Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-28 / 302. szám

SSewi "é/Ps W kMH(W 1974. DECEMBER 28., SZOMBAT ÍREK -H HÍREK % HÍREK -E'HIREK HIRE jj mprv" V trmrv X uíurv- i uíorv:.i KLK + rilKLiv + HlKtK ^^Kr^HfR ..... + HÍREK -f HÍREK + HÍREK + HÍREK 4- H M a 1974. december 28, ■ szombat, Kamilla napja. A nap kél: 7.32, nyug­szik: 16.00 órakor. A hold kél: 15.31, nyug­szik: 6.34 órakor. Erősen felhős idő, több he­lyen esővel, záporral, egy-két helyen esetleg zivatarral. Mér­sékelt, később élénk délnyu­gati, nyugati, majd északnyu­gatira forduló szél. Az év­szakhoz képest enyhe marad az idő. Legmagasabb nappali hőmérséklet 6—11 fok között.' Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antal- nénak, a munkásmozgalom régi harcosának, az MSZMP Párttörténeti Intézete társa­dalmi munkatársának ered­ményes munkája elismeréséül ,a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adomá­nyozta. Ugyancsak a Munka Érdem­rend arany fokozata kitünte­tést adományozta Kádár Vil­mosnak, a Budapesti Műszaki Egyetem docensének és Saba- thiel Józsefnek, a Budapesti ‘Műszaki Egyetem tanárának, nyugállományba vonulásuk al­kalmából, munkásságuk elis­meréséül. Bauer Lászlónénak és dr. Érchegyi Józsefnek pe­dig a Magyar Partizán Szövet­ségben végzett áldozatos mun- ítkássága elismeréséül. — Kőbánya-rekonstrukció. 120 millió forintos ráfordí­tással átépítik, modernizál­ják a Közép-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság dunabog- dányi kőbányáját. — Családvédelem. A Vö­röskereszt Pest megyei szer­vezete aktivistái révén több mint ezer, rendezetlen körül­mények körött élé család kisgyermekét patronálja, — Több mint kétszeresére bővítik a 14-es számú pilis- borosjenői élelmiszerbolt alapterületét. Az átépített üzletet az ÁFÉSZ április 4-én szándékozik átadni a forgalomnak. Jövőre korsze­rű ÁBC-áruházat is építe­nek. — Munkáslakás-építés. A diósdi Csapágygyár a kor­mányprogram értelmében segíti munkásainak lakásépí­tő akcióját. 1972-ben 37 dol­gozónak 300 ezer forintot, ta­valy 44 dolgozónak 330 ezer forintot, idén az első három­negyed évben 33 munkásnak 280 ezer forintot utalvá­nyoztak. — Három évtized a ceg­lédi járásban címmel hely- történeti munkát jelentetett meg a Hazafias Népfront városi bizottsága. A szer­kesztés egyik irányítója Lakatos Ernő, a Pest me­gyei Levéltár igazgatója. — Átépítik a tanácsházát. Tököl következő ötéves ter­vében szerepel az elhatáro­zás, hogy átépítik a községi tanácsházát, ahol nagytermet és házasságkötő termet is ki­alakítanak. Elhunyt Csorba Géza Megrendüléssel tudatjuk, hogy Csorba Géza szobrász- művész, Kossuth-díjas érde­mes és kiváló művész 83 éves korában elhunyt. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja és a Magyar Képző­művészek Szövetsége saját halottjának tekinti. Temetésé­ről később történik intézke­dés. A Magyar Népiköztársaság Művészeti Alapja és a Ma­gyar Képzőművészek Szö­vetsége. Steinmetz kapitányra emlékeztek Pénteken Budapesten, a XVIII. kerületi párt- és' álla­mi szervek képviselőd, vala­mint a Steinmetz Miklós Gim­názium tanulói és KlSZ-szer- vezete megkoszorúzták Stein­metz Miklós kapitány emlék­művét a hős parlamenter ha­lálának 30. évfordulója alkal­mából. — KISZ-klub épül Zsám- békon. A Zsámbék és kör­nyéke ÁFÉSZ az eddig fel­vásárlóhelynek használt te­lepén két pincét adott át a községi KISZ-szervezet szá­mára, hogy ott ifjúsági klu­bot rendezzenek be. Az át­építés és berendezés mun­kálatait a fiatalok társadal­mi munkában vállalták. — Átadás előtt. Az aszó­diak jobb vízellátására két 500 köbméter befogadóké­pességű víztározót adnak át a közeli hetekben. — Társadalmi és családi ünnepségeket szervező iro­da kezdi meg működését január elsejétől Gödöllőn. Az iroda alapszolgáltatásai­ért nem kérnek díjazást. A lottó heti nyerőszámai: A Sportfogadási és Lottó Igazga­tóság közlése szerint a televízió székházában megtartott 52. heti lottósorsoláson a következő nyerő­számokat húzták ki: 35,50,52,83,86 A december 30-i tárgynyere- mény-sorsoláson az 51. játékhét szelvényei vesznek részt. Herman Ottó halálának évfordulóján Munkásságát idézték, és megkoszorúzták szobrát Hatvan esztendeje, 1914. de­cember 27-én hunyt el a nagy természettudás és néprajzku­tató, az utolsó magyar poli­hisztor, Herman Ottó. Tevé­kenysége főként a Bükk hegy­séghez fűződik, ahol Lillafü­reden, az akkori Hámor köz­ségben levő Pele-lakban töl­tötte életének jelentős részét. Itt írta többek körött a ma­gyar halászatról szóló könyvét is. Megalapítója volt az Orni­tológiái Központnak, a későb­bi Madártani Intézetnek. A miskolci múzeum Her­man Ottó nevét vette fel, a Pele-lakban pedig emlékmú­zeumot rendeztek be haszná­lati tárgyaiból, műveiből. Herman Ottó halálának év­fordulója alkalmából a róla elnevezett , múzeum munka­társai megemlékeztek szélés körű munkásságáról, a nevét viselő miskolci gimnázium nö­vendékei pedig megkoszorúz­ták a múzeum előtt álló szob­rát. A húsipari szocialista brigádok a gyermekekért A Kaposvári Húskombinát szocialista brigádjainak kezde­ményezésére az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt több válla­lata ebben az évben tovább fejlesztette az ifjúságvédelmet segítő patronálási mozgalmat. Ennek keretében a vállalatok szocialista brigádtagjai jelen­tős anyagi és erkölcsi támoga­tást nyújtanak a gyermekott­honok lakóinak, most például a saját otthonukban látják vendégül a gyerekeket kará­csonykor. így többi között a Szolnok megyei ÁllatforgaJmi és Hús­ipari Vállalat szocialista bri­gádjai az abonyi fiú gyermek- otthon lakóit rendszeresen meghívják üzemükbe, így a húsipari szalon a megismerésé­vel több gyermek került az in­tézetből beiskolázásra húsipa­ri tanulónak. Külön említést érdemel a Pest—Nógrád megyei ÁHatfor- galmi és Húsipari Vállalat ceglédi és váci gyáregységé­nek több brigádja, amelyek állandó, rendszeres kapcsola­tot tartanak a helyi nevelő­otthonokkal, segítve az ott fo­lyó oktató, nevelő munkát. Jelentős az a társadalmi vál­lalás is, amellyel a húsipar brigádjai az iskolákat, az óvo­dákat és a különböző gyer­mekintézményeket támogatják. Az a társadalmi munka, amit évente a különböző intézmé­nyekben elvégeznek, mintegy 80—100 ezer forint értéket tesz ki. Tíz nap rendeletéiből Az őszi mezőgazdasági munkákról kiadott 1061/1974. (XXII. 11.) Mt. határozatot a Tanácsok Közlönye decem­ber 19-i számából ismerhetik meg az érdekeltek. A közlekedési dolgozók munkai'dő-csökkentésóről eb­ben a hivatalos lápban is megjelent a 9/1974. (XII. 14.) KPM. Mü. M. rendelkezés. A műsoros előadások ren­dezésével kapcsolatban ki­adott kulturális miniszteri rendeletre is hívjuk fel a fi­gyelmet, amely a Tanácsok Közlönye 64. számában jelent meg. (3/1974. (XII, 14.) KM. sz. rendelet.) A gyermekellátási cikkek értékesítési körülményeinek vizsgálatáról a Kereskedelmi Értesítő 36. számában ta­lálható az Országos Kereske­delmi Felügyelőség közlemé­nye. Az 1975. január 1-i ha­tályú termelői árváltozásokról kiadott KGM. közleményt a Kohó- és Gépipari Közlöny 44. száma tartalmazza. Külkereskedelmi tevékeny­ség engedélyezéséről a Külke­reskedelmi Minisztérium köz­leményét az érdekeltek a Kül­kereskedelmi Értesítő 22. szá­mában találják meg. HETI FILMJEGYZET A dunai hajós Koacz Gábor és Agárdy Gábor, A dunai hajós főszereplői. Igazságtalanok lennénk Ju­les Veme-nel, azaz Verne Gyu­lával szemben, ha óriási terje­delmű életművéből csak a tu­dományos-fantasztikus tárgyú regényeire emlékeznénk. Két­ségtelen, hogy roppant mód iz­gatták a múlt század utolsó harmadának tudományos ered­ményei, s az ezek alapján élénk fantáziával kirajzolható jövő. De legalább ugyanilyen mértékben érdekelték őt azok a nagy politikai-társadalmi mozgások, melyek ebben a kor­ban lejátszódtak. Könyveinek egy másik — s nem is jelenték­telen — csoportja ezekből az eseményekből meríti témáját. E könyvekben Verne mindig a jobbért küzdők, a haladást, a szabadságot elérni, kivívni akarók oldalán áll. S nem ta­gadván meg önmagát, sikere­sen kapcsolja össze a korabeli témát is a kalanddal, az izgal­mas meseszövés sok fordulatá­val. Akárcsak abban a kevés­bé ismert művében, A dunai hajósban, amelyből most fil­met írt és rendezett Markos Miklós. Ez a . könyv arról szól, hogy egy sportkedvelő fiatalember, megnyervén egy horgászver- ’ senyt áz ausztriai Sigmaríngen- ben, fogadást köt, hogy kis la­dikján végigutazza a Dunát, eredetétől a torkolatáig, s köz­ben kizárólag a horgászásból fogja eltartani magát. S ezzel máris benne va­gyunk a történelmi hátterű kalandokban. A Ladko neve alatt a Duna mentén fekvő kastélyokat sorra kirabló Ivan Striga, s a Ladko (tehát egy­szerre Borús és Striga) elfogá­sára akciót kezdő detektív, Dragos Károly cselei, üldözé- ses kalandjai elegendőek egy jó könyvhöz. S elegendőek len­nének egy filmhez is, ha Mar­kos Miklós merészebben „ka- landosította” volna ezt a tör­ténetet. Mert ha már egyszer ebben a filmben a kalandé lett a fősze­rep, akkor éppen ez a kalan­dosság nem hiányozhat belőle. Markos viszont mintha túlsá­gosan a legfiatalabb korosztá­lyú nézőkre gondolt volna filmje elkészítésekor, s így ki­hagyta A dunai hajósból azt, ami a hasonló típusú filmek sava-borsa: az izgalmat. Ké- nyelmesen csordogál Borús- Ladko ladikja lefelé a Dunán, de hasonló kényelmességgel csordogál a cselekmény is. Az egyébként nagyon szép dunai tájak, a mutatósán fényképe­zett vízi élet rovására szíve­sebben izgulnánk egy-egy ér­dekes fordulaton, vagy legyünk pontosabbak: szívesebben iz­gulnánk többet. A színészeken ez nem múlik: Koncz Gábor mint Borús-Ladko kellően fér­fias és bátor, Agárdy Gábor mint Dragos detektív mérték­tartóan agyafúrt, s még nagy­vonalú is tud lenni, Bujtor Ist­ván mint Ivan Striga eléggé ellenszenves, akárcsak Mada­ras József mitugrász rablója. Ök ennél jóval pergőbb játék­ra, színesebb alakításra is ké­pesek lennének, ha a forgató- könyv vagy a rendező ezt kí­vánta volna tőlük. A halott asszony visszatér Az általában nem árt egy bűnügyi filmnek, ha bonyolult a meséje, ha a szálak összeku­lerjed az influenzajárvány Tovább terjed az influenza- járvány — tájékoztattak az Egészségügyi Minisztériumban. Az ünnepek előtt december 15 és 21 között az országban csaknem 80 ezer influenzás megbetegedés fordult elő. A járvány eddig főleg az ország északi részét érintette. Buda­pesten — egy hét alatt — több mint 33 ezren betegedtek meg. Vidéken a legtöbb meg-* betegedést Pest és Borsod me­gyéből jelentették. Citera zenekarába n ^f orekvés Szivárvány Népi Együttes felvételt tirdet. Jelentkezni lehet: minden Kntfőn 17 őrátöl 20 óráig Budapest X. kér. Könyves Kálmán krt. 25. szám alatt. Tv, 20.40: Czillei és a Hunyadiak Az „Életre keltett magyar drámák a Nemzeti Színházban” címet viselő sorozat ezúttal Vö­rösmarty Mihály drámáját tár­ja a tévénézőik elé. A művet a költő töredékes hagyatékát fel­dolgozva Benedek András és Mészöly Dezső alkalmazta szín­padra. Hunyadi László tragé­diáját, a Czilleivel dúló viszályt ábrázolja Vörösmarty roman­tikus eszközökkel. A dráma — Hunyadi János halála után ját­szódik, amikor az országot bel­ső viszályok gyötrik, s a gyen­ge kezű király, V. László ül a trónon. Czillei ál nők módon Hunyadi László és Mátyás éle­tére tör. S végül Hunyadi Lász­ló és Czillei között bontakozik ki a küzdelem. Van a műben romantikus szerelem, bosszúért sóvárgó, eltaszított ara, csel­szövés, fiúruhába öltözött lány, elfogott levél. De a romanticiz- mus mindeme kellékein túl, jól pergő színpadi játékot lá­tunk, s korhű, pompás jelme­zeket. A főbb szerepeket Szer- sén Gyula, Sinkovits Imre, Sztankay István, Kállai Ferenc, Váradi Hédi, Dániel Vali, Lu­kács Margit játssza. A rádió és televízió műsora KOSSUTH RADIO 4.25—7.59: Jó reggelt! — Zenés műsor. 8.00: Hírek. Időjárásjelen­tés. 8.05: Műsorismertetés. 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. 8.22: Lányok, asszo­nyok. 8.42: Indulók. 8.58: Híres tör­ténetek — nagy egyéniségek. 10.00: Hírek. Időjárásjelentés. 10.05—11.51: A hét műsorából. 11.51: A Buda­pesti Madrigálkórus reneszánsz kórusokat énekel. 12.00: Déli Kró­nika. 12.20: Zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva ... 12.45: Melódiakoktél. 13.30: Bajnok Zsolt írása. 13.40: Fiataloknak! Komjáthy György kívánságműsora. 14.25: Üj Zenei Újság. 15.00: Hírek. 15.05: Em­lékezetes találkozások hangképei. 15.25: Kis magyar néprajz. 15.30: Az MRT énekkara operakórusokat énekel. 15.55: Reklám. 16.00: 168 óra. Ipper Pál műsora. Közben: 17.00: Hírek. Időjárás jelentés. 17.30: 1793. Victor Hugo regényének rá­dióváltozata. 18.08: Uj lemezeink­ből. 18.57: Hallgatóink figyelmébe! 19.00: Esti Krónika. 19.25: Dt perc sport. Totó. 19.30: 1974. Könnyűze­nei koncertfelvételeiből. 20.40: A bolgár és a magyar rádió közös szórakoztató műsora. 21.40: Bee­thoven: C-dúr szonáta. Op. 53. „Wajdstein.” 22.00: Hírek. Időjá­rásjelentés. 22.15: Sporthírek. Totó. 22.20: A beat kedvelőinek. 23.05: Richard Strauss operáiból. 24.00: Hírek. Időjárás jelentés. 0.10: Meló­diakoktél. Közben: 0.55: Hírek. Idő- járásjelentés. 2.00: Műsorzárás. PETŐFI RÁDIÓ 4.25—7.59: A Petőfi rádió reggeli zenés műsora. 8.00: Hírek. Időjá­rásjelentés. 8.05: Bakos Géza tánc­dalaiból. 8.20: Népdalok. 8.49: Ju­hász Frigyes—Kövesdy János: A másik Amerika. 9.00: Hírek. 9.03: Alkésztisz. Részletek Gluck operá­jából. 9.45: Válaszolunk hallga­tóinknak. 10.00—12.00: Szabad szom­bat a Szakáll családnál. 12.00: Ba­logh László műsora. 12.10: Bilitis dalai. Részletek Kozma József ope­rettjéből. 12.30: Véleménycsere — a hajrámunkáról. 13.00: Hírek. Idő­járásjelentés. 13.03: Ravel-művek. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: A Gyermekrádió pályavá­lasztási vetélkedője. Első közép­döntő. 14.49: Éneklő Ifjúság. 15.00: Rimszkij-Korszakov: Aranykakas — szvit. 15.27: Munka- és életkö­rülmények a mezőgazdaságban. 15.57: Műsorismertetés. 16.00: Hí­rek. Időjárásjelentés. 16.05—17.39: A hét műsorából. 17.39: A mikrofon előtt: Richard Prazák cseh és Ben- de Kálmán magyar történész. 18.00: Hírek. Időjárásjelentés. 18.10: öt perc sport. Totó. 18.15: A Rádió­színház bemutatója. 19.15: A cseh­szlovák hadsereg központi zeneka­ra játszik. 19.22: Üj könyvek. 19.25: Jó estét, gyerekek! 19.35: Sebes­tyén János Bach-csembalóestje. Közben: 20.20: Hírek. Időjárásjc- lentés. 20.30: öt nerc sport. Toló. 20.35: Komjáthy Jenő versei. 21.20: Verbunkosok, nóták. 22.10: Száza­dunk zenéjéből. 23.00: Hírek. Idő- járásjelentés. 23.15: Slágerrandevú. 24.00: Hírek. Időjárásjelentés. 0.10: Műsorzárás. 3. MŰSOR 12.00: Déli Krónika. 12.20: Műsor­ismertetés. 12.23: Bozay Attila: Változatok. Op. 10. 12.33: Zenekari muzsika. 13.45: Üj lemezeinkből. 14.37: Oralia Dominguez és George London énekel. 15.15: A Spirál együttes játszik. 15.30: Délutáni hangverseny. Közben: 16.00: Hírek. Idő járás jelentés. 16.50: ötórai tea. 18.00: Hírek. Idő járásjelentés. ±8.10: Nézőpont — ahogy kultúránkat lát­juk. 19.04: A bécsi rádió műsora. 20.30: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 20.52: A becsületes megta­láló. Zenés játék. 21.20: Üj leme­zeinkből. 22.05: Bolgár művészek operafelvételeiből. 23.00: Hírek. Idő­járásjelentés. 23.15: Műsorzárás. TELEVÍZIÓ 9.00: Szünidei matiné. Kisfilm- ösiszeállítás. 1. Szép tájak. Szovjet kisfilm. 2. Álmosfalvi rakéta. NDK rajzfilm. 3. Mindenütt jó, de leg­jobb otthon. Csehszlovák bábfilm. 10.00: A csodálatos tolvaj. Magya­rul beszélő NSZK film. 11.30: Ter­mészetbarát. A Telesport turiszti­kai magazinja. 11.50: Képes Kró­nika. Képzőművészeti magazin. 15.38: Tízen Túliak Társasága. 16.35: Pepita parádé. 1. 17.05: Hírek. 17.10: Reklámműsor. 17.20: Labdarúgó VB, 1974. Filmösszeállítás — Hl. rész. 18.05: Fiatalok gyára. Riport- fiLm. 18.45: Káli néni táncháza. 19.15: Cicavízió. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Ki mer ma? Hofi Géza Mik­roszkóp színpadi műsorának tévé­változata. 20.40: Életre keltett ma­gyar drámák a Nemzeti Színház­ban. Vörösmarty Mihály: Czülei és a Hunyadiak. Történelmi dráma két részben. A Nemzeti Színház előadása, felvételről. A szünetben: Marton Endrével beszélget dr. Vá­radi György. 23.10: Tv-híradó, 2. Ma, 18.45-kor a tévében: Kali néni táncháza A műsorvezető, Vargha Balázs mondja lapunk számára: — A műsort az Arany János gimnáziumban vettük fel, s a résztvevők egy része is az iskola tanulói közül került ki. Az adás témája o folklór, pontosabban népművészeti kincseink egy érdekes része: a tánc, illetve e még mindig kimeríthetet­lenül és egy műsorban körüljárhatatlanul gazdag kör néhány szelete. — Mire, illetőleg kire utal a műsor címe? — Kali néni — teljes nevén Filepné Győry Klára — a Kolozsvár környéki Szék faluból jött el meghívásunkra Bu­dapestre, hogy arról a közel fél évszázados korszakról mesél­jen a nézőknek, aminek során ö adott otthont a helybeli táncháznak. — Mit takar ez a kifejezés? — Régente ezekbe a táncházakba járt szórakozni az ifjú­ság, ám manapság is szaporodnak a modern táncházak, ahová a városi fiatalok járnak paraszttáncokat járni — a saját szó­rakozásukra, s korántsem népviseletben, hanem farmerben. Azok, akik kedvelik a régi falusi szokásokat, tradíciókat, s örömmel veszik, ha új formákkal ismerkednek meg, min­den bizonnyal jól fokiak szórakozni. szálódnak. Hiszen a végére úgyis minden elrendeződik, minden kiderül, kibonyolódik. De a bonyolultság sosem csap­hat át zavarosságba. Étienne Périer rendező francia—olasz filmje, A halott asszony vissza­tér, nem veszi figyelembe ezt az alapszabályt. t Az odáig rendben van, hogy felállít egy képletet, miszerint egy véletlen baleset úgy kö­vetkezik be, hogy bekövetke­zése több embernek is érdeké­ben állott, tehát lehetett meg­rendezett baleset, azaz bűn­tény is. Paul, az autókereskedő férj, akinek a felesége három évvel korábban autóbaleset­ben súlyosan megsérült, s de­réktól lefelé megbénult, unja már ezt a kínos szituációt, sze­retője van, nem lenne indoko­latlan, ha el akarná tenni láb alól a feleségét Annál is in­kább, mert lehet, hogy a ré­gebbi balesetnél is ez volt a szándéka. De az asszony merő véletlenségből hal meg — csakhogy a lehetséges szán­dékra felfigyel egy zsaroló, aki addig presszionálja Pault, míg az dönt: végez vele. Nos, itt zavarodik meg a néző, mert a kibontakozás helyett újabb, kusza szálak keverednek a történetbe, s ezek már túlmen­nek a műfajban szinte kötele­ző találgatásokon, a rejtvé­nyen. A végén úgy maradunk ott a moziban, hogy a film ugyan már lepergett, de egy csomó dolgot nem értünk. Nem azért, mert osto­bák vagyunk, hanem mert a film elfelejtette megértetni ve­lünk. Pedig itt is egy sor jó színész szerepel: Jean Claude Brialy, Robert Hossein, Mi­chel SerrauU, Stephanie Aud- ran és Catherine Spaak. Takács István

Next

/
Oldalképek
Tartalom