Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

A _______________ __________________ 1975. januAr 15-. SZERDA Az első forduló után Galga menti népművészeti .találkozó sege. örszigethy Erzsébet Színházi esték KOLDUSOPERA c& Erkel Színházban Barcsay Jenő köszöntése Az idős mester dr. Csicsay Ivánnal (balról) és Simon Jánossal be­szélget. Barátainak, tisztelődnek né­pes tábora kereste fel buda­pesti műteremlakásán vagy te­lefonon, levélben, táviratban köszöntötte a születésnapját ünneplő Barcsay Jenőt, aki — minit arról beszámoltunk — megkapta a Magyar Népköz- társaság Zászlórendje II. fo­kozata kitüntetést. A látoga­tók között volt a Pest megyei Tanács és Szentendre város küldöttsége is. A megyei ta­nács nevében dr. Csicsay Iván elnökhelyettes és Hargitai Ká­roly osztályvezető, Szentendre városának nevében pedig Si­mon János, a városi pártbi­zottság első titkára, Maros­völgyi Lajos, a városi tanács elnöke, Weszelits Gergelyné dr., elnökhelyettes és dr. Ikvay Nándor, a Pest megyei Mú­zeumok igazgatója köszöntötte a művészt. A beszélgetés során Barcsay Jenő elmondotta vendégeinek, hogy életének legfontosabb ál­lomása volt Szentendre, és ma már sokkal inkább szentend­reinek, mint budapestinek vallja magát. Ebből követke­zően nagyon várja már az idei esztendő márciusát, amikor Hímzésminták edényeken A buzsáki hímzések az or­szág határain kívül, még a tengerentúli országokban is is­mertek. Az ügyes kezű asszo­nyok és lányok egymás után varázsolják a térítőkre, pár­nákra, szalvétákra, ruhákra a szebbnél szebb piros, fekete, I kék, és más színű mintákat. I végre végleges helyére kerül több esztendővel ezelőtt ké­szült szentendrei mozaikja, élete főműve, az április 4-én felavatásra kerülő művelődési központba. S mivel munkássá­gának majd öt évtizede kap­csolódik e műemlék városhoz — amelynek díszpolgára is —, úgy tervezi, hogy a városnak ajándékozza 15 képből álló M ednyánszky-gyűjteményét. A város vezetői megígérték, hogy megfelelő kiállító helyi­séget biztosítanak a képeknek, ★ Fővárosi tárlatmegnyitáson is köszöntötték tegnap a nagy­nevű művészt. Magyar tájak címmel nyílt meg a Magyar Nemzeti Galéria és a Hatvani Galéria közös kiállítása, ame­lyen Barcsay Jenő alkotásai­ból is látható. (A tárlaton egyébként több Pest megyé­ben élő művész is kiállít.) A megnyitóünnepségen Pogány ö. Gábor, a Galéria főigazga­tója köszöntötte Barcsay Je­nőt, Moldvay Győző pedig, a Hatvani Galéria nevében, majd Fehér István, a Hatvani Biennálé emlékérmét, okleve­lét nyújtotta át. A hímzés adott ötletet né­hány asszonynak, hogy a bu­zsáki mintát edényeken is al­kalmazzák. Az első próbálko­zás sikerrel járt; megjelentek a buzsáki pingáló asszonyok, akik kistájaikra, tányérokra, vázákra rajzolják, festik az eddig csak ruhákon látott cso­dálatos buzsáki mintákat. Fiataloknak Műsorok a rádióban Üj hangjátékok, összeállítá­sok és ri partműsorok köszön- (tik az év elején a legfiatalabb * hallgatóságot. Minden bi­zonnyal nagy népszerűségre tarthat számot az a kétrészes hangjáték, amelyet Hollós Er- . via regényéből Asperján György készített. A Rózsa Fe­rencről szóló dráma a 40-es évek legelejének munkásmoz­galmával és a hírhedt And- rássy-laktanyai nyomozással ismerteti meg a hallgatót. Ernst Joseph Görlách, a Fe­hér rabszolga című regényét Borús Rózsa alkalmazta rá­dióra és Csajági János rendez­te- A XIX. század közepén játszódik Észak -Amerika egyik déli államában. Az if­jabb korosztályhoz szól Albert Gábor mesejátéka, amelyhez íVukán György komponált ze­néit A címe Orsi meg a nyu­szioroszlán. Januárban is folytatódik a balladáink világát bemutató ■orozni. Vargyas Lajos népze­netudós több mint 10 éves ku­tatásának eredményeit sum­mázza benne. A 20-as stúdió január 27-én Áfa este hárman felelnek címmel jelentkezik. A műsor készítői a Könyves Kálmán dolgozók gimnáziumában egy hétfő esti fizikaórát vettek hangszalagra. A gödöllői járás közműve­lődési munkásai egyik fon­tos és szép feladatuknak te­kintik a vidék gazdag nép- művészeti hagyományának ápolását, fennmaradásuknak, megőrzésüknek elősegítését. A Pest megyei pártbizottság 1969-ben született közműve­lődési határozatában sajátos feladatként jelölte meg a népi hagyományok ápolását, járási népművészeti ren­dezvények szervezését. A ha­tározat értelmében első íz­ben 1970-ben Túrán rendez­ték meg a Galga menti népi fesztivált Azóta a Galga menti napok töltik be a já­rás egészét átfogó népmű­vészeti nagy rendezvények szerepét. S ez immár ha­gyománnyá vált, élő igénye mind a művészeti csoportok* nak^mind a járás lakosai­nak. , Novemberben indul Az 1972-ben rendezett fesz­tivál már nemcsak egy ki­emelt bemutató, hanem nyolc programból álló rendezvény- sorozat volt melyen tizenki­lenc község harminchárom műkedvelő művészeti cso­portja és öt pávaköre szere­pelt: nyolszázötvenen léptek fel a műsorokon, hétezer fő­nyi közönség előtt. Ez a ren­dezvénysorozat tehát már nem csupán egy bemutatkozásra adott alkalmat, hanem a több bemutató folyamatos mun­kára késztette a csoportokat. A tavalyi harmadik ren­dezvénysorozat Galga menti népművészeti találkozó név­vel indult. De nemcsak ilyen formai változás volt az előző találkozóhoz képest. A ren­dezvények számát is gyarapí­tották, ezért több csoportnak, szólistának volt módja több­szöri fellépésre. Az első sza­kasz a múlt év utolsó nap­jaiban fejeződött be. Fekete menyasszony Az első szakaszban megren­dezett helyi bemutatókat a községek felszabadulásának napján tartottak. Sikerült az eddigiekhez képest — nép- művészeti műfajokon belül tágabbá, átfogóbbá tenni a rendezvényeket. Míg ezt megelőzően kizárólag kóru­sok és tánccsoportok szere­peltek, a harmadik találko­zón számos népi játékot színre vivő együttes, jó pro­dukciót nyújtó szólista je­lentkezett. A művészi szín­vonalat és az előadás érté­két növelte, hogy a lakos­ság, mint faluközösség együttesen vett részt a mű­sorok összeállításában. A köz­ségenként megalakult opera­tív bizottságok voltak a mű­sorok gondozói és egyúttal azok készítették elő községük felszabadításának méltó meg­ünneplését. A járási opera­tív bizottság állította ösz- sze az események forgató- könyvét és az általa küldött zsűri bírálta el a szereplők műsorait. A községi szervezéskor új lendületet kapott a hagyo­mánygyűjtés, az ismert fa­lusi alkotók köre kitágult. A nagyközönség előtt való szereplés lehetősége időse­ket és fiatalokat egyaránt vonzott. És hogy az egész falu ügye lett egy-egy mű­sor, bizonyították a zsúfolá­sig megtelt nézőterek. A bemutatókat műfaji változa­tosság jellemezte. A lakodalmas játékokban a csoportok helyi hagyomá­nyok felhasználásával igye­keztek mind sajátosabbá ten­ni előadásukat. A zsámbokiak esküvői menetében minden korosztály felvonult: az egész falut képviselték a ját­szók. Az illúzió kedvéért kür­tös kalácsot, fánkot, csirkét is sütöttek. A galgamácsai gyerekek azokat időket idézték föl, amikor a játé­kokban felnőtt szokásokat utánoztak. A szereplők nem igyekeztek többnek látszani koruknál és életképeik in­kább a felnőttutánzó gyere­keket mutatták, mint a „fel- nőttlagzit”. Az ikladi iskolá­sok nemzetiségi, német nyel­vű lakodalmasa is igazodott a falu jellegéhez. A veres- egyházi lakodalmasban a ré­gi szokás szerint a menyasz- szony fekete ruhát viselt. A rendezvényeket a közönség­gel való jó kontaktus jelle­mezte, ami Veresegyházon sem hiányzott. E műsor köz­ben derült ki, hogy az egyik idős néni volt az első fe­hérruhás menyasszony, ötven éve. Maskurások a tollfosztóban A lakodalmason kívül szá­mos falusi eseményt keltettek életre az együttesek. A galga­mácsai Dudás Juló csoportja minőségben és mennyiségben is kimagasló produkciót nyúj­tott. Tollfosztójukban betle- hemező gyerekek és maskurá­sok jelentek meg, bemutatták a szentivánéji tűzugrást és az aratási ünnep mácsai szokását. Kartalon a régi fonót idézték fel. Az iskolások — koruknak megfelelően — népi gyerekjá­tékokkal szerepeltek: az ikla- diak, a vérségiek és a turaiak voltak a legügyesebbek. Vidékükön sok az asszonyt kórus: Dányban, Hévízgyör- kön, Gálgamácsán, Versegen és Zsámbokon léptek színpad­ra. Az isaszegi asszonycsoport a találkozó hírére alakult meg. A férfi- és vegyes karok szin­tén népdalcsokorral szerepel­tek, ugyanígy az általános is­kolai énekkarok. A 'néptánc­együttesek közül az isaszegi és a nagytó rcsai bizonyult a legjobbnak. A vácszentlászlói, a veresegyházi és galgahévizi csoport a népművészeti talál­kozó ösztönzésére szervező­dött. Népi hangszeres szólisták és kisegyüttesek minden mű­sorban felléptek. Kartalon tá­rogató szólalt meg, Ikladon, Túrán, Galgahévizen, Galga­mácsán, Versegen, Isaszegen, Veresegyházon és Bogon cite- ra és furulya. Az idős énekesek és tánco­sok nagy sikert arattak: a leg­maradandóbb élmény a Veres­egyházon, Bagón és Kartalon fellépő idősek produkciója volt, valamint a Pécelen sze­replő népművészet mestere: Karsai Zsigmond és felesége. Adományozók listája A népművészeti bemutatók és a felszabadulási ünnepsé­gek többsége kiállításmegnyi­tóval kezdődött. A néprajzi tárgyak gyűjtése során olyan darabok is előkerültek, ame­lyeknek megőrzése a falukö­zösség számára fontos. A gyűj­tőmunka erősítette a lakosság faluhoz való kötődését és a hazafiasság érzését. Hosszú jegyzékek tartalmazták az ado­mányozók nevét. Olyan asszo­nyok, akik például eddig csak idegenforgalmi célokra öltöz­tettek babát, festettek tányért, hímeztek kendőt, most ingyen, saját falujuknak ajánlották föl munkájukat A régi hasz­nálati tárgyak mellett a falu­si emberek mai alkotásai is helyet kaptak a tárlókban. Nemcsak ünnepi műsorok jelentették a november 17 és december 28 között lezajló Galga menti népművészeti ta­lálkozó első fordulóját. Idős népművészek és fiatalok talál­kozóját rendezték meg Túrán, baráti összejövetelen köszön­tötték az isaszegi táncegyüt­test, a hévízgyörki asszony- kórust. Galgamácsán megtar­tották Rényi Tamás Húsvét­hétfő Galgamácsán című szí­nes rövidfilmjériék bemutató­ját. A film szereplői Dudás Juló együttesének tagjai. A bemutatót baráti beszélgetés és eszmecsere követig. A községi találkozókon nem pusztán alkalmi műsoroknak lehettük tanúi, hanem egy fo­lyamat kibontakozásának is. Annak, hogy mind szélesebb társadalmi1 alapon jön létre és erősödik hagyományos népi kultúránk és szocialista tar­talmú közművelődésünk egy­N álunk néhány évvel ezelőtt Brecht feldolgozásában, Kurt Weill zenéjével játszot­ták nagy sikerrel a Kodusope- rát. Brittan operája is feldol­gozás, ahogy Brec-hté is az volt. Mindkettőnek eredetije a XVIII. századi angol ballada­opera, John Gay és Johann Christoph Pepusch műve. Míg a Brecht—Weiil-féle verzióban a szöveg és a zene is új — mindössze a cselekmény fő vonalát és a figurákat vették át a szerzők —, Britten fel­dolgozása híven köpeti az ere­deti koncepciót. A szöveget csaknem teljes egészében meghagyta és a dallamokat is; munkája javarészt a fennma­radt dallamok hangszerelésé­re szorítkozott. S bár az ere­deti zeneszerzőjeként a német származású Pepuscht említet­tük, a mű zenei anyaga ko­rabeli angol szerzők dalaiból, áriákból és népdalokból áll. Britten művé mégis önálló zenei alkotás; az operához új nyitányt írt, s az átvett dalla­mok egybeszerkesztése. egy­séges és modern hangzásának kialakítása jóval túl megy az egyszerű feldolgozás keretein.' Az összeállítás megmentett az operaszínipad számára néhány szép dallamot, melyeknek szerzőit alig, vagy egyáltalán nem ismerjük, de hallhatunk néhány részletet Purcell vagy Händel operáiból is. Némelyi­kük idézőjelben, szatirikus él­lel hangzik fel, például az az induló, amelyre Händel egyik operájában a hősök vonulnak fel, itt a tolvajok bandájának groteszk, ironikus masírozását kíséri. Egyébként a mű egé­szében is támadás a kora­beli olasz opera műfajának sablonjai, egyes divatos, ze­nei közhelyek, vagy az operai élet akkoriban közismert visz- szásságai ellen. Tehát paródia lenne a darab? Az is. Szatíra? Az is. Vígjáték, vígopera?, Használhatjuk ezeket a meg­határozásokat is. Fontosabb az, hogy a budapesti bemuta­tón a közönség nagyszerű színjátékot látott, remekül szórakozott, s igényes, magas- rendű zenét hallott. A rendezés avatta az estét elsőrangú színházi él­ménnyé. Mikó András szín­padának ezernyi színe és öt­lete nagyszerű stilizáló készsé­ge és iróniája művészetének új oldalait mutatta be. Sze­replőiből is bámulatra méltó teljesítményt hozott ki; a mű jelentős része próza, megszó­laltatása igazi színészi telje­sítmény. Az előadók jól vizs­gáztak a számunkra szokatlan szerepkörben, vidáman, felsza­badultan komédiáztak s né­hány remekbeszabott alakítás­sal örvendeztették meg a kö­zönséget. A rendezőinek méltó partnere volt a díszlet- és jelmeztervező Makai Péter is. Az előadáson az egyéni pro­dukciók és az együttes játék szerepe egyaránt fontos volt; A főszereplő Macheath kapitány alakját Palcsó Sán­dor nagyszerű karakteralakí­tással, stílusérzékkel, elsőran­gú zenei adottságokkal keltet­te életre. A1 második előadáson Csányi János zenei pontatlan­ságait figurájának hitelessége pótolta. Begányi Ferenc, Mr. Peachum szerepében minden' várakozást felülmúlt. Halvá­nyabb, de stabil, megbízható alakítás volt a fiatal Hantos Balázsé. Házy Erzsébet elra­gadó bájjal, Csengery Adri­enne ötletes humorral keltette életre szerepét, színes, szelle­mes alakítás volt Radnay Györgyé és Sólyom Nagy Sán­doré. Komlóssy Erzsébet kis­sé visszafogottnak tűnt; sze­rencsésebb volt a harsányabb, karakterisztikusabb Jablonkay Éva. Tetszett Szirmay Márta és Barlay Zsuzsa is. Telita­lálat volt László Margit ala­kítása, Pászthy Júlia viszont elementáris erővel, sziporkázó humorral számos új színt ho­zott. Egy kisebb szerepen is feltűnt a még főiskolás Leb­lanc Győző behízelgően szép, melegfényű tenorja. Az opera zenekari kí­séretét kis létszámú kamara­együttes szólaltaidra meg a premieren Medveczky Ádám szellemes invenciózus vezény­letével. A másik szereposz­tásban Lendvai György értő tolmácsolással járult hozzá a darab sikeréhez. Korda Agnes CEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKOROS SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS JANUAR 1C-TÖL JANUAR 22-IG \ 16—21: A Lopakodó Hold 22—24: Volt egyszer egy vadnyugat I—n. 16—19: Ámokfutás 20—22: Szerelmem, Elektra 16—19: Ulzana 20-21: Az ördög atamánja 22— 26: A Lopakodó Hold 16— 19: Jelbeszéd 20—22: A párbaj 23— 26: Tibbs és a szervezet 16: Makra* 17— 19: Az ördög atamánja 20—22: Váltságdíj egy halottért 16— 19: A dunai hajós 20—22: Anna és a farkasok* 17— 19: Azon az éjszakán 20—21: Magas szőke férfi felemás cipőben 22: Hogyan mondjam el a gyermekemnek?* DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA PILISVOROSVAR POMAZ RÁCKEVE * SZIGETSZENT­MIKLOS 16—17: Hószakadás 18—19: Anna és a farkasok* 20—21: Mackenna aranya 16—19: Alfredo, Alfredo 20—22: A Pendragon legenda 16: Ordasok között 18— 20: Elza kölykei 22—23: Ámokfutás 16—19: Folytassa külföldön 20—21: Jelbeszéd 16—18: A gejzírvölgy titka 19— 20: Játszd újra, Sam! 16—19: A fej nélküli lovas 20— 21: Sötét Torino 16—19: Váltságdíj egy halottért 20—%2: A briliánskirálynő bukása 16— 19: Ki megy a nő után? 20—22: Üvegház** 17— 19: Ruszlán és Ludmilla I—n. 20—22: A nagy zsákmány 20—21: Az édes szó: szabadság I—II. 18— 19: Bolondos újoncok 20—21: A dunai hajós 16—17: A briliánskirálynő bukása 18—19: Hószakadás 20—21: Az des szó: szabadság I—II. 16—17: Anna és a farkasok* 16—17: Az édes szó: szabadság I—II. 20—21: Hószakadás VECSÉS 16—17: Vitya iskolába megy 18—19: Hogyan mondjam el a gyermekemnek?* 20—22: Halló, itt Iván cár! •1« éven felülieknek! ••18 éven felülieknek! Jó szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VALLALAT i á k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom