Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
1975. JANUAR 19., VASÄRNAP Műtrágyázás, metszés a szőlőben A ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet ötven hektáros szőlőjében a kedvező időjárás lehetővé teszi a munkát. Megkezdődött a szuperfoszfát kiszórása és metszik a csemege-, valamint a piros szlanka szőlőt. Koppány György felvétele Miniszteri rendelet nyomán Bővül a választék, a feldolgozási kapacitás A nagy változások A belkereskedelmi miniszter a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együtt rendeletet adott ki a vendéglátó vállalatok húskészítmény előállításáról, felhasználásáról és forgalmáról. A rendelet valamennyi vendéglátó állatni és szövetkezeti vállalatra, szövetkezetre, állami gazdaságra, tsz-re és ezek gazdasági társulásaira vonatkozik. A rendelet szerint a vendéglátó vállalat az állami húsipartól átvett, valamint saját hizlalású sertést és juhot, ezenkívül vásárolt juhot, bárányt levághat; a húsipartól felvásárolt tőkehúson kívül ezek húsát is felhasználhatja étkeztetési célokra. A vendéglátó vállalat azonban tőkehúst nem hozhat forgalomba. A melegkonyhás üzleteknek, vendéglátóipari termelőüzemeknek, húselőkészítőknek engedélyezik különféle húskészítmények, hurka, kolbász, füstöltáru stb. — előállítását. A saját gyártású húskészítményeket — akárcsak a mástól vásároltat — a vendéglátó vállalat éttermeiben adagolva, büféiben kimérve is árusíthatja. Szendéit Istvánná mindössze 28 éves. Szabolcs kellős közepén, Öpályiban született, sokadik gyermekeként egy szegény családnak. A szülők mindent elkövettek, hogy a fürge észjárású gyerek továbbtanuljon. Nem volt könnyű sem neki, sem a családnak a négy év, amíg Vásárosnaményban elvégezte a szőlő- és gyümölcskertészeti technikumot. Amikor kezében volt a bizonyítvány, mást határozott. Levelet írt Budapestre a nővérének, aki a Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi gyárában volt szövőnő. „Nálunk van felvétel, jöhetsz, lakást is adunk"'— szólt a válasz. Így érkezett a fiatal lány az almafák, a csendes homok birodalmából az épületkolosszusok, a zúgó nagy gépek birodalmába. — Sok éve már ennek — emlékszik vissza. — Én úgy, de úgy féltem abban a teremben, hogy szinte megmerevedtem a gép mellett, ahová odaállítottak. Még a falakat is ellenségnek éreztem. Aztán lassan beleszokofct a gyári légkörbe. Már nem érezte élete ellen törő kolosszusnak a nagy szövőüzemi hatos revolvergépet. A falusi kislány nagyüzemi munkássá vált. Jelentkezett szakszervezeti tagnak. A második év még nagyobb változást hozott. Felkereste a Il-es pártalnpszer- vezet titkárát: jelentkezhet-e a pártba? Ekkoriban már nagy felelősséggel járó társadalmi munkát is végzett, ő képviselte a szentendrei járást a megyei nőbizottságban. Dalolva dolgoztam mellette Mindezt két évvel ezelőtt mesélte el, első találkozásunkkor az akkor már fiatalasz- szomy Szender Istvánná. Azokban a napokban történt, hogy határtalan meglepődésére, a választások előtt a művezetője kíséretében a községi tanácselnök felkereste. El nem gondolhatta, mit akarnak tőle. Karsai Miklós megkérdezte: mit szólna, ha 15-ös választókerület tanácstagjává jelölnék? Aztán éppen engem? Hiszen én nem is vagyak bennszülött budakalászi, és vannak idősebbek, többet tudók is nálamnál. A vége mégis az lett, hogy beleegyezett a jelölésbe. — Azt mondták, hogy látják, nem húzódok vissza a közösségtől, a nőtanácsban is mindenkor elmondtam a véleményemet, hát a többi között — ezért. — Este megyek haza, mesélem a férjemnek, hogy mi történt Akkorra már örültem, csoda jól megy minden — éreztem. Űj gépet kaptam a gyárban, a belga ficanort Olyan kelmét készített, hogy dalolva dolgoztam mellette, pedig ugyancsak nagy figyelmet követelt Viszont nem kellett többé töltögetni és a régi nyolcórai harmincméteres termelés helyett hetven métert adott A keresetem is felfutott háromezer forint fölé. Most meg kiderül, számítanak rám, tanácstagnak Kalákán a burgonyát, 34 százalékán a cukorrépát, 12 százalékán a paradicsomot Nem maradt el a várakozástól az állattenyésztés fejlődése sem. Hét százalékkal — 61 ezerre — nőtt a termelőszövetkezetek szarvasmarha-állománya, ezen belül kilenc százalékkal, 21 ezer 900-ra a tehenek száma. Több sertést, baromfit tartottak a szövetkezetekben, s ha mérsékelten is, de fejlődésnek indult a juhtenyésztés. Ennyit az eredményekről. Cukrot hazai termésből A tsz-elnökök tanácskozásán tnindezt Lakatos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese vázolta, de előadásában ő is, más előadók is túlnyomó- részt a megoldandó feladatokról beszéltek, a gazdálkodás kritikus kérdéseit elemezték. A teendőket egy mondatban ekként foglalhatnánk össze: igazodni kell a lakosság, a népgazdaság igényeihez. Közvetlenül ezután említendő: igazodni kell a lehetőségekhez. A két dolog természetesen összefügg. A népgazdasági terv kívánalmai szerint az idén minden téren a gazdálkodás hatékonyságára, a jobb munkaszervezésre, az energiatakarékosságra kell törekedni, javítani kell külkereskedelmünk mérlegét, ami mezőgazdaságunkat, termelőszövetkezeteinket is számos feladat elé állítja. Ezt fejtegette előadásában dr. Bíró Ferenc, a megyei pártbizottság titkára is. S erről beszélt Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről, a nemzetközi együttműködésről tartott előadásában. A legégetőbb-sürgősebb: már az idén idehaza megtermelni a cukrot, amelynek importja, s az állami támogatás súlyos terhet ró népgazdaságunkra. A tavalyi cukorrépatermés sem fedezi a hazai szükségleteket. Nem indokolt, hogy olyan termékekből, amelynek termeléséhez természeti viszonyaink kedvező körülményeket nyújtanak, behozatalra szoruljon az ország. A terv a cukorrépa termőterületének 20 százalékos növelése. A Pest megyei gazdaságok ennél is nagyobb arányban vállaltak kötelezettséget: a tavalyi 3167 hektár helyett 4856 hektáron vetnek cukorrépát. Fölvetődik, s a tanácskozáson is fölvetődött a kérdés, mely növényektől hódítson el területet a cukorrépa? A kalászosok, a kukorica, az olajos magvak területe nem fogyatkozhat, hiszen a termények iránt nagy a kereslet a világpiacon. Nem zsugorodhat a zöldségterület, hiszen a belföldi ellátás így sem kiegyensúlyozott. A szakemberek szerint kisebb a szükség az egynyári szálastakacpiányra, innen lecsíphető tehát valami. A hasznosítható, jó tápértékű s jelenleg kárbavesző mellék- termékek ezt bőven pótolják. S tegyünk említést még egy tényről: több ezer hektár termőföld marad parlagon minden esztendőben, csak Pest megyében. Tudnivalók fóruma A közös gazdaságok vezetőinek tanfolyamán olyan pénzügyi, közgazdasági kérdésekről hallhattak előadást a jelenlevők, amelyeket ismerni terveik készítéséhez feltétlenül kívánatos. Pénzügyi és hitelpolitikai intézkedésekről adott tájékoztatást Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes, az árképzási-árszabályozási kérdésekről Őri János, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztályvezetője, az ügyvitelszervezésről Csekő Jenő, a PM Bevételi Főigazgatóság Pest megyei Hivatalának vezetője, a középtávú fejlesztési tervekről dr. Tóth József, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára. A tanácskozást követő fórumon válaszoltak a tsz-szakemberek kérdéseire, a területi szövetségek, az állattenyésztési felügyelőség az ellátó és felvásárló vállalatok, a kereskedelem képviselői- Szó esett az adókról, kedvezményekről, jövedelmekről, s jövedelmezőségről, ám a kérdezők és válaszolók — szinte kivétel nélkül — az alapkérdéshez kanyarodtak vissza, ez pedig: az 1975-ös terv. Fejlődésre, biztonságra S erről esik majd szó külön- kiilön is a szövetkezetekben a közelgő zárszámadásokon. A terv 6,4—6,8 százalékos termelésnövekedést tűz a közös gazdaságok elé, amihez az anyagi és műszaki feltételek a tsz-ek rendelkezésére állnak. Amikor a közgyűlés fórumán megtárgyalják, hogy a népgazdasági programokból milyen mértékben veszik ki részüket, nyilván fölmérik majd: korábban milyen hatékonysággal gazdálkodtak, hol, miben célszerű előbbre lépni. A munka alapos megszervezésével elkerülhetők az üresjáratok. A gépek munkaprogramjának pontos kidolgozásával üzemanyag takarítható meg amellett, hogy gyorsabban halad a szántás, vetés, egyéb tennivaló. A gondos karbantartással — most van itt az ideje — meghosszabbítható a gépek élettartama. A szakosított telepek teljes kapacitásának kihasználásával — a megyei termelőszövetkezetekben csupán 85,8 a szarvasmarhatelepek, s 86,3 százalékos a sertéstelepek „benő pesítettsége” — gyorsabban megtérül a beruházás. S ha még kellő számú szakmunkás is gondozza az állatokat, a tej-, hústermelés eredményed is nyilván javulnak. A takarmány adagolásának tudományos alapon történő megállapítása is takarékosság, hasonlóképpen az egyes növénykultúrák tápanyagigényének fölmérése s az eszerinti műtrágyázás. A személyes jövedelmek és a fejlesztés kívánatos, azaz 75:25 százalékos arányának megteremtése — a tavalyi 20,5 százalékos, országos átlag alatti fejlesztés helyett — minden gazdaság érdeke, jövendőjének alapja, úgyszintén a biztonsági alap tartalékolása. Érdekek egyezése Remélhetően napirendre kerülnek e kérdések a jövő héten kezdődő zárszámadásokon is. S remélhetően, ha a társadalmi érdekék és a helyi szövetkezeti érdekek egyeztetése során fölvetődne: ugyan miért kellene nekünk zöldséget, cukorrépát termeszteni, akkor a gazdaság vezetői elmondják, hogy hallottak ezen a négynapos tanfolyamon olyan hozamokról is, amelyek már nyereséget hoznak, csak kellő szakértelem, igyekezet kívántatik. S talán elhangzik majd ez is: tavaly a Pest megyed közös gazdaságok 18 százalékkal többet fizettek be a költségvetésbe, mint egy esztendővel korábban, a szövetkezeteknek juttatott állami támogatás — beruházáshoz, gépvásárláshoz, talajjavításhoz s más célra — 27 százalékkal nőtt A. Z. jelölnek, csakhogy ... Tudom-e majd tisztességgel ellátni a tennivalókat?! — A férjem rögtön azt mondta, nem félt engem, hiszen senki sem született tanácstagnak. Biztosan támogatni is fognak eleinte, amíg bele nem jövök. Ö biztos segíteni fog. A tanácstagság íze Az idén tavaszon két éve lesz a választásnak, amikor Szender Istvánnét a budakalászi, Táncsics utcai 15-ös körzet tanácstagnak megválasztotta. Itt jóformán minden választó gyári dolgozó, a jelölőgyűlés is az üzemben volt és Pothorszky Lászlóvá szb- titkár volt az ajánlója. Aztán megválasztották megyei tanácstagnak is. Röviddel utána elismerőleg mondták a munkatársai, mennyire igyekszik beletanulni a munkába. Karsai Miklós, a budakalászi tanácselnök, Szellő József, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke egyaránt megállapította: jó I volt éppen őt jelölni. Nagyon hamar rájött a tanácstagi 1 munka ízére, mindenkor van mondanivalója, és amit elvállal, azt végrehajtja. Ezek után a budakalászi lakásán ismét megkerestem Szendémét egy este. Hanem' a régi szoba-konyhára rá sem lehet ismerni! Amit lehetett, komfortosítottak rajta, új bútorokat vettek. — Tollasodik az emberfia — csúfolódott önmagán. A hajában csavarók voltak. A tv mellett szemüveges, idősebb asszony horgolt. A mama jött látogatóba. A legutóbb Budapesten találkoztunk. Hazafelé tartott a Pest megyei Pártbizottság öt- hónapos pártiskolájának utolsó előadásáról. — Mostanában bizony fáradt vagyok — mondta. — Idegfeszítően nagy munka nekem a pártiskola. Olyan sok újat tanulok, hogy alig győzöm befogadni Persze, ezt nem panaszképpen mondom, éppen azért beszélek róla any- nyit, mert nagyon örülök neki . Annak is, hogy éppen a kísérleti osztályba kerültem. Itt a szokottól eltérő módszerrel tanítanak, megerőltetőbb, de alaposabb a felkészülésünk. Valamennyien fizikai munkások vagyunk, és elégedett vagyok, amikor látom, hogy a társaim is mennyire készülnek, milyen eleven, jó vita alakul ki a pártélet, vagy a gazdasági problémák körüL Munkamódszer-átadó — Mindenesetre, amióta idejárok, még a tanácsi munkámat is más szemmel látom. Az öt hónap alatt átmenetileg kiestem egy kicsit a napi feladatokból, de úgy érzem, ezután reálisabban látom, hogy mit kell tennem. A beszélgetést a budakalászi tennivalókkal folytattuk és új munkaköréről is beszélt Az évek során kiváló dolgozó lett és megkapta a könnyűipar kiváló dolgozója címet is. Ezután bízták meg új munkakörrel: munkamódszer-átadó lett. — Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan ijedt vidéki kislányokat, mint én voltam annak idején, tanítok a szakma fogásaira és közösen igyekszem megnyerni a bizalmukat Segítem-nevelem őket hogy megrázkódtatások nélkül térjenek át egy más életformára, őszinték hozzám, hiszen korban nem vagyok még távol tőlük, tudják, hogy ma is ugyanolyan munkás vagyok, mint tegnap. Jólesik, hogy a gyárban bíznak bennem, minden üzemi tanácskozásra meghívnak. Miként választja külön önmagában a faluért, a nagy közösségért végzett feladatokat a szövőgyári munkától, elhatárolja-e, hogy mit, miért, és kiért tesz? — Ezeket a tennivalókat nem lehet egymástól különválasztani, a megye, a falu és a gyár ugyanannak a közösségnek más-más formája — mondta. — Amikor például a munkatársnőim egymás után megkérdezik a gyárkapuban, vagy odajönnek hozzám a géphez, hogy, te Gizi, mit tudsz már az új óvodáról, az gyári probléma is, de a falu gondja is, és a társadalomnak sem mindegy, elégedettek-e a polgárai. Ugyanis százötven személyes óvodát terveztünk a községben, amihez a Lenfonó adja a közművesített területet és részben az anyagiakat. Ez, ha megvalósul, olyan nagy lépés lesz előre, hogy tálán csak a vízműtársulás a hozzáfogható. Ezt a feladatot is még az elődömtől vettem át; akárcsak a soká húzódó ÁBC- üzlet ügyét, amely végre tavaly elkészült. — Szóval, tíz éve beszélnek róla, hogy vízvezeték kell a faluba. A víztársulat megalakulásának azonban sok akadálya volt, elsősorban az idősebb nyugdíjasok vonakodnak, nekik már jó a kút is, mondták, és nem tudnak újabb terheket vállalni. Végre eljutottunk oda, hogy a tanácstagok egyenként felkeresték választóikat és így már nyolcvanöt százalékos a je-, lentkezés és megindulhatnak a tárgyalások a Dunakanyar Regionális Vízmű Társulással. Megváltozott látószög — Én úgy gondolom, akkor dolgozom megfelelően, ha különböző fórumokon, a megyei tanácstagok járási csoportértekezletén, megyei tanácsüléseken elmondom a falu gondjait, és azt is, hogy én miképpen vélekedem a szóban forgó ügyekről. Ezek a megbeszélések nagyon sokat adnak. Itthon felvetünk egy-egy ötleteit; és úgy látjuk, halaszthatatlan a megoldásuk. Aztán elmegyek egy nagyobb fórum elé és akkor látom, hogy mások ugyanezzel a gonddal küzdenek, vagy éppen, hogy menynyivel nagyobb tennivalók is vannak. — Art hiszem, art már leírni sem kell, hány méter járdában, szilárd burkolatú úttestben testesül meg többek között ez a közösségi szemlélet A gázcseretelep, az új húsbolt a Damjanich utcában, a lassan szövőgyári munkásokká váló lányok is részei Szender Istvánná szövőnő* megyei tanácstag mindennapjainak. Komáromi Magda Kétéves, univerzális képzésű csoportba 1975. szeptember l-ével FONÓIPARI TANULÓNAK BEISKOLÁZUNK az általános iskola 8 osztályát elvégzett 14-15 ÉVES LEÁNYOKAT Juttatásaink: naponta teljes ellátás (reggeli, ebéd, vacsora) térítésmentesen: szállás vállalatunk leányszállásán; vasárnapi étkezési jegy, térítés nélkül; a rendes tanulmányi ösztöndíjon felül jutalomösztöndíj. Jelentkezni lehet a P. F. V. Lőrinci Gyár személyzeti és oktatási osztályán, személyesen vagy levélben, iskolai jelentkezési lapon. Cím: 1183 Budapest Gyömrői út 85-91. I »
