Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

1974 DECEMBER 1., VASÄRNAP 7 ÍVctEl w V/UlfffD Együttműködés a villamossági gépgyártásban Eredményes magyar tapasztalatok Óriás alagútfűró E HETI TUDOMÁNY­TECHNIKA ÖSSZEÁLLÍTÁ­SUNKBAN A VILÁGHÍRŰ szovjet gépipar ÚJDONSÁGAIT MUTATJUK BE OLVASÓINKNAK. EZEN BELÜL IS ELSŐSORBAN A SZOVJETUNIÓBAN GYÁR­TOTT ÓRIÁSGÉPEKET. Új traktorok Üj típusú traktorokat gyárt a szovjet ipar. Ez a gép a mezőgazdaság számára terve­zett 90 új modell első tagja, amelyet nagyobb teljesít­mény, kényelmes kezelhető­ség. és nagy megbízhatóság jellemez. Ezenkívül óránként 15 kilométeres szántósebes­ségű új traktorokat is gyár­tásba vettek, és a korábbiak­nál háromszor termelékenyebb gabonakombájnokat is létre­hoztak már. A szovjet mezőgazdaság gép­parkja megújul. Ez évben körülbelül 500 ezer traktort és 100 ezer gabonakombájnt gyártanak. Szovjet mezőgaz­dasági technikát 50 országba exportálnak. A szovjet villamosenergetika múltja, jelene és jövője igen szoros kapcsolatban van a leningrádi „Elektroszila” villa- mosgépgyártási egyesüléssel, amelyet méltán neveznek a szovjet villamossági gépgyártás arzenáljának. Itt gyártják az ország valamennyi nagy víz-, hő- és atomerőművében mű­ködő* berendezését. A Szovjetunióban, jelenleg nincs olyan energiarendszer, nincs olyan áramvezeték, amelyen ne az „Elektroszila” generátorai termelte áram keringene. Az „Elektroszila” egyesülés turbógenerátor-műhelyében. AZ ELMONDOTTAKBÓL világossá válik, hogy miért Foglal el az „Elektroszila” olv fontos helyet abban a folya­matban is, amelyet szocialista gazdasági integrációnak neve­zünk. A KGST-rendszerében a leningrádi villamosgépgyár­tási egyesülésnek különleges szerep jut. Az „Elektroszila” dolgozói készségesen megoszt­ják termelési „titkaikat” a testvéri országokból érkezett szakemberekkel, másrészt át­veszik mindazt az újat, ami a szocialista országok rokon­vállalatainál megszületik. Manapság a leningrádi egye­sülés tervezőirodáiban, műhe­lyeiben és osztályain járva, gyakaran halljuk ezt a kifeje­zést: „Tudományos-műszaki együttműködés Magyarország­gal”. ' Ez az együttműködés Komputerrel vezérelve immár negyedszázados múltra tekint vissza. Amikor a budapesti Ganz gyár küldöttei először jártak az „Elektroszilában”, sok ér­dekeset és tanulságosat láttak a híres leningrádi vállalatnál. Akkoriban vezették be a nagy teljesítményű gépek gyártását, s a magyar szak­emberek nagy figyelemmel is­merkedtek meg a konstruálás, a gyártáselőkészítés, stb. elvei­vel. A munkatapasztalatok ki­cserélésére fordult a szó. S ha­marosan a magyar fővárosba utazott az „Elektroszila” dol­gozóinak egy csoportja. Nem volt valamennyiüknek teljes képük arról, milyen jellegű termelés is folyik a magyar- országi gyárban. Amikor aztán meglátogatták, . meggyőződtek róla, hogy Európának ez az egyik legrégibb villamossági gépgyára méltó módon képvi­seli hazáját a világ energeti­kai gépgyártásában. Beszélgetésünk során Borisz Fomin, az „Elektroszila” egye­sülés vezérigazgatója erről az együttműködésről így nyilat­kozott: AZ ELEKTROSZILA annak idején a Ganz gyár számára átadta az 50 ezer—150 ezer ki­lowatt kapacitású turbogene- rátorok gyártására vonatkozó teljes műszaki dokumentációt, a villamos gépek kalkulációjá­nak metodikáját, stb. Ez lehe­tővé tette a magyar szakembe­rek számára, hogy rövid idő alatt elsajátítsák az új techni­ka előállítását. Később a leningrádi szak­emberek műszaki segítségével a Ganz gyár kidolgozta és be­vezette az olyan kétszázezer kilowatt teljesítményű generá­torok gyártását, amelyeknek állórész-tekercse vízhűtésű s ezzel a nagy energetikai gép­gyártás területén a korszerű vállalatok sorába lépett! Újságírói munkám során elég gyakran alkalmam nyílik arra, hogy ellátogassak az „Elektrőszilába”. Egyszer meg­tudtam, hogy megindultak a munkálatok az egymillió kilo­watt teljesítményű, úgyneve­zett terheléses turbogenerator létrehozására. Egyszer aztán felhívott telefonon az „Elekt- roszila” egyik mérnöke: — Jöjjön el hozzánk, van valami újság az ön számára ... Hatalmas gépet pillantottam meg a próbapadon. Ez volt az iizeipi feltételek között kipró­bálásra szánt „milliomodik” turbogenerátor. Meglepődtem, mert azt hittem, hogy az új gép másfél-két hónap múlva készül el. — Részben a magyarok „kuszálták össze” a határidő­ket — jegyezte meg tréfálkoz­va a mérnök. VALÓBAN, a magyar ta­pasztalatok felhasználása re­mek eredményeket hozott. A konstrukció kimunkálása ide­jén sokat kellett vesződni a turbogenerátor forgórészének hűtőrendszerével. Pótlólag még kutatómunkát kellett vé­gezni, drága modelleket készí­teni, stb. Kiderült, hogy a magyarok korábban már vé­geztek hasonló munkát, igaz, hogy kisebb teljesítményű gé­pen. De, amint mondják, már csak technika kérdése volt el­végezni az egyszerű számítá­sokat és meggyőződni arról, hogy a „milliomos” megalko­tásánál a magyar tapasztala­tok teljes mértékben elfogad­hatók..'. '■■■ Annak idején az „Elektro- szila” az első energetikai gép­gyártó vállalat volt, amely úgynevezett trópusi kivitelben gyártott generátorokat. Ezeket a gépeket az indiai erőművek­ben kellett felszerelni. Ma már az „Elektroszila” nagy meny- nyiségű erőműberendezést gyárt a trópusi éghajlatú or­szágok számára. S itt széles­körűen felhasználja a védő- és szigetelő lakkbevonatok felvi­telének területén szerzett ma­gyar tapasztalatokat (levegő nélküli porlasztás, elektroforé- zis, stb.) A KÚT CÉG tudományos- műszaki együttműködése erő­södik és fejlődik, s kiváló eredményeket hoz. A. Nyepomnyascsij Mindentudó kombájn Kezdetben kézi erővel építették a hegyek alatt .átvezető alagutakat, majd később a robbantásos mulasztás módszeré­re tértek át. Ám nem mindig lehet alkalmazni a lold alatti járatok kiépítésének ezt a módját. Ilyenkor különleges gé­peket kell „bevetni” az emberi munka megkönnyítésére. E gépek ma már valóságos kombájnok, amelyek minden mun­kát elvégeznek, csak irányítani kell őket. A szovjet mérnökök által tervezett TK—IC típusú alagútfúró kombájn két, egymás fölött elhelyezkedő, külön­leges fúró- és vágófejjel ellátott gépegységből áll. A kemény- fémbetétes vágóéiek a legkeményebb kőzetekbe is utat vág­nak, miközben a kifejtett törmeléket az alsó kaparóberende­zés eltávolítja a lassan előrehaladó gép útjából. Mindössze két személy irányítja, szolgálja ki a 78 tonna súlyú gép­óriást, amelynek elektromos motorjai együttesen mintegy 350 kilowatt teljesítményűek. A hidraulikus „izmokkal” dol­gozó, lánctalpakon előrehaladó alagútfúró kombájn környe­zetéből nagy teljesítményű elszívó berendezés távolítja el az egészségre ártalmas port. Sokoldalú exkavátor Sokféle feladat elvégzésére alkalmas exkavátortípust fej­lesztettek ki szovjet mérnökök. Az EO—3322/A hidraulikus forgókotró, autóutak és vasutak építésénél, mezőgazdasági ön­tözőrendszerek létesítésénél, ipari és lakásépítkezéseknél, közművesítésnél egyaránt munkába állítható. A kotrógép haladását*' és munkamozgásait hidraulikus berendezés biztosítja. A hidraulika folyamatos sebességsza­bályozást, a műveletek szinkronizálását teszi lehetővé. A kotrógép karjának felső és alsó részét összekötő rúd három különböző helyzetbe állítható. A kar' felső részének kihúzása révén a kotrás mélysége — s ezzel együtt a kirakás magas­sága — 3,2 méterről 5 méterre növelhető. A 0,5 köbméter be­fogadóképességű öntött-hegesztett puttony fogazata mangán- tartalmú acélból készült, így a kopásnak jól ellenáll. A kot­rógép vezetőfülkéje tágas, fűthető, és megfelelően hangszige­telt; szellőztető berendezéssel is ellátták. Csatornatisztító A hatalmas és bonyolult szerszámgépek munkájának irányítása nem lenne kifize­tődő, csupán emberi beavat­kozással, ezért egyre inkább vezérlőberendezésekre bízzák ezt a feladatot. Ma már álta­lánosan elterjedtek a szám­jegyvezérlésű szerszámgépek, amelyeknek számítógép ké­szíti el a programját. A szá­mítóközpont a feladatokat mű­szaki rajz formájában kapja meg, amelyhez kidolgozza a megfelelő programot és továb­bítja a gépbe. Az első alkat­rész megmunkálása után a gép a programot „átírja” sa­ját tárolóegységébe, miköz­ben a számítógéppel megszű­nik a közvetlen kapcsolata. A számítóközpont természe­tesen sok gépegységgel áll ösz- szeköttetésben, s gondoskodik azok optimális kihasználásá­ról. Egy-egy nagyobb teljesít­ményű számítógépre akár egész üzemek automatikus gyártásszervezését és folya­matirányítását rá lehet bízni. A képen látható szovjet re­pülőgépgyári különleges meg­munkálógép teljes egészében számítógépes irányítású. A szakmunkás csupán felügye­letet gyakorol a gép felett és csak üzemzavar esetén lép közbe, szakítja meg a gépóriás munkáját. A komputeres irányítással mind a termelé­kenység. mind a gyártmány­minőség nagymértékben fo­kozható. Világszínvonalon álló kombájnt fejlesztettek ki szovjet kutatók a gabonafélék és a rizs egyidejű levágására, cséplé- sére és tisztítására, mely speciális készülékkel felszerelve és aggregátjai üzemmódjának megváltoztatásával a kukorica, a pillangós és az olajtartalmú növények betakarítására is fel­használható. Könnyen megbirkózik a nehezen csépelhető kultúrákkal is. Erre a célra két cséplődobbal rendelkezik: egy szegesdobbal és egy verőléces dobbal. A „Kolosz” kombájn lejtős felhordótérrel rendelkező aratórészből, cséplőrészből, kirakodószerkezettel ellátott tar­tályból, hajtóműből és az irányítórendszert magában fogla­ló vezetőfülkéből áll. Attól függően, hogy milyen övezetben használják a gépet, 4,1, 5,0, 6,0 és 7,0 fogásszélességű arató­résszel látható el. A kombájn haladási sebessége max. 18 km/óra, teljesítménye óránkénti 10 tonna, A súlya 8825 kg. A nagy költség és fáradság árán megépített vízelvezető- és öntözőcsatomák hamar el­iszaposodnak, ha rendszeres tisztításukról nem gondos­kodnak. Kézi erővel csak ne­hezen végezhető el ez a fon­táé munka, ezért szovjet szak­emberek célgépet konstruál­tak a tisztítás gyors és folya­matos végrehajtásához. A ké­pén látható „EM—152 B” tí­pusú 12 meri tők an alas kotró­gép kis- és közepes méretű csatornahálózat tisztítására alkalmas. A kanalak egyen­kénti térfogata 15 liter, órán­ként 50—55 köbméter iszap emelhető ki a 40 lóerős mo­torral hajtott serlegsor se­gítségével. A tisztítógép lánc­talpas hordozójárműhöz kap­csolva változtatja helyét a csatorna mentén. A jármű emelőszerkezete segítségével szabályozható a serlegsor me­rülése. illetve e szerkezettel emelhető fel a járműre a to­vábbszállításhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom