Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-15 / 12. szám
Az alapítók felelősségével Új üzem született Az első év tapasztalatai a Fűrész- és Hordóipari Vállalatnál Érdekes, izgalmas dolog nyo- non követni egy új üzem .zületését, különösen az olyan elepülésen, mint városunk, hol a múltban nem alakul- lattak ki jelentősebb ipari tagyományok. A ma létesülő n unkahelyekre jórészt azok :erülnek, akiknek régebben a aezőgazdaság adott kenyeret ragy háztartásban dolgozó nők voltaik, kevés közöttük a szervezett ipari munkás. & A fővárosi iparkitelepítés egyében a Fűrész- és Hordó- Vállalat , elhatározta, ogy Cegléden építi fel jöven- lő telephelyét. 1973-ban befe- iött az építkezés első üte- :: elkészült a fűirészcsarnok, követték a szociális létesít- nények. 1974 januárjában ígkezdődötit a próbaüzem, ijd márciusban az ütemes .errnelés. A múlt évi munka iapaszta 1 atairól Hartmann Tibor üzemvezetővel és Pillér Izabella párttitkárral beszélgettünk. Az üzemvezető elmondotta, hogy a „tanulóidő” 1973 októberében kezdődött. Ekkor indult a fontosabb posztokra, a különféle gépek mellé kerülő munkások betanítása. A gépkezelés gyakorlati teendői mellett elméleti tudnivalókat is el kellett sajátítaniuk a faipar és a balesetelhárítás témaköréből, múlt év tavaszán két műszervezték, s ma már 126-an dolgoznak az tben. 0 A kezdeti nehézségek részben abból adódtak, hogy az embereknek meg kellett tanulniuk feladataikat. Erre főként a második műszak dolgozóinál volt rövid az idő. Számukra januárban hirdettek felvételt, többségiek februárban állít be, s márciusban már megkezdődött az üzemszerű termelés. Csupán aiz úgynevezett vezérgépek mellé tudtak faipari szakmunkásokat állítani. Ezekben a felelősségteljes, nehéz hónapokban sokat segített az üzemi pártalap- szervezet és a szakszervezet megalakulása, hatékonyan befolyásolta a dolgok menetét. Kezdetben még nem alakult ki a ma már természetesnek tűnő üzemi rend, ráadásul az első és a második negyedévben zúdulásszerű mennyiségben érkezet a feldolgozandó faanyag. A vasúttal való jó együttműködésnek köszönhető, hogy nem volt fennakadás, megfelelő ütemben folyt a szerelvények kirakása. Az év későbbi időszakában, a harmadik negyedév végén és az utolsó évnegyedben a mezőgazdaságot sújtó csapadékos időjárás az üzemben is éreztette hatását. Az erdőgazdaságok nem tudtak szállítógépeikkel bemenni az erdőkbe, hogy a kitermelt fát elfuvarozzák. Ennek ellenére nem volt alapanyaghiány, a Szovjetunióból import fenyőrönkök érkeztek. Ez csak 83,6 százalékos tervtel- jesítésnek felel meg, bár a célul tűzött munkamennyiséget elvégezték. A lemaradás az áruösszetétel megváltozásából és a várt export elmaradásából fakad. A gyár dolgozóinak, vezetőinek lellkiismeretét nem terheli mulasztás. Ezt példázza az a rugalmas átállás, amely a gyors helyzetfelismerésből fakadt. Az utolsó negyedévben a közgazdasági osztállyal karöltve módosították a teendőket, figyelembe véve a megváltozott körülményeket. 0 Az üzem párt- és gazdasági vezetősége azon volt, hogy a munkában élenjárókat erkölcsi és anyagi elismeréssel méltányolja és serkentse további színvonalas tevékenységre. November hetedike tiszteletére a majd’ kétéves törzsgárda tagjaiból hatan lettek kiváló dolgozók. Közülük négyen már az építkezés idejétől ott dolgoznak. Érdemes figyelemmel kísérni ezeknek az embereknek a rövid üzemi pályafutását. Egy dolgozó művezető lett; már ez idő alatt emelték ki. A másik kitüntetettet brigádve- zezetővé választották, társa szakszervezeti titkári funkciót kapott, a negyedik a „vezér- gép”-re került. Az üzem területén az építkezés tovább folytatódik. Jelenleg alapozza a hordókészítő csarnokot a Bács megyei Építőipari Vállalat. Ügy tervezik, hogy az évi 170 ezer hektoliter űrtartalmú boroshordó gyártására alkalmas üzemrész 1976. január elsejére elkészül, s megkezdődhet a próbaüzemelés. Akkor visszatérnek a Cegléden képzett fiatal kádárok. 1974-ben ismét folytatódott a szakmunkásképzés, továbbra is minden évben hirdetnek felvételt. Valamennyien támogatják a munkaverseny-mozgalmat. A meglevő három szocialista címért küzdő brigád mellé várható egy negyedik megalakulása is. A szakszervezet is jól működik, a többi között tíz színházbérletet vásárolt a brigádoknak, amelyeket igénybe is vesznek. Valamennyien arra törekednek, mire elkészül az új csarnok, és megjönnek a fiatal szakmunkások, megfelelő üzemi kollektívát kovácsoljanak össze, amelyben mindenki jól érzi magát, és legjobb tudása szerint, szívesen dolgozik, T. T. PEST MEGYEI WIDLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES CE XIX. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM 1975. JANUAR 15., SZERDA Irodalmi délután Az SZMT körzeti könyvtára január 23-án Cegléden irodalmi délutánt rendez a szak- szervezeti könyvtárosok részére. Iróvendégük László Bencsik Sándor, a Történelem alulnézetben című könyv szerzője. Két tik * egy napon S&fjíáó öaakcntosoh 0 Ö Nehezítette a tervek teljesítését, hogy a tőkésországokban bekövetkezett kedvezőtlen gazdasági jelenségek nyomán az év második felében megszűnt a lombos fűrészáru exportja, amelyre egyébként jól felkészültek. A tervezett 2000 köbméterből csak 349-et adhattak át. A jugoszláv gépekkel elégedettek, üzembiztos, jól működő és megfelelő teljesítményű berendezések. Miután alaposabban megismerték ezeket, jól vizsgáztak a termelésben. Ennek is része volt abban, hogy rönkfelvágá&i tervüket túlteljesítették. A beérkezett 20 840 köbméter anyagból 19 749 köbmétert dolgoztak fel, még a kongresszus tiszteletére tett kiegészítő vállalásukat is túlszárnyalták. Az új ceglédi üzem műk dése első évét 40,5 millió f rintos termelési értékkel zárta. Az idei év terve a termelékenység javítása. Ez — most már — kellő szakértelmű dolgozókkal megoldható. A munkaidő jobb kihasználása és a jobb minőségű termékek előállítása a cél. A jövőben nagyobb szakértelmet kívánó, munkaigényesebb termékek gyártására is vállalkoznak. További feladatok a hordó- gyártáshoz szükséges dongakészlet biztosítása. Fűrészárukat készítenek*»-' mindenféle alapanyagból, ha kell, szőlőkarót, vasúti talpfát, bánya- deszkát, parkettafrizt gyártanak. A lényeg az, hogy ugyanabból az alapanyagból nagyobb termelési értéket állítsanak elő, anélkül, hogy a mennyiségi követelmény rovására menne. A párttitkár elismeréssel állapította meg, hogy a munkások az alapítók felelősségével dolgoznak. Jó a munkahelyi légkör, újításokat adnak be, minden észrevételüket meghallgatják. A szocialista brigádmozgalom és a kongresszusi munkaverseny önkéntességi alapom bontakozott ki. A verseny ala- j kulását bizottság értékeli, s i élénk érdeklődés kíséri. A művezetők következetesen képviselik a rájuk bízott emberek jogos érdekeit. Mindenki nyomon követheti, mennyi pénz jár a napi teljesítményéért. (1974-ben a fizikai dolgozók éves átlagbére 29164 forint volt.) Az egyik hajnalban kigyulladt Albertirsán a Vadkacsa büfé. A „lemez bár” Kürtösi József ék telikén áll, főként a vasúthoz igyekvő utasok köréből kerülnek ki vendégei. A kiszolgálást Kürtösiék végeik. A férfi este begyújtotta a büfébódé olajkályhájót, majd nyugovóra tértek. Éjfél után szokatlan jelenségre lettek figyelmesek. Pattogás, durrogás ébresztette fel őket. Lángban, füstben találták aiz építmény berendezéseit. A durrogást a szikvizes üvegek és a szénsavas ballon robbanása okozta. Próbálkoztak vízzel és oltó- esz'közökkel beavatkozni, de kevés sikerrel. Szerencsére a közeli vasútállomás telefonján értesíteni tudták a ceglédi tűzoltóságot. A tűzjelzésre gyorsan megérkeztek a városi tűzoltók, s jelenítő* értéket meg tudtak menteni a Vadkacsa vagyonából. ’ Énnek a napnak a délutánján Abonyban keletkezett lakástűz. Halasi Gyula nyugdíjas, Széchényi ut 8. szám alatti lakásán renoválási munkát végzett. Az egyik szoba padlózása volt éppen soron. Ehhez pozdoirjalemezt vásárolt, rögzítését parkeittaragiasztóval gondolta megoldani. A hat kiló ragasztóanyagot tűzhelyük lapjára rakta és — lezárt fedéllel — melegíteni kezdte. Az illóanyagokat is tartalmazó ragasztó nem sokáig fért meg dobozában. Tetejét levágva, omlani kezdett a tűzhely lapjára és meggyulladt. Halasinak sikerült a dobozt az udvarra kidobni. A tűzhelyen kiömlött ragasztó tovább égett és a nagy melegítői a helyiséig deszka ajtaja is lángra kapott. Szerencsére bútor, vagy más berendezés nem volt a szobában, így jelentős értek nem került veszélybe. A tüzet végül aíz abonyi önkéntes, tűzoltók oltották' el, akik ezúttal is dicséretes gyorsasággal érkeztek segítségül, Polgár József parancsnok vezetésével. J. z. Karddal & A szocialista brigád kollektívák jól vizsgáztak a kommunista műszak idején is, amelynek bérét a város gyermekintézményeinek fejlesztésére ajánlották fel. A véradásban is szép számmal részt vesznek. A fiatalok megalakították a KISZ-szervezetet. Az üzemi demokrácia fórumai megfelelően működnek. Kellő aktivitással vesznek részt a I termelési tanácskozásokon. PETŐFI BARÄTJA, a márciusi ifjak egyike volt, a Landerer-nyomda sajtójának felszabadításában kezdődött forradalmi szereplése. Jelen volt a Pilvax kávéházban, amikor Jókai fölolvasta a tizenkét pontot és Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Az ifjúság őt küldte másnap Pozsonyba Batthyányi és Kossuthot tájékoztatni a pesti forradalomról. Öt: Degré Alajost. Délután ült gyorskocsira, egész este, sötét éjjel váltott lovakkal rohant, hogy reggel nyolcra beérjen. Batthyány azonnal fogadta, azután Kossuth a Zöldfában Szobája erkélyének alapjait itt őrizzük Cegléden. Kossuthot betegen találta, kimerültén a hetes álmatlanságtól. Degré elmondta a pesti március tizenötödike eseményeit Kossuth ráütött az országgyűlési iratokra: „A föld szabad, a jobbágyság megszűnt, feltehető azonban a császári fegyveres reakció. Az a föllelkesült fiatalság, az a szabadságért rajongó tömeg nem fog-e az első ágyúlövésre szétfutni?” Hamar vissza a Pilvaxba. Az utcán találkozott Teleki Sándorral, aki elvitte egy kardkovácshoz és pompás szablyával ajándékozta meg. Ez volt vele a harcokban addig, amíg a túrái csatában a cári lovasokkal vívott kézitusában ketté nem törött. Az első időkben a lovas nemzetőrségnél szolgált, majd átment a Földváry nemzetőrzászlóaljba, két hónapig csatázott a délvidéki rácok ellen. Amikor szolgálatuk letelt, följöttek a Duna—Tisza közén Szegedtől Ceglédig előfogatokon. Itt már működött a vasút. A ceglédi indóházban várakoztak. A fegyverek gúlában állottak, a legénység heverészve pihent a szeptemberi kora délutánban, amikor bejött Pest felől Kossuth különvonata. A zászlóalj Kossuthtal az élen vonult a piactérre, elmondani emlékezetes beszédét. Degré visszautazott Pestre, hogy közhuszárnak álljon a honvédségbe. A schwechati ütközet után, mint hadnagy, eladta lovát, s hajón visszajött. Pesten éppen toborozták a Károlyi huszárezredet. A 16. huszárezredet gróf Károlyi István saját költségén állította föl. Degré részt vett az ezred tisztikarának bemutatkozó látogatásán a tulajdonos Egyetem utcai palotájában. Ez az utca ma a Károlyi nevet viseli, az unoka, Károlyi Mihály emlékére. NÉGY RÉSZRE BONTOTTAK az ezredet, egy osztályt Erdélybe rendeltek, kettőt Komáromba, egyet Cegléd vidékére. Ez utóbbiban szolgált Degré Alajos. A kormánynak városunkban való tartózkodásakor egy díszszázadot vezetett a kormányzóság elé. Itt lakott Kossuth, feleségestül. Az irodavezető Asbóth Sándor ezredes Degrét mindjárt befogta rendeleteket írni, hajnali három óráig. Akkor lefeküdtek, de a kormányzó már hajnali ötkor ébresztett, dolgoztak egész nap. Tizenkét órakor jelentkezett, hogy letelt a szolgálata. Kossuth nem engedte el, itt tartotta három nap. Együtt ebédeltek és délutánonként együtt teáztak. A kormány július kilencedikén délnek vonult, az itt állomásozó Károlyi-huszárok Abonyba, majd Nagykátára mentek. Nagy- kátáról lovagoltak föl Túrára, megütközni a cári orosz sereggel. Degré százados, akkor osztályparancsnok (a lovasoknál az osztály megfelel a gyalogoszászlóaljnak, a hadosztály magasabb egység, parancsnoka a tábornok) volt és ő vezette az emlékezetes rohamot, mely a szabadságharc leghosszabb ideig tartó lovas csatája volt. Már az első percekben bekerítették őket. Degré lova pi- kaszúrástól összeesett, kardja kettétört, teste sebektől vérzett, azt hitte, hogy elérkezett a végórája, mert egy orosz Olga- huszártiszt két lépésről célzott. Mielőtt elsütötte volna fegyverét, odasújtott tenyérnyi széles kardjával a csodálatos erejű Apagyi főhadnagy, és'äz orosz karja pisz- tolyostól a földre esett. A csatát végül is a beavatkozó lengyel dzsidások és honvédhuszárok döntötték el. DEGRÉ ALAJOST a.nagykátai plébánián kötözték be Perczel tábornok és Mészáros hadügyminiszter jelenlétében. Kocsira fektették. A kocsit körülvették öreg huszárai. Az elválás szomorúságában hullott a köny- nye Abonyig. Aradon a Fehérkereszt fogadóban fektették rohadt szalmára, melyről egyenkint vitték el a halott, pestises horvát katonákat. Egy reggel Haynau megszemlélte a hadikórházat. Kérdezte, el akarja-e vitetni magát máshová? ö ott akart maradni Aradon, rokonainál. Szuronyok közt kísérték sógorához. Hajnalban kimenekült a békési pusztákra. Egy évig bírta a kóborlást, bujkált egyik tanyából a másikba, végre föladta magát. Hadbíróság elé került, egy évet szenvedett várfogságban. Sikerekben gazdag újságírói és regényírói élet után békességben halt meg 1896-ban, a millennium esztendejében. Emlékét többfelé megörökítették, neve elválaszthatatlan a magyar polgári forradalom hőseitől. Illő voína a ceglédi ifjúságnak is néha-néha rágon- dolni. Azt a három napot lb49-bén a Pesti út 6-os számú házban töltötte. Hídvégi Lajos lakótelepét kellett bekötni és az újonnan készült belső hálózat nem volt kellően fertőtlenítve. Ezt az észlelést követően azonnal és teljes mértékben megszüntettük. Az ivóvíz minőségének kémiai és bakteriális vonatkozásban meg kell ütnie a mértéket, Cegléden ez jónak mondható. Hallósy Tiborné, a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ceglédi üzemvezetőségének vezetője: — Az ivóvíz „ízei, zamaitai” ásványi jellegűek. Fizikai sajátosságok ezek. Az Alföldön kötött a vízbeszerzés lehetősége. A ceglédi ivóvíz igen mélyről, a felső pannon üledékes rétegekből kerül a felszínre csővezetékeinken. A víznyerő helyek a bakteriálisán semleges zóna alatt vannak, elzárva a felszíni és a felszín közeli baktériumvilágtól. A föld mélye a Pannontenger kagylóinak, csigáinak, élőlényeinek a maradványait rejti. A jellemző ízt a mélységi víztároló rétegekből oldotta ki a vízáram, ásványi sók formájában. Meghatározóan karbonátos a ceglédi víz és szikes jellegű. — A fogyasztókhoz a város hót kútjából 92 kilométernyi hálózaton át, keverten jut a különböző kutak vize. Az átlag összetétel a vízkémiai szabvány értelmében elfogadható. Ahhoz, hogy az ősföldtani korszakból felszüremlő „zamatoknak” véget vethessünk, kimondhatatlanul tetemes pénz kellene. Mindent összevetve: egészségre ártalmatlan, baktériummentes a ceglédi ivóvíz. E. K. Pécsi Ildikó a Dózsa klubban A ceglédi Dóizsa György ifjúsági klubban ma irodalmi estet rendeznek, melynek előadóművész vendége Pécsi Ildikó színművésznő lesz. Az irodalmi est 19 órakor kezdődik, utána szabad klubestet tartanak. Az esten szívesen látják azokat a fiatalokat is, akik még nem tartoznak a nemrég megnyílt klub tagjainak a sorába. Felszabadulási Kupa Vízilabda Ceglédi Vasutas-Bp. Külker 5:2 (1:1, 1:0, 1:0, 2:1) Cegléd: Sárközi, Vámosi I, Vámosi II, Papp, Beck, Komáromi, Ungvári, Kisfaludy. Edző: Paál Attila. Góllövők: Vámosi I, Ungvári, Beck, Papp, Komáromi. Az év első mérkőzésén meglepően jól játszott a ceglédi csapat. Végig sokat úsztak, és erőnlétben múlták felül,fővárosi ellenfelüket. Az együttesből senkit sem kell kiemelni, mindenki jól játszott. A következő találkozó lényegesen nehezebbnek ígérkezik, az ellenfél az OSC csapata lesz. Beck Mihály itt hullámzott a Pannon-tenger Milyen a ceg Mélvhől érkezik, karbonátos Január 9-én lapunkban Egy pohár víz címmel arról írtunk, hogy Cegléden — időnként és helyenként — kellemetlen szagú vizet adnak a közkutak és a vízcsapok. A cikk megje- í lenését a városlakók bejelen- j léseinek, kérdéseinek egész sora előzte meg, s az írást követően, azzal egyetértve szintén többen érdeklőditek. — Sok helyen megfordul- j tam már, az ember sok felé megkóstolja, milyen az ivóvíz? Ilyennel még nem találkoztam. Ceglédi specialitás lesz ez ezután? — írták a Súgván utcából, hasonlóan vélekedtek a Kossuth Ferenc utcai új lakótelepiek, s néhány újvárosi utca lakói. Milyen is a ceglédi víz? A kérdésre választ azoktól kértünk, akik erről szakavatottan a legtöbbet mondhatják. Dr. Kőszegi Mária, állami közegészségügyi és járványügyi felügyelő: — A város vízellátásában az utóbbi években újabb kutak segítenek. Az ellenőrzés, a bakteoriológiai vizsgálatok melyeket a vízzel kapcsolatban végeznünk kell, igen szigorúak, szerteágazóak és gyakoriak. A ceglédi kutakból nyert víz a KÖJÁL-vizsgála- íok szérinif^f1 tiszta ivóvíz. Probléma egy ízben történt tavaly, amikor a vízellátásba a város néhány többszintes új
