Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-07 / 286. szám

1974. DECEMBER 7., SZOMBAT Az új váci fűlőmű gépházában (Folytatás az 1. oldalról.) gonyi Ernőné dr. vb-titkár köszöntötte az ünneplő várost. Ezt követően dr Lukács Fe­renc kitüntetéseket adott át azoknak, akik az elmúlt 30 év­ben a legtöbbet tettéit Vác fej­lődéséért. Elsőként a tanács határozatát ismertette a dísz­polgári cím odaítéléséről. Eszerint a felszabadulás utáni fellendülésben kimagasló érdé. meket szerzett Ladányi Imre váci lakost díszpolgárrá választotta. Vác új dísz­polgára 1921 óta vesz részt a munkásmozgalomban, s 1944 december 8-a után több veze­tő poszton szolgálta a várost. Többek között volt pártbizott­sági titkár, tanácstag, vb-tag és népi ülnök is. Vác Városáért Emlékérmet kapott Búzás Istvánná nyugdí­jas, a városi pártbizottság volt titkára és Murár János, a Forte gyár dolgozója, szocia­lista brigádvezető. Tanácstagi Munkáért kitüntetésben része­sült Szintai Márton, Matyóka László és Szeidl József. Az ünnepi ülés befejező ese­ményeként a városi tanács el­nöke felolvasta azt a levelet, amelyben a várost felszabadí­tó 5. és 6. páncélos hadtest veteránjai köszöntik az évfor­duló alkalmából a város lakos­ságát. Az ülés végén Makiári Jó­zsef Liszt-díjas karnagy veze­tésével a Vox Humana kórus és a közgazdasági szakközép- iskola énekkara mozgalmi da­lokat adott elő, és bemutatta Liszt Ferenc A munka himnu­sza című művét is. Az ülés után a város társa­dalmi szerveinek vezetői,, kép­viselői megkoszorúzták a szov­jet hősök emlékművét. Délután dr. Lukács Ferenc felavatta a Földvári téri lakó­telep tömbfűtőművét. Az át­adáson megjelent Barát End­re, a váci járási pártbizottság első titkára, dr. Simon Pál, a Pest megyei pártbizottság tag­ja, nehézipari miniszterhelyet­tes és Plutzer Miklós, a gö­döllői városi pártbizottság első titkára. A tömbfűtőmű munkába ál­lítása nagy esemény a város életében. Ezzel a város törté­netében először megkezdődött a központi fűtés és a meleg­víz-szolgáltatás. A hőközpont 29 millió forintból 3 és fél esz. tendeig épült, s 1500 lakás fű­tésére alkalmas, de jelenleg még csak 600 lakást fűt és lát el meleg vízzel. Ö. L. Emlékkő az átkelés színhelyén Uszoda — társadalmi összefogásból A felszabadulás 30. évfordu­lóját ünneplő legfiatalabb szo­cialista város, Százhalombatta ■lakói tegnap a szovjet hadse­reg hős katonái emlékének szentelt ünnepségsorozattal kö­szöntötték azt a harminc év előtti december 6-át, amely a békés, szabad alkotómunka kezdetét jelentette városunk­ban. Reggel megkoszorúzták a Iharcokban elesett szovjet ka­tonák emlékművét az óvárosi temetőben. A kegyeletes ün­nepségen Pável Nándor, a Ha­zafias Népfront városi elnöke idézte a hála szavaival a hő­sök emlékét, majd a városi pártbizottság, a tanács, a KISZ- bizottság, a népfront, valamint a DKV, a DHV, az általános iskola MSZBT-tagcsoportjai- nak képviselői helyezték el a koszorúkat. > A városi tanács dísztermében la városi pártbizottság és a vá­rosi tanács együttes ünnepi ülést tartott. Az elnökségben ott volt dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára, Berla Ferenc, a KISZ Pest me­gyei Bizottságának titkára, Magyar Sándor, Százhalom­batta országgyűlési képviselő­je, valamint a város politikai, társadalmi és gazdasági életé­nek több vezetője. A vendégek között helyet foglalt Vaszilij Tyimofejevics Kozlov, a DKV építkezésében _ közreműködő szovjet szakemberek csoport­jának vezetője is. Az ünnepi ülésen elnöklő Horváth Györgynek, a városi pártbizottság titkárának kö­szöntő szavai után Szekeres József tanácselnök elevenítet­te fel beszédében a felszaba­dító harcok eseményeit és mél­tatta azt a testvéri segítséget, amellyel a Szovjetunió azóta is hozzájárul a város iparának nagyütemű fejlődéséhez. Elmondta: éppen öt eszten­deje annak, hogy a Miniszter- tanács határozata alapján a Népköztársaság Elnöki Taná­csa várossá nyilvánította Száz­halombattát. Ez alatt a vi­szonylag rövid idő alatt is új lakóházak, közművek, kom­munális létesítmények egész sora épült. Bejelentette, hogy a városi tanács határozatot hozott Száz­halombatta címeréről és zász­lójáról, valamint azok haszná­latáról. A címer — amely Sinka Má­tyás grafikusművész alkotása — álló pajzs, jobb oldalán vö­rös, bal oldalán zöld színme­zővel, amelyet aranyszínű hullámvonal felez. A zöld me­zőben az olajenergia jelképe, a vörös lángnyelv, felette öt­ágú csillag látható. Az arany­hullámvonal a Duna és egyben a Barátság Kőolajvezeték szimbóluma. Az aranyszínű anyagból készült zászlón ka­pott helyet a címer, alatta fél­kör alakban a Százhalombatta felirat olvasható. A mintegy 120 részvevő a bejelentés után tiszteletadással fogadta a zászlót, amellyel 21 úttörő dobpergés kíséretében vonult a terembe, majd a csa­pat tagjai vörös szekfűcsok- rokkal köszöntötték az elnök­ségen ülőket. Ezután a vendégek és a résztvevők népes csoportja a tavaly szeptemberben átadott 12 tantermes kabinetrendszerű általános iskolához indult, ahol félezer kisiskolás kíséretében a dunai úttörőflottila és a köz­lekedési úttörőraj sorfala közt elvonulva foglalták el helyei­ket a felavatásra váró iskolai uszoda előtt. Az ünneplők mögött éles napfényben csillogtak a táj fö­Ünnepség Százhalombattán és Vácott lé magasodó gyárkémények szomszédságában a kőolajfi­nomító fémtartályai, berende­zései, amikor Ferenczi Illés, a városi tanács elnökhelyettese a DKV, a DHV és a KISZ- esek, valamint a szülői mun­kaközösség áldozatvállalását méltatta, amellyel hozzájárul­tak az uszoda megépítéséhez. Mint mondta, az iskolai sportudvar és az uszoda fel­avatásával fejeződött be tulaj­donképpen a tanintézmény összesen 25 millió forint érté­kű beruházása. A gyermekek testedzését, egészséges nevelé­sét most már a tornacsarnok mellett kézilabda-, kosár- és röplabdapálya és 25X9 méte­res úszómedence szolgálja. Ez utóbbi több mint 4 millió fo­rintba került, s ebből egymil­liót tett ki a társadalmi mun­ka. Bővítette az anyagi forrá­sokat annak a pályázatnak a jutalomösszege is, amelyet a megyei tanács írt ki a váro­sok fejlesztésére, szépítésére. Ezt a pályázatot ugyanis az utolsó két esztendőben Száz­halombatta nyerte meg. A nemzetiszínű szalag átvá­gása után a közönség lelkes biztatása közepette mindjárt lebonyolították az első úszó­versenyt is, amelyet a felsza­badulási évfordulón minden évben megrendeznek ezután. A Dunát, amelyen harminc évvel ezelőtt keltek át a fel­szabadító szovjet csapatok, azon a helyen most magas fe­szültségű távvezeték íveli át s a meder mélyén kígyózik a Barátság kőolajvezeték. A vá­ros dunafüredi részében a to­ronymagas vastraverz mellet­ti kis dombon vörös gránit em­lékkő hirdeti 58 hősi halált halt és sok ezer szovjet har­cos dicsőségét. Tegnap délután benépesült a domb és környé­ke, majd díszsortűz jelezte az avatóünnepség kezdetét. Az egykori útvonalon Tököl felől a Dunán át húsz fiatal szovjet katona érkezett ide, ahol a Kecskemétről indult és a vá­rosból úttöröstafétával érke­zett fáklya" lángja keltette élet­re az emlékkő előtti gázlán­got. Az úttörők, ifjúgárdisták és a néphadsereg katonáinak díszőrsége elé lépve Kardos Tibor, a városi KISZ-bizottság titkára mondott ünnepi beszé­det. Tőle a szovjet alakulat parancsnoka vette át a szót. — Jelentős esemény tanúi vagyunk, mondta Valentyin Konsztantinovics Kuznyecov magyar nyelven —, ez az em­lékmű is bizonysága annak, hogy a magyar nép mennyire tiszteli azokat, akik vérük, éle­tük feláldozásával biztosították e föld boldog jövőjét. Ezután a Ságvári Endre út­törőcsapat díszparancsa hang­zott el, amelyben jelentették, hogy vállalt feladataikat telje­sítették, felkutatták a régi har­cok színhelyeit és emlékeit az elesett hősök neveit. Ezután a DHV, a DKV és a városi KISZ- bizottság 23 rajzászlóját vették át a pajtások. A hálastaféta részvevői nevében Házi Tibor, a Bem József raj tagja mutat­ta fel a fáklyavivők elismeré­sét jelentő felszabadulási ku­pát. Az ünnepség az iskola énekkarának műsorával feje­ződött be, majd este az ünnep­lők és vendégeik a Százhalom étteremben találkoztak ismét. Kovács György Attila Megemlékezés az antifasiszta mártírokról Pénteken Budapesten —ha­láluk 30. évfordulója alkal­mából — megkoszorúzták K,iss János altábornagy, Tartsay Vilmos százados és Nagy Je­nő ezredes, a magyar nemzeti felkelés felszabadító bizott­sága katonai vezérkara tag­jainak emléktábláját a XII. kerületben és a Népköztársa­ság útján, majd a Mező Imre úti temetőben helyeztek el koszorút Tartsay Vilmos és Nagy Jenő sírján. A kegyelet virágait a Honvédelmi Mi­nisztérium, a Magyar Parti­zán Szövetség, a Hazafias Népfront budapesti bizott­sága, és a család nevében he­lyezték el. NAGYGYŰLÉS CSEPELEN Harminc éve, 1944. decem­ber 6-án a csepeli kommunis­ták és a hozzájuk csatlakozó dolgozók — a tanácsház előt­ti térre vonultak. A tömeg el­szántsága, ereje meghátrálás­ra kényszerítette a fasisztá­kat és visszavonták a kiürítési parancsot. Az évforduló alkalmából — akárcsak 30 évvel ezelőtt — tegnap 5 ezer kommunista tartott nagygyűlést a téren. Emlékbeszédet Antal Imre, a kerületi pártbizottság tagja, munkásmozgalmi veterán, a 30 évvel ezelőtti nagygyűlés szervezője mondott. Ezt kö­vetően a résztvevők megko­szorúzták a tanácsház falába foglalt emléktáblát Növelni kell a biztonsági alapokat TOT-tanácskozás a zárszámadási előkészületekről A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának rendezésé­ben pénteken Budapesten a Szabadság Szállóban kétnapos országos értekezlet kezdődött a termelőszövetkezetek zár- számadási előkészítéséről. A tanácskozást dr. Nyíri Béla, a TOT elnökhelyettese nyitotta meg, majd Pap Jó­zsef, a TOT közgazdasági tit­kára tartott előadást, amely­ben hangsúlyozta: az idei zár­számadásoknál sok függ attól, hogy a közös gazdaságok ve­zetői milyen magatartást ta­núsítanak a különféle üzem- gazdasági és egyéb szakmai kérdésekkel kapcsolatos dön­téseknél. A szövetkezetek többsége az előző években megfelelően döntött a zárszámadásoknál a jövedelemfelhasználásról. Az országos, átlagban kialakult háromnegyed: egynegyedes fogyasztási felhalmozási arány, megfelel a népgazda­sági előirányzatnak. A gazdál­kodás intenzívebb szakaszá­ban idén bekövetkezett újabb dinamikus fejlődés egyfelől növelte a jövedelemképződést, másfelől azonban a szokatla­nul csapadékos őszi időjárás sok szempontból kedvezőtlen helyzetet teremtett. A közi» gazdaságoknak a többirányú biztonságra kell törekedniük, növelni kell biz­tonsági alapjaikat és jó, ha a kölcsönös támogatási ala­pokba is tartalékolnák. A sze­mélyi jövedelmek növelésénél el kell ismerni a több, jobb és magasabban kvalifikált munkát. Alapelv kell, hogy le­gyen mindenütt a párt élet­színvonal-politikai célkitűzé­seinek megvalósítása, a sze­mélyi jövedelmek irreális nö- vekédésének megakadályozá­sa. Ismert törvényes előírás, hogy a közgyűlés a zárszám­adásról nem határozhat az ellenőrző bizottság jelentése nélkül. Ezeknek az előírások­nak a szövetkezetekben eddig is eleget tettek, de sok helyen csak formálisan. Idén ezen a téren is minőségi változásra kell törekedni. Átadták a Deák-téri aluljárót Ünnepi külsőségek között avatták fel és nyitották meg tegnap a budapesti észak— déli metróvonal első léte­sítményét, a Deák téri gyalo­gos aluljárót. Az új létesít­mény elkészítésében 22 vál­lalat munkáskollektívája vett részt. A szocialista brigádok, fokozva a munkatempót, az eredetileg vállalt december 31. határidő előtt, december 6-ra elkészültek. Közös tervekért - közös munkával Együttműködési megbeszélés a Pest megyei Tanács és az SZMT vezetői között FontOS feladatának tartja a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa, hogy megfelelő elvi, gyakorlati kapcsolatot tartson fenn a párt-, állami, társadal­mi, gazdasági szervekkel. E kapcsolatrendszerben fontos helyet foglal el a megyei ta­nács, amellyel sikeresen érvé­nyesülő együttműködési szer­ződés is van érvényben. A Pest megyei Tanácsnál az utób­bi években igen jól kialakult az a gyakorlat, hogy a közép- és hosszú távú tervek kialakí­tásánál, a szervezett dolgozó­kat érintő kérdéseknél kikéri a szakszervezetek véleményét. Testületi üléseken napirendre tűzik a megye dolgozóinak egészét érintő és az egyes dol­gozó rétegek élet- és munka- körülményeit befolyásoló, a területpolitikai intézkedéseket tartalmazó fontosabb kérdése­ket. Az együttműködésnek ezt a gyakorlatát — a szakszervezeti munka más területeinek érté­kelésével együtt — elismerően hagyta jóvá az MSZMP Pest megyei bizottsága a múlt hó­napban tartott ülésén, amely­ről lapunk részletesen beszá­molt. Tegnap ennek az együtt­működésnek a jegyében és to­vábbfejlesztéseként dr. Mon­dok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke adott tájékoztatást a Az emlékkőavatás pillanatai Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa elnöksége tagjainak a negyedik ötéves terv teljesí­tésének körülményeiről és a következő ötéves tervciklus gazdaságpolitikai elgondolá­sairól, különös tekintettel a dolgozók helyzetére, életviszo­nyainak alakulására. Az elnökség tagjai megelé­gedéssel hallgatták, hogy me­gyénkben jó úton halad a terv teljesítése, s néhány ismert probléma — például az építő- anyagárak emelkedése — elle­nére az előirányzatokat álta­lában teljesítik, sőt túlteljesí­tik. Különösen jók az eredmé­nyek a vízgazdálkodásban, az elektromos hálózat növekedé­sében, de fejlődik a szenny­vízcsatorna-hálózat igen költ­séges építése is vagy például a méltán sokat emlegetett óvo­daépítés, melynek révén mint­egy ötször annyi hely jut már a kisgyermekeknek, mint amennyit eredetileg terveztek. Egyelőre még némiképpen problematikus az egészségügy továbbfejlesztése, vagy a la­kossági szolgáltatások helyze­te, a kereskedelem tovább- javítása, egészében azonban a megye jelentős összeggel túl­teljesíti ötéves tervét. A több­let elsősorban az üzemi, vál­lalati támogatásokból, a la­kossági hozzájárulásokból, az igen dicséretes társadalmi munkából ered. Mindezeknek a — napjainkban már nélkü­lözhetetlen — erőforrásoknak a feltárásában, növelésében igen nagy része van a szak- szervezeteknek. amelyek segí­tették, ösztönözték — más szervekkel együtt is — a tár­sadalmi összefogást, mozgósí­tották az üzemek dolgozóit. Az ötödik ötéves terv részleteiről természetesen még nem nyújtott képet a megyei tanács elnöke, hiszen e terv­ciklus előkészületei — mint éppen mai lapunkban az MSZMP Központi Bizottsá­gának üléséről kiadott köz­leményből is tudottá válik — még csak irányelveiben körvonalazódnak. A megyei tanács illetékes vezetői azon­ban már a maguk területén dolgoznak a megfelelő előké­születeken és a tegnapi ta­nácskozáson ezek elvi kér­dései, főként a szervezett dolgozókat érintő területei ál­talánosságban, átfogóan szóba kerültek. Az elnökség tagjainak kér­dései jelezték, hogy az SZMT elnöksége a korábbinál is ha­tékonyabban támogatja a me­gyei tanács és a tanácsi szer­vek munkáját. Ezt foglalta össze dr. Dobi Ferenc, a SZOT elnökségének tagja, az SZMT vezető titkára, kifejtve, hogy a tervezéskor az egyik legfontosabb feladat a lehe­tőségen belül a helyes sor­rend megállapítása lesz. Cél, hogy a rendelkezésre álló összegből a lakosság mi­nél nagyobb rétegei részesül­jenek, s elsősorban a munká­sok, a nagy családosok élet­körülményein és az alacsony keresetűek helyzetén javít­sanak. A kölcsönös tájékozódáson túlmenően is igen hasznos volt a tegnapi megbeszélés. Az SZMT elnöksége ugyanis megfelelő áttekintést kap­hatott a megyei elgondolások­ról, a megyei tanács viszont ezáíltal még biztonságosabban dolgozhatja ki terveit, szá­mítva mindenekelőtt a szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták segítségére, de szé­lesebb körben a szervezett munkások, s minden szerve­zett dolgozó támogatására. Tiszti, tiszthelyettesi utánpótlás Eszmecsere a tervszerű pályairányításról A tiszti és tiszthelyettesi utánpótlás tapasztalatairól és feladatairól tartottak értekez­letet a Honvédelmi Miniszté­riumban. A résztvevő katonai, munkaügyi, oktatási országos pályaválasztási szervek és a sajtó képviselői tájékoztatást kaptak a hivatásos katonai pályaválasztás helyzetéről és eszmecserét folytattak a mun­ka javításának lehetőségeiről. Az értekezleten jelen volt Kálazi József vezérőrnagy, honvédelmi miniszterhelyettes is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom