Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 13. SZÄM ÁRA 80 FILLÉR 1975. JANUAR 16-, CSÜTÖRTÖK Társadalmunk előrehaladásával teljesebb lesz a nők egyenjogúsága A kongresszusi irányelveket vitatta meg az MNOT Tegnap a Parlament Va­dásztermében ülést tartott a Magyar Nők Országos Taná­csa. Az értekezleten részit vett és felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára. Az ülés a párt XI. kongresszusának irányel­veit elemezte. Makoldi Mi- hályné alelnök megnyitó sza­vai után Erdei Lászlóné, a nő­tanács elnöke tartott vitaindí­tó referátumot. Egyebek közt rámutatott, a magyar lányok, asszonyok ha­zánk felszabadulásának első napjától teljes erejükkel, munkájuk legjavát adva, részt vettek a párt politikájának megvalósításában, s az építő­munka következő szakaszai­nak feladatait is hasonló el­kötelezettséggel vállalják. Akik figyelemmel áttanulmá­nyozták a dokumentumot, egyértelműen meggyőződhet­tek arról, hogy a párt eddigi politikájának töretlenségét, folytatását tükrözi. A nőtanácsot nagy megelé­gedéssel tölti el, hogy a nő­kérdés az egész társadalom ügyévé lett. A szocializmus építésének sikerei pedig egyre biztosabb gazdasági, művelő­dési, szociális körülményeket biztosítanak a női egyenjogú­ság kibontakoztatásához. A lá­nyok, asszonyok társadalmi helyzetének változását jelzi a munkaalkalmak növelése, az iparban és a mezőgazdaság­ban a munkakörülmények ja­vulása, a béremelések, a 44 órás munkahét, a gyermekes anyáiknak juttatott szabadna­pok és pótszabadság beveze­tése, a családjogi törvény mó­dosítása, a többgyermekes csa­ládok megkülönböztetett vé­delme és támogatása. Ugyan­így sok oldalú gondoskodást tükröz a gyermekápolási táp­pénz kiterjesztése, a háztartási szolgáltatások fejlesztése, a gyermekintézmények gyors­ütemű gyarapítása, a nők tu­datos felkészítése és bevoná­sa a közélet különböző terü­leteire. Mindez elősegítette a lányok, asszonyok társadalmi helyzetének javulását. A fel­adatokról szólva megállapítot­ta: o női egyenjogúság teljes megvalósítása hosszó távú fel­adat. Utalt a XI. kongresszus irányelveiben a nők helyzeté­nek javításáról megfogalma­zott feladatokra, miszerint ez a szocialista építés egyik fon­tos területe. Jövőnk célját szolgálja, ha társadalmi előre­haladásunk ütemével és lehe­tőségével együtt válik teljessé a nők egyenjogúsága. A Ma­gyar Nők Országos Tanácsa megtisztelő, felelősségteljes feladatot teljesít, amikor a nők társadalmi helyzetét érin­tő kérdésekben él javaslatte­vő- és bírálati jogával. A vitában sok észrevétel és javaslat hangzott el az irány­elvek minden fejezetével kap­csolatban. Kifejtették — vagy írásban nyújtották be vélemé­nyüket huszonheten, közöttük két Pest megyei, Boros István­ná, a Volán 20-as számú válla­lat dolgozója, valamint Blas- kó Istvánná, a Csepel Autó­gyár festőmunkása. A vitában elhangzottakat Erdei Lászlóné foglalta össze. Az országos tanács ülése Makoldi Mihályné zárszavával ért véget. Hitel — exportnöveléshez Festőüzemrészt avattak a Gödöllői Árammérőgyárban A Ganz Műszer Művek két I évvel ezelőtt mintegy 60 mil­lió forint hitelt vett fel, hogy | Hároméves devizakölcsön az Minek Automaták a villanymotorgyártásban Mint a tegnapi lapok közöl­ték, az idei hitelpolitika előny­ben részesíti azokat a kér­vényezőket, akik a folyamat­ban levő beruházások gyor­sabb befejezéséhez, a szocia­lista és tőkés piacon egyaránt jól értékesíthető termékek gyártásának bővítéséhez szükséges berendezések vá­sárlásához, továbbá a gaz­daságosabb termékszerkezet kialakításához kémek hi­telt. Megyénkben több vállalat­nál korszerűsítik a gyár­tástechnológiát, s vele együtt a termékeket is. Közülük ezúttal az ikladi Ipari Mű­szergyárban érdeklődtünk, milyen feltételek mellett, mi­re kértek, illetve kaptak hi­telt? Fülemüle János, gazdasági igazgató elmondta, hogy ugyanezen elvek alapján már tavaly megszavazta számukra a Magyar Nem­zeti Bank a hitelt. A beruházás első ütemében 1,7 millió dollárt és 150 millió forintot bocsát a vál­lalat rendelkezésére a bank. Ebből az összegből — a beruházás első ütemeként automata gépsorokat vásárol­nak NSZK-beli. francia, an- goL és amerikai cégektőL A berendezések legkésőbb ez év közepéig megérkeznek Ik- ladra, s azonnal bekapcsolód­nak a viUanymotorgyártásba. Az 1,7 millió dollárt azzal a feltétellel kapták, hogy , az új gépeken gyártott ter- ; mékek jó részét külföldön, j szocialista és tőkésorszá­gokban értékesítik, égészen addig, amíg az ár­bevétel és a felhasznált im­portanyagok árának különb­ségéből — maximum 3 év alatt! — vissza nem térítik a kapott devizát. A beruházás második üte­me az elmúlt hónapokban kezdődött és 1976. végién fe­jeződik be. Erre az időszak­ra 2,2 millió dollár, és 220 millió forint hitelt kapott 10 éves visszafizetésre az IMI. Cz. Y. növelhesse ‘ a nyugati orszá­gokba irányuló exportját. Eb­ből az összegből kapott új, korszerű berendezésekkel fel­szerelt felületkikészítő és festő üzemrészt a gödöllői Ganz Árammérőgyár. A csaknem 25 millió forintos beruházásból kétszintes üzemcsarnok épült, amelynek berendezését a sváj­ci Walter Lüem, valamint a Mader cég szállította. Az új felületkikészítő és festő üzem­részt tegnap adták át rendel­tetésének. Korszerűségére jel­lemző, hogy a termeléshez a korábbinál 25~tel kevesebb dolgozóra van szükség. Üzem­be helyezésével biztosítják, hogy a vállalat teljesíthesse az évi 3,5 millió dollár értékű ex­porttervét. Beköltözött 42 család OTP-lakások, terven felül Nagykátán Rekordidő alatt készült el egy negyvenkét lakásos OTP- lakóház Nagykátán. Szerdán délelőtt az Űttörő utcában 42 boldog család gyülekezett, hogy átvegye új lakásának kulcsát. Az ünnepségen ott volt Pataki Márton, az MSZMP nagykátai járási bizottságá­nak első titkára, dr. Bozó Ist­ván, a nagyközségi tanács vb- titkára és Árki István, az OTP nagykátai járási fiókjá­nak vezetője. Az új ötszintes lakóház építője a ceglédi ta­nácsi Építőipari Vállalat, amely tizenegy hónap alatt készítette el ezt a külsőre is tetszetős lakótelepet. A IV. ötéves tervben erede­tileg nem szerepelt OTP-lakás felépítése Nagykátán, s hogy mégis megvalósult, ez a já­rás párt-, tanácsi és OTP-ve- zetői összefogásának eredmé - nye. A családok többsége má" egy vagy két gyermeket ne­vel, többnyire régi házakból szoba-konyhás lakásokból, szülőktől költöztek ide, ezek­be a kettő és összkomfortos, kasokba. három szoba kényelmes la­Atvor Megállapodás Angola függetlenségéről . Angola, Portugália legna­gyobb és leggazdagabb gyar­mata november 11-én nyeri el függetlenségét — jelentette ki szerdán hajnalban Francisco da Costa Gomes portugál el­nök. A portugál ideiglenes kormány és a három angolai felszabadító mozgalom között létrejött megállapodásit szer­dán este írták alá. A legkisebb felszabadító szervezet, az UNITA szóvivője kedden sajtóértekezleten is­mertette a megállapodás né­hány részletét A szóvivő úgy nyilatkozott, hogy a volt gyar­matot a függetlenség elnyeré­séig elnöki tanács irányítja majd; e testületben helyet kap mindhárom felszabadító mozgalom képviselője. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) A japán külügyminiszter Moszkvába érkezett Mijazava Kiicsi japán kül­ügyminiszter a szovjet kor­mány meghívására hivatalos látogatásra Moszkvába, érke­zett. A japán diplomácia veze­tőjét a seremetyevói repülőté­ren Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter fogadta. SZÁL JUT—4 Megkezdődött a műszaki tudományos program végrehajtása A Föld körüli pályán kerin­gő Szál jut—4 jelzésű szovjet űrállomáson Alekszej Guba- rév és Georgij Grecsko űrha­jósok a kijelölt programnak megfelelően befejezték a mű­szerek nagy részének üzembe helyezését és a fedélzeti be­rendezések ellenőrzését — kö­zölte szerdán délben a moszk­vai rádió. A közlés szerint a kozmonauták hozzáfogtak a kijelölt műszaki tudományos kutatások és kísérletek elvég­zéséhez. Az amerikai kereskedelmi törvény ellentmond a belügyekbe való be nem avatkozás elvének Henry Kissinger, az Egye- | sült Államok külügyminiszte­re sajtóértekezleten nyilatko- | aatot tett azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államokban nemrégiben fogadták el a ke­reskedelmi törvényt, amely bi­zonyos megkülönböztető korlá­tozásokat tartalmaz a Szovjet­unió vonatkozásában. Az amerikai külügyminisz­ter kijelentette: az amerikai fél megkeresésére válaszul a szovjet kormány tud'tul adta, hogy nem érthet egyet olyan szovjet—amerikai kereskedel­mi kapcsolatokkal, amelyek ezen az amerikai kereskedel­mi törvényen alapszanak. A szovjet kormány úgy véli, hogy ez a törvény ellentmond az 1972. évi szovjet—amerikai kereskedelmi megállapodás­nak, amely előirányozza a megkülönböztető kereske­delmi' korlátozások feltétel nélküli megszüntetését, to­vábbá ellentmond a bél- ügyekbe való be nem avat­kozás elvének. A szovjet kor­mány kijelenti — mondotta Henry Kissinger —, hogy nem szándékozik beleegyezni olyan kereskedelmi státusba, amely diszkriminációt alkalmaz, és politikai feltételekhez van köt­ve, s ezért nem tartja lehetsé­gesnek az 1972. évi kereske­delmi megállapodás érvénybe léptetését Ezzel kapcsolatban arra az elhatározásra jutottunk, foly­tatta az amerikai külügymi­niszter — hogy az 1972-es ke­reskedelmi megállapodás je­lenleg nem léphet érvénybe, és így Ford elnök nem teszi meg ehhez a kereskedelmi törvény által kívánt lépéseket. Ugyanakkor Kissinger közölte, hogy az amerikai elnöknek je­lenleg nincs szándékában vé­tójogával élni a kongresszus által eszközölt megkülönbözte- tő módosítások vonatkozásá­ban. Az Egyesült Államok kül­ügyminisztere hangoztatta, hogy az amerikai kormány a Szovjetunióval való rendezett és kölcsönösen előnyös keres­kedelmi kapcsolatokat tovább­ra is fontos elemnek tekinti a kapcsolatok általános javí­tásában. Az amerikai kormány — mondotta — feltétlenül fel­használ minden rendelkezésé­re álló eszközt az ilyen irá­nyú javulás érdekében, s tö- | amely lehetővé tenné a nor- rekedni fog a többi között malis kereskedelmi kapcsola- olyan törvény elfogadtatására, I tok megteremtését. A sizovjet—amerikai ke­reskedelmi egyez­ményt 1972 októberé­ben kötötték. Az amerikai kormány vállalta: lépése­ket tesz azért, hogy a Szovjetuniónak biztosítsák az úgynevezett legnagyobb kedvezmény elvét. Ez azt jelenti, hogy szocialista országok áruinál eltörlik a megkülönböztető vámot. A hidegháború idején 1951- ben életbe léptetett vámok azóta bénítják mag a szo- calista államok és az USA normális kereskedelmét. A szerződés aláírása gyors előnyöket hozott az Egyesült Államoknak. A Szovjetunióba irányuló ki­vitel, amely 1971-ben mindössze 110 millió dol­lárt tett ki, tavalyra meg­közelítette a másfél mil­liárd dollárt, s mindez — még csak a kezdet volt. A washingtoni parla­mentben több mint kétéves huzavona után fogadták el az új kereskedelmi tör­vényt. Akkor is olyan mó­dosításokkal, amelyek a gyakorlatban tovább bé­nítják a Szovjetunióval való kereskedelmet: a kedvezményes állami ex­porthiteleket négy évre mindössze 300 millió dol­lárban maximálták — ami jelentéktelen összeg, s ami a fontosabb: a szovjet ki- vándorlási politika gyakor­latától tették függővé, hogy a szerződés érvényét másfél év múlva egyálta­lán fenntartják-e. Ilyen fajta követelés, ilyen fajta összefüggésben — mindenképpen elfogad­hatatlan szuverén országok számára. Erre emlékezte-„ tett Gromiko szovjet kül­ügyminiszter már tavaly októberbeh Kissingerhez intézett levelében. „A ki­vándorlás kérdése — írta — teljes egészében álla­munk jogi hatáskörébe tartozik, törvényeink sze­rint jártunk el és járunk el a jövőben is.” Gromiko visszautasította azokat a híreszteléseket, hogy szov­jet részről „valamifajta ígéretek, majdhogynem kötelezettségvállalások hangzottak volna el a szovjet állampolgárok ki­vándorlásával kapcsolat­ban”. Zamjatyin, a szovjet kor­mány szóvivője egy decem­ber végi cikkében így írt: „A jelenlegi helyzetben, ha az egyik fél nem teljesíti vállalt kötelezettségeit, en­nek természetesen hatással kell lenni azokra a kötele­zettségekre is, amelyeket a másik fél vállalt magára, a kereskedelmi, pénzügyi megállapodások általános komplexumában.” Az élmúlt hónapokra visszatekintve, a szovjet lé­pés nem meglepő. Két tel­jes évet vártak türelemmel arra, hogy az USA teljesíti ünnepélyesen vállalt kötele­zettségeit. Ami történt, lo­gikus. De logikus az is, hogy nem csak, és nem is legelsősorban a kereskedel­men múlik az ország sorsa. A nemzetközi viszonyo­kat meghatározó erők nem változtak, legkevésbé a Szovjetunió óriási gazdasági és katonai hatalma, amely­nek köszönhetően a nemzet­közi enyhülés folyamata egyáltalán megindulhatott. A közeledés politikája a szovjet—amerikai leszere­lési tárgyalásokon, a két vi­lághatalom sokoldalú együttműködése tovább folytatódik. Mindenekelőtt az ameri­kai belpolitika görcsösen kommunistaellenes erői gáncsolták el a kereskedel­mi törvényt. A változatlan hevességgel folyó amerikai belső hatalmi harcoktól te­hát sok függ — elszalaszta- nak-e újabb történelmi pil­lanatokat vagy sem. Heltai András Koppány György telvétele. Josef Kempny, Csehszlová­kia Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának titkára, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának meghívására kedden Buda­pestre érkezett. Kíséretében van Vladimir Micka, a köz­ponti bizottság osztályvezető­je és Rudolf Netik, a CSKP kelet-szlovákiai kerületi bi­zottságának titkára. Josef Kempnyt és kíséretét Budapestre érkezésekor Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a KB titkára fogadta. Bon dór József é pítésügyi és városfejlesztési miniszter, aki hivatalos látogatáson Angliá­ban tartózkodik, szerdán fel- • kereste Eric Deakinst, a ke­reskedelemügyi minisztérium parlamenti államtitkárát. Megbeszélésükön részt vett dr. Házi Vencel, hazánk lon­doni nagykövete és Antalpóter Tibor tanácsos, a londoni ma­gyar kereskedelmi kirendelt­ség vezetője. Halász József, a Magyar Népköztársaság Jugoszláviába akkreditált rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete szer­dán Belgrádban átnyújtotta megbízólevelét Petar Sztambo- licsnak, a Jugoszláv Szocialis­ta Szövetségi Köztársaság el­nökség alelnökének. Ebből az alkalomból Petar Sztambolics és Halász József beszédet mon­dott, amelyben méltatták a két szomszédos, szocialista ország baráti kapcsolatainak fejlődé­sét. Veress Péter, hazánk új rendkívüli és meghatalmazott párizsi nagykövete szerda dél­után az Élysée-palotában át­adta megbízólevelét Valéry Giscard d’Estaing francia köz- társasági elnöknek. Ebből az alkalomból a nagykövet és a francia államfő beszédet mon­dott. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom