Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-06 / 285. szám

Ma nyílik az ifjúsági könyvtár Alapos előkészítés és átala kítás után nyílik meg ma dél­előtt a gödöllői ifjúsági könyv­tár az Imre utcai iskolában. A korszerűen felszerelt és be­rendezett helyiséget ünnepé­lyesen veszik birtokukba a gyerekek: az első foglalkozás egy rendhagyó irodalomóra lesz. Nevelni tanulnak A minap érdekes, meghitt légkörben megtartott előadás színhelye volt az Imre utcai óvoda. Taliga Margit, az óvo­da vezetője tartott előadást a kicsinyek szüleinek az óvo­dás korú gyermekek életkori sajátosságairól. Az ezt követő vitát Újvári Ilona óvónő ve­zette. Az 1974/75-ög tanév folya­mán még négy ilyen elő­adásra kerül sor a tervek szerint. A vitákat óvónők, védőnők és logopédusok be­vonásával kívánják még érde­kesebbé tenni. Az izgalmas kezdeményezés célja az, hogy a szülői értekezleteken és a fogadóórákon kívül más fó­rum rendelkezésére álljon a szülőknek ahhoz, hogy szak­értőkkel vitassák meg az ilyen korú gyerekek gondjait és segítséget kapjanak a ki­csinyek otthoni neveléséhez. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA I. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1974. DECEMBER 6., PÉNTEK Továbbképzésen az egészség őrsi TISZTA KARÁMOK, FEJŐHÁZAK A Magyar Vöröskereszt já­rási szervezetének kezdemé­nyezésére szerdán a vácszent- lászlói egyesült Zöldmező Ter­melőszövetkezetben értekez­letet tartottak a járás terme­lőszövetkezeteinek egészség- ügyi felelősei. A félnapos tanácskozáson A termelőszövetkezetek egész­ségügyi felelőseinek feladatai címmel dr. Tóth Péter, a me-, gyei állatkórház főállatorvosa tartott előadást. A mezőgazda- sági élelmiszer-termelés alap­vető egészségügyi kérdéseiről Öntödében A gödöllői Fémtömegcikkipari Vállalat öntödéje elsősorban az Ika­rus Karosszéria- és Járműgyárnak, valamint a Magyar Hajó- és Daru- gyárnak dolgozik. Az Ikarusnak az idén 22 millió forint értékű termé­ket állítanak elő. Képünkön: sárgaréz szelencéket öntenek a hajógyár megrendelésére. Koppány György felvétele dr. Kovács József szakállator­vos, a növényvédő szerek fel- használásával kapcsolatos egészségügyi előírásokról pe­dig Győri Sándor gyógyszerész tájékoztatta a jelenlevőket. A járás termelőszövetkeze­teinek egészségügyi felelősei a szerdai tájékoztatón előadást hallgattak meg a mezőgazda­ság szociális létesítményeinek és az élelmiszeripart közvetle­nül kiszolgáló bázisoknak: a tejházaknak és a hús kezelé­sére szolgáló helyiségeknek alapvető egészségügyi köve­telményeiről. Az előadások a kora délutáni órákban feje­ződtek 'be. December 9-én, hétfőn dél­előtt 9 órakor a Vöröskereszt járási és városi vezetőségé­nek, valamint az úttörők el­nökségének közös szervezésé­ben az általános iskolák vö­röskeresztes titkárai találkoz­nak a járási hivatal nagyter­mében. Az értekezleten az is­kolai szervezetek feladatait vitatják meg az ifjú titkárok. Az útíörőparlament felhívása nyomán Tatái kozó a műszergyárban A közeli napokban szocia­lista szerződés született a já­rási úttörőparlament felhívása nyomán. A túrái általános is­kola 7/C József Attila úttörő­raja megállapodást kötött az ikladi Ipari Műszergyár koo­perációs osztályának KISZ- alapszervezetével. A szocialis­ta szerződés célja, hogy mi­nél jobban megismerjék egy­mást, a gyáriaknál a munka, a kisdiákoknál a tanulás, az úttörőmunka körülményeit. A szerződés megkötése óta a KISZ-esek és az úttörők elő­ször december 4-én találkoz­tak a műszergyárban. Az út­törőket Csermi Erzsébet, a KISZ-bizottság titkára és Ba­rát Béláné alapszervezeti tit­kár fogadta. Az összejövete­len a gyerekek Télapó-műsort adtak elő, majd utána közös játék következett. Mezőgazdasági szabadegyelem indul Ötletadók a téeszelnökök A népművelés egyik fon­tos feladata, hogy segítsen a szakmai műveltség emelésé­ben, s ezen keresztül a gazda­sági termelőmunka színvona­lának’ javításában is. A kö­zelmúltban megszületett nép­művelési tervezet is ezt a célt kívánja szolgálni. Szövetkezeteink vezetői a program megbeszélésére ma, pénteken délelőtt találkoz­nak a járási hivatalban, hogy elmondják kívánságaikat, öt­leteiket, igényeiket a terve­zett szabadegyetemmel kap­csolatban. A tanácskozáson a tsz-ek vezetőin kívül részt vesz Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese, Novák László, a mezőgazdasági osz­tály vezetője és Polónyi Pé­ter, járási népművelési fel­ügyelő. A tervek szerint a szabad- egy etem:-'hét ködne: az egyikben az ag­rármérnökök bővíthetnék szakmai tudásukat, a másik tagozatot pedig a termelőszö­vetkezetek középszintű veze­tőinek, a brigádvezetőknek indítanák. A mezőgazdasági szabadegyetem programja mindenekelőtt a járás me­zőgazdasági arculatához iga­zodik majd, hogy ezzel a nép­művelési formával segíthes­sen a mezőgazdasági egysé­gek gazdasági munkájában. Palánk mögött a Micimackó Balesetek Fejsérüli az árokban — Jogosítvány nélkül csattant — Az erdőkertes! buszfúró Egyelőre még tisztázatlan körülmények között árokba borult CM 75-57 forgalmi rendszámú személygépkocsi­jával Veres Ferenc budapesti lakos. Az eset a 3-as számú főközlekedési út 26 300-as szel­vénykövénél történt. A sze­mélygépkocsi utasát — Ka­kukk Jánosné budapesti lakost — könnyű sérülésekkel szál­lították a Korányi kórházba. Az asszony a fején sebesült meg. Gödöllőn, a Szabadság út 69-es számú ház előtt Selme- czi László gödöllői lakos OF 85-60 forgalmi rendszámú mo­torkerékpárjával nekiütközött Kalocsai János budapesti la­kos IR 13-45-ös személygép­kocsijának. A helyszínelő rendőrjárőr megállapította, hogy Selmeczi jogosítvány nélkül vezette járművét. Az anyagi kár értéke 2 ezer forint körül van. Erdőkertesen, a Felszabadu­lás út 24-es számú ház előtt figyelmetlenül vezette IV 33-73 forgalmi rendszámú sze­mélygépkocsiját Zsigri Zoltán veresegyházi lakos. A figyel­metlen vezető járművével ne­kiütközött annak a GA 89-91- es rendszámot viselő autóbusz­nak, amelyet Kómár Lajos veresegyházi lakos vezetett. A karambol ára: 5 ezer forint. Ekkora kár keletkezett a két járműben. A Micimackó bábcsoport november elején alakult meg dr. Farkas Elemérné vezeté­sével, a gödöllői művelődési házban. A gyerekek egy hó­napon keresztül komoly pró­bákkal készültek az első fel­lépésre, amelyre december 8-án, vasárnap délelőtt 10 órakor kerül sor. A művelő­dési ház a bábcsoport bemu­tatkozását egyúttal Télapó­ajándéknak is szánja ^ gödöl­lői gyerekeknek: a műsorra ingyenes lesz a belépés. PECELI KIVÁNCSIAK Levetítik a mdcsai húsvétot A járás közsé­geinek felszaba­dulása tiszteletére a közeli hetekben tartják a Galga menti népművé­szeti találkozó so­ron következő be­mutatóit. A mű­sorok többségében népművészeti pro­dukciókra kerül sor; az egyes köz­ségek népi hagyo­mányait1 állítják színpadra az egyé­ni szólisták és a művészeti csopor­tok. Azonban já­rásunk nem min­den községe ren­delkezik mara­dandó népi ha­gyományokkal. Ahol nincsenek, ott ma már nem lehet „teremteni”, viszont a „hagyo­mány nélküli” községeknek ér­demes megismer­ni tágabb vidé­kük népművésze­tét. Van egy közsé­günk. ahol meg­értették a tágabb népművészet meg­ismerésének fon­tosságát. A pé- celi művelődési ház igazgatónője, Cseremin Péterné csoportot szervez a községből, hogy közösen nézzék meg a hagyomá­nyokban egyik leggazdagabb fa­lunk, Galgamácsa bemutatóját. De­cember 8-án, va­sárnap ülnek vo­natra a péceliek, hogy megnézhes­sék a mácsai egész napos prog­ramot. Itt többek között kiállítást nyitnak Vankóné Dudás Juló képei­ből, levetítik a Kertész Tamás rendező és Zsom­bolyai János ope­ratőr által készí­tett filmet a má­csai húsvéthétfő­ről. A péceli kis ki­rándulócsoport­nak a magja a művelődési ház ifjú zenebarát klubja, de Csere­min Péterné vár­ja a felnőtt je­len tkezőkat is. A bábszakkör öt kis dara­bot játszik el, ezek a követ­kezők: Feri és Mikulás, Orosz­lán és kis egér, Kati az erdő­ben, Piszkos Pali, Kecskegida és a farkas című jeleneteket. A meghívó plakátokat már ki­függesztették az óvodában, és a kis szereplők mindenkit sze­retettel várnak a premierre. A nehéz napok után „A NAGYÜZEMI ter­melésnek kiváló módszere a jó szervezés — bizonyí­totta a helyi vezetők érett­ségét és felkészültségét. Megfelelően rangsorolták, hogy náluk az adott idő­ben melyik munkát kell előtérbe helyezni. A szőlő vagy a zöldség, a burgonya vagy a cukorrépa betakarí­tását tekintették elsődle­gesnek egy-egy adott idő­pontban. Azok az agrár­egyetemisták — a gödöl­lőiek, a keszthelyiek, a mo­sonmagyaróváriak —, akik most nagyüzemekben dol­goztak, jövendő életpályá­juk e fontos mozzanatára is leckét kaptak.” Nehéz napokat élt át az ország mezőgazdasága, s nehéz na­pok köszöntöttek a gödöllői járásra is. E rövid sum- mázatot a Népszava de­cember 5-i vezércikkéből idéztük, s nem csak azért, mert egyetenűstákrál is szó esik benne, hanem mert járásunk mezőgazdasági üzemeinek vezetői ugyan­csak jelesre vizsgáztak munkaszervezésből, a tag­ság pedig helytállásból. Kezdjük az elején... Emlékezzünk azokra a na­gyon nehéz, kétségektől terhes napokra, amikor a járási hivatal mezőgazda- sági osztályára naponta fu­tottak be a jelentések, s az operatív bizottság tagjai számoszlopokat, s naponta változó kimutatásokat ta­nulmányozták, s irányítot­ták a segítségre ajánlko­zókat. Az eső sokszor való­ban csak lélekzetvételnyi szüneteket hagyott, volt olyan nap, hogy Valkón például 26 milliméternyi eső esett. Csigalassúsággal haladtak a már amúgy is késésben levő nagyon fon­tos mezőgazdasági rész­munkák. S hol a sártenger­ben pihenő gyökérzöldsé­gért, a még tőkén függő szőlőfürtökért vagy a kisze- detlen cukorrépáért izgul­tunk. A NEHÉZ napokban aki tehette, segített. A dányi gazdaság földjein több al­kalommal 250 egyetemista szedte a paradicsomot, to­vábbá egyetemisták dolgoz­tak Galgamácsán, Verse- gen, Mogyoródon, de a já­rás és a megye határain túl is, Túrán katonák serény­kedtek a földeken, s né­hány járási termelőszövet­kezetben a szovjet katonák is csatasorba álltak. Péce- len a helyi gimnázium és a szakközépiskola tanulói vettek részt a munkában, s persze, az aszódi közép­iskola diákjai is kivették részüket a segítségből. Já- rásszerte munkálkodtak az ifjúkommunisták, akiket a KISZ gödöllői járási bizott­sága szervezett és irányított a gazdaságok szükséglete szerint. Túrán a helyi is­kolások, mintegy 200-an szedték az almát négy tel­jes napig. A felsorolást nagyon hosszan folytathatnánk ... A széles körű, megértő tár­sadalmi összefogás járá­sunkban is felülkerekedett az időjáráson. Több héten át hajladozó embereket, öregeket, fiatalokat, kato­nákat, munkásőröket, sa­rat dagasztó tehergépkocsi­kat, traktorokat lehetett látni. Közös erővel meg­mentették a termést, s földben van a jövő eszten­dei kenyérgabona is. Járásunkban elsőként a tangazdaság három kerüle­tében, a kartaliban, a nagy­gombosiban és a gödöllői- ben fejezték be a vetést és a betakarítást. Nemcsak jó munkával, hanem jó példá­val is elölj ártak, amikor a járási mezőgazdasági ope­ratív bizottság rendelkezé­sére bocsátották vetőgépei­ket, szaknyél ven szólva: teljes vetőkapacításukat, amely napi 500 hektáron képes elvégezni ezt a fon­tos munkát. Elsőként a hévízgyörki termelőszövet­kezet használta ki ezt a segítséget. AZ EMLÉKEK között maradtak persze, a szitáló esővel köszöntő ködös reg­gelek, a ráragadt sártól dupla súlyú gumicsizmák, a derékfájós esték is. De van más is, másfajta em­lék. Az például, hogy az Agrártudományi Egyete­men elmaradt a gólyabál, mivel az előre kitűzött idő­pontban üres volt az egye­tem, mindenki a földeken volt. (Mellesleg egyedül a gépészek több mint 10 mil­lió forint értékű termést takarítottak be.) Ugyan­csak szokatlan kép volt, amikor a gödöllői ügyvédi munkaközösség dolgozói a kerepesi Szilasmenti Ter­melőszövetkezetben zellert tisztítottak. A gödöllői LATI Béke brigádja a hévízgyörki gazdaságban dolgozott — brigádfelaján­lás volt —, s mint levelük­ben megírták, bizony, jól­esett munka közben az a pohár bor, amellyel Kovács László, az elnök megkínál­ta őket. Ám ez is szerepel a levélben: „Minden bri­gádtag becsülettel dolgozott; sok vidámság és tréfa kö­zepette, a fáradtságot elfe­ledve haladtunk a sorok között". Elmúltak a nehéz napok, ám a segítségre még min­dig szükség van. Hévíz- györkön például 100 vagon- nyi kiszedett cukorrépa vár elszállításra, s egyik honvédségi alakulatunk 15 terepjáró gépkocsit ígért a gazdaságnak. Törnivaló ku­korica még 500 hektárnyi van, ezt talán már hét vé­gére be is takarítják; a tervezett 12 ezer hektáros őszi mélyszántásból is csaknem 12 ezer hektáron fejeződött be a munka, a teljes befejezés egy-kót hét kérdése, hacsak nem kö­szönt be erős fagy! Búzából 7 ezer 700 hektárnyi vetést terveztek, ezt azonban já­rásunk gazdaságai 7,2 szá­zalékkal túlteljesítették. A TENNIAKARÁS, a társadalom összefogásának kemény fegyvere győzel­met hozott ezen a nehéz őszön. Fehér Béla Néptáncosok vendégszereplése Megállapodás Hargita megyével Kürtőskaláccsal, fenyővizzel Meleg kürtóskaláccsal és fe­nyővízzel fogadták népviselet­be öltözött lányok és legények Parajdon a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetem népi együt­tesét. Ötvenöt fiatal utazott el novemberben Hargita megyé­be, hogy néhány községben és városban bemutassa 'műsorát. A vendégszereplés viszonzása volt a Csíkszeredái népi együt­tes 1973-as magyarországi be- jnutatkozásának. Az egyetem csoportját Győ­ré Zoltán művészeti vezető kí­sérte, és két citeraművész is csatlakozott az együtteshez: Pribojszky Mátyás és Karsai Ferenc. Hét alkalommal lép­tek színpadra: Gyergyószent- miklóson, Parajdon, Zetelakán, Csíkkarcf alván, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen és Szé- kelykeresztúron. A több mint kétórás műsorban eredeti tán­cokat és feldolgozásokat adtak elő: mezőségi táncokat, pász­tortáncot, a román Doinát és a Legényest, valamint a Kerék­betáncolást, a Hullámzik a Garam, és Tánc Dudás Juló da­laira feldolgozásokat. Az egyetemistákat szívélye­sen fogadták a megye lakói és vezetői. Szekeres István, a Har­gita megyei pártbizottság tit­kára nagy elismeréssel nyilat­kozott műsorukról. A szerep­lésről a helybeli sajtó minden­re kiterjedő elemző kritikát közölt román és magyar nyel­ven, a Népművészet követei címmel. Az együttes természetesen nemcsak szerepelt a megyében, hanem a megye nevezetessé­geivel is igyekezett megismer­kedni. Megnézték többek kö­zött a parajdi sóbányát, a kö­röndi fazekasműhelyt és falu­múzeumot, és a székelykereszt­úri népi-technikai múzeumot. Elmentek Farkaslakára Tamá­si Áron Szervátiusz-emlékmű- véhez és a Maros forrásához is. Megérkezésükkel egy időben nyitották meg Csíkszeredán a Románia felszabadulása 30. év­fordulója tiszteletére összeállí­tott megyei képzőművészeti kiállítást. Az egyes fellépések után a fiatalok baráti összejövetele­ken találkoztak a helybeli ve­zetőkkel és népi együttesekkel, így tapasztalatcserére is sor kerülhetett. A Hargita megyei látogatás­nak a tervek szerint folytatása is lesz. A megyei vezetés és az egyetem művészeti vezetése megállapodást kötött, hogy a jövőben rendszeresen szervez­nek kölcsönös vendégszereplé­seket. A tervek szerint a leg­közelebb az irodalmi színpadok műsorcseréjére kerül sor. Az Agrártudományi Egye­tem népi együttesének az idén ez volt a harmadik külföldi turnéja. Románián kívül fel­léptek Lengyelországban és Ausztriában is. — őr — BABONÁK ES A TUDO­MÁNY. A Hazafias Népfront téli tömegpolitikai oktatásai­nak keretében pénteken este Babonák és a tudomány cím­mel TIT-előadás- színhelye lesz a dányi II. számú iskola. Az előadás kezdete: 18 óra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom