Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-29 / 303. szám
4 xfflitap 1974. DECEMBER 29., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ KIÁLLÍTÓTERMEKBEN Képek óévi mérlege A népművészet forrásából merít az Örkényi tárlat Radóczy Mária: Kis kakas Riport és irodalom. A háromnapos karácsonyi/ műsor elszoktatta a nézőt az izgalmaktól. Csendes, pihentető nyugalom áradt ezen a három napon a képernyőből. Valóban, az ünnepi műsorra sok mindent mondhatunk, úgy értem, sok jót, de azt aligha, hogy felkavaróan izgalmas, felfedezésszerűen újszerű volt. Kis túlzással: közhelyek körül járkáltunk- nézelődtünk. Mint egy hirtelen és meghökkentő fordulat, mint egy gyors vágás, úgy következett ezután péntek este Bárány Tamás Város, esti fényben című filmje: a karácsonyi műsorból hiányzó felfedezés, izgalom. Bár talán éppen ez, a hangvétel újszerűsége, a vállalkozás igényessége , a három csendes nap után egy kissé magasabbra is emelte a Gaál Albert rendezte filmet, mint egy másik, egy jobb környezet. De nem baj, ez a megemelés vagy felemelés nem méltatlan alkotással történt. Még akkor is igaz ez, ha, bizonyos, első pillantásra csak formai-szerkezeti ellént- mondások zavarták a nézőt. •Mindenekelőtt talán az, hogy Bárány Tamás éppen fordítva dolgozott, mint általában megszoktuk. Nem ország- jjáró, riporterélményekből talált ki egy regényt, hanem egy regényre való gondolatból és indulatból formált meg egy elejétől a végéig kitalált riportot. 1 Ez már önmagában jelzi «a vállalkozás egyik gyenge (pontját. Riport helyett az írók azért dolgoznak a szép- irodalom műfajaival, mert a riport ember és világábrázolása nem olyan mély, mint az elbeszélésé, regényé. A riport a mindenki által észrevett, legfeltűnőbb jelenségeket rögzíti. Az író csak, vagy elsősorban azt, amit ő látott meg elsőnek. A Város, esti fényben megmaradt a riport szintjén. A legfeltűnőbb jelenségek ábrázolásánál. Az izgalom, ami árad •belőle, nem az írói alkotásl Már hagyománynak tekinthető, hogy a Fővárosi Nagycirkusz az év végén, karácsony előtt új műsorral kedveskedik a közönségnek. Ebben a szándékában bizonyára az is benne van, hogy a közelgő ünnepek táján alaposan meg szokott fiatalodni a cirkuszlátogató közönség átlagéletkora. A téli szünetet élvező iskolások, s a még fiatalabbak szórakozása így megfelelő, színvonalas produkciókkal biztosítta- fik. ■„ És hát a felnőttek sem kerülik el a városligeti épületet, hiszen a cirkusz olyan ősi és mindig megújuló varázslat, amelyet éveink számától függetlenül szívesen élünk át. Különösen, ha jó a műsor, érdekesek, izgalmasak a számok, s. Az új műsor, melyet a nagy hírű Busch-Roiand cirkusz az NSZK-ból érkezett társulata reprezentál, lényegében ilyen. Elsősorban a 1 klasszikusnak Számító cirkuszi produkcióikkal — az állatidomárok és a légtomászok, s az akrobaták számaival — jeleskedik. Akad egy-két bámulatos teljesítmény: a Les Chabres csoport akrobatikus ügyességű kutyái olyan lovaglószámot mutatnak be pánik segítségével, amelyre később, a műsor második felében egy valódi lovas produkció lélegzetállító megoldásai — a Golgojew-csoport számáról van szó — adják meg az igazi dicséretet, hiszen a kutyuskák vetekednek az emberek által produkált bravúrokkal Nem kevésbé bravúros az a leopárd- és párducidomítás, melyet Werner Stiebnertől látunk. Ezek a kiszámíthatatlan, veszélyes és szeszélyes állatok köztudottan nehezen idomíthatok. Stiebner valósággal kihívja a veszélyt, amikor a legnagyobb fekete párducot arra készteti, hogy egy magas emelvényről egy öt-hat méteres ugrással rávesse magát. A produkció fizikai nehézségén túl — a legalább egy mázsa Súlyú állat óriási lendülettel érkezik” az idomárja nyakára, aki az ugró állattal szemformálás eredménye, hanem a valóságé, Mondhatnánk, hogy ez voltaképpen mindegy. 'A lényeg, hogy a film izgalmas volt. Ha azonban , ezt mondanánk, nem lenne igazunk. Az írói feldolgozás tényleg a valóság mélyebb rétegeibe visz, mint a riporteri. Éppen ezért az a tény, hogy valaki riportot vagy regényt ír-e, nemcsak egyszerűen formai, hanem mindenekelőtt tartalmi kérdés. A Város, esti fényben azt vizsgálta, hogyan élünk, dolgozunk és gondolkodunk mi manapság. A film — riporteri szinten — jól gyűjtötte ösz- sze és jól mutatta fel a konfliktusokat, a gondokat, a problémákat, az anyagiasságot, a nagy társadalmi céA helytörténetírást — bár kétségtelenül az — vannak, akik nem tekintik teljes értékű tudománynak. Viszont, akik gyakorlatilag foglalkoznak vele, rendszeresen továbbképezve magukat, nyomtatásban is megjelenő, értékes műveket alkotnak valamely község, város, vagy környék múltjának egy-egy történelmi korszakáról. Műveiket többnyire olvasmányosan, de mindig a történészek számára kötelező pontossággal írják meg. Pest megyében mintegy félszáz helytörténész dolgozik. Többségük, 36 tanár, éspedig csaknem valamennyi történelemszakos, tehát avatott szakember. És éppen, mert az, úgy érzi, hogy még elmélyültebben kell a múlt írott emlékei között kutatnia, egyszóval állandóan tanulnia is kell. Elismert ben állva fogadja ezt a hatalmas súlyt és mozgási energiát, anélkül, hogy alaposabban megtántorodna — az igazi veszély itt az, hogy az állat tulajdonképpen bármely pillanatban elfeledheti, hogy nem a zsákmányra veti magát, a zsákmányra, amelybe az elérés pillanatában belé kell vájnia a karmait, s az ujjnyi hosszúságú metszőfogait. Lélegzetelállító egy másik szám is: Ruppert Bemmerl sok-sok mázsa súlyú elefántjainak egyike ráhasal Brem- merl a földön fekvő partnernőjére. Ha az elefánt egy-két centit „téved”, a hölgy összeroppan. Ami pedig a légtornászokat illeti: a hattagú The Fying Oscas dupla trapézon végrehajtott kétszemélyes — azaz: összesen négy repülő emberrel megoldott — szinkron szaltói valóban világszámot jelentenek (egyébként a műsor több számának közreműködőit láthattuk már a televízió A cirkusz csillagai sorozatában)./ Nem kevésbé érdekes a Nicolodis csoport ugrószáma, 6 a The Chichagos az akrobatika magasiskoláját jelentő triója. Jól egészítik ki a műsort a Chi Bao Guy csoport egzotikus, keleti számai, Sacha Houcke idomított lovai, vagya bravúrosan könnyed kezű bűvész, Charley Borra „zseb- tovajlásai”. Itt azonban, akárcsak a műsort záró nagy bolondozásban, a nézők lovaglóversenyében, egy kicsit feszélyező volt az a nem helyeselhető jelenség, amelyet így lehetne megnevezni: a gyanútlan néző, amint kínos, sőt csaknem megalázó helyzetbe kerül. Szerencsére nem ezek a nálunk kissé szokatlan mozzanatok uralják a műsort, snem is ezek adják meg az alaphangját annak a szórakozásnak, amelyet a Busch-Roiand cirkusz művészei nyújtanak, így aztán jól szórakozunk — feltéve, ha nem vállalkozunk a bűvész partnerének szerepére, s hanem akarunk részt venni a lovaglóversenyen, T. I. lók iránti közönyt, a művelődés háttérbe szorulását, az idősebbek tanácstalanságát, elbizonytalanodását, egyszóval a mai valóság jól vagy kevésbé jól ismert számos jelenségét. Hogyan lesz ebből a sokféle ellentmondásból holnap? Az író és a film ebből a kérdésből kiindulva, tehát a jövő szempontjából vizsgálta a mát. Nem úgy persze, mintha recepteket kívánt volna adni külön-külön minden baj és gyengeség orvoslására. A Város, esti fényben gondolkodásra, töprengésre, elemzésre akart és azt hiszem, tudott is késztetni. Nem lényegtelen hibái ellenére ezért volt fontos és tanulságos ez a péntek esti filmbemutató. Ö. L. tudósoktól, de egymástól is. Ezért hívták múlt esztendőben életre a Pest megyei Alkotó Pedagógusok helytörténeti tagozatát. Ez a csoport a Pedagógus Továbbképzővel, valamint a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága honismereti és hely- történeti albizottságával, s a megyei levéltárral együtt a fel- szabadulás 30. évfordulója tiszteletére 1975. folyamán negyedévenként egy-egy ankétot rendez. Mindegyiken történettudósok a helytörténetírás és kutatás módszereiről tartanak előadást. Mégpedig minden alkalommal rámutatnak egy- egy korszak, vagy történelmi esemény forrásaira is. Az első ankétot mindjárt az új év legelején, január 3-án tartják a megyei tanács épületében, a levéltár dísztermében. Ez alkalommal dr. Inczé Miklós, a történelemtudományok kandidátusa, a Magyar Tudományos Akadémia Történelemtudományi Intézetének osztály- vezetője a kortörténet és a helytörténetírás kapcsolatairól, Pataki Ferenc nyugalmazott szakfelügyelő (Cegléd) pedig Dél-Pest megye felszabadulása történetének összeállításáról és kutatásáról tart előadást. A második ankét őstörténeti problémákkal, míg a harmadik a törökkori kutatások újabb eredményeivel és a török adóösszeírásokkal, mint a hely- történet forrásaival foglalkozik. A negyedik ankét tárgyát a kuruckor helytörténeti forrásai adják. Idén a képzőművészeti kiállítások karácsonyi csomagja nem annyira zsúfolt, mint tavaly. A Nemzeti Múzeum azonban kitett magáért. Szellemes forgatókönyvvel varázsolta elénk A MAGYAR SZÁZAD- FORDULÓT, ama „boldog békeidőiket”, melyek ellentmondással telített évtizedek voltak. Millénniumi ünnepség esett egybe az itthon hazát nem lelt százezrek kivándorlásával, nyomortanyák övezték az iparosodó városokat. Vigh Károly rendezése ügyelt arra, hogy ez a korszak minden árnyalatával tárgyakban jelentkezzen a mai nézőnek. A kapitalista fejlődés, a monarchia valósága, a magyar népélet jelenik meg szigorú ellenpontozásban úgy, hogy szemléletünk pontosan ítélhessen. ítél is, hiszen az előkelőén berendezett polgári lakosztály mellett nyomorúságosnak tűnik a bányászszoba. Látható az első magyar gépkocsi, gróf Zichy Gézáné halványlila ruhája, az épülő Országház bokrétaünnepélye, tajtékpipa, porcelán dísztál, Baross Gábor portréja, aki a modem közlekedés megteremtője volt. Jelen van a kibontakozó kultúra számtalan eredménye Rippl Rónai József, Ferenczy Károly, Benczúr Gyula festményeivel, Blaha Lujza képmásával, de a sorvasztó szegénység, az osztályharc éles küzdelme is megörökítődik a kezdetleges fotókon. A rendezést dicséri, hogy a földmunkások orosházi megmozdulását ugyanúgy érzékelteti, mint a véres csütörtök eseményeit, a Szociáldemokrata Párt baloldali csoportjának tevékenységét. Bepillanthatunk a magyar valóság századfordulójának sokrétű életébe, ahonnan háború, forradalom nehéz időszaka után jutottunk el alkotó jelenünkhöz, ahol a nemzet nagy családja összeköti az egyéni ambíciókat a társadalom haladó céljaival Ha nagyobb ajánlat nincs ás több, igényes kamarakiál- lítás nyílt a fővárosban és megyénkben. A Fészek Klub VÁRNAI LÁSZLÓ fénygrafikáit fogadta., A fotóapplikáció laboratóriumában azt kutatja a képzeletgazdag szerző, hogy merre vezet az út Vasarely és Schöffer Miklós után, s talál is hasznos irányt feszült színlabirintusá- ban. Év végéig látható a József- városi Galériában VÉGH ANDRÁS táiflata. A szívós és következetes műhelymunka eredményeiként színvonalas művekben gyönyörködhetünk. Az ő esetében erről van bízó; elmélyülésre ösztönöznék színes linómetszetei, melyek „Elmúlt idők”-et, „Lápvilág”-ot, ritmust, forgást értelmeznék „Nyitott térben”. Alkotásai „Gondolatok az emberről”, képi eszméinek továbbteremté- sét ránk bízza. Minden irányzat létjogosult, ha minőség hitelesíti. A Fényes Adolf teremben bemutatkozó JUHÁSZ ERIKA természetelvű festményei belső értékükkel boldogítanak. Annyi fontos apróságot fedez fel a táj és az ember intimitásából, hogy ez önmagában különlegesség. Mindehhez lírai melegség járul annak felfedezése, hogy a világ éppen az ember közreműködése révén mindenütt otthon. Ezt a Ismét megrendezi a Magyar Rádió zenei főosztálya az új magyar zene seregszemléjét a közönség és a kritikusok 1974. évi díjáért. A negyedik alkalommal jelentkező bemutató- sorozaton 28 zeneszerzőnek 53 művét szólaltatják meg januárban, összesen tíz adásban. A tartósított felvételekről bemutatott új művek felvonultatása január 7 -én jelentkezik először a harmadik műsorban. Az eredményhirdetést január 31-én tartják, ekkor derül ki, hogy a közönség soraiból alkotott zsűri, illetve a kritikusok melyik művet, illetve műveket találták legsikeresebbnek az ez évi termésből. A kritikusok héttagú bizottságát ezúttal is Kroó György vezeti. A közönség zsűrijének elnöke dr. Mester Endre orvosprofesszor lesz. Ebben a zsűriben, akárcsak az humánus csöndet érzékeljük nagymarosi pincéiben, a szinte csendélet méltóságú kőszegi boltívében és ausztráliai tájképeiben. Íz. megfontoltság, őszinte élmény hatja át felületeit. a saját lehetőségeivel harmonikusan gazdálkodó arányérzék, mely ha nem is olyan mértékben alakítja ált a külvilág formáit, mint Végh András sűrű elvonatkoztatásai, de átalakítja. Az állandó figyelem, odaadás, szorgalom és eimélyültsóg jelenti Juhász Erika művészetének megújulását. ami nélkül nincs festői gyakorlat. Ezt a rendszerességet hiányoljuk GERLÚCZY SÁRI festményeiből, melyeket a Ferencvárosi Pincetárlaton láthatunk. Merész képzeletének vonzó vonulatát nem alapozza rajzbiztonság, ezért e képi röpték sokszor bizonytalanná válnak, nóm érik el a megálmodott eszmei talajt A rajz- alap fokozása kiküszöbölheti a hiányokat,1 s ez eredményezheti a tásizta featőiség megszületését. radOczy maria ckoniómikius alkat. Minden műve egyben önvizsgálat. Élményekkel, felismerésekkel, humánummal gazdagodó egyénisége gyarapítja művészetének formálódó épületét. Álma a tűzzománc, de ma még ba- tiksorozata jeleníti a megnyugtató megoldásit. Forrása a népművészet tisztasága és egyéniségének friss hamvassá- ga, mely fejlődésének meghatározó eleme. Örkényben bemutatott művei igaz elismerést váltottak ki a látogatókból, melyet minden bizonnyal követ budapesti, martfűi és szarvasi tárlatának sikere. Losonci Miklós elmúlt években, a zeneszeretők táborát a legkülönfélébb foglalkozásúak képviselik. Kutató levéltárak A Kulturális Minisztérium levéltári igazgatóságának kezdeményezésére hazánk fel- szabadulásának 30. évfordulójára jelentős kutatási tevékenység bontakozott ki a Magyar Országos Levéltárban, s hasonló széles körű munka kezdődött az intézményből kivált új Magyar Központi Levéltárban is. Az előbbi levéltár kutatói 1944-ig, az utóbbié 1945-től 1949-ig folytattak figyelemre méltó gyűjtést A feltárt adatokból a szerkesztő bizottság 47 dokumentumot talált megfelelőnek reprodukálásra és terjesztésre kiállítások rendezése céljából. Apáca volt Balassi utolsó szerelme? Balassi Bálint kalandos életének eddig ismeretlen, érdekes epizódjára derült fény Pozsonyban egy most előkerült egykorú dokumentum nyomán. Dr. Tóth István, a Pécsi Tanárképző Főiskola docense, ismert Balassi-lcu- tató a közelmúltban a szlovákiai központi levéltárban folytatta a már korábban megkezdett kutatómunkáját és ennek során bukkant rá a Pálffy család oklevéltá- rában a költővel kapcsolatos írásra. A levelet Joó János pozsonyi személynök 1593. július 24-én írta Pálffy Miklós főispánnak, s a Balassira vonatkozó rész — mai helyesírással — eképpen hangzik: „Nagyszombatban az kalastromból öt apáca szökött volt ki. Négyet megfogtak, az ötödik elszaladott. Azt mondják, hogy Balassi Bálint uram dolga, mert az inasát is megfogták. Az kalast- romot meggyújtottak volt az él- szökéskor, de es- még megótották. Ma is mind ott a város környünél lakik Bálint uram és az várost igen fenyegeti, ha az inast neki ki nem adják. Láttam és olvastam az levelet, kit a városnak írt volt... uram, jöjjön kegyelmetek jó válaszúval, mert igen bíznak az emberek az kegyelmetek töreke- désében és fáradságában”. A nagyszombati zárdagyújtogatás és apácaszöktetés alig egy évvel azelőtt történt, hogy Balassi az esztergomi vár ostrománál elesett. A levélből kiderül, hogy az öt apáca közül csak egynek sikerült megszöknie. Ebből arra lehet következtetni, hogy ennek az egynek az útját gondosan előkészítették — nyilvánvalóan Ba- lassiék részéről. Ki lehetett ez az apáca? Dr. Tóth István lehetségesnek tartja, hogy a költő utolsó nagy szerelméről van szó, Fulviáról, akinek röviddel előbb titokban — Batthyány Ferenc útján — gyűrűt küldött és akiről utolsó epigrammája is szól: „Most Fulvia éget, ki ér bennem véget, mert tüzén meggerjedtek.. A több mint 380 éves írás újabb adattal gazdagítja nagy költőnk regényes életrajzát és támpontot nyújt a Fulviával kapcsolatos további kutatáshoz. A magyar Villon életének érdekes epizódjára derült fény Pozsonyban AZ EGRESSY GABOR FINOMMECHANIKAI ES MŰSZERIPARI SZAKKÖZÉPISKOLA AZ 1375—76-OS TANÉVRE TANULÓKAT VESZ FEL A tanulmányi Idő négy év. Megszerezhető képesítések: — szakközépiskolai érettségi. * — elektronikái és Irányítástechnika) (automatika!) műszerész — különféle, középfokú végzettséget Igénylő munkakörök betöltésére togosftú képzettség. — lehetőséé a továbbtanulásra egyetemen vagy főiskolán. — kétévi üzemi gyakorist után lehetőség szaktechnikusi vizsgára való Jelentkezésre. Az iskola korszerű oktatást és szemléltető eszközökkel, valamint kulturális és sporteszközökkel felszerelt. A végzett hallgatókat az tskola azonnal elhelyezi Az Iskolához 1ő a közlekedés és a bejárás. Cím: 1149 Budapest XIV., Egressy út 7L Telefon: 631—677. Lovagló kutyák, Üj műsor a Fővárosi táncoló elefántok Nagycirkuszban Értékes műveket alkotnak Pest megyei helytörténészek ankétsorozata a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére Új magyar zene seregszemléje a rádióban Juhász Erika: Siratok