Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

Beszéljük meg! Fórum a városfejlesztésről 1975. január elsején a IV. ötéves terv utolsó évéhez érkezünk. Ma már világos, hogy terveink — ha nem is teljességükben —, de lényegében megvalósulnak. A IV. öt­éves terv előkészítésének tapasztalatai és a tervteljesítés feltételeinek átgondoltabb ki­dolgozása indokolttá teszi, hogy az V. ötéves terv elképzeléseinek teljesebbé tételére váro­sunk közvéleményének segítségét is igénybe vegyük. Ez az írás is éppen azt a célt szolgálja, hogy mindenki, aki saját ügyének tekinti Gö­döllő fejlődését, javaslataival és elképzelé­seivel hozzájárulhasson terveink elkészítésé­hez. Az V. ötéves tervben folytatni akarjuk a nagyarányú lakásépítkezéseket, figyelembe véve a társadalompolitikai követelményeket is. Mintegy 1200—1500 állami lakás felépí­tését tervezzük a Szabadság téren, a János utcában és a Dózsa György úton, a Kazinczy lakótelep folytatásaként. A felépülő lakóte­lepeknél szeretnénk a teljességre törekedni: óvodák, bölcsődék, iskolák és üzletek felépí­tésével. A nag) arán) U lakásépítkezés, a közműháló­zat és a szennyvíztisztító megépítését is szük­ségessé teszi. Ehhez azonban az üzemek és intézmények anyagi hozzájárulására is szük­ség lesz. A közlekedés jelenlegi helyzete is sok feladatot ad. Szükségessé vált egy új autóbusz-pályaudvar megépítése, ez a volt Pálma-cukrászda helyén készül. A városköz­pont kialakításához a közutak karbantartá­sára, illetve építésére is szükség lesz. Eze­ket a városközponttól kifelé haladva elsősor­ban a Dózsa György út szélesítésével, a köz­ponti csomópont forgalomirányításának kor­szerűsítésével és új csomópontok megépíté­sével kívánjuk megoldani. A város vízellátásának javítása érdeké­ben megvalósul a regionális vízmű terve, amelynek eredményeként Vácról — testvér- városunkból — fogjuk a vizet kapni. A bel­városi rész vízrendezése, vízelvezetésének megfelelő kiépítésé immár régi tervünk, így ennek megvalósítására is készülünk. Meg sze­retnénk oldani a Rákos-patak rendezését, va­lamint a Blaha strandfürdő korszerűsítését. A művelődés területén a következő ötéves terv egyik kiemelkedő feladata lesz a vá­ros új művelődési otthonának felépítése. Ifjúságunk társadalmi munkája mellett a la­kosság anyagi hozzájárulására is számítunk. A művelődésügyi fejlesztési tervek között szerepel az Imre utcai iskola bővítése és korszerűsítése, valamint városunk új gim­náziumának felépítése a Petőfi utcában. Egészségügyi .téren is vannak tennivalóink. A szociális ellátottság szűkössége egy új szociális otthon építését kívánja; s tervezzük kórházunk korszerűsítését és csekély bőví­tését is. Nagy vonalakban összefoglaltuk a leglé­nyegesebb fejlesztési elképzeléseket. Várjuk a lakosság véleményét, észrevételeit, s ja­vaslatait. Így is vegyünk részt közösen a jövő alakításában, a tervek megvalósításában. Kérjük javaslataikat a Gödöllő és Vidéke szerkesztőségéhez eljuttatni. Benedek János, a városi tanács elnöke Szól a nóta a fonóban Sikeres bemutató Kartalon December 6-án, pénteken este ünnepelte felszabadulásá­nak harmincadik évfordulóját Kartol. Az ünnepségen — amelyre a művelődési házban került sor — részt vett Bak- say-Tóth Bertalan ország- gyűlési képviselő és Balázs József, a gödöllői járási hi­vatal osztályvezetője is, vala­mint a község politikai és tár­sadalmi életének vezetői. Az ünnepi beszédet Tóth Ernő, a Hazafias Népfront helyi bi­zottságának titkára tartotta. A megemlékezés után — telt ház előtt — következett á Galga menti ■ népi bemutató programsorozat kartali mű­sora. Ezen az estén igazi nagy siker született a faluban. A művelődési ház irodalmi szín­pada Szól a nóta a fonóban címmel, kizárólag a helyi ha­gyományokra, szokásokra tá­maszkodva, népi játékot adott elő. E, műsor vezéregyénisége Jelenesük József né, 56 eszten­dős helyi parasztasszony volt, aki dalaival külön is szerepelt ezen az estén. Jelencsik Jó- zsefné munkájáért elismerő oklevelet is kapott. Az eddig látott bemutatók közül is ki­emelkedik a kartali irodalmi színpad magas színvonalú pro­dukciója. Sikert aratott Kádár Péter fellépése is, aki egy ritkán látható-hallható. hangszeren, tárogatón játszott a közönség legnagyobb gyönyörűségére. Felléptek a műsorban a kar­tali iskolások, s tetszést ara­tott a balladamondó R ako- rovszki Gáborné is. A műve­lődési ház kórusa népdalokat mutatott be, amelyeket Aszta­los István, az aszódi Petőfi Múzeum igazgatója gyűjtött. F. B. Új postahivatal Elkészült — a községet át­szelő főútvonal mellett — Kar­tól új postahivatala. A régen várt eseményre, az átadásra december 9-én, hétfőn dél­után három órakor kerül sor. — Növekvő idegenforga­lom. A Pest megye szállo­dáiba és egyéb szálláshe­lyeire külföldről érkező ven­dégek száma egyik évről a másikra 33 ezer 700-ról mintegy 41 ezer, 400-ra nőtt. Kiállítás Aszódon Emlékezés december 12-én-'fii? «rfSí —r t'.> Felszabadulása harmincadik évfordulójának megünneplé­sére készül Erdőkertes köz­ség. Tegnap, szombaton este felnőtt és ifjúsági szavalóver­senyt; rendeztek a KISZ, a klubkönyvtár és az úttörőcsa­pat közös szervezésében. Ma, vasárnap reggel felszabadulási emléktúrára indulnak a fiata­lok, míg este felszabadulási szellemi- és ügyességi vetélke­dőre kerül sor. Ma érkezik meg a Battonyáról elindult szabadság tüze is. Az erdő­kertes! felszabadulási emlék­ünnepségre december 9-én, hétfőfl kerül sor. A felszabadulás tiszteletére ma kiállítás nyűik az aszódi ifjúsági házban. A kiállítás bemutatja hazánk felszabadu­Fogadják a szabadság tüzet Ünnepi hét Isaszegen lásának fontos történelmi moz­zanatait, Aszód fejlődését nap­jainkig. Sorsfordulónk három évti­zedes jubileumának megün­neplésére készülnek városunk­ban, Gödöllőn is. December 11-én, szerdán a gödöllői kör­zeti állami zeneiskola tanárai tartanak ünnepi hangver­senyt az Agrártudományi Egyetem színháztermében. Másnap a harminc évvel ez­előtti felszabadulás napján, december 12-én délelőtt, a Dózsa György úti szovjet hő­si emlékműnél koszorúzást ün­nepségre kerül sor, majd 11 órakor az MSZMP városi bi­zottsága valamint a városi ta­nács tart közös ünnepi ülést a járási .hivatal dísztermében. Az ünnepi beszédet Benedek János, a városi tanács elnö­ke mondja. A műsorban köz­reműködik Keres Emil Kos- súth-díjas színművész, az lm re utcai általános iskola' ének­zene tagozatának énekkara és a zeneiskola vonószenekara is. 1 f! k St : • . • * A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 162. SZÁM 1974. ÖECEMBER 8., VASÁRNAP Jövőre új fejezet kezdődik Bag történetének kiemelkedő 30 éve, Bag község felszabadulása-1 nak 30. évfordulója alkalma- | ból ünnepi tanácsülést tartot­tak tegnap délelőtt a helyi Dó­zsa György, művelődési köz­pontban. Az ünnepi -tanácsülé­sen részt vett Kis Emil, a já­rási pártbizottság első titkára, dr. Süpek Zoltán, a gödöllői járási hivatal elnöke és Hónig György a Hazafias Népfront járási bizottságának titkára is. Az első postahivatal Elsőként Görög László, a ba- gi tanács elnöke tartott érde­kes beszámolót a falu hely- történetéről. — Ügy érezzük — mondot­ta —, hogy ma. amikor a. köz­ség felszabadulásának 30. év­fordulóját ünnepeljük, min­den hazáját, ezen belül faluját szerető emberben felmerül a kérdés: honnan emelkedtünk fel idáig? Bag községet az írásos do­kumentumok először 1394-ben említik Pagh, Bagh, végül Bag néven. Abban az időben az Ákos nemzetség birtoka volt. A századok folyamán sokszor cserélt gazdát e kis Galga menti falu; a törökdúlás pe­dig teljesen lerombolta, lakó­házaival, templomával együtt. A Pest—Miskolc és . Kassa közötti útvonalon Pest vár­megyében itt Vati az első pos­tahivatal, 1700-ban. Az 1848— 49-es szabadságharc is fontos szerepet játszott a falu lakói­nak életében: az 1848. novem­ber 28-i vármegyei közgyűlés /határozata szerint Bag’ 156 nemzetőrt küld. A szabadság- harc során többször dúlt elke­seredett csata a község terüle­tén. A sok viszontagság ellené­re is lassan növekedett a la­kosság száma: 1787-ben 1689-en, 1944-ben 3200-an lak­ták a falut, míg jelenleg 4200- an élnek Bagón. A tanácselnök részletesen ismertette a Tanácsköztár­saság községi eseményeit, s szólt a megalakult direktó­riumról, s a két világháború közötti ínséges időkről. A tanács vb-titkára. Tóth Mihály, a falu felszabadulás utáni fejlődéséről adott számot. Országosan elismert A szovjet csapatok 1944. no­vember 18-án érték el a köz­séget és huszonegy napon át dúltak az utcai harcok. Csak december 8-án szabadult fel végleg a falu. A földosztás során összesen 289 holdat fogott 93 ember. Ezen kívül 75 holdnyi házhe­lyet parcelláztak 300 család ré­szére. Mérföldkőnek számít a község történetében, s felsza­badulás utáni fejlődésében 1950. augusztus 20-a; ekkor alakult meg 20 taggal és 320 hold föld­del a Vörös Csillag termelőszö­vetkezet. Az idén január else­jén egyesült a szövetkezet a szomszédos hévízgyörkivel, s a mezőgazdasági nagyüzem Petőfi Sándor nevét vette fel. Iskola, óvoda épült, s ott­hont kapott a művelődés is: 1961 júniusában átadták a Dó­zsa György művelődési közpon­tot. Az itt végzett kulturális munka, a klubok, szakkörök és tanfolyamok együttműködése országosan is elismert. Meg­fordult már itt a Déryné Szín­ház és a kecskeméti Katona József Színház társulata is. Évekkel ezelőtt megoldották a község egészségügyi ellátását, az új orvosi rendelőt például tavaly adták át. Egyre hosszabbak a betono­zott járdák, a portalanított utak, az új villanyvezetékek, szaporodjak a családi házak ... A nyilvántartás szerint 912 rá­dió’ és 823 televízió yan a köz- ségben. . .. 'r.T„ Tóth Mihály beszéde végén bejelentette: — 1975. január elsejétől uj fejezet kezdődik a község éle­tében, Jövőre Bag és Hévíz- györk egyesül, nagyközségi kö­zös tanács irányítása alatt. Megnövekednek a feladatok, de a lehetőségek is. Ötven elismerés i A beszédek után a község fejlesztésében aktívan részt vevőket elismerő oklevéllel ju­talmazta a községi tanács. Ösz- szesen ötvenen kaptak okleve­let. Az ünnepi tanácsülés végén Polónyi Péter, a járási hivatal népművelési felügyelője meg-, nyitotta a művelődési köz­pontban megrendezett felsza­badulási kiállítást, amelyen helytörténeti dokumentumokat és a helyi népművészek által készített tárgyakat állítottak ki. E bemutató egyik érdekes­sége, a teljesen berendezett pa­rasztszoba. Az ünnepi tanácsülés rész­vevői megtekintették a Galga • mente című kisfilmet is, ame­lyet Bagó József, a művelődési központ igazgatója készített. A film külföldön már többször is sikert aratott, „szülőföldjén” ezúttal mutatták be először. A felszabadulási ünnepség­sorozat ma este folytatódik, ek­kor kerül sor a Calgamenti né­pi találkozó bogi műsorárúik' bemutatójára. Fehér Béla Hamarosan kezdődik Isasze­gen is a felszabadulási ünnep­ségsorozat. A Hazafias Nép­front nagyközségi bizottságá­nak elnöksége, a nagyközségi párt-csúcsvezetőség, valamint a tanács ünnepi hetet rendez. December 8-án, vasárnap dél­után a művelődési házban ki­állítás nyílik, ahol isaszegi népművészeti tárgyaljat, nép­rajzi emlékeket láthat a kö­zönség. Ezen a délutánon ke­rül sor ugyancsak a művelő­dési házban a fiatalok hely- történeti vetélkedőjére is. Másnap, december 9-én, hétfőn újra vetélkedővel foly­tatódik az ünnepi programso­rozat, ekkor az új iskolában az úttörőcsapatok niérik Ö6sze tudásukat helyismeretből és történelemből. Csütörtökön ugyancsak az úttörők lépnek színre; a délelőtt folyamán érkezik a nagyközségbe a Bat­tonyáról elindult szabadság tűz. Ekkor, december 12-én este hat órakor a moziban ke­rül sor a nagyközség felszaba­dulási díszünnepségére. Szom­baton este a művelődési ház­ban rendezik a Galga menti népi találkozó nagyközségi be­mutatóját, amely ifjúsági bál­lal végződik. Árammérők Afrikába Vasárnap este Tücsökzene Verescgyliázon A veresegyházi Váci Mihály Művelődési Központban de­cember 8-án, vasárnap este hét órakor irodalmi estet rendez­nek. A fővárosi Irodalmi Szín­pad a Szabó Lőrinc verseiből készült összeállítását mutatja be, Tücsökzene címmel. A mű­sorban Váradi Hédi, Szabó Gyula és Bitskey Tibor lép fel. Szegedi bemutatkozik Ikladon, az Ipari Műszergyár KISZ-klübjában — a vállalat KISZ-bizottságának szervezé­sében — hétfőn képzőművé­szeti kiállítás, nyílik Szegedi Árpádnak, a gyár fiatal dol­gozójának képzőművészeti al­kotásaiból. A kiállításon r. fiatal művész grafikáival, fest­ményeivel és tusrajzaival ta lálkozhatnak az érdeklődők. Ezeket a mérőórákat tuniszi megrendelésre készítette el a Ganz Műszerművek gödöllői Árammérő Gyára. Képünkön: ellenőrzik az órák teljesítménymérését. I Koppány György felvétele Falugyűlések M ég néhány csendes nap és azután a járás közsé­geiben kezdetét veszik a szokásos tél eleji tanács­kozások: itt a falugyűlések időszaka. A Hazafias Népfront járási elnökségének listája már elkészült. Egyetlen ív géppapír. Rajta sűrű sorokba szorított sza­vak. Folyószám, a község neve, az időpont: napra- órára, végül a falugyűlés tervezett helye. A lista két elsője: Pécel és Verssg. Mindkét község tanácsi vezetői a jövő héten pénteken találkoznak a lakossággal, hogy megvonják az elmúlt egy esztendő községpolitikai munkájának mérlegét. Izgalmasnak ígérkező találkozók előtt állunk. Olyanok előtt, amelyeknek hasznosságát, fontosságát a kollektív bölcsesség szerepe fémjelzi. És a demok­ráciáé! Ezért is fontos, hogy eredményesen munkálkod­janak az elkövetkező hetekben megtartandó falugyű­lések. A bölcsesség és a demokratizmus azonban nem önmagukért való fogalmait, hanem egy közösség bol­dogulását szolgálják. Ám ez a boldogulás és a gyűlé­sek légköre nem kis részben múlik a szervezők mun­káján, lelkiismeretességén és emberségén. Mert — vall­juk be — rosszul is meg lehet szervezni egy falugyű­lést. Megkerülve a kényes kérdéseket, csírájában el­fojtani a vitát és adathalmazba fullasztva, érthetetle­nül zavárossá téve az egyszerű fejek számára mind­azt, ami tulajdonképpen közérdekű. A tavalyi falugyűlések nagy lépést jelentettek azon az úton, amit úgy nevezünk: közéleti demokratizmus. A járás 26 községében tartott falugyűléseken összesen 698 hozzászólás hangzott el. Ezek közül mindössze hat volt, amelyik személyes sérelmet vagy vádaskodást tárt a falu közösségéneit e jövő formáló fóruma elé. Hatszáznyolcvanhárman lakóhelyük valódi gondjairól, a korábbi évek fejlődésének mérföldköveiről beszéltek. A tavalyi aránnyal tehát elégedettek lehetünk. Az egy évvel ezelőtti számok azt jelezték, hogy felada­taikat betöltő, a falvak sorsát kézben tartó és közösen meghatározó vitafórumok lettek a falugyűlések. Fon­tos lenne, hogy idén decemberben, a hónap utolsó napjaiban is hasonló eredményekről adhassunk számot. Mert a tanácsi dolgozóit számára egyfajta ellenőrzést jelentenek a tanácskozásokon elhangzó hozzászólások. Mérlegre kerül az elmúlt tizenkét hónap és benne, az is, amit a tanácsok munkatársai tettek falvaikért. Fe- ketén-fehéren: szépítés nélkül. Hogy a lakosság számára mit jelentenek a 'falu­gyűlések? Egy szusszanásnyi pihenőt, amikor vissza tekintenek a legutóbbi találkozó óta eltelt hónapokra és elgondolkoznak afelől: mennyivel lett gazdagabb lakóhelyük, mi valósult meg a tavaly elmondottakból ? Arról, hogyan gazdálkodtak a tanácsok a gondjaikra bízott pénzzel és mit tett ő — a község lakója — társa­dalmi munkájával a közösség asztalára? Megméretnek tehát a tanácsolt, de maguk a községek lakói is. Szor­galmuk, odaadásuk, lelkiismeretességük, összefogásuk. A minősítést ők mondják el. Önmagukról... Berkó Pál

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom