Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-05 / 284. szám

1974. DECEMBER 5., CSÜTÖRTÖK IMdm, TELEVÍZIÓ AZ ANYÁCSAPUSZTAI ISKOLÁNAK A társadalmi összefogásnak már eddig is sok követendő példáját figyelhettük meg az elmúlt időben; munkafelaján­lások segítették óvodák, böl­csődék építését, korszerűsíté­sét, sok gyermekes családok otthonának megteremtésében segédkeztek önzetlen embe­rek. Mindez azt bizonyítja, hogy társadalmunk tagjai, a dolgozók figyelemmel kísé­rik egymás életét, gondjait, problémáit. A Belkereskedelmi Szállí­tási Vállalat 2. számú sok­szorosító üzemegységének 11 tagú szocialista brigádja — nagyrészt fiatalok — szintén kivette a részét a munkavál­lalásokból. Azt, hogy jól és eredményesen dolgoznak, bi­zonyítja az ezüstkoseorús brigád cím elérése isi Azt azonban, hogy napi fel­adataikon kívül többletmunkát is végeznek, bizonyára keve­sebben tudják. Persze ez nem is annyira feltűnő. A kom­munista műszakokból és túl­órákból származó pénzösz- szeg „ pedig egyre növeke­dett. Sokáig töprengtek, mi­lyen célra ajánlják fel a pénzt. Végül is úgy döntöt­tek, hogy egy tanyai iskolá­nak televíziót vásárolnak be­lőle. És hova is kellene jobban e televízió, ha nem tanyára, ahol a hó, sár, távolság gyaúran elzárja az embere­ket a külvilágtól. Tegnap délután hálás fel­adatot teljesített Száraz György, a vállalat szakszer­vezeti titkára, amikor át­nyújtotta az anyácsapusztai iskolának a szocialista bri­gád ajándékát. Hiszen mi le­hetett volna őszintébb és ér­tékesebb ajándék ennél a te­levíziónál, amely majd el­hozza az iskolások számára a néha oly távolinak tűnő vilá­got. V. F. A negyedik ötéves terv a nagykátai járásban Reális elképzelések — jó ütemű munka A IV. ötéves terv negyedik esztendejére a beruházási elő­irányzat 36 millió forintot tett ki a nagykátai járásban. A harmadik negyedév végén, te­hát szeptember 30-ig 27 mil­lió forintot számoltak el a tel­jesen befejezett munkákra. Év végéig azonban összegsze­rűségben az előirányzatot je­lentősen túl is teljesítik, vég­eredményben 40—45 millió forintot szá­molnak el a befejezett munkákra. Kétségtelen viszont, hogy a beruházási terv túlteljesítése a lakosság társadalmi mun­kája, s a járásban működő vállalatok,, szövetkezetek, in­tézmények anyagi segítsége nélkül aligha lett volna meg­valósítható. A társadalmi összefogás kü­lönösen a gyermekjóléti intéz­mények építésénél nyilvánult meg. A IV. ötéves terv idő­szakában az óvodai helyek növelését 353-mal tervezték, ezt azonban már az első három évben elérték. Ezért azután ez év végéig az óvodai helyek növekedése 450 körül lesz. Terven felül épül Szentmár- tonkátán 75 gyermek részére óvoda 1 millió 800 ezer forint költséggel. Ebből az összeg­ből azonban 800 ezer forint értékben a lakosság és a helyi szövetkezetek, vállalatok tár­sadalmi munkával vették ki részüket. Tápiószecsön is meg­kezdődött idén az új óvoda építése. Az általános iskoláit bőví­tésére és napközi otthonok lé­tesítésére előirányzott 3 mil­lió 660 ezer forintból két és fél milliót használtak fel ed­dig, és így tizenhárom tante­remmel több áll a tanulók rendelkezésére. Nyolcvannyolc állami bér­lakás építése szerepel az ez évi terv­it Budapesti Közlekedési Válíalat felvesz a millenniumi Földalatti Vasút éjszakai kézi és gépi takarításához GÉPKEZELŐKET ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT Kulturált munkahely, jó munkakörülmények, korszerű, nagy teljesítményű takarítógépek. JUTTATÁSOK: f JELENTKEZÉS: munka- és védőruhaellátás. A dolgozók és családtagjaik a BKV menetrendszerű járataira díjtalan utazási igazolványt kopnak. A vidéki munkavállalóknak korszerű, olcsó bérű munkásszállás van. A BKV ÜZEMI TAKARÍTÓ ÉS GYORSKARBANTARTÓ OSZTÁLYÁN Budapest IX., Könyves Kálmán krt. 9. ben. Ebből azonban a Nagy- kátán épülő 54 befejezése ere­detileg is csak jövő év tava­szára volt kitűzve, addigra mindegyik el is készül. A más községekben épülő 34 közül ugyan csak hat lakást vettek át eddig, de egy-kettő kivéte­lével valamennyi elkészül az esztendő végéig. A IV. ötéves terv negyedik esztendejére beütemezett mun­kák túlnyomó többsége meg­valósul év vége előtt. A nagy­kátai járásban a tanácsok te­hát reálisan állították össze a tervet. Vonatkozik ez a megállapí­tás minden egyes ágazatra. Vegyük például a szociális el­látást. A tervidőszak elején a járás területén egyáltalán nem működött öregek napközi ott­hona. Most nyolc községben 180 idős embert látnak el. Nagykátán 50 csecsemővel többet helyezhetnek el a böl­csődében. A tervben meghatá­rozott gyógyszertár felépült Tóalmáson és Szentmárton- kátán; Szentlőrinckátán pedig orvosi rendelő és fogorvosi lakás készült el. Terven felül Farmoson vásároltak 236 ezer forintért épületet fogorvosi rendelő és lakás céljára. A kommunális ellátás fej­lesztésében első helyen az ivóvízgon­dok megoldása szerepelt. Tápiószelén átadták az új hidroglóbuszt, Tápiógyörgyén megalakult az ivóvíztársulat, megkezdték a törpevízmű épí­tését, és lefektettek egyelőre kilenc kilométer vízvezetéket. Kákán megalakult az ivóvíz- társulat. A nagykátai szennyvízcsa­torna megnyitásáról a napok­ban tudósítottunk. Meg kell említeni azt is, hogy Tóalmá­son és Tápiószentmártonban, ahol termálkút van, megkezd­ték a meleg vizű strand épí­tését. Ez is a következő esz­tendőkre áűfűzódú’murik á lát. A IV. ötéveá tervben eddig megépült hat és fél kilométer szilárd burkolatú út, továbbá 21 kilométer hosszúságú jár­da, és ezzel a szilárd burkola­tú járdák hossza már eléri a 110 kilométert. Utakra és hi­dakra 7,8 milliót fordítottak a költségvetésből. A tervteljesítésről szóló be­számolóból nem maradhat ki az sem, hogy a farmosi Új Élet Tsz egymillió forintot bo­csátott a községi tanácsok rendelkezésére óvodabővítés­re, a művelődési ház felújítá­sára és sportpálya céljára. Ez utóbbi terven felül már az idén elkészült, a másik két munkára jövőre kerül sor. Sz. E. Fejlődés — a számok tükrében Hangsúly: a saját erőn A törökbálinti OMÜV-nél Fél év alatt többet termelt az idén a törökbálinti Orvosi Műszer- és Vasipari Szövet­kezet, mint az egész 1970-es esztendőben. Akkor 17 millió forintot, piost pedig — az első hat hónapban — több mint 22,6 milliót! Érdemes egy kicsit elidőz­ni a kérdésnél: hogy csinál­ták? Minek köszönhető, hogy a termelés volumenével együtt, gyors ütemben fejlő­dött a termelékenység, jelen­tősen nőtt a nyereség, és — megintcsak 1970-hez képest — 34 százalékkal emelked­tek az átlagbérek? A szövetkezet vezetői sze- rint^az eredmények alapja, a fejlődés titka: a jól átgon­dolt és tervszerűen végre­hajtott gépesítés, a gépek ka­pacitásának optimális kihasz­nálása, a dolgozók szorgalma és a szocialista brigádok len­dülete, példamutatása. A dolgozók szerint a leg­többet a hozzáértő, átgondolt vezetésnek köszönhetik. Az újságíró szerint mindkét félnek igaza van. Piackutaf-ás * . — szövetkezeti módra Kezdjük azzal, amivel a szövetkezet vezetői is kezd­ték, közvetlenül a legutóbbi vezetőségválasztás után, ami nagyjából — egy időre esett a IV. ötéves terv start­jával: a piaci igények felmé­résével, s a termékszerkezet ésszerű módosításával. Az történt, hogy a bútoriparban végrehajtott rekonstrukció kedvező lehetőségeket kínált a szövetkezetnek a rugóbetét- gyártás felfuttatására. Felis­merve a kereslet törvényeit, és. szigorúan «Uraimjukodva: a piaci igényekhez, évről évre 7—8 millióval növelték a — kárpitozott bútorokhoz hasz­nált — rugóbetétek termelé­sét. így aztán az idén két és félszer annyit gyártanak be­lőle, mint 1970-ben: több mint 37 millió forint érték­ben. Ennek az intézkedésnek a Helyességét igazolják az or­vosi műszergyártás termelési adatai is, amelyek minimális fejlődést jeleznek: 1970-ben 2,9 millió, az idén pedig 3,4 millió forint értékben ké­szülnek csupán. Az orvosiműszer-termelés alacsony színvonalának okai a következők: a kis széria, s vele a termékek sokfélesége; az alacsony technikai színvo­A vidéki orvosellátás javításában Több segítséget várnak az egyetemektől Az orvostudományi egyete­mek egészségpolitikai, káder­politikai, valamint tudomá­nyos és gazdasági feladatairól kétnapos tanácskozás kezdő­dött szerdán a dobogókői Nim­ród szállóban. A tanácskozást — melyen az Egészségügyi. Minisztérium és az egészség- ügyi felsőoktatási intézmé­nyek vezetői vesznek részt — dr. Schultheisz Emil egészség- ügyi miniszter nyitotta meg. Elmondotta, hogy az egyetemi oktatásnak nem csupán a hall­gatók szakmai képzését kell biztosítania. Olyan társadalmi és politikai ismeretekkel is el kell látniuk a fiatalokat, hogy abban a beteg és az orvos kapcsolatán túl megfelelő he­lyet, rangot és súlyt nyerjen a társadalom igénye, szerepe is. Ezért a szakmai utánpótlást úgy kell nevelni, hogy képesek legyenek eleget tenni a rájuk háruló feladatoknak. Az egészségügy vezetői ezért az orvosegyetemektől és a kli­nikáktól nemcsak azt várják hogy a legigényesebb,' a leg­több szellemi és anyagi ka­pacitást igénylő kutatási fel­adatok megoldásában járjanak az élen, hanem azt is, hogy a betegellátás mindennapi kér­déseiben is példamutatóak le­gyenek. A megnyitó után egészség- politikánk legfontosabb célki­tűzéseiről szólva dr. Aczél György egészségügyi minisz­terhelyettes részletezte a fel­sőfokú egészségügyi intézmé­nyek sokrétű képzési, tovább­képzési, kutatási és szervezési feladatait. Nagy hangsúlyt ka­pott a tanácskozáson az orvos- egyetemek több oldalú szerepe a vidék orvosellátottságának javításában. A tanácskozás részvevői ezért állást foglaltak abban, hogy az egyetemeknek — a végzett orvosok irányítá­sával — a jövőben az eddigi­nél nagyobb segítséget kell nyújtaniuk az orvoshiánnyal küzdő országrészek gondjainak megoldásában. Bútorszállítás Közúton átrakás nélkül Fokozatosan közútra tere­lik hazánkban a bútorszállí­tást a vasúti vagonhiányra tekintettel, valamint a több­szöri átrakás okozta bútorká­rok csökkentése érdekében. A speciális IFA bútorszállító- gépkocsiszerelvények a bútor­gyáraktól a kiskereskedelmi boltokba viszik a lakberende­zési tárgyakat, s ezzel feles­legessé teszik a többszöri át­rakást. nal, és a gyártás műszaki előkészítésének hiánya. Az utóbbi kettőt — idővel — le­het orvosolni, ám a kis szé­ria ellen sokat nem tehet a szövetkezet: ha van termék, aminek a gyártását a piac, a felhasználó szabja meg, akkor az orvosi műszer feltétlenül ilyen! Országosan az elsők között Folytassuk a termeléssel, amire e szövetkezetben — épp a fő profilt jelentő rugóbe­tétek gyártásánál — a magas fokú gépesítettség és a ka­pacitás teljes, három mű­szakos kihasználása jellemző. Az egy főre jutó termelés ér­téke az idén megközelíti a 400 ezer forintot! Ha ehhez hozzávesszük, hogy az átla­gos állományi létszám időköz­ben alig változott — 101-ről mostanáig csupán 114-re nőtt —, akkor már sejthető, hogy az 1970-hez képest elért 234 százalékos termelésnöveke­dést jórészt a termelékeny­ség növekedésének köszönhe­tik. Hogy itt is számokkal bi­zonyítsunk: az egy főre jutó termelés 1970 óta több mint kétszeresére nőtt. E tekintet­ben a szövetkezet első he­lyen áll a Pest megyei szö­vetkezetek között, és orszá­gosan is az élmezőnybe tar­tozik! Néhány szót a nyereségről. Hadd bocsássuk előre, hogy a szövetkezet termékeinek 90 százaléka maximált árcso- pörtba tartozik, a nyereség növelésének járható útja te­hát csakis a takarékos gaz­dálkodás, a termelés haté­konyságának emelése, s e kettő következményeként: az termetere jutó termelési költség csökkentése lehet! Nos, a szövetkezet — ha­gyományaihoz híven — min­den évben nyereségesen gaz­dálkodott, és nyeresége évről évre nőtt. Kivételt képezett az 1972. év, amikor az alap- anyagárak emelkedése miatt kisebb visszaesés következett be. Az évenkénti nyereség mindenkor megfelelő fedeze­tet nyújt a fejlesztési alap kép­zésére, a bérfejlesztési hozzá­járulásra, sőt, 1970 óta éven­te átlag 4 heti bérnek meg­felelő nyereségrészesedést is fizettek a szövetkezetben. Nincs helye a bérdemagógiának Gondjai, persze, ennek a szövetkezetnek is vannak. Mégpedig — kissé ellentmon­dásosan jelentkeznek. Vala­hogy így: a rugóbetétgyártás magas termelékenysége foly­tán a nyereség még nagyobb is lehetne, ha — az import­alapanyagok áremelkedése nem csökkentené. De csök­kenti, hiába gyarapodott köz­ben az árbevétel. Ugyanak­kor a kis szériában, ala­csony termelékenységi szín­vonalon gyártott orvosi mű­szerek állandóan nyereséges termékek, hiszen ezeket — kevés anyagigényük miatt — az alapanyagárak emelke­dése alig-alig érinti. A szövetkezet vezetősége — a társadalmi igények, a piaci kereslet kielégítése mellett — arra törekszik, hogy meg- ' teremtse az állandó és terv­szerű bérfejlesztés gazdasági alapját. Anélkül, hogy egy pillanatra is teret engedtek volna a tagság érdekeivel ellentétes, bár első hallásra vonzónak tűnő bérdemagó­giának, négy év alatt 34 szá­zalékos bérfejlesztést hajtot­tak végre; az egy főre eső át­lagkereset az 1970. évi 23 574 forintról az idén 31 642-re emelkedett. A bérek megál­lapításánál egyaránt figye­lembe veszik a munkateljesít­ményt, az iskolai végzettsé­get, szakmai ismeretet és gya­korlatot, valamint a szövet­kezetben eltöltött időt. Nem várnak a sült galambra A termelés és hatékony gaz­dálkodás lehetővé tette a fej­lesztési alapok gyors ütemű növelését. Segítségükre volt ebben az is, hogy a rugóbe- tétgyártó automatáknál tíz helyett öt évben szabták meg az amortizációt, s így öt év után újabb fejlesztési alap képződik. Ez a „gyorsított el­járás” lehetővé tette, hogy sa­ját erőből jelentős beruházá­sokat hajthassanak végre. ,r A hangsúly.. — a saját *£pu. van. Sok egyéb erénye mel­lett ez a szövetkezet ugyanis azért állítható példaként a többiek elé, mert elsősorban saját erejére támaszkodva fejlődik, maga formálja jövő­jét. íme: 1971 óta kishíján 8,5 millió forintot ruházott be, ebből 7,5 milliót saját fej­lesztési alapjából, s mind­össze 1 milliót kapott a KISZÖV-től. A megvalósított beruházások zömét — 6,5 mil­liót — gépek beszerzésére for­dították, szűk másfél milliót építkezésre, és 456 ezer forin­tot járművekre. Itt megint az arányokra érdemes figyelni: annak ellenére, hogy a szövet­kezet — egyelőre még — kor­szerűtlen, kissé zsúfolt helyisé­gekben működik, fejlesztési lehetőségeit elsősorban a tech­nikai színvonal növelésére, a gépesítésre használta fel. Mert maga akarja előteremteni a további építkezések, a jobb munkakörülmények \ anyagi fedezetét. így is lehet. Sőt: mindenütt így kellene. Nyíri Éva ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNAL FELVESZ Quti-Nord technológiához szerelőbrigádokot továbbá kőműves, lakatos, villanyszerelő viz-, gáz- és fűtésszerelő, asztalos, burkoló, ács, vasbetonszerelő, tetőfedő szigetelő, bádogos, festő, parkettás kőnnyűqéokezelő. nehézgépkezelő szakmunkásokat (16. életévüket betöltött fiúkat is), gépkocsivezetőket, valamint rakodókat, kubikosokat /elentkezni lehet: o B9rasperittís Ä5Z munkaügyi osztályán, Budapest IX.. Violo u. 45

Next

/
Oldalképek
Tartalom