Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

1975. JANUÁR 1-, SZERDA A társadalombiztosítási törvény hatálybalépésével Minden magyar polgár állampolgári jogaként veheti igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat ÍJ lést tartott a Miniszterid nács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács kedden ülést tartott. A külügyminiszter jelentést tett Peter Mladenovnak, a Bolgár Népköztársaság külügy­miniszterének, december 17— 20. között hazánkban tett hiva­talos, baráti látogatásáról. A szívélyes légkörben lezajlott tárgyalások során a kü/lügymi- niiniszterek .megelégedéssel ál­lapították meg, hogy a két or­szág között teljes a nézetazo­nosság az összes érintett nem­zetközi kérdésben. Hangsúlyoz­ták, hogy tovább kívánják fej­leszteni a két ország együttmű­ködését, és hozzájárulnak a szocialista közösség egységének erősítéséhez. A kormány a je­lentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette Adam Maliknak, az Indonéz Köztársaság kül­ügyminiszterének december 13—17. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A komány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a Laoszi Ideiglenes Nemzeti Egységkormány küldöttségének december 15—18. között ha­zánkban tett hivatalos látoga­tásáról szóló jelentést. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vet­te a magyar—indiai gazdasár gi, tudományos és műszaki együttműködési vegyes bizott­ság október 28. és november 2. között New Delhiben tar­tott üléséről szóló jelentést. A tárgyalásokon megállapítot­ták, hogy számos lehetőség van az együttműködés továb­bi szélesítésére, különösen a kohászat, a gép- és vegyipar, az elektronika és távközlés, valamint a mezőgazdaság te­rületén. Az egészségügyi és a mun­kaügyi miniszter, valamint a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa javaslatot tett a gyó­gyító-megelőző ellátás állam­polgári jogon történő igény- bevételére. Az alkotmány 1972. évi módosításával, vala­mint az egészségügyi törvény­nyel összhangban a kormány úgy határozott, hogy a készü­lő társadalombiztosítási tör­vény hatályba lépésével egy­idejűleg a jövőben minden mfigijar állampolgári jogként igénybe veheti az egészség- ügyi szolgáltatásokat. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette az oktatása és a munkaügyi miniszter jelentését a szak­munkás képesítésű fizikai dol­gozók felsőfokú tanulmányok­ra való felkészítésének tapasz­talatairól. Megállapította, hogy a felkészítési rendszer sikeresnek bizonyult. Ennek alapján úgy határozott, hogy a következő tanévben a műsza­kin kívül egyéb különböző szakokra készülő fizikai dol­gozóknak is indítanak előké­szítő tanfolyamokat. A részt­vevők 70—80 százalékát a nagyüzemek munkásaiból vá­logatják ki. A Minisztertanács Titkársá­ga vezetőjének előterjesztése alapján a kormány felhívta a miniszterek és az országos hatáskörű szervek vezetőinek figyelmét, hogy vizsgálják meg az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képvi­selői észrevételek és javasla­tok megvalósításának lehető­ségeit, és tájékoztassák arról az országgyűlés elnökét, vala­mint az indítványozó képvise­lőket. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Frankfurt, Moszkva, A budakalászi lenfonó bemutatkozik A Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál elkészült a Hun- garotex-szel közös 1975. évi vásári és kiállítási naptár. Mint arról lapunkat Losonczi Róbert, az LSZV marketing­osztályának vezetője tájékoz­tatta: 1975-ben sok kiállításon és vásáron mutatja be termé­keit a vállalat. Januárban Frankfurt am Mainban, a Heim Textilie-vel kezdődik a program, Áprilisban, az álta­lános fogyasztási vásáron, Bmóban jelentkeznek termé­keikkel, majd ezt követi a ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója alkalmából meg­rendezendő moszkvai kiállítás. szakos fellépésről, hogy elfogadják a békés versenyt. Tévedés lenne azonban azt hinni, bogy ma már minden akadály elhárult a két vi­lágrendszer békés együttműködése előL A nemzetközi küzdőtéren még léteznek olyan erők, amelyek nem mondtak le a szocia.iz- mus, a haladás elleni agresszív tervekről, amelyek az enyhülés, a békés együttműkö­dés akadályozóiként lépnek fel. Az egyes im­perialista csoportok mellett az utóbbi idő­ben ilyen szerepre vállalkoznak a kínai ve­zetők is. Következésképpen a magyar külpolitika előtt csakúgy, mint a szocialista országok külpolitikája előtt az a feladat áll, hogy változatlan tartalommal, még nagyobb ak­tivitással harcoljon a nemzetközi enyhülés visszafordíthatatlanná tételéért, a békéért, a biztonságért. Csak az enyhülés tartóssá, szi­lárddá tételével lehet megteremteni a biz­tos alapját a széles körű, békés együttmű­ködésnek, ami egyaránt szolgálja nemzeti és internacionalista érdekeinket, céljainkat. Az enyhülés tartóssá válásának legfőbb záloga viszont, a szocialista közösség orszá­gai erejének szakadatlan növekedése, együttműködése még szorosabbá, még hatékonyabbá válása, egyeztetett fel­lépése Ezért a magyar külpolitika felada­ta, hogy minden lehetséges eszközzel vegyen részt a szocialista országok békepolitikája megvalósításában, a meglevő válsággócok felszámolásában, a nemzetközi problémák tárgyalásos megoldásában. A kölcsönös elő­nyök alapján törekszünk fejleszteni a sok­oldalú kapcsolatainkat a fejlett tőkés or­szágokkal, a barátság, a szolidaritás alap­jait erősítjük együttműködésünket a haladó, fejlődő országokkal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Hozzájárulva ezzel a világ három nagy forradalmi áramlata: a szocia­lista világrendszer, a tőkés országok mun­kásmozgalma, a nemzeti felszabadító moz­galmak és rendszerek erősítéséhez, a béke, a társadalmi haladás ügyéhez. . Elégedettek lehetünk-e az európai biztonsá­gi és együttműködési értekezlet munkájával, és mikorra várható a legfelsőbb szintű záró- értekezlet összehívása? Az a tény, hogy Európa békéjében és biz­tonságában érdekelt különböző társadalmi rendszerű országok hivatalos képviselői tárgyalások útján keresik a vitás kérdések megoldásának módját, és Genfben az euró­pai biztonsági konferencia harmadik, záró­szakaszának előkészítése folyik, feltétlenül kedvező dolog. Ez erősíti a nemzetközi eny­hülésnek, a kölcsönös bizalom kialakításá­nak a folyamatát. Nem lehetünk azonban elé­gedettek az európai biztonsági konferen­cia második szakaszának ütemével. Véle­ményünk szerint — és a szocialista orszá­gok képviselői Genfben, illetve a nemzet­közi politika minden területén aktívan, konstruktívan fáradoznak ezen — a konfe­rencia előkészítésében előbbre kellene tar­tanunk, gyorsabb léptekkel (de természete­sen nem elhamarkodva) kellene előrehalad­nunk. Tudjuk azonban, hogy az európai béke és biztonság ügye — ellentmondásnak tűn­het talán, de — állandó harc kérdése. Ez a küzdelem a nemzetközi enyhülés hívei és ellenfelei között -fóürife Att^O£hA; reakciós, hidegháborús körök egy-egy tőkés ország­ban megerősödtek, ennek káros, fékező ha­tása érezhetővé válik az adott ország kül­döttségének genfi szereplésében is. Az enyhülés folyamatát azonban nem le­het visszafordítani. A reakciós erők próbál­kozásainak elhárításában, az európai biz­tonsági konferencia munkájának meggyor­sításában nagyon fontos szerepük, felada­tuk van a békeszerető erők, a pártok, társa­dalmi és tömegszervezetek mozgalmának, amellyel a tőkés országokban nyomást gya­korolnak kormányaikra a konferencia si­kere érdekében. Bízunk abban, hogy hazánk, a Szovjetunió és a többi szocialista ország aktív békepoli- tikájának, a népek béketörekvéseinek hatá­sára az európai biztonsági konferencia elő­készítő munkája felgyorsul és 1975, a fasiz­mus leverésének 30. évfordulója az európai biztonság megszilárdulásának az éve lesz. Hogyan értelmezhető a XI. kongresszus Irányelveinek az a megállapítása, hogy kül­politikánkkal a nemzeti és az internaciona­lista érdekeket egyaránt szolgáljuk? Legfontosabb feladatunk a szocializmus teljes felépítése hazánkban. Ez egyben leg­alapvetőbb nemzeti érdekünk is. Miközben ezt a feladatot megoldják, teljesítjük inter­nacionalista kötelezettségünket is. A szo­cializmus sikeres felépítése hozzájárul a szocialista világrendszer erősödéséhez, a szocializmus vonzóerejének növekedéséhez és a társadalmi haladásért folyó világmé­retű harc általános feltételeinek javulásá­hoz. Ezzel a közös érdekeket is szolgáljuk. A szocializmus építéséhez kapcsolódó nem­zeti és nemzetközi érdekek tehát egység­ben, dialektikus kölcsönhatásban vannak egymással. Nagy szükség van ugyanakkor az egységet alkotó mindkét oldal ^helyes felismerésére és érvényesítésére. Ebből kö­vetkezik például, hogy ha politikánk nem szolgálná nemzeti érdekeinket, nem íelene meg a nemzetközi munkásosztály érdekei­nek sem, és ha nem lenne internacionalista, Veszélyt jelentene nemzeti érdekeinkre néz- ve is. Külpolitikánk alapvető feladata, hogyked- véző feltételeket biztosítsunk a szocializmus építése számára hazánkban. Ez nemzeti, de ugyanakkor nemzetközi érdek is. Ezt az érdeket saját erőből természetesen nem tudnánk érvényesíteni. A kedvező külső körülmények biztosítása csak közös erő­vel lehetséges. Ezért tevékenységünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal egyeztetve, egységben végezzük. Csupán nemzeti érdekeink alapján is állandóan szem előtt tartjuk, hogy a szocialista orszá­goknak, a kommunista és munkáspártok­nak az egységben és a nemzetköziségben van a fő ereje. Ezért pártunk minden olyan lépése, cselekedete, amely az egységet, a kö­zös fellépést szolgálja, egyben nemzeti ér­dekeink kifejezője is. A nemzeti és nemzetközi érdekeknek ez az egysége, kölcsönös feltételezettsége és köl­csönhatása jut kifjezésre a XI. kongresszus irányelveinek abban a megállapításában, hogy külpolitikánkkal nemzeti és interna­cionalista érdekeinket egyaránt szolgáljuk. Szocialista egységben, terveink megvalósításáért írta: Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője Eredményekben gazdag esztendőt búcsúztatunk és bi­zalomteljes légkörben újévet köszöntünk 1975. január 1-én. 1974 fontos esztendő volt, része a négy évet felölelő si­keres kongresszusi ciklusnak, amelynek során megoldottuk a magunk elé tűzött felada­tokat. Munkánk, közös helyt­állásunk alkotóan gazdagí­totta azt a folyamatot, me­lyet a Központi Bizottság múlt év végén nyilvánosság­ra hozott irányelveiben úgy jellemez, hogy hazánkban, a Magyar Népköztársaságban tovább szilárdult a munkás- osztály hatalma, a társadal­mi osztályok, rétegek együtt­működése, kiteljesedőben van a szocialista demokrácia, mélyül a szocialista nem­zeti egység. A magyar társa­dalomban tudatosul rend­szerünk eszmei alapjának, a marxizmus—leninizmusnak a tanítása; gyarapodik az ál­talános és politikai művelt­ség; erősödik népünk elkö­telezettsége céljainkkal. Ennek bizonyítására _ ele­gendő utalni a szocialista brigádok jelszavának, a szo­cialista módon dolgozni, élni és tanulni jelszónak egyre szélesebb társadalmi érvé­nyére. Jogos elégedettséggel vehetjük számba gazdasági eredményeinket is. A nemzeti jövedelemnek a tervezettnél nagyobb, hatszázalékos emel­kedése teljes egészében a növekvő termelékenységből származott. Ez azt mutatja, hogy gazdaságunk megalapo­zott, lendületes fejlődése ta­valy is folytatódott. Büsz­kék lehetünk arra, hogy a párt-XI. kongresszusának Jia®. zámk felszabadulása “ 30." "év­fordulójának tiszteletére in­dított és országossá vált mun­kaverseny új hajtóerőket szol­gáltatott fejlődésünkhöz; így hozzájárult az ipari terme­lés nyolcszázalékos növelé­séhez, 89 ezer lakás felépí­téséhez, a lakosság fogyasz­tásának 1973-hoz mért hat- százalékos gyarapodásához. Politikai, társadalmi, gaz­dasági eredményeink arról tanúskodnak, hogy a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt politikáját munkásosztályunk, népünk magáénak vallja és tettekkel támogatja. Ez a po­litika megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek, és összhangban áll az interna­cionalista követelményekkel. HíSZÓnk fejlődésének, szo­cialista haladásunknak két nagy belső forrása van: a jó politika és a kipróbált, ered­ményes politikát valóra váltó társadalmi összefogás, közös munka. A kiharcolt sikerek minde- nekelőtt népünk teremtő mun­kájának köszönhető. Dolgozó­ink legjobbjai felismerték, hogy személyes boldogulásuk, családjuk felemelkedése az egész társadalom fejlődésével együtt érhető el. Elhhez biztos alapot ad, hogy az MSZMP te­vékenységében következetesen hasznosítja az elmúlt, csak­nem két évtized politikai ta­nulságait és figyelembe veszi a fejlődés új követelményeit. Nagy . politikai bátorsággal, kezdeményezően néz szembe a gyakorlatban jelentkező prob­lémákkal és megoldásukra ide­jében, folyamatosan intézke­dik. Hazánk fejlődésének legfőbb nemzetközi biztosítéka és se­gítője, hogy a szocialista or­szágok közösségének tagjaként haladhatunk előre. Az új esztendőben nagy fel­adatok várnak ránk. A ki­egyensúlyozott és megfelelő ütemű fejlődés érdekében min­den döntő területen növelni kell munkánk gazdasági, tár­sadalmi hatékonyságát. Nem engedhetjük meg, hogy akár az újtól való idegenkedés, akár pedig a túlfűtött elégedettség visszafogja, lassítsa terveink megvalósítását. Ugyanakkor bátran keil képviselni, hogy a növekvő politikai igényesség, a követelmények mércéjének magasabbra állítása nem je­lent „politikai megszigorításo­kat”, sem pedig „megmereve­dést” az eddig követett politi­kában. A Központi Bizottság a XI. kongresszusra megjelen­tetett irányelveiben világosan kifejezi azt az eltökéltségét, hogy az elért eredményekre építve, a két frontos harc je­gyében kívánja bdztosítáni a társadalom szocialista vonásai­nak erősítését. Ez a minden­napi munkában mindannyi­unktól nagy elvi szilárdságot, megfontoltságot és körültekin­tést igényel. . Tudatában kell lennünk, hogy szocialista céljainkat csak küzdelemben válthatjuk való­ra; szívósan harcolva és dol­gozva a helyes politikai vonal érvényesüléséért, határozottan fellépve mindenfajta torzítás­sal, félremagyarázással, vala­mint a visszahúzó maradiság- gal, a beletörődéssel, a kö­zönnyel szemben. Ezt példáz­zák Központi Bizottságunknak a X. kongresszus óta hozott határozatai, társadalmi szem­pontból nagy jelentőségű gya­korlati útmutatásai. Különösen a gazdasági építőmunka feladatai lesznek bonyolultabbak. Nehezebb fel­tételek közepette vágunk neki az 1975-ös esztendőnek, az ed­diginél keményebb munkára, széles körű, ésszerű takarékos­ságra kell felkészülnünk mind. egyéni, mind társadalmi érte­lemben. Nem titkoljuk, a párt Központi Bizottsága december 5-i ülésén, az országgyűlés pe­dig a költségvetés vitájában aláhúzta, hogy a tőkés világ- gazdaságban érvényesülő és mindinkább gyorsuló infláció, .Jisyskyő öéteő zavaraik kövei­keztében, a magyar népgazda­ságot kedvezőtlen hatások érik, s emiatt állami költségveté­sünkre növekvő anyagi terhek hárulnak. A termelés szerke­zetének a szükségesnél lassúbb változása a beruházásokban, az anyag- és energiafelhasználás­ban rejlő tartalékok ma még nem kellő kiaknázása, vala­mint az irányításban előfor­duló egyes következetlenségek is nehezítik helyzetünket; gyengítik gazdasági munkánk hatékonyságát abban, hogy az említett negatív külgazdasági hatásokkal minden tekintetben eredményesen felléphessünk, lehetőségeinkkel maximálisan élhessünk. Mindezeket mérle­gelve, 1975-ben fő gazdaság­politikai feladatunk, hogy biz­tosítsuk a népgazdaság fejlődé­sét és ezzel együtt egyensúlyi helyzetének javítását. Ért szem előtt tartva a fel­halmozást és a fogyasz­tást idén lassabban növel­jük, mint az elmúlt években. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a terv szerint a nemzeti jövedelem 5—5,5 százalékkal, belföldi felhasználása pedig 3—3,5 százalékkal növekedjék, az ipari termelés hat százalé­kos bővülése teljes egészé­ben a termelékenység emel­kedéséből származzék, akkor egyéni és közös feladatok so­kaságát fogalmazzuk meg. Ah­hoz, hogy a tervben kifejező­dő gazdaságipolitikai, termelé­si, beruházási, életszínvonal- célok elérhetők legyenek, minden vállalatnál és népgaz­dasági méretekben is javítani kell az üzem- és munkaszer­vezési tevékenységein, jobban ki kell használni a termelőbe- rendezéseket, ésszerűen taka­rékoskodni kell a munkaerő­vel, anyaggal, energiával és minden vállalatnál,munka­helyen támaszkodni kell a dolgozók őszinte tenniakarásá- na, törekedni kell a szocialista munkaversenyben rejlő nagy lehetőségek kibontakoztatásiá- ra. Népgazdaságunk szil0rd és biztos alapokon nyugszik. A szocialista gazdaság ereje és lényegéből eredő fölénye lehetővé teszi, hogy nehézsé­geink ellenére töretlenül foly­tathassuk gazdasági, életszín­vonal-politikai és kulturális céljaink teljesítését. Örülünk, hogy személyes életében, csa­ládi terveiben mindenki több­re, jobbra vágyik. Nincs eb­ben semmi kivetendő, ha e törekvés párosul a személyes teendők megértésével és be­csületes végrehajtásával, ha az egyéni célok megfelelnek a társadalom érdekeinek is. A közgondolkodás fejlődésé­ben elért eredmények nem fe­ledtethetik, hogy sok még a közös teendőnk a szocialista felfogással szemben álló né­zetek visszaszorításában. A jö­vőben következetesebben, ha­tározottabban lépjünk fel a közügyek iránti közömbösség, a politikai vélemények indo­kolatlan hullámzása, az illú­zió, vagy a pesszimizmus ká­ros végletei, a társadalmi ér- csprhítá törekvések, a kispolgári önzés, haszonszer­zés ellen. Felvilágosító szóval, a pozitív példák terjesztésével tegyünk tudatos lépéseket afe­lé, hogy közelebb kerülhes­sünk a szocialista felfogás és életmód uralkodóvá válásához. Mély meggyőződésünk, hogy mindehhez megfelelő útmu­tatást, politikai és erkölcsi tá­mogatást nyújt a párt KJ. kongresszusára, a felsza­badulásunk 30. évfordulójára való gondos felkészülés. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny már eddig is emberi közösségek sokaságát ötvözte szilárdabbra, célratö­rőbbre és a közösségek ma többre képesek tegnapi önma­guknál, s holnap tudósban, tel­jesítményben, a szocialisita közszellem képviseletében egy újabb nagy lépéssel előbbre tartanak annál, mint ahol ma állnak. FcIßlÖ!» munkával — mindezek tudatában — készü- lüpk pártunk XI. kongresz- szusára és ünnepijük meg hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, befejez­zük a IV., és kimum káljuk az V. ötéves nép- gazdasági tervet. Jogos önbi­zalommal _ valljuk: céljaink reálisak, érthetőek, ha min­denki részt vállal a közös fel­adatokból és megvalósításukon ereje, képességei szerint dol­gozik. • • Ötszáz vagonos terménytároló , épül Abonyban A három abonyi termelőszö­vetkezet, a József Attila, a Ságvári Endre és az Űj Világ Tsz 1974-ben jó termést taka­rított be, és az előirányzott tervet jelentősen túlteljesítet­ték. Megkezdődött a közös gazdaságokban a zárszámadás előkészületi munkája, és elő­reláthatólag február elején lesz mindhárom tsz-ben a zár­számadó közgyűlés. A József Attila Termelőszövetkezet 1975-ben tovább növeli para- diesomtermő területét, mint­egy 20 százalékkal, s így az idén mór 120 hektáron ter­melnék a Nagykőrösi Kon­zervgyár részére paradicso­mot. A Ságvári Endre Terme­lőszövetkezet 8 millió forint költséggel 500 vagonos^ sz mestermény-tárolót és bábc nai rendszerű szárítót ép amelyet még az 1975-ös évb< üzembe helyeznek. Ez a köz gazdaság a gesztora — ossz fogója — a sertéshizlaló tele nek, amely az idén már telj kapacitással működik, rűsítve a telepet, a bat malacnevelésre térnek át, ebben az esztendőben már hé ezer hízó átadását tervezik húsipari feldolgozó vállal toknak. Az Űj Világ Tér lőszövetkezetben befejeződé az őszi szántás, és a vetési szépen fejlődnek. k gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom