el­múlt év bajnoki mérkőzésein összesen 21-en léptek pá­lyára. Az alábbi névsor is mu­tatja, hogy sok fiatal kapott játéklehetőséget. Sokan van­nak, különösen azért, mert az ifjúságiak legjobbjai időnként a felnőttek között kaptak he­lyei! Legtöbbször játszottak: Farkas (19), Vígh (18), Zsilka (18), Fodor (18), Szelei (16), Kiss K. (15), Katona (15), Ko­csis (14), Kemencés (14), Zsar- nócziú (12), Szabó (12), Tóth (11) — a szám mérkőzéseik száma. Rajtuk kívül még Domonkos, Takács, Türei, Csurgai, Deli, Öze, Magyar, Molnár és Sárik lépett pályá­ra. A legtöbb gólt Zsarnóczki (81), Fodor (53), Zsilka (24), Katona (17), Kovács (15) és Magyar (12) lőtte. Végeredményben a CVSE a harmadik helyet szerezte meg, 33 ponttal. Első a nagykőrösi ITSK 40, második az SZTK 36 ponttal. A bajnokságon kí­vül a leányok resztvettek a Dunakanyar Kupán, az Orszá- gos Ifjúsági Kupán, s egy szlovák túrán is voltak. Szelei két alkalommal is a torna legjobb kapusának bizonyult. Mint Csendes György edző elmondotta, a fiatalok — kü­lönösen azok, akik felkerül­tek az első csapatba sokat fejlődtek. De a többiek is szorgalmasak, tanulni vágyók. Bizonyításra, bemutatására mindenki lehetőséget kapott. Az edzőtől érdeklődtem: — Milyen az utánpótlásuk? — Most többen átkerültek a felnőttek közé, így tavasszal várhatóan gyengébb teljesít­ményre lesznek képesek, de azért a megszerzett harmadik helyet szeretnénk megtartani. Ősszel több leányt toboroz­tunk, eddig még csak a játék alapjaival ismerkedtek meg. Komoly feladat vár rájuk, hi­szen nagyon sokat kell tanul­niuk. A gyors fejlődésben so­kat segítenek a mérkőzések, ezért szeretnénk több tornán elindulni, s ott erősebb ellen­felekkel találkozni. — Az edzéseken láttam, hogy szép számmal vannak, de többségük alacsony növé­sű. Nem hátrány ez? — De, mindenképpen az. Mivel a termet a játék egyik meghatározója is, kevés jó át­lövővel rendelkezünk. Éppen ezért különösen a magasabb növésű lányok jelentkezését várjuk. Ez persze nem jelen­ti azt, hogy a kisebbek ne jöj­jenek! Mindenkit szívesen lá­tunk, valamennyiükkel fog­lalkozunk, s ha nem is lesz­nek mindannyian verseny­sportolók, legalább egészséges sportbarátok lesznek. Az ifjúsági csapat edzőjénél, Csendes Györgynénél még lehet jelentkezni. Az elzése- ket a Táncsics Mihály általá­nos iskola tornatermében tart­ják. Hétfőn este 6—8 óráig csak az ifjúságiak vannak ott, így az a legmegfelelőbb, ha az újak akkor jelentkeznek. U. L. Harminc éve történt (I.) Földosztás Abonyban Az embereket bizakodás töltötte el olajat, benzint a szovjet város- parancsnokság adta. Később Debrecenbe, Budapestre, K-is-' terenyére kellett menni üzem­anyagért. A földreformról sokat be­széltek az emberek. Az Ideig­lenes Nemzetgyűlés nyilatko­zatát, melyben földreformot ígért, 1944. december 21-én hallgatták néhányan a rádió­ban. Mások a Vörös Hadsereg lapjában olvastak róla. 1945 januárban a Szapáry-tanyán gyűlést tartottak a cselédek, és követelték a földosztást Rö­videsen rózsaszínű plakátokon megjelent a Szovjetunióval költött fegyverszünet híre, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány nyilatkozatából a földreformról szóló rész. Győrfy-kollégisták is jártak Abonyban és tájékoztatták a lakosságot a készülő földre­formról. Az abonyi kiadású Munkás Üjság is foglalkozik az agrárkérdéssel, és segíti a felvilágosító tevékenységet. FEBRUÁR ELEJÉN a nemzetgyűlés megkezdte a földreformról szóló törvény tárgyalását. Mivel az ország nagyobb része még akkor front volt, csak a felszabadult területekről lehetett összehív­ni az embereket Debrecenbe. Abonyt Válóczi János képvi­selte. Márciusban mát- szinte forrtak az emberek, égtek a türelmetlenségtől. 15-én, mi­kor Debrecenben a pártközi értekezlet elfogadta a földre­formról szóló rendeletet, Abonyban nagygyűlést tartot­tak. Ezen több ezer ember vett részit, és követelte a földosz­tást. Fehér Jánosné (Folytatjuk) bevetve. Töretlenül állt a ku­korica, még a cukorrépát sem szedték fel. — Az MKP mert cselekedni először. Felrázta az embereket, és cselekvésre ösztönzött min­denkit. A később megalakuló demokratikus pártokkal egyet­értve megalakította a nemzeti bizottságot, a termelési bizott­ságot. Kiosztotta a földöket először megművelésre, majd tulajdonba adta a 600-as ren­delet megjelenésekor. A sok gond között a legsú­lyosabbat a parlagon maradt földek jelentették. A földbirto­kosok elmenekültek. A gazda­ságokra intézők, ispánok ügyeltek. — MI LESZ A FÖLDDEL? — kérdezték a cselédek és a község lakói. De már nemcsak a szántásra — vetésre gondol­tak, hanem a tulajdonjog megváltozására is. Az 1945 februárjában meg­alakult termelési bizottság, melynek tagjai kisgazdák és szegényparasztok voltak, Te­rek Pál, Csík István, Válóczi János vezetésével, megindítot­ta a mezőgazdasági munkát. Összeírta a gazdátlan földeket, és holdanként kiadta műve­lésre. összesen 937 holdat. Ki­mutatást készített a mezőgaz­dasági gépekről. Akkor derült ki, hogy a gépek legnagyobb része roncs. Az egész község területén mindössze 2 gőzeire, 1 traktor, 30 vetőgép használható. De voltak lel­kes, gépekhez értő em­berek, Lévai József, Tóth Jó­zsef, ifjú Molnár István, akik a bizottság tagjaiként rövide­sen 7 munkagépet, 7 motort, ekéket, boronákat állítottak össze, és megkezdték a szán­tást. Az első üzemanyagot, AZ 1945-ÖS FÖLDREFORM Abonyban egyrészt .a 600-as Fm-rendelet nyomán jött lét­re, másrészt több sajátosan helyi vonással rendelkezett. A munkásmozgalomra épült, melynek létezése már a 19. században kimutatható. Jel­lemzője volt a nyomor, mely csak gyökeres gazdasági és po­litikai változással, forrada­lommal volt megszüntethető. A földosztók és juttatatitak ha­tározottan és bátran hajtották végre a törvényt. Abony területe 22 200 ka- tasztrális hold. Ebből a félsza­badulásig 38 földbirtokos és bérlő — a lakosság 0,2 száza­léka — kezében volt a földte­rület 62 százaléka. Ugyanakkor a mezőgazdasági kereső népes­ség a lakosság 67 százalékát tette ki és a földterületnek csak 38 százalékát használta. Sok volt a cseléd, napszámos, kubikos, nincstelen. 1944. október 12-én a régi Szociáldemokrata Párt tagjai megalakították a Magyar Kommunista Pártot. Novem­ber 4-én jöttek be a szovjet csapatok, megszűnt a front­helyzet, Abony felszabadult, de nehéz örökséget kapott. Erre az időre Mucza János. földigénylő bizottság elnöke így emlékezik vissza: — A községből hiányzott 500 ember. Kárt szenvedett 57 lakóház. Nem volt tűzrevaló, felhasználható energia, leégett egy malom, üzemképtelenné vált a téglagyár. Nem volt zsír, liszt, cukor. Megfogyotl az élő állatok száma. A lovak 86 százaléka, a tehenek 50, ök­rök, sertések, juhok 95 száza­léka hiányzott. Baromfi há­zanként 2—3 darab maradit. A f íy] rí csrfvrcvrl róc7n Trrvl i A termelőszövetkezet — a lakosság jobb ellátása érdekében — a jövőben is szorgalmazza a zöldség­félék termesztését. A megbeszélések során fel­vetődött a nyugdíjkorhatár leszállítása és a 44 órás munkahét iránti igény, azon­ban valamennyien tudják, türelemmel kell várni, amíg ezeknek a feltételei kiala­kulnak az országban. Az iparszerű termelési mód szé­les körű elterjedése közelebb visz ezeknek az igényeknek a kielégítéséhez. Arról is szó esett, hogy a kisgyermekes anyáknak mind a gyerekek óvodai elhelyezé­sében, mind a munkaidő megállapításában kedvezmé­nyeket kell adni. Több segít­séget érdemelnek a fizikai dolgozók továbbtanuló gyer­mekei. A KISZ-szervezettel és a nőbizottsággal még szoro­sabb együttműködésnek kell kibontakozni. Célszerű takarékosság A hozzászólások során el­hangzott a többi között a melléküzemág felajánlása, amely szerint ebben az évben 2—3 szá­zalékkal csökkentik a ter­melési költségeket. Ezt főként a jobb anyagfel­használással és a szerszámok céltudatosabb kihasználásá­val érik el. Gyovai Pál fő- agronómus arról beszélt, hogy a jövőben ugyanazzal a munkaráfordítással több terméket kell előállítani. Olyan növényféléket kell ter­melni, amelyek magasabb nyereséget hoznak a szövet­kezetnek. Valent Mihály tsz-elnök is a takarékosságra hívta fel s figyelmet, amelyben még sok lehetőség rejlik. Példa­ként említette, hogy a mű­trágyák és a növényvédő sze­Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezet kommu­nistái a napokban megtar­tották pártalapszervezetük- ben a vezetőségválasztó tag­gyűlést, amelyen a megyei pártbizottság képviseletében megjelent Lábai László me­gyei úttörőelnök. Részt vett a tanácskozáson R adeczky László, a nagyközségi párt- bizottság titkára. Egyetértő vélemények Harmati László titkár vi­taindító előadásában össze­gezte a kongresszusi irány­elveket, a szervezeti sza­bályzat módosítására tett javaslatot és az ezekből a dokumentumokból a párt­tagságra háruló feladatokat. Elmondotta, hogy a pártcso­portok értekezletein alapo­san megbeszélték ezeket a kérdéseket, sokan kifejtet­ték egyetértő véleményüket. Helyeslik pártunk politiká­ját, amely a nemzetközi kér­désekben a békés egymás mellett élés elvét hirdeti. Lényeges, hogy a párttagok és a pártonkívüliek mind szé­lesebb körben vegyenek részt a tervek előkészítésében és kidolgozásában. Fel kell lép­ni a pazarlás ellen és cél­szerű takarékosságra kell törekedni minden munka­helyen. A termelékenység nö­velésében nagy segítséget nyújthatnak a szocialista brigádok, eredmények vár­hatók a gépek jobb kihasz­nálásától.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom