Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

1974. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Íegyei TÉfáL/p m k/uHod A VOLÁN 1. SZ. VALLALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL /elvesz kis- és középteherbírósú gépjárművekre kezdő és gyakorlott GÉPJÁRMŰVEZETŐKET. Jelentkezés: XIV., Pillangó u. 13/a., XIV., Mogyoródi út 32., III., Zay u. 24., IX., Táblás u. 36—38., XIII., Hegedűs Gyula u. 45., Gödöllő, Dózsa György út 65., Cegléd, Külső Körösi út. Felvesz továbbá 3 évesnél nagyobb gyakorlattal rendelkező gépjárművezetőket, nagy teherbírású gépjárművekre. Jelentkezés: XIII.. Mohács u. 24-26. (nemzetközi fuvarozás Is), Gödöllő, Dózsa György út 65., Cegléd, Külső Körösi út. I Vállalat (Bp. Vili., üllői út 32.) FELVESZ az alábbi nagykereskedelmi raktáraiba: Bp. Vili., üllői út 32. Bp. XV., Rákospalota, Sipos Dénes u. 13. Bp. XVIII., Lőrinc. Gubacsi dűlő Bp. Vili., Kisfuvaros u. 13. kereskedősegédeket és segédmunkásokat továbbá Bp. Vili., üllői út 32. Bp. V., Pesti Barnabás u. 4. Bp. VI., Szt. István tér 15. sz. alatt levő irodáiba gyors- és gépírókat Jelentkezés: a vállalat Munkaügyi Osztályán Budapest Vili., üllői út 32., 8-tól 16 óráig. 3 1 f§f MŰ n 0 1—ll • 1 1 Az olvasók színe előtt Kéréssel fordulok a szer­kesztőséghez: adjanak helyt köszönő soraimnak. Egy évvel ezelőtt nagy beteg voltam. A budapesti Rókus-kórház gé­gészetén, majd Cegléden az ott dolgozó orvosoknak, be­tegápolóknak köszönhetem gyógyulásom. Kritikus hely­zetemben édesanyaként ápolt a ceglédi kórház nővéri ka­ra, minden tudásukkal har­coltak életemért az orvosok. További munkájukhoz na­gyon sok sikert és az életben boldogságot kíván Id. Varga László, Csemőből Egészségügyi vetélkedő A dunakeszi I. számú álta­lános iskola 8/A osztályos ta­nulója vagyok, a „Váci Mi­hály” rajból. Idén sok vetél­kedőt rendeztünk, november­ben például egészségügyin mértük össze tudásunkat. A szervezést a „Vidámság” őrs vállalta, és a „Moby Dick”, valamint a „Fekete Párduc” őrs versenyzett. Az első fel­adat egészségügyi totó kitöl­tése volt, utána léggömbfúvás következett. A luftballonok­ban 3—3 kérdés volt elrejtve. Az őrsök a nehéz kérdésekre megfontoltarf* válaszoltak. Utána keresztrejtvény követ­kezett, ami már több gondot okozott, de jó izgalmat jelen­tett. A nyertes a „Fekete Pár­duc” őrs lett 29 ponttal. A ve­télkedőn valamennyien nagyon jól éreztük magunkat, s min­den résztvevő valamilyen ju- talomtárgyat kapott ajándék­ba. Mócsai Vera Dunakeszi Levél Kaposvárról Utazásaim során több ízben igénybe vettem a Budapest Nyugati pályaudvar, Vác, Szob állomásokon a vasutasok ré­szére fenntartott vendégszobá­kat. Ezek a vendégszobák az említett helyeken mindenütt szépek, tiszták, modern beren- dezésűek, kellemesebb szállást a szállodák sem nyújtanak. Ugyanígy az Utasellátóban a vidéki vasutasokat a legna­gyobb udvariassággal szolgál­ták ki, valóban kollegiálisán Nagyon kérem, köszönő so­raimnak adjanak helyet a Pest megyei Hírlapban. Farkas Béla Kaposvár Javaslat útvonal - teherm en te sítésre A Budakeszire közlekedő autóbusz útvonala túlterhelt. Véleményem szerint a nagy Volán távolsági buszokat ki kellene vonni a Széna térről, és egyszerűsíteni a menetvo­nalakat is. A Páty felől jövő buszokat a 22-es autóbuszok Budakeszi, Táncsics utcai vég­állomásához kellene érkeztet­ni, és onnan visszairányítani őket. Átszállással a 22-es és a 122-es járatokkal lehetne to­vábbutazni a fővárosba — gyi végállomásra lehetne szál­lítani, ahonnan a 156-os já­rat igénybevételével jöhetné­nek be a fővárosba. Kérdés, mi lenne a telki és a budaje- nő: utasokkal? A részükre rendszeresített különjárat Bu­dakeszire futna be, és onnan indulna vissza. Így lehetne elérni a Buda­keszi—Budapest, Moszkva tér —Széna tér amúgy is nehéz és kö.ülményes autóbusz-forgal­mának gyorsítását, egyben a túlterheltség csökkentését, a karambolok elkerülését. Javaslatom valószínűleg nem vált ki túl nagy népsze­rűséget, mégis érdemes rajta elgondolkozni. Padányi Lajos Budakeszi Öregek napja Pest megyében szinte nem volt olyan község, ahol ne rendezték volna meg az el­múlt hetekben az öregek nap­ját. Szívvel-szeretettel készül­tek rájuk, úttörők-fiatalok műsorral köszöntötték vendé­geiket, a helyi üzemek, ter­melőszövetkezetek virággal, kis ajándékkal és vacsorával kedveskedtek az idős embe­reknek. Ezekről a szép ünnep­ségekről sok tudósítást küld­tek olvasóink. levelezőink. Ilyen ünnepségekről adtak rünk eltenni a pincébe ká­posztát savanyítani, annyi csi­ganyomot találtunk. Kiss István Budakeszi ★ Kedves olvasónk éppen a Pest megyei Hírlap múlt szombati szá­mában talál tájékoztatót arról, hogy miképpen kell a muskátlitö­veket biztonságosan télen tárolni. A sárgarépát valószínűleg a répa­barkó pusztítja, esetleg a vakond. Bármelyik vetőmagboltban vagy gazdaboltban vásárolhat ellenük megfelelő szereket. Címet azért nem javasolunk, mert nem tudhat­juk, hogy a kérdéses hatásos irtó­anyagból éppen melyik van raktá­ron. A meztelen csiga útvonalába oltatlan mészport kell szórni, ez pusztítja legbiztosabban. Hol az újságunk ? Sajnos, az utóbbi időben sok panaszom van az újság­kézbesítéssel kapcsolatosan. most számot Kaposi István Nagykátárói és Kómár Lajos- né a vámosmikolai szociális otthonból. Külön kiemelte a lápipszecsői. Jsamsrafcórus ,Jkir váló szereplését.M .Köszönjük a kedves tudó­sításokat. Tanács kertészke dőkn ek Néhány kérdésre szeretnék választ kapni. Pincénkben a fe’szedett muskátli vagy elszá­rad, vagy megpenészesedik. Azonkívül örülnénk, ha vá­laszt adnának arra, hogy mit tegyünk a sárgarépát elpusz­tító kártevők ellen, és végül, hogyan lehet a meztelen csiga ellen védekezni. Már nem me­Tizenhét éve járatok különbö­ző lapokat, hét éve lakom a nagyközségben, de ennyi bosz- szúságot a kézbesítéssel még nem tapasztaltam, mint az utóbbi időben. Az újságot nem hozzák ki a lakásunkra, hanem csak a postahivatalban lehet átvenni. Csakhogy mi a Csepel Autó­gyárba járunk dolgozni. Ami­kor hazajövünk, a hivatal már bezárt. Idegeskedés, gond, hogy mi legyen az új­sággal és más postai külde­ménnyel, ha nem tudjuk át­venni azokat, amikor a mi időnk és a postahivatal nyit­va tartása nem egyezik. Tóth Mihály Tököl Dimitrov-telep Orgona utca ijogaiul jipaaojsta I Emlékünnepség Tökölön • Az elmúlt napokban két nevezetes esemény is volt Tö­kölön. November 23-án a mű­velődési házban emlékeztek meg a Vörös Csillag Termelő- szövetkezet 25 éves megalaku­lásáról közgyűlés keretében. Pesuth Ambrus kezdet óta a termelőszövetkezet vezetője, most is ő mondotta el az ün­nepi beszéd éli Hosszan emlé­kezett az indulásra, a sok gondra-nehézségre, amivel megküzdöttek, majd rátért mostani helyzetűkre, a meg­erősödött gazdaság sikereire. Az ünnepség befejezéseként elismeréseket osztottak ki az alapító tagok és a legjobban dolgozó tsz-tagok között. November 27-én ismét nagy napokra emlékezett a község lakossága, felszabadulása 30. évfordulójára. A díszünnepsé­get ugyancsak a művelődési ház, 500 személyes nagytermé­ben tartották. Az ünnepi ta­nácsülésen részt vettek a kör­nyező nagyüzemek képviselői is. Az óvodások köszöntő mű­sora után Szusics Péter ta­nácselnök emelkedett szólásra, majd egyperces néma felállás­sal adóztak a hősi harcokban Tökölön elesett 43 szovjet ka­tona emlékének. A hozzászó­lók közül ketten elmondták élményeiket az akkori esemé­nyekről, majd az óvodások ajándékcsokrokat nyújtottak át az üzemek és a termelőszö­vetkezetek képviselőinek kö­szönetül a patronálásért. A megemlékezés végén 50 okle­velet nyújtottak át a 30 éve a községért dolgozó aktíváknak. A helyi délszláv együttes mű­sora zárta az ünnepséget. Bundies Péter Tököl Kölcsönös öröm A göd-felsői nőtanács a sződligeti szociális otthonban rendezte meg az öregek nap­ját. Iskolánk, a gödi I-es számú általános iskola, kis- énekkara is fellépett a mű­sorban. Énekszámokat, he­gedűszólókat és hegedűduet­teket adtunk elő, azonkívül gitároztunk is. Nagyon nagy szeretettel készültünk erre a S-On QOß műsorra, s éreztük azt is, mi­lyen szívesen fogadnak az otthon idős lakói. Egy idős bácsi köszönte meg a műsort, s mi ráébredtünk, hogy ne­künk sok ilyen megemléke­zést kell tartanunk azok tisz­teletére, akik egyengették az utunkat, ezért azzal is' kell törődnünk,,, hogy életük al­konyán jól érezzék magukat. Bajnógel József VIII. oszt. tanuló, Göd-felső Szerkesztői üzenetek J. B., Gomba. Köszönjük legutób*» bi levelét. L. Gy., Pomáz. Rendkívül érde­kes levelét sajnos későn kaptuk, ezért nem adhattunk hírt az ese­ményről. Az illetékes válaszol Péter István kartali lakos férfiszandált vásárolt a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat aszódi üzleté­ben. A 283 forintos szandál azonban két hónap alatt tönk­rement s ezért visszavitte az üzletbe. Onnan a boltvezető a KERMI-hez küldte minő­ségi ellenőrzésre. A kapott.vá­lasszal Péter István nem elé­gedett meg s ismételten leve­let írt lapunknak is ez ügy­ben. Ugyanakkor levélben ke­reste fel a Kereskedelmi Mi­nőségellenőrző Intézetet is. A KERMI a szerkesztőség és a panasztevő levelére vá­laszolt. A hozzánk küldött le­vélben ez áll: „A kérdéses 1 pár férfiszandált a Pest megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat 0101-es aszódi boltja M74. X. 7-én intézetünkhöz beküld­te felülvizsgálatra az 1. számú szál­lítólevél mellékletiek Osztályunk a lábbelit megvizsgálta és kiadta a ÍÜ/325ÓÓ/74—-1 sz. alaptalanító szak- véleményét. Péter István, a láb­beli tulajdonosa 1974. X. 24-én — ugyanazon napon, mikor önökhöz hozzánk is panaszos levéllel for­dult, és kérte a szandál ismételt vizsgálatát. Levelére az 1974. XI. 6-i levelünkben válaszoltunk. A fentiekben leírt ügyintézés után vettük kézhez az önök levelét. Saj­nálatos módon nem az első eset, hogy a vásárlók elhordott, elko­pott lábbelit reklamálnak. Iklódy Gáborné osztályvezető** A választ azzal a kérdéssel közöljük, hogy érthetetlen, miképpen mehet tönkre két hónap alatt egy szandál, még ha naponta hordják is? A költő — Perbálon Levél egy barátságról — ahogy a községben ismerik természetesen e járatok sűrí­tésével. A perbáliakat Nagy- kovácsin keresztül a hűvösvöl­A perbáli tanácsháza vala­mikor erdészház volt. Jellegze­tesen a falu szélén áll. Előtte hűtőszekrény, autoszlfon, habszifon — mindig kedves és praktikus ajándékok. rét, majd a dombhátra kúszó mező és a Garancsig elnyúló szántóföldek. A ház mögött er­dő: sűrűségével, temérdek fá­jával, összefonódott indáival, alig taposott útjaival, ösvényei­vel. A falu oldalt terül el, ala­csony, vályogfalú házaival. Az erdő útjain, ösvényein csak az erdész járt. Jó ember, kedvelt ember hírében állt, aki nem bántotta a rőzseszedőket, sőt pártfogásba vette a szegé­nyeket — az emberek a nyila­dékokon át vitték haza a t'űz- revalót, hogy az erdész lássa, kinek milyen a terhe. Az erdészt nem is szerették a felettesei. Amikor megkér­dezték tőle, hogy az erdőkerü­letében miért nincsen rőzse- szedő és fatolvaj, azt válaszol­ta: Perbál községben csupa rendes ember lakik. Séták az erdőn Ez az erdész Ottó Ferenc volt, nagy, népes családdal. Más vidékről származott a köz­ségbe, de hamarosan megsze­rette az ottani embereket, s az erdőt. Magánosán, csak a ku­tyájával rótta útjait. Ritkán azonban útitársa is akadt, egy sovány férfi, aki a kiadós er­dőkerülés után vendége is né­ha az erdészlakban. Lámpa­fény mellett nemegyszer éjfé­lig tartott a heves vita, amikor is az új eszmék kerültek szó­ba. A sovány férfi szerette az erdészt, mert szeretetet kapott tőle, és viszont. A sovány férfi az erdész kedvenc unokájáról írta „Alta­tó” című versét. Ki nem isme­ri ezeket a sorokat? „Látod, al­szik Anyuka — aludj el szépen kis Balázs”. És ezeket: „Le­hunyja kék szemét az ég, le­hunyja sok szemét a ház, dun­na alatt alszik a rét — aludj el szépen kis Balázs!” Ezekután már világos, hogy az útitárs-vendég, a sovány férfi, aki a jó levegő, az erdő tisztaságáért látogatott el Per­bálra, József Attila volt, aki az „Altató”-t 1934 telén, vagy 1935 elején írta. Helyes lenne, ha a perbáli tanácsházán emléktáblát he­lyeznének el a vers születését megörökítve, ezzel is emléket állítva a nagy proletárköltő­nek — írja levelében Padányi Lajos Budakesziről. Az őslakók emlékeznek Az Ottó család és József At­tila közötti kapcsolatról Buda­keszin hallottam a perbáli szü­letésű Németh Istvánnétól, aki eddigi helytörténeti adattára­mat régi emlékekkel, történe­tekkel gyarapította. A hallot­tak után több ízben jártam Perbálon, ahol őslakosokkal beszélgettem, és a költő és az erdész közötti kapcsolatot meg­erősítették. Az Ottó családról még any- nyit, hogy Perbálról elszármaz­tak, talán már ki is haltak. A kis Balázs közben nagy Bá­láz' lett. Az irodalom- történész kiegészít Köszönjük egyik legtöbb tá­jékoztatót küldő levelezőnk­nek, Padányi Lajosnak érdekes sorait. Néhány adat azonban kiegészítésre, illetőleg némi helyreigazításra szorul. Sára Péter, a Petőfi irodalmi Mú­zeum* tudományos munkatár­sa, aki József Attila munkás­ságával, életművével foglalko­zik, érdeklődésünkre szívesen elmondotta, hogy Ottó Ferenc erdész valóban benső barát­ságban volt József Attilával. Miután Ottó Ferenc az erdé- szi munka mellett a zeneszer­zésnek hódolt, több József At- tila-költeményt is megzenésí­tett, amelyek közismertté vál­tak. A család nem halt ki, ma is él. A versben megénekelt kis Balázs nem az unokája, ha­nem az unokaöccse. A költő és az erdészcsalád kapcsolatáról, a vers keletkezéséről méltatás jelent meg a Szép Szó című fo­lyóirat 1938-as évfolyama egyik számában. A későbbiekben pe­dig a Köznevelés című peda­gógiai szaklapban Nemes Já­nos tollából, az 1948. október 1-i lapban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom