Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-12 / 10. szám

6 «erei W K/unrm 1975. JANUÄR 12., VASÄRNAP Tavaszi élet a határban A meleg januári napfény megbontotta a természet rend­jét a Kiskunság vidékén. A ho­moki erdőkben megjelent a barka, s a mocsaras réteken virít á gólyahír. A szokatlan időjárás nyugtalanítja az ál­latvilágot is: fészkel a balkáni gerle, s megszólalt a széncine­ge. ___________ V illamosok múzeumokban A Szombathelyen nyugdíjba küldött ezer milliméteres nyomtávú villamoskocsik kö­zül az ikerkocsikat szétszerel­ték, s elszállították a MÉH- nek. Néhány egyes motoros­kocsi viszont még a garázs­ban áll. Ezek várhatóan mú­zeumba kerülnek. Két kocsit igényeltek például az osztrá­kok, egyet a klagenfurti, egyet pedig a grazi közlekedési mú­zeum részére. A tervek sze­rint egy villamos helyet kap a szombathelyi Forgalmi Mú­zeumban, egy pedig a buda­pesti Közlekedési Múzeumban is. Ilyen nyomtávú villamos- vasút hazánkban sehol nem üzemel. Daloló tárlat 1 Országos galamb- és dísz­madár-kiállítás nyílt szomba­ton a salgótarjáni Kohász .művelődési központban. Há­romszáz galambot és ötven díszmadarat állítottak ki a te­nyésztők. A daloló tárlatot, a fáradhatatlanul éneklő ameri­kai pintyet, a hetykén kukoré­koló holland bóbitás kakast, az aranyfácánt, a különleges •szépségű kolibriket és társai­nkat — két napon át tekintheti meg a közönség. Az 1043-as az RSD-nél Egy esztendő előrelépéseinek mérlege A címben az 1043-asról, tel­jes nevén az 1043/1973. (XII. 5.) számú minisztertanácsi ha­tározatról van szó, amely most múlt egyéves. Amiről szól: a ráckevei-(soroksári) Duna-ág és környékének hosszú távú fejlesztése, üdülőövezetté ala­kítása. Az RSD a szakember számára e Duna-szakasz. hosz- szú nevének rövidítése. Mindezt még akkor mondja' el Kovács J. Gyula mérnök, a Duna Intéző Bizottság titkára, amikor elindulunk Budapest­ről egy hosszú autós bolyon­gásra. Arra vagyunk kíván­csiak, hol tart a kormányhatá­rozat megvalósítása, mi van már készen, és mi épül vagy formálódik a tervezőasztalon. Nagyobbított víztükör — A települések részletes rendezési tervei többségükben elkészültek — mondja a titkár, akinek nem munka, hanem már lassan hobby és szerelem a Duna-ág fejlesztése. A fővá­ros területén a IX., a XX. és a XXI. kerületi, parti üdülő­övezetek tervei csak június 30-ra lesznek készen, remél­jük, addigra ugyancsak elké­szül a még hiányzó négy tele­pülés, a Kiskunlacháza-Ápor- ka, Dunaharaszti, Szigetszent- miklós és Taksony részletes rendezési terve is. Ez nem fe­lesleges papírmunka, mert amíg a terv nincs kész, az üdülőövezetet nem lehet bel­területté nyilvánítani, viszont addig oda építési engedély sem adható ki, parcellázni sem le­het — A tervezésiben legjobban a Középdunavölgyi Vízügyi Kis zsiványok - nagyközségben Látták, mégsem szóltak ! Tavaly év végén, egy vasár- inap koraestjén Kinyik Lajos Dl 5 éves ipari tanuló egyedül Ivárta az esti vonatot a pilis­icsabai állomás várótermében, 'hogy Esztergomba utazzék. Kazettás magnóján, amely az ölében feküdt, zenét hallga­tott. Hirtelen kinyílt az ajtó és felbukkant két férfi, egy lomha mozgású, harminc év körüli, dagadt fél arccal, meg egy húszesztendősnek látszó. Néhány szót váltottak egymás­sal, a fiatalabb nyitva hagyta az ajtót, az idősebb pedig odaugrott az ipari tanulóhoz, kikapta kezéből a magnót, s mindketten elmenekültek. A rendőrség hamarosan lefü­lelte - a két embert. A még tartó nyomozás során ki­derült: minden bizonnyal egyéb bűncselekmények is ter­helik őket. Drótok, csacsiiogaton • Az elsőrendű gyanúsított Fridrich Lajos 28 éves, bün­tetett előéletű, foglalkozás nél­küli, tinnyei születésű, Pilis- csaba-jászfalui lakos. Társa, Zólyomi János, ugyanott la­kik, mintegy nyolc esztendő­vel fiatalabb. Két dologban mégis nagyon jól értették egy­mást, a csavargó, szeszgőzös életmódban és a bűnözésben. A fiatalabb meg azzal erősí­tette társulásukat, hogy Pilds- csaba határában kis vályog­házat emelt, s onnan indul­tak bűnös útjaikra. Kis sorozatnak indult a tár­sulás, de aztán egyre bővült, például még a magnólopás előtt réz telefondrótok lesze­relésével. A szállítmányokért minden alkalommal 400—500 forintot zsebeltek be a pilis­csabai MÉH-átvevőhelyen. Fridrich eddig nyolc esetet vallott be, de vajon ki tudja, hány is lehetett ■tulajdonkép­pen. A nyomozás megállapí­totta, hogy a MÉH-telep sem az áru átvételénél, sem a to­vábbadásnál nem bizonylatok . Figyelmet érdemlő, hogy a drótokat világos nappal szab­dalták le a nem csekély for­galmú vasútvonal mentén. Hol itt, hol ott szerezték szállító- eszközt a hatalmas tekercsek továbbhurcolására. Kaptak ke­rékpárokat, kiskocsit, sőt, még csacsifogatot is. Vitték az árut, eladták, aztán a kocsmák kö­vetkeztek. Fridrich Lajos lakásán két nagykabátot- is találtak, amei lyek közül egyik sem az övé. A vállas, verekedés, izgága al­koholista a kihallgatásokon csak apránként számolt be ar­ról, hogy az egyiket talán köl­csönvette, a másikat Dorogon az étteremben akasztotta le egy fogasról. Az éjjeliőr kerékpárja Hamar fény derült viszont arra, hogy a piliscsabai gaz­daságból ők lopták el az éjje­liőr kerékpárját. Nem nappal', amikor az őr aludt, hanem késő este, egy tehénistállóból. A jelek szerint tehenet és ke­rékpárt egyszerre akartak lopni. Az ellenőrző körútjáról az istállóhoz közeledő éjjeli­őr azt vette észre, hogy egy tehén szabadon mászkál, ké­sőbb meg sehol sem találta a kerékpárját. A nagyközségi rendőrőrs gyors és hatásos in­tézkedése nyomán azonban megkerült a kerékpár, s gyűl­nek a bizonyítékok a lopás körülményeire vonatkozólag is. Magnó a föld alatt Drótok és tehén, kabátok, kerékpár, több tárgy és jó né­hány tulajdonos. A piliscsabai bűnözők mégis indokolatlanul hosszú ideig folytathatták üzelmeiket. Talán ez is sze­repet játszott a büntetőjogi­lag lopásnak minősülő, de a rablás határán levő magnó- elragadásban. Meglátták és megszerezték. Aztán — szel­lemi képességeik jellemzője­ként — elásták a fiatalabb kertjében és csak két héttel később szedték elő. Az idő­sebb elhelyezte édesanyja há­zának eresze alá. A nyomozók itt akadtak rá a házkutatás során. Fridrich előzetes letartózta­tásban várja a nyomozás be­fejezését, amelyből nemcsak büntetőjogi következtetések vonhatók le. Mert például jobb lett volna, ha az értékes de nem használt rézhuzalo­kat az illetékesek szereltetik le, jobb ha a helyi hulladék­átvételek -átadások bizonyla­ti rendszerét megerősítik és az sem árt, ha az állampolgárok is fokozottabban vigyáznak a maguk és mások személyi tu­lajdonára. Pacsay Vilmos Igazgatóság halad előre. Már kész az RSD-partvonalmeder szabályozási tanulmányterve. Ennek alapján az idén a beru­házási és kiviteli terv is ké­szen lesz. Az ötödik ötéves tervben megindulhat a 120 méter széles víztükör és a két és fél méteres vízmélység ki­alakítása. Ez részben a hajó­közlekedés számára fontos, a kikotort anyaggal pedig a part­menti nádas-mocsaras terüle­teket töltjük fel, ahol újabb területet nyerünk az üdülők számára. Biológiai partvédeleni — És a nád, a horgászok, természetimádók menedéke? — Biológiai partvédelmet tervezünk, azaz nádsáv védi a partot a hullámoktól. A nád tehát megmarad, sőt mint partvédmű állandó felügyele­tet. gondozást is kap. — Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium meg­bízást adott a Városépítési Tervező Intézetnek a negyedik ötéves tervben már elkészült dunai létesítmények felméré­sére. 1975-ben a VÁTI összeál­lítja a következő ötéves terv új beruházásainak tárcánkénti tervét is. Ezzel párhuzamosan az egyes településeken is folytatódik az ötödik ötéves terv. Rövidebb úton Szigethalom határában va­gyunk, és a tököl—szigethalmi parkerdő, a Duna-parti sé­tány, az erdei tornapálya, a gyermekjátszóterek, a szalon­nasütő helyek, az aludttejcsár­da már bizonyít. Akt, hogy az októberben átadott, a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság, a tanácsok és az intéző bizottság támogatásával és társadalmi munkával épített objektumok már nemcsak nyári szórako­zást biztosítanak, hanem egész évbep. amíg az idő engedi, a gyerekek egészséget, erősödé­sét szolgálják. Most 4s . egy csapatnyi általános iskolás nyűvi a tornaszereket... Tökölnél kezdődik és előké­szítő munkáival már Sziget- csép—Szigetszentmárton hatá­ránál tart a szigeti tehermen­tesítő út építése, amely az idén december 31-ig a tervek szerint a Ráckeve HÉV-végál- Iomásig elkészül. Javítja a já­rási székhely megközelítési le­hetőségeit is; és a Budapestről, Csepel felől érkezők hat kilo­métert takaríthatnak meg az új úton. Termő Iprem ier Az. RSD másik partján is dolgoznak a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium útépí­tői: az 51-es főút rekonstruk­ciójából a kiskunladházi át­menő szakasz felújítása már 35 százalékban kész, a csapa­dékvízcsatorna-építéssel együtt 1975—76-ban ez a mun­ka is folytatódik. Ráckevére a szigetújfalui út felől érkezünk, nem véletlenül. Innen ugyanis látni lehet az épülő meleg vizű strandfürdő már kész részeit. Három beto­nozott medence készült el, és a kék-fehér borítású, fedett Castigldone medence is látha­tó, bizonyítékul: nem álom, idén már használható valóság a ráckevei meleg fürdő. Az IB 1,2 millió forintot adott hozzá, a ráckevei Aranykalász Tsz építőinek munkáját pedig — ha lassú is — csak dicsérni lehet. Csepel-szigeten ez lesz a fő­városon kívül az egyetlen té­len is használható körfürdő. Már nemcsak a nyári forgalom fogja jelezni, hogy a HÉV né­hány Diesel-mozdonya egy vá­gányon kevés lesz az 1975-ben várható forgalomra! A MAHART több rugalmas­ságot tanúsított, amikor az IB kérésére a nyáron 24 óra alatt hajóátcsoportosítással meg­kettőzte a járatokat. Kovács István vezérigazgató ígérete szerint erre az idén is lehet számítani — mondja az IB tit­kára. Eled a tavak világa — Az intéző bizottság, a he­lyi üdülőterületi bizottságok munkájáról, terveiről? — Tavaly például Sziget- szentmártonban társadalmi se­gítségigei három hónap alatt megépült a községi vízműhöz csatlakozó üdülőterületi ivó- vízhálózat. Nem kell már nyá­ron a demizsonnal hordaná a vizet... — Az IB napirendre tűzi az idén a déleigyházá tavak kör­nyékének — a másik nagy üdülőövezetnek — ivóvíz-vil­lany ellátási, útépítési és par­kosítási, illetve erdősáv-létesí­tési programját is. Annak is örülünk, hogy Dunavarsánynál a vízügyiek megkezdik a már említétt biológiai partvédmű kísérleti szakaszának építését. A tököli parkerdőnél hajóál­lomást szeretnénk építeni még ez évben. Mindezt már visszafelé jö­vet mondja el Kovács J. Gyu­la. Zárszámadás, tervkészítés és főleg az érintettek tettre készsége igazolja: az alig egy­éves, tehát még csecsemőkorú 1043-as határozat koránál gyorsabb fejlődést mutat, már­is izmos kamasszá serdült, és második születésnapján való­színűleg felnőttruiháitoól is ma­gára próbálhat néhányat nem­csak a megye, hanem az or- sz)ág örömére is. Szatmári Jenő István Nemzeti park a Kiskunság Védett lett a Pest megyei homokvilig Hivatalosan is bejelentették a kiskunsági nemzeti park létrehozását. Rakonczay Zol­tán, az Országos Természet- védelmi Hivatal elnöke közöl­te, hogy a most megnyíló, az országban második nemzeti parkot újabbak követik majd. A védett körzetek területét a jelenlegi 120 000 hektárról a továbbiakban félmillió hektárra növelik. A következőkben a Bükk- fennsík kap védettséget. A kiskunsági nemzeti park lét­rehozását Kaán Károly, a ne­ves magyar erdész már 1924- ben javasolta. A Duna—Tisza közén kialakult geomorfológiai tájnak, állat- és növényvilá­gának megőrzésére a Nemzet­közi Természetvédelmi Unió is felhívta a magyar szakem­berek figyelmét. Az eddig há­borítatlan puszták, erdők, ta­vak védelmét az urbanizáció is sürgette. A tudósok, s á helyi közigazgatási szervek együttes munkájaként létreho­zott nemzeti park kecskeméti székhellyel működik. Bács-Kiskun és Pest me­gye területén együttesen 30 000 hektár területet foglal el. A hat, egymástól elkülönülő egységek nagyobb része a kis­kunsági Homokhátságon van. Része a parknak a festői szép­ségű lakiteleki holt-tiszai sza­kasz, s az ehhez csatlakozó alpári égeres, a honfoglalás­kori eseményt őrző itteni rét, ahol Árpád fejedelem megfu­tamította Zalán seregét. Ide tartozik az Európában egye­dülálló dunai eredetű, szél hordta homokvilág, s a ma is háborítatlanul bugaci, Füjöp- háza környéki homokbuckás táj. Közbeékelődve védik a szikes pusztákat, tavakat, A változatos felszín állat­és növényvilága is sajátos. Díszlenek még a rónák virá­gai, az árvalányhaj, a kék vi­rágú szamárkenyér, a homoki csénkesz, a szalmagyopár, a naprózsa és a kései szegfű. Az Alföldre egykor jellemző ná­dasok, tocsogós rétek ősi ál­lapotukban tenyésznek, s gaz­dag az állatviláguk. Szikes ta­vain 70—80 madárfaj költ. A park területén vigyázzák a ré- ! gi stílusban épült kiskunsági tanyákat, és skanzenje lesz a pásztorkodó kiskunok hagya­ték ainak. Szemtől szemben az A/Hung/74-gyel Influenzakörkép Pest megyéből Nem a magunk találkozásá­ról kívánunk beszámolni a mostani influenzajárvány okozójával, hanem azokéról, akik a szabad szemmel persze nem, de következményeiben annál sűrűbben látható vírus­sal hivatásuknál fogva kény­telenek naponta akár százszor is szembenézni. Ahol most legtöbb a vírus Dr. Rados Mária körzeti or­vos rendelőjének várószobája nagyon zsúfolt, nem elég a sok szék sem. Nem csoda, Monoton vagyunk, ahol az Influenza vírusának nálunk felfedezett legújabb változata, az A/Hung/74 most jár házról házra, emberről emberre. A község és járása a járvány Pest megyei statisztikájának élén áll jelenleg. — Január 3. óta naponta 150—200 ember fordul meg a rendelőmben, és átlag húsz új fekvőbeteget kell felkeresnem. Ugyanis azóta a szomszéd kör­zet orvosa is influenzás, én látom el az ő betegeit is. Mint­egy nyolcezer ember lakik a két körzetben. Saját körze­temben eddig 500 ember esett át az influenzán, vagy még fekszik benne. Mostanáig nyolc beteget kellett kórházba utal­nom. Influenzahalottam sze­rencsére egy sincsen. A jár­vány még növekedőben van, de azt a 150 embert, akit ko­ránál fogva vagy mert, mond­juk, szervi szívbeteg, körze­temben beoltottam influenza ellen, egytől egyik elkerülte a baj. A körzeti nővér? Aligha lenne megtalálható, nem tu­dom, merre jár, csak azt, hogy töméntelen a munkája. A monori főtéri gyógyszer- tár vezetőjével, Fekete Jó­zseffel kis irodájában beszélj getünk. Az ajtó félpillanaton­ként nyílik, és sokszor csak négy-öt belépő után csukódik be. Hány recepttel jelentkez­nek naponta? — Máskor úgy hatszáz kö­rül, most pedig ezer vényre szolgáltatunk ki gyógyszert, a recept nélkül kiadott nagyon sok C-vitamin, Kalmopirin; lázcsillapító kúp és a Germi- cid ebben azonban nem szere­pel. Az éjszakai ügyeletnek is megduplázódott a munkája. Fekete József egyben járási főgyógyszerész is. Elmondja, iiogy a községekben levő ki­sebb vagy nagyobb gyógyszer- tárakat legalábbis az influen­za és szövődményei ellen hasz­nált szerekkel jól ellátták. Lázasan is gyógyítanak — A járvány természetesen sok gondot okoz, de mert az egészségügyieket sem kíméli, a legnagyobb baj, hogy sok or­vos lázasan is dolgozik, és bi­zony, a helyettesítés szinte megoldhatatlan — halljuk dr. Vámosi Erzsébet járási főor­vostól Nagykátán. Ugyanott dr. Kókai András körzeti or­vostól pedig: — Mostanában nem érünk rá egymással találkozni, de az egyik kollégával éppen ma akadtam össze, láttam rajta, hogy lázas, mondta is, hogy rosszul érzi magát, de nem fekszik ágyba, tovább dolgo­zik. Engem most a szokásos 35—40 járóbeteg helyett na­ponta 70 vagy még több keres fel a rendelőben, és 3—4 fek­vőbeteg helyett legalább tízet kell meglátogatnom. Ma 17 új influenzás beteget találtam. Körzetem körülbelül három­ezer lakosából a járvány kez­dete óta kétszáznál több esett ágynak. Dr. Kárpáti Ernő, a nagyká- tai járási szakorvosi rendelő- intézet igazgató főorvosa: — Nálunk most a gyermek- gyógyászatot és a laboratóriu­mot kivéve csőikként a beteg­forgalom. Ennek azonban a folyosón nem nagy a látszatja, mert éppen elég a várakozó. Az igazgató főorvos azonban el­mondja, hogy a körzeti orvo­sok csak sürgős esetben utal­ják a rendelőintézetbe a bete­geket, nehogy a várakozók fertőzésének lehetősége fo­kozódjék. A gyermek-váróhelyiségben, bár a rendelési idő már lejárt, még sokan vannak. — A két nagykátai körzeti gyermekorvos közül az egyik huzamosabb ideje beteg, a másik napokkal ezelőtt lett influenzás és így a két körze­tet is én látom el — közli dr. Halasi Miklós járási gyermek- gyógyász főorvos. Íróasztalán kis halomban félig kitöltött orvosi vények. — Otthon írom meg előre az influenzánál leginkább hasz­nálatos gyógyszerek vényeit, itt csak a dátumot és a nevet kell kitöteni. Ennyivel is gyorsabban kerülhet sorra a következő. Naponta 80—100 gyereket hoznak, de hétfőn 140 fordult meg itt. Eleinte naponta átlag 80, az utóbbi napokban már csak mintegy 60 az influenzával jelentkező. Különösen az egy-három éve­sek között terjed a fertőzés, öt-hat százalék a szövődmé­nyes eset. Mikor lesz vége? Most olyan, kétezernél alig többet számláló kisebb köz­ségben, Pándon járunk, ahol dr. Földesi Sebestyén körzeti orvos többnyire kézi gyógy­szertárából látja el orvosság­gal a betegeket, mert a falu­ban nincsen patika. — Csakhogy hörghurutnál, tüdőgyulladásnál a gyári ké­szítmények mellett kanalas orvosságot is felírok, azt Tá- pióbicsikén kell beszerezni. Molnár Lajosáé pándi kör­zeti ápolónő: — Nekem a járvány miatt naponként legfeljebb négy-öt embernél többet kell felke­resnem, mint máskor. Van azonban 160 egészségügyi gon­dozottunk, akiket sűrűbben kell látogatnom. Cegléden a járási-városi közegészségügyi felügyelőség helyettes vezetője dr. Kőszegi Mária: — Minden hétfőn megkap­juk a körzeti és gyermekor­vosok influenzajelentését és továbbítjuk a megyei KÖJÁL-hoz. A védőoltásokat még a járvány előtt megszer­veztük, azóta egyéb dolgunk nemigen akad az influenzá­val. Csáki várjuk, mikor fe­jeződik be. Reméljük, a hó­nap végére. A kórházi mozgósítás Dr. Közepesy Gyula, a ceglédi kórház gyógyszertárá­nak vezetője és egyben a vá­ros főgyógyszerésze: — Influenza és szövődmé­nyei esetén általában 20—25 féle gyógyszert használnak. Bőven van mindegyikből és ahogy fogy, azonnal pótolni tudjuk. Kivétel a tetrán- injekció, amiből nem tartalé­kolhatunk eleget, mert a megrendelt mennyiségnél min­dig kevesebbet kapunk. Dr. Szabadfalvi András, a ceglédi kórház igazgató fő­orvosa, hogy az influenzáról érdeklődünk, még december közepén sokszorosított utasítá­sát adja kezünkbe és csak megjegyzi, hogy december 20-án nyitották meg az inf­luenzaosztályt. Aztán — mar a sokszorosított „mozgósítási vagy haditerv” második lép- csőjeként — a II. belosztály egyik ápolási egységét ürítet­ték ki. Az influenzás gyerme­kek a gyermekosztályra kerül­nek, ahol külön boxban elkü­löníthetők a többi betegtől. Egyelőre csak sürgős esetben fogad be más betegeket a kór­ház. Dr. Bálint István belgyó­gyász osztályvezető főorvos, az influenza elleni hadműve­let irányítója a kórházban: — Eddig összesen 113 fel­nőtt és 51 gyermek fordult meg december 20 óta influen­zaosztályunkon. Tizenhárom betegen nem tudtunk segíte­ni. Közülük hat vitathatatla­nul az influenza szövődmé­nye következtében hunyt el, hét életét viszont fél vagy ta­lán egy évvel megrövidítette. Gyógyultan távozott 15, illet­ve még négy várandós anya, akik felgyógyulásuk után szü­lészeti osztályunkon életet ad­tak egészséges gyermeküknek. Szokoly Endre í i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom