Pest Megyi Hírlap, 1975. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-11 / 9. szám

1975. JANUÁR 11-, SZOMBAT 7 Divatos pályák — divatos iskolák MEGJELENT A PÁLYAVÁLASZTÁSI TÁJÉKOZTATÓ A Pest megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézet min­den évben vaskos kötetet ad ki az általános, illetve a kö­zépiskolát végző fiatalok pá­lyaválasztási gondjainak megkönnyítésére. Az idei most jelent meg. Tizenegyezernél többen... Megtudjuk az intézet tájé­koztatójából, hogy megyénk iparának mind több szakmun­kásra, közép- és felsőfokú képzettségű szakemberre lesz szüksége. Ebben a tanévben 11293 fiatal kerül ki Pest megye ál­talános iskoláinak nyolcadik osztályából. A megyei és fő­városi iskolahálózat 'felvételi tervszámúi ennél jóval több továbbtanulási lehetőséget biz­tosítanak, de nem minden pá­lyán és ezért a választás előtt állóknak o való helyzettel számolva kell dönteniük. Nehogy a pályaválasztás el­ső lépésénél csalódás érje a fiatalokat, a tanácsadó intézet tájékoztatója felsorolja, hogy tavaly hol fordult elő sok visszautasítás. Döntésüknél ezt is vegyék figyelembe. Ahol sok és ahol kevés— A szamunkásképzőkből, va­lamint a gép- és gyorsíró is­kolákból összesen 197 fiatalt utasítottak el, főleg a ruházati és cipőeladó hivatásra törek­vőkből, nem vehették fel az autószerelőnek, gépjármű-vil­lamossági műszerésznek és a karosszérialakatosnak igyek­vők egy részét sem. Többeket utasítottak el a cukrásznak, illetve a felszolgálóknak je­lentkezők közül is. A szom­bathelyi—óladi szakmunkás- képző sem vett fel több a va­dász-vadtenyésztő szakmát el­sajátítani akaró Pest megyei fiút. Az elutasították nagy része azonban, ha akart, valami­lyen rokonszakmában, eset­leg más iskolában, de folytat­hatta a tanulást. Másik útmutatás: a hegesz­tő, a kovács, az öntő, a cső­hálózat- és berendezésszerelő, a géplakatos a mezőgazdasá­gi gépszerelő, a szerkezetla­katos, a szerszámkészítő, a villanyszerelő, a mintakészí­tő, a cipész, az állattenyésztő, a kertész, a sütő, a húsipari termékgyártó szakmákra az elmúlt tanévben, de már elő­zőén is a felvehetők számánál kevesebben jelentkeztek. Szigethalmon, Gödöllőn, Monoron, Érden kevés, Vácott, Cegléden, Dunakeszin, Nagy­kőrösön és Szentendrén ele­gendő számmal jelentkeztek fiatalok gépi forgácsoló tanu­lónak. Az ács-állványozó úgy­látszik nem kedvelt szakma Monoron, Vácott és Cegléden, viszont Pilisvörösvárott a lét­szám múlt évben betelt. Kő­műves szakmára túljelentke­zés volt Pilisvörösvárott, Vá­cott és Kiskunlacházán, el­lenben Dabason, Nagykátán és Érden a tervezett keretszámot nem lehetett betölteni. Középiskolákba Jcészülők figyelmébe Helyhiány miatt a váci Sztáron Sándor és a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium tíz első és húsz második helyen jelentkezett fiatal lapját küld­te vissza. Ez a két gimnázium a legdivatosabb iskola a me­gyében, minden évben túlje­lentkezéssel lehet számolni. A fővárosi gimnáziumok tizen­hat első és tizenkét második helyen jelentkezőt nem vettek fel a megyéből. Legtöbb el­utasítás a Kaffka Margit, az j I. László, a József Attila, a I Martos Flóra és a Madách Im­re gimnáziumban volt. Ez j utóbbit kivéve mind könnyen I megközelíthető a főváros ag- ! glomerációs övezetéből. A megye szakközépiskolái­ból elutasított jelentkezők | száma magas. A fővárosi j szakközépiskolák 70, másme- I gyebeliek 39 Pest megyei je- i lentkezőt nem fogadhattak. ! A középiskolát végzettek ' száma az utóbbi években : Pest megyében is csökkent, ‘ ellenben közülük egyre töb­ben jelentkeznek egyetemi és I főiskolai felvételre. Viszont ' esztendőről esztendőre nagyob­bak a felvételi vizsgák kö­vetelményei és nehezebb meg- | szerezni a szükséges pontszá- j mot A tájékoztató az elutasí- I tottak figyelmét felhívja más | továbbtanulási lehetőségekre, j elsősorban a középiskolai vég- . zettséghez kötött szakmunkás- I pályákra. Pl Tíz nap rendeletéiből A jogszabályok kihirdetésé­ről és hatályba lépéséről az 1974. évi 24. tvr. rendelkezik, ennek végrehajtási utasítását az 1063/1974. (XII. 30.) Mt. ha­tározat szabályozza. (Magyar Közlöny 102. sz.) Magyar állampolgár külföldi munkáltató alkalmazásába lé­péséhez szükséges munkavál­lalási engedélyről és annak alapján létesített munkavi­szonyra vonatkozó egyes sza­bályokról ugyanitt jelent meg a 30/1974. (XII. 30.) Mü. M. rendelkezés. Az eszközlekötési járulékról kiadott 42/1974. PM. rendelet COOPTOURIST Új iroda nyílik a Pest megyéből utazóknak Péntek délelőtt Budapesten a SZOT Benczúr utcai szállo­dájában tartotta szokásos évi sajtótájékoztatóját a COOP­TOURIST Szövetkezeti Utazá­si Iroda. Lesték Pál vezér- igazgató ismertette a sajtó képviselőivel az elmúlt év eredményeit és az idei terve­ket. Mint a tájékoztatóból megtudtuk, 1974-ben 400 mil­liós forgalmat bonyolítottak le,i s ez mintegy 30 százalékos túl­teljesítést jelent a tervhez vi­szonyítva. Az elmúlt évben 500 csoport kiutazását és 1500 csoport ér­kezését szervezték. Ezenfelül mintegy 50 ezer ember részére szerveztek belföldi kirándulá­sokat és üdüléseket. Legtöb­ben Ausztriából jöttek, tizen.- kilencezren, legtöbb utast vi­szont a Szovjetunióba utaztat­tak, ahova 5 ezer turista ment az iroda szervezésében. Évről évre emelkedik a különböző szakmai prog­ramokon való részvétel. Ezek kertészeti, ipari és kü­lönböző szakmai programok keretében kerülnek lebonyolí­tásra. örvendetesen nő a Finn­országból ideérkező turisták száma. 1974-ben 3 ezer finn turista érkezett, az idei szám már megduplázódik, és mint­egy 6 ezren látogatnak majd hazánkba a COOPTOURIST szervezésében. Az iroda je­lenleg 8 ezer szálláshellyel rendelkezik, amely nagyrészt fizetővendég-szolgálatban és különböző szállodákban van lekötve. 1975-ben továbbfoly­tatódik a COOPTOURIST- irodahálózat bővítése, többek között Budapesten a Bartók Béla * úton nyílik meg február elején az új iroda, amely egyben a Pest megyei kirendeltség is lesz. Eddig ön­álló kirendeltség a MESZÖV- nél működött, amelynek fel­adata volt az ÁFÉSZ-ek, ktsz-ek és termelőszövetkeze­tek utazási igényeinek kielégí­tése. 1974-ben mintegy 5 ezer főt utaztatott a Pest megyei kirendeltség belföldre és kül­földre. Ez év szilveszterére készül el a COOPTOURIST új szál­lodája Mátrafüreden, így az idén már jóval szélesebb körű üzleti tevékenységet folytat­nak. Bevezetik a gépkocsiköl­csönzést és a rendezvényszol­gálatot. K. Gy. Minden utazási ügyben keresse fel irodánkat! Kül- és belföldi menetjegyek árusítása, kül- és belföldi társasutazások szervezése, iskolai kirándulások, szakmai tanulmányutak szervezése, vállalatok, termelőszövetkezetek részére különleges igényeket kielégítő tanul anyutok szervezése. Mindezt megrendelheti a százhalombattai IBUSZ-nál. a Magyar Közlöny 102. számá­ban jelent meg. A szakmunkás képesítésű fi­zikai dolgozók felsőfokú tanul­mányairól az 1065/1974. (XII. 31.) Mt. határozat intézkedik. (Magyar Közlöny 103. szám.) Az 1975. évi termékforga­lomról, az árvetési költségkal­kuláció szabályainak kiegészí­téséről is ugyanitt jelent meg a 12/1974. (XII. 31.) ÁH, és a 13/1974. (XII. 31.) ÁH. rendel­kezés. Az űtlevélilletékekről és a külföldi üzleti jellegű képvise­let létesítésével kapcsolatos il­letékekről szóló 39/1974. (XII. 28.) PM. rendeletet a Pénzügyi Közlöny 30. száma tartalmaz­za. Az intézetben kezelt alkoho­listák jogairól és kötelezettsé­geiről a 101. sz. Magyar .Köz­lönyben van rendelkezés. Háziasszonyoknak A műanyagíóiiás bútorokról A mostanában bútort vá­sárlók vagy venni szándéko­zók /körében nem ismeretlen fogalom a műanyagfóliás bú­tor. (Bizonyos idegenkedés azonban tapasztalható irán­ta.) Csak a hazai termékek közül említsünk néhány ait: a Saci gyermetkszobák, a Diana, a Daniella, a Daisy, a Doroty- tya szekrénysorok... Új, korszerű technológiá­val készült, világszerte elter­jedt, kedvelt bútorfajta. A bizalmatlanság oka teháit a tájékozatlanság. És — sajnos, egyelőre ez is igaz — a kereskedelemiben dolgo­zók túlterhelésével, a sízűk boltokkal együtt jár, hogy aki ismeri is, mit tudnak ezek a bútorok, nincs ideje, módja elmondani. Az üzletekben rá­adásul kevés helyütt tudják teljes egészében bemutatni a tetszetős szekrénysorokat. Mi az előnyük ezeknek a bútoroknak? E bútorcsalád tagjai — az elemek tipizáitságánaik. a do­bozéi amek cserélhetőségének köszönhető — nagy sorozatban gyárthatók, s mégis tetszés szerint, egyéni ízlésnek, a szoba mé­retének megfelelően állíthatók össze. A különiböiző méretű szekrénysorok a régi és az új lakótelepi lakásokban is prak­tikusak, nagy rakodóterük ügyesen kihasználható. A PVC-fóiiaborítás tetszetős, s ráadásul könnyen kezelhető: langyos mosószeres vízzel tisztán tartható. A fólia nem fakul, nem seámeződik él, így hát mindenki pénztárcája szerint egészítheti ki a meg­levő berendezését újaikkal. E szekrénysorokhoz — az úgynevezett D-programhoz — újabban megjelent a Dominó-doboz is és a térelválasztó virág­fal. Az egyikből ügyes kerá­miatartó és könyvespolc, a másikból hangulatos étkező­sarok-záró alakítható ki. A tárgyilagossághoz tarto­zik ez is: a kereskedők s a bútorszállítók idegenkedésé­nek oka, hogy e bútorokat éppen a fóliabevonat miatt óvatosam kell tárolni, ide-oda húzogatni. A felülete ugyanis könnyen karcolódik, megsé­rül. Ez azonban sammikép se vegye el a vásárló kedvét, már azért se —, mivel e fó­liás bútorok a mindennapi ott­honi használatban semmivel sem kényesebbek a hagyo­mányosnál és különösen fia­talok otthonában — kevesebb pénzért — ízlésesek, moder­nek, hangulatosak, könnyen tisztán tarthatók. Cs. B . J. Receptek HIDEGTÁLHOZ KÖTÖZÖTT HÜS: Fél kg diKsnócombot alapo­san kiverünk, besúgunk te véko­nyan bekenjük mustárral. 25 dkg disznéhúst, *5 dkg barom fihúst, 2 keménytojást ledarálunk, sóval, borssal, majoránnával Ízes t jük, adunk hozzá egy nyers tojást és kevés zsírt, összedolgozzuk megkenjük a disznócombot a tölte lékkel. A közepére helyezünk egész keménytojást. Össze csavar juk és cérnával átkötjük. Tűzálló tálba tesszük, egy kis zsírt teszünk alá, kevés vízzel felöntjük, égj egész hagymát mel 1 éteszünk, meg sütjük. Ha kihűlt, éles késsel sze letekre vágjuk és a szeleteket a hidegtál közepére helyezzük. A hi­degtálat díszítsük sonka- vagy fel­vágottszeletekkel, keménytojások­kal, savanyúsággal, vajkrémmel, sajtszeletekkel és petrezselyemszá­lakkal. Horgolt kabát és sapka kisleánynak Kb. 550 g vastagabb szálú fonál­ból, 4 és feles horgolótűvel, ráhaj- tásos rövidpálcával készül, vagyis úgy, hogy a ráhajtást nem horgol­juk le külön, hanem az egészet egy húzással. 2 láncszemet fordu­lunk és a pálcáknak mindkét ágát átfogjuk. A pontos szabásminta alapján először a hátát készítjük el, vállfogyasztásnál a nyakrészt fe­jezzük be utoljára, szoros szemmel horgolva. Zsebpánt: két azonos darabot horgolunk 15 láncszemmel kezdve, 6 sort horgolunk, majd három ol­dalát szoros szemmel körülhorgol­juk, a sarkokat lekerekítve. Bal eleje: A megfelelő láncszem­sorral kezdett munkánkat zseb­magasságig horgoljuk, akkor az oldaltól számított 8 pálca lehorgo- lása után a zsebpánton folytatjuk munkánkat, majd ismét a kabáton folytatjuk. Nyakkivágást a szabás­minta alapján horgoljuk. Jobb ele­jén a gomblyukakat belehorgoljuk munka közben. Ujjak szabásminta szerint. Giallér: 45 láncszemmel kezdjük, szoros szemmel horgolunk 6 cm-t, majd minden 4. és 5. pálcát egybe­horgolva 36 pálcával horgolunk még egy sort. Kidolgozás: Kitűzzük, gyengén benedvesítjük, száradni hagyjuk, az egyes darabok alapján kiszab­juk a bélést. A zsebbélést bele- varrjuk és összedolgozva az egyes darabokat, a gomblyukakat is kö­rülhurkoljuk. A gallért kibélelve varrjuk a kabátra. Sapka: 72 láncszemet körbezá­runk és ugyanúgy, mint a kabát­nál, ráhajtásos rövidpálcával 8 sort horgolunk, ezután szoros szemmel horgolunk tovább. 13 cm után min­den 3. és 4. szemet egybehorgoljuk, 1 sort fogyasztás nélkül, azután mindig 2—2 szemet egybehorgolva befejezzük a munkát 4—6 szemmel. Sapkapánt: 55 láncszemet három soron szoros szemmel behorgo­lunk. Végül a sapka szélét és a kabát minden szabad szélét szoros szem­mel (az ujjakat is) körülhorgoljuk. Majd a kép szerint díszként kes­keny fehér zsinórt fűzünk be. A nyelv keletkezése Kosztolányi a stílusról Hányán beszélik a magyart? Mi a nyelv? Az ember beszélőké­pessége. Életünk egyik legfontosabb te­vékenysége. Az egymással való érint­kezés, megértés eszköze. Attól a pilla­nattól kezdve, hogy világra születtünk, mindaddig, amíg meg nem halunk, be­szélünk. Nekünk, újságíróknak fegyve­rünk, munkaeszközünk a nyelv, hiszen annak felhasználásával műveljük az újságírást. Már Kosztolányi Dezső, nyelvünk nagy művelője arról panaszkodott, hogy a magyar stílus elfakult. „Egymás után cseperednek fel nemzedékek, amelyek — megállapíthatjuk — egyre színtelenebbül írnak, egyre fakóbb, sá­vosabb a stílusuk, egyre több magyar szót felejtenek.” S felsóhajt, hogy bez­zeg, a XVIII. századbeli erdélyi me­moárírók még milyen nemes egyszerű, ízes magyarsággal tudtak írni. Pedig a magyar nyelv hallatlanul gazdag. Arany János például legalább tízezer szót használt. A ma embere viszont szűkén méri a szavakat, vagy nem for­dít elég gondot, hogy nyelvén, amelyet beszél, ír, szépen fejezze ki magát. Ezt csak mi tudjuk igazán, akikhez a szer­kesztőségekben a levelek özöne kerül, hogy nyomtatás alá fésüljük őket, s bi­zony száz közül egy, ha akad, amelyben szín, íz és egyéniség van. Mindez egy nagyon érdekes könyv olvasása során, jutott az eszembe. A Kossuth Könyvkiadó ugyanis tavaly év végén jelentette meg A nyelv keletke­zése című könyvet, amelyben tudós szerzők — ismert nyelvészek, régészek, antropológusok és agykutatók — valla­nak a nyelv keletkezéséről, illetve te­szik közzé kutatásaik eredményeit. Akiket egy kicsit is érdekel a nyelv ke­letkezése és fejlődése, azoknak érdemes lapozgatni e könyvben. A bevezetőt Papp Mária írta, aki egyben válogatta is a kötet tanulmányait. Tegyük hozzá, jó érzékkel. Az első írás, Alf Sommerfelt esszé­je a nyelvkeletkezés probléma legtipi­kusabb megközelítésmódjait és meg­oldásait mutatja be az 1950-es évek elejéig. Critchley tanulmánya — amely a Darwin-eentenárium alkalmából író­dott — némiképp kiegészíti Sommer­felt írását, és felvázolja azt az össze­függésrendszert, amelyben a nyelv ke­letkezésének problémái elhelyezhetők. A következő öt írás laza csoportot al­kot, valamennyi a nyelvészet eredmé­nyeinek értelmezési lehetőségeivel fog­lalkozik, közelebbi-távolabbi összefüg­gésben a nyelv keletkezésének problé­májával. Greenberg tanulmánya az evolúció fogalmát elemzi. A Chomsky tanulmányával kezdődő, szorosabban összetartozó négy írás központi prob­lémája a nyelvi képességek velünk szü­letésének kérdése, általánosabban az a kérdés, hogyan lehet a modem nyelvé­szet felismeréseit pszicho! ógiaiTag és biológiailag értelmezni. A Lieberman— Cretin szerzőpár a nyelv kialakulásá­ban feltételezhető szakaszok megálla­pításával, elkülönítésével foglalkozik. Jacob Grimm egy 1852-ben közzétett értekezésében hangoztatja: „A nyelv nem szí lethetett az emberrel; ez ugyanis állattá tenné az embert. Sőt a nyelv folyamatosan változik, nem ál­landó, mint az állati kiáltás. Ugyanak­kor isteni kinyilatkoztatás eredménye sem lehet, mert ebből az következne, hogy az emberek közt istenek van­nak.” A nyelv — fejti ki Jacob Grimm — olyasvalami, amit az ember meg­szerzett magának, ez a története, az öröksége az embernek. Azért beszél, mert gondolkodik; e kettő szoros ösz- szefüggésben van az eredettel. A nyelv szakadatlan emberi munka eredmé­nye. A gondolkodás nélkülözhetetlen ' része a nyelv. Nem alakult ki hirtelen, minden előzmény nélkül. A, nyelv an­nak a fejlődési foknak felel meg, amely az emberi tudat kialakulásával állt elő, s egyik sem képzelhető el a másik nélküL A nyelv egy társadalmi csoportra jellemző szociális rendszer, a beszéd ennek a rendszernek felhasználása a csoport tagjai által. A világban 2790 nyelvet beszélnek, s mi, magyarok, a 29. helyen állunk. Európában 120-at, s mi a 10-ik helyen vagyunk, tehát akár az emberiség által beszélt nyelvek szá­mát, akár az európait nézzük, előkelő helyet foglalunk el. Nincs okunk sem­milyen pesszimizmusra, ami a magyar nyelv jövőjét illeti, hiszen több mint 16 millióan beszélik a magyart. Ebből kö­rülbelül 14 millió magyar szülőhazájá­ban él, a többi szétszórva a világban. Vannak viszont pirinyó európai nyel­vek, amelyeket már csak nyelvészek tartanak számon, mint például a lír nyelvet, amelyet mindössze 1255 ember beszéli, vagy a nafcher nyelvet még en­nél is kevesebben, alig nyolcszázan. A szavak az ember kifejez» eszkö­ze, ki hány szó birtokában van, úgy tudja magát kifejezni. A nyelv nem velünk született dolog, megtanulhatunk beszélni, tehát a szavak birtokába ta­nulással lehet jutni. Csak figyelmet kell rá fordítani, és türelemmel tanul­ni. Sajnos, sokan „kenetes frázisokat kennek papírra, vagy semmiséget szí­nes és poros papírrózsákkai koszorúz- zák”. Pedig van' miből válogatnunk. A magyar nyelvkincs 122 067 szót tüntet fel, ebből 330 török, 756 szláv, 1393 né­met eredetű, persze vannak még latin, valamint más népektől átvett' szava­ink, de legtöbbjük magyar. Nemcsak mi vettünk át a környező népektől, ha­nem adtunk is. A Komárom megyei Kocs községből származik például a ko­csi név, amely elterjedt az egész vilá­gon. Végül hadd fejezzük be e könyv is­mertetését Kosztolányi Dezső a Lélek és nyelv című írásából vett szép idé­zettel: „Az anyanyelvvel nem lehet so­ha jóllakni, attól nem kapunk soha csömört, csak azt fogadjuk magunknak korlátlanul úgy, hogy minden szemer- jét azonnal vérré változtatjuk ...” Gall Sándor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom