Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

1971. DECEMBER 22., VASÁRNAP 3 AZ 1975. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1975. évi tervét, amelyet az 1974-ben elért gazdasági fejlődésre alapozva a kialakult bel- és kül­gazdasági feltételek, valamint a IV. ötéves terv fő gazdaságpolitikai' céljainak figyelem­bevételével dolgoztak ki. A népgazdaság 1974-ben dinamikusan fej­lődött, a gazdasági növekedés üteme az el­múlt évinél és a tervezettnél is gyorsabb volt. Javult a termelés szerkezete, emelkedett a munka termelékenysége. A nemzeti jövede­lem mintegy 6 százalékos növekedése teljes egészében a termelékenység javulásából adó­dott. Meggyorsult a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználásának növekedése. Túltelje­sültek a terv életszínvonal-politikai céljai, a tervnek megfelelő mértékben nőtt a beruhá­zási tevékenység. Tovább bővültek külkeres­kedelmi kapcsolataink. A népgazdaságot 1974-ben a tőkés világ- gazdaság zavarai és a meggyorsult infláció miatt kedvezőtlen külső hatások érték. Az importált termékek árszínvonala jóval gyor­sabban nőtt, mint az exportált termékeké, és az ebből adódó cserearányromlás jelentős népgazdasági veszteségeket okoztott. Az ipari termelés 1974-ben a tervezett 6 százalékkal szemben várhatóan 8 százalékkal lesz több az 1973. évinél. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a kohászat termelése nőtt. A munka termelékenysége körülbelül 7 százalékkal emelkedett. Jelentős a szerepe az eredményekben a szocialista brigádmozgalom­nak és a párt XI. kongresszusa, valamint a hazánk felszabadulásának harmincadik évfor­dulója tiszteletére kibontakozott munkaver- senynek, amely a termelés növekedését, a munkaszervezés javulását, a termelékenység emelkedését egyaránt segítette. Az eredmények mellett tapasztalhatók vol­tak kedvezőtlen jelenségek is: a többletterme­lés egy része nem felelt meg a szükségletek­nek; indokolatlanul nagy volt a készletnöve­kedés: az anyagimport, főleg a tőkés anyag­import az exportnál gyorsabban nőtt; növe­kedtek az állami támogatások iránti igények. Mindez azt is jelzi, hogy a termelés szerke­zetének változtatása nem haladt a kívána­tos ütemben. Az építőipari termelés növekedése az éves tervben előirányzott 4 százalék helyett mint­egy 5 százalék volt. Ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek termelése több mint 6 százalékkal nőtt. Áz építőipari munka termelékenysége, a. korábbinál.gyorsabban, kö­rülbelül 5 százalékkal emelkedett. A beruhá­zási építkezések összességükben elérték a terv­ben előirányzottat, a nagyberuházások kivite­lezésében azonban jelentős az elmaradás. A mezőgazdaság eredményei kedvezőek. A termelés színvonala mintegy 3—4 százalék­kal meghaladja az 1973. évi szintet. A gabonatermés kielégíti a lakosság ke­nyérgabona-szükségletét, fedezi a megnöveke­dett állatállomány takarmányellátását és ex­portot is lehetővé tesz. Tovább nőtit az ipari növények és a burgonya vetésterülete. A ked­vezőtlen őszi időjárás azonban jelentős ter­méskiesést, illetve minőségromlást okozott. Emiatt cukortermelésünk nem éri el a várt szintet. Zöldségfélékből és gyümölcsből a ta­valyihoz hasonló mennyiség termett, a bor­termés jóval kevesebb az előző évinél. Az őszi betakarítási munkákat hathatósan segí­tette a termés megmentésére kibontakozott társadalmi összefogás. Az állattenyésztés termelési értéke — 8—9 százalékkal haladja meg a múlt évit. Külö­nösen a sertéstenyésztés és a sertéshústerme­lés nőtt erőteljesen. A szarvasmarha-tenyész- tésben az 1973-ban megindult fejlődés folyta­tódott. A közlekedés területén a termelés és az áruforgalom dinamikus emelkedése megnö­velte az áruszállítás iránti igényeket. Ezeket — főleg az őszi csúcsidőszakban — a közle­kedési vállalatok nagy nehézségekkel, külön­leges intézkedésekkel tudták csak kielégíteni. A vasúti közlekedésben a korszerű Diesel- és villamos vontatás részaránya 88 százalékra növekedett. Befejeződött a Szob—Budapest— Lökösháza vasútvonal teljes villamosítása. Tovább bővült és korszerűsödött a vasúti és közúti vállalatok járműállománya is. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1974-ben dinamikusan, az előző évinél és a tervezettnél is gyorsabban emelkedett. Ebben nagy szerepe volt a központi bér- és szociál­politikai intézkedéseknek. A fogyasztói ár­színvonal növekedése éves átlagban nem ha­ladta meg a tervezett 2 százalékot. így a la­kosság egy főre jutó reáljövedelme 5,5 száza­lékkal, az egy keresőre jutó reálbér 4,5 szá­zalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal több, mint 1973-ban. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 10 százalékkal nagyobb, mint az előző évben Az áruellátás alapjában kiegyensúlyozott volt. Az ipar alapanyag-ellátásának nehézségei azonban a fogyasztói piacon is éreztették ha­tásukat (vegyicikkekből, építési szerelvény­árukból stb. időként hiány volt). Elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt egyes idősza­kokban nem volt kielégítő a zöldség- és gyü­mölcsellátás sem. Az év során — a célul kitűzött 85—86 ezer lakással szemben — 88—89 ezer lakás építése fejeződik be. Ezen belül állami erőből össze­sen mintegy 35—36 ezer lakás épül. A beruházási tevékenység az év folyamán fokozatosan növekedett, az éves ráfordítás a tervezett 118—119 milliárd forint körül vár­ható. A beruházások volumene 6—7 százalék­kal felülmúlja ugyan az előző évit, de ezen belül az egyedi nagyberuházásokra fordított összeg a tervezett alatt marad és csak kis mértékben haladja meg az 1973. évi színvo­nalat. A külkereskedelmi forgalom 1974-ben is di­namikusan, a tervezettnél gyorsabban növe­kedett. A külkereskedelem a KGST-országok- kal folytatott áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal tervét túlteljesítette. A ter­vezettet megközelítő külkereskedelmi egyen­leg várható. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelem — nagyobbrészt a jelentős áremelkedések következtében — lé­nyegesen felülmúlja a tervezettet. A tőkés piacokon nagymértékű volt az árak, elsősor­ban az Importunk jelentékeny részét kitevő kőolaj, olaj- és vegyi termékek /és nyers­anyagok árának emelkedése. Ugyanakkor ex­porttermékeink árszínvonala jóval szerényebb mértékben nőtt. Az árak alakulása és a be­hozatalnak a kivitelit meghaladó növekedése miatt a tőkésors zugokkal folytatott külkeres­kedelmünk egyenlege passzív. Az 1975. évi terv céljai A népgazdaság 1974-ben a tőkés piaci té­nyezők okozta nehézségeik ellenére összessé­gében eredményesen fejlődött. Az elért ered­mények megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy a munka hatékonyságának további cél­tudatos növelésével gazdaságunk fejlődését 1975-ben is biztosítani tudjuk. Számítani kell azonban arra, hogj^ a tőkés világgazdaság válságjelenségei nem szűnnek meg, és ezek gazdaságunkra továbbra is kedvezőtlenül hat­nak. A fő feladat 1975-rben a néflgar4affifeeBy)£ir súlyi helyzetének javítása. Ezérí á nemzeti jövedelem dinamikus növekedését fenntartva, a fogyasztás és a felhalmozás az 1974. évinél csak lassabban növelhető. Meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, fokozni kell a minden piacon gazdaságosain értéke­síthető termékek termelését, csökkentve, il­letve megszüntetve a gazdaságtalan, terme­lést. A gazdálkodás minden területén növelni kell a munka hatékonyságát, és általánossá kell tenni az energiával, anyaggal és pénz­eszközökkel való ésszerű takarékoskodást. Főbb előirányzatok 1975-ben a nemzeti jövedelem volumene 5—5,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem bel­földi felhasználása 3—3,5 százalékkal emel­kedik. Ezen belül a lakosság anyagi fogyasz­tása kb. 4 százalékkal, a szocialista szektor beruházása 5—6 százalékkal növekedhet. Mérsékelni kell a készletek növekedésérjek ütemét. Ipar 1975-ben a terv az ipari termelés 6 szá­zalékos növelését, irányozza elő. Ez a fejlődés megfelel a IV. ötéves tervben előirányzott éves átlagos növekedési ütemnek. A termelés emelkedését a termelékenység növelésével kell elérni. Az ipar ágazati szerkezetének átalakítása fő vonásaiban 1975-ben is a IV. ötéves terv­nek megfelelően folytatódik. Az átlagosnál gyorsabban fejlődik a villamosenergia-ipar (7—8 százalék), a vegyipar (9—10 százalék), az építőipar (kb. 7 százalék). A KGST-országokkal folytatott gazdasági együttműködés az érvényes államközi meg­állapodásokkal összhangban fejlődik. Fontos követelmény, hogy a nem szocialista orszá­gokba irányuló kivitel gyorsabban növeked­jék. mint ebben az évben. A termelés növe­lésének ténylegies lehetőségei a feldolgozó iparban nagymértékben attól függnek, hogy a belföldi kereslet kielégítése és a szocialista országok irányában fennálló kötelezettségek teljesítése mellett a vállalatok milyen mér­tékben képesek a gazdaságos kivitel növelé­sére. Az a cél. hogy elsősorban azoknak a termékeknek a termelése növekedjék gyors ütemben, amelyek minden piacon jól érté­kesíthetők, és ezáltal elősegítik a külkeres­kedelmi mérleg kiegyensúlyozottságát. A nemzetközi árviszonyok változása miatt, a helyesebb árarányok kialakítása érdekében 1975. január 1-ével sor kerül az ipari térmé­rői árak részleges módosítására. Emellett az operatív irányítás megfelelő módszereinek al­kalmazása, valamint további pénzügyi és ter­mékforgalmazási intézkedések, a termékfor­galom központi szabályozásának ki terjesztése is elősegítik a rendelkezésre álló energia- és nyersanyagforrások népgazdasági céloknak megfelelő racionális felhasználását. A népgaz­dasági érdek hathatósabb érvényesítése miatt megváltoznak a szabályozás egyes, a vállalati gazdálkodásit befolyásoló elemei is. Építőipar Az építőiparban a termelés legalább 6 százalékos emelkedését a termelékenység fo­kozásával és megfelelő anyagellátással kell biztosítani. Különösen fontos feladat az álla­mi nagyberuházások tervszerű megvalósítása. Ennek feltétele, hogy az építőipari vállalatok törekedjenek a belső tartalékok fokozott fel­tárására, javítsák a munka szervezettségét. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági termelés 3—4 szá­zalékos emelkedését irányozza elő. A fejlődést a mezőgazdasági nagyüzemek további erősö­dése, az iparszerű termelési eljárások haté­konyabb alkalmazása és bővülése, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeinek kihasználása, a javuló anyagi-műszaki ellátás alapozza meg. A terv szerint a növénytermelés 5—6 szá­zalékkal nő. A gabonát a kedvezőtlen időjárás ellenére megfelelő nagyságú területen elve­tették, megalapozottnak tekinthető tehát a ga­bonatermés előirányzott növekedése. Szüksé­ges az ipari növények vetésterületének és ter­mésmennyiségének, különösen a cukorrépa ve­tésterületének növelése, amit központi intézke­dések is elősegítenek. A lakosság jobb ellá­tása érdekében növekszik a zöldség- és gyü­mölcsfélék termelése is. A fejlesztés fő esz­köze a legfontosabb növények termelésének komplex gépesítése, valamint a termőképe- sebb és éghajlati viszonyainkhoz jobban alkal­mazkodó növényfajták arányának növelése. Az állattenyésztés termelési értéke 1—2 szá­zalékkal emelkedik. Ezen belül a vágóállat- termelés több mint 7 százalékkal nő. Ezt a célt a meglevő állatférőhelyek bővítésével és kor­szerűsítésével, az iparszerű telepek technoló­giájának javításával és jobb kihasználásával káfii®érB^.'1Jii'íl':iJíi -iíoasMOQ Az egy hektár mezőgazdasági területre jutó műtrágya mennyisége — hatóanyagban szá­molva — 194 kg-ról 218 kg-ra növekszik. A fehérjetakarmány-felhasználás 10 százalékkal emelkedik. A műtrágyák, növényvédő szerek és a fehérjetakarmányok magas világpiaci ára miatt igen fontos hatékonyabb felhasználá­suk. Közlekedés és hírközlés A közlekedés áruszállítási teljesítménye — a népgazdaság és a külkereskedelmi kapcso­latok fejlődésével összhangban — 1975-ben is dinamikusan, 6—7 százalékkal növekszik. En­nek érdekében jelentősen bővülni fog a jár­műállomány. ♦ A vasútnál az újabb villamos és Diesel- mozdonyok beszerzése lehetővé teszi, hogy a korszerű vontatás részaránya elérje a 90 szá­zalékot. Befejeződik az M—7-es út második pályája Székesfehérvár—Balatonaliga közötti szakaszának építése. A személygépkocsi-állo­mány kb. 80 ezer darabbal gyarapszik. A táv­beszélő fő- és alközpontok kapacitása mintegy 36 ezerrel bővül. A lakosság életszínvonala, életkörülményei A terv 1975-ben is a lakosság életszínvona­lának növekedését, életkörülményeinek ja\ lását irányozza elő. A lakosság jövedelme döntő részben a gaz­dasági tevékenység eredménye és az érvényes gazdasági szabályozás alaoián növekszik. Ezen felül az év közepén sor kerül az 1971 előtt megállapított alacsony nyugdíjak átlagosan mintegy 10 százalékos emelésére. Folytatódik a munkaidő-csökkentés az oktatás, a közmű­velődés, az egészségügy és a közlekedés terü­letén. A lakosság pénzbevételei 8—9 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árszínvonal-növe­kedése nem haladhatja meg a 3,6 százalékot. Az egy főre jutó reáljövedelem 3.5 százalék­kal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalék­kal nő. A kiskereskedelmi áruforgalom folyó­árakon számítva közel 9 százalékkal lesz ma­gasabb, mint 1974-ben. 1975-ben összesen mintegy 90 ezer lakás épül. Állami erőből az 1974. évinél 2—3000- rel több, 37—38 000 készül el. Magánerőből — hasonlóan az ideihez — 53—54 000 lakás építésével lehet számolni. Ezen belül növe­kedni fog a több szintes társasházakban levő lakások aránya. A kulturális ellátás keretében különösen a gyermekjóléti és diákszociális intézmények há­lózata bővül. Az óvodai hálózat — elsősorban a fővárosban és a vidéki városokban — mint­egy 17 ezer, a bölcsődei hálózat — az 1974. évi 2 ezer 400-zal szemben — 3 ezer 700 új hely- lyel bővül. A bölcsődék nagy része az új la­kótelepeken épül. Az általános iskolai oktatás feltételeinek javítására körülbelül 700 új osz­tálytermet és 2 ezer diákotthoni helyet léte­sítenek. Jelentősen javul a napköziotthoni el­látás is. A középiskolai oktatás fejlesztésére 120 osztályterem, 60 műhelyterem és 5 ezer diákotthoni hely, a szakmunkásképzés számára pedig 190 osztályterem, több mint 900 tanmű­helyi és 3 ezer tanulóotthoni hely létesül. A középiskolákba megközelítőié?? 55 ezer, a szak­munkásképző iskolákba 61 ezer első éves ta­nulót, a felsőfokú oktatási intézmények nap­pali tagozatára közel 16 ezer első éves hallga­tót vesznek fel. Az egészségügyi ellátás fejlesztése érdeké­ben a gyógyintézeti ágyak száma kb. 2 ezer­rel nő. Fejlődik a járóbetegellátás is. Közel 100 új általános és gyermekorvosi körzetet szerveznek. A szakorvosi rendelési idő kb. napi 600 munkaórával növekszik. Beruházások A beruházások az anyagi és pénzügyi forrá­sokkal összhangban, a nemzeti jövedelemmel közel azonos ütemben növekednek. A terv a szocialista szektor beruházásaira 1975-ben 129—130 milliárd forintot irányoz elő. Az esz­közöket elsősorban a folyamatban levő beru­házások gyors és tervszerű megvalósítására kell koncentrálni, különösen nagy figyelmet fordítva a termelő célú nagyberuházásokra. Ezért fontos feladat a beruházások műszaki­gazdasági előkészítésének javítása, a szerve­zettebb együttműködés a beruházók, a terve­zők, a kivitelezők és a gépszállítók között. A termelői ágazatokban leggyorsabban azok a beruházások növekednek, amelyek az ener­giaellátás fejlesztését, valamint az élelmiszer­ipari-mezőgazdasági termékek feldolgozásának fejlesztését szolgálják. AMVj ötéves terv cél-2 fáinak megfelelően a beruházások átlagos n8*- vekedésénél gyorsabb lesz a nem termelő ága­zatok beruházásainak növekedése. Ezen belül is központi feladat a lakásépítés, a személyi szolgáltatások és az egészségügyi-szociális el­látás fejlesztése. A terv 9 folyamatban levő nagyberuházás gyorsított ütemű kivitelezését irányozza elő. 1975-ben három új nagyberuházás (a Mecseki Ércbányászati Vállalat V. sz. üzeme, a 750 kV-os távvezeték és a Debrecen—Mátészalkai Finomkötöttárugyár) kezdődik meg. További három beruházás megkezdésére az előkészítés­től függően kerülhet sor. A célcsoportos és az egyéb állami, valamint a vállalati beruhá­zásokra fordítható eszközökkel is elsősorban a folyamatban levők kivitelezését kell meg­gyorsítani. A Minisztertanács előírja, hogy ál­lami támogatást és hitelt új vállalati beruhá­zásokhoz csak különösen indokolt esetben, a terv céljaival összhangban, mindenekelőtt a gyorsan kivitelezhető, a gazdaságos exportot növelő, vagy az import megtakarítással járó fejlesztésekhez lehet nyújtani. Külkereskedelmi forgalom Nemzetközi gazdasági kapcsolataink a nép­gazdaság szükségleteivel összhangban, első­sorban a szocialista országokkal megvalósuló együttműködés további szélesítésével fejlőd­nek. A szocialista országokkal az államközi egyezményekben rögzített előirányzatok sze­rint kell a külkereskedelmi tevékenységet folytatni. Ez lehetőséget ad arra, hogy a be­hozatal a kivitelnél gyorsabban növekedjék. Bővülnék az együttműködés különböző for­mái, a termelési kooperációk, a közös fejlesz­tések, szélesedik a szocialista integráció. Szá­molunk azzal, hogy gazdasági kapcsolataink a tőkés és a fejlődő országokkal is erősödni fog­nák. Biztosítani kell, hogy a tőkés országok­kal folytatott kereskedelemben a kivitel és a behozatal összhangban legyen a külkereske­delmi egyensúly fokozatos javításának követel­ményeivel. Ez a termékek exportképességének jelentős növelését • és aktív külkereskedelmi munkát követel. ★ A népgazdaság 1975. évi tervének előirány­zatai reálisak. Megvalósításuk azonban a gaz­dálkodás hatékonyságának lényeges javítását követeli. Arra van szükség, hogy a vállalatok, szövetkezetek, tanácsok és intézmények, ezek vezetői és minden dolgozója segítse elő a terv­ben foglalt közös célok végrehajtását.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom