Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

I“«» V kMHop 1974. DECEMBER 21., SZOMBAT Géni Az európai biztonsági kon­ferencia második szakasza be­fejezte ez évi munkáját és pénteken elutaztak ,Géniből a 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada diplomatái és szakértői. A konferencia második sza­kaszán mindenekelőtt az első bizottságban értek el haladást: a tíz elv közül már nyolcnak a szövegét kidolgozták. A második bizottság csaknem egészében elkészítette a gaz­dasági együttműködéssel kap­csolatos szöveg ajánlásait, köztük a kelet és a nyugat kö­zötti egy- és több oldalú gaz­dasági, valamint tudományos- technikai együttműködés for­máit és módszereit. Egy fon­tos kérdés még teljesen nyi­tott; ez az európai biztonsági konferenciát majd követő in­tézmények kérdése (a negyedik „kosár”). Az európai bizton­sági konferencia második sza­kasza január második felében folytatja munkáját. EGYIPTOMI LÁTOGATÁ­SÁNAK befejeztével pénteken este visszáérkezett Rómába Giovanni Leone olasz köztár­sasági elnök és felesége. Befejeződött a szovjet parlament két házának háromnapos ülésszaka Leonyid Rrezsnyev, Alekszej Koszigin és Nyikolaj Podgornij a terv elfogadásakor« A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa pénteken délelőtt a két ház együttes ülésén egy­hangúlag jóváhagyta a Szov­jetunió 1975. évi népgazdaság- fejlesztési tervét és költség- vetését. A szavazás előtt Nyi­kolaj Bajbakov miniszterel­nök-helyettes, az Állami Terv­bizottság elnöke foglalta össze a Minisztertanács előterjesz­téséről lezajlott kétnapos vi­Elutazott hazánkból Petr Mladenov Közleményt adtak ki a bolgár külügyminiszter magyarországi látogatásáról Pénteken elutazott Budapestről Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására, hivatalos, baráti látogatáson tartózkodott Magyarországon. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Púja Frigyes, Koska István külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt Böjti János, hazánk szófiai nagykövete és Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Á Petr Mladenov budapesti látogatásáról kiadott közle­mény szerint a magyar és a bolgár külügyminiszter véle­ményt cserélt a két ország együttműködéséről és tovább­fejlesztésének lehetőségeiről, az időszerű nemzetközi kérdé­sekről. Megállapították, hogy tovább kell erősíteni a szocia­lista közösség egységét, össze- ibrrottságát, fejleszteni a Köl­csönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa tagállamai közötti in­tegrációs folyamatot. A közlemény leszögezte, hogy a Szovjetunió és a szo­cialista közösség kezdeménye­ző politikájának, egyeztetett tevékenységének, valamint a haladó és békeszerető erők küzdelmének eredményeként a nemzetközi életben jelentős változások következtek be: az enyhülés a nemzetközi fejlő­dés fő irányzatává vált. Üjabb erőfeszítésekre van szükség, hogy ez a folyamat tartóssá és visszafordíthatatlanná vál­jék. Kiemelték Leonyid Iljics Brezsnyev személyes hozzájá­rulásának nagy jelentőségét a nemzetközi helyzet javulásá­ban. Megállapították, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet eddigi szakaszaiban jelentős eredmé­nyeket értek el. Kifejezték meggyőződésüket, hogy rövid időn belül sikeresen befejező­dik a tanácskozás második szakasza, s megtarthatják a harmadik szakaszt a legmaga­sabb szinten. A két fél szükségesnek tar­totta hatékony intézkedések tételét a fegyverkezési ver­seny megszüntetése, az általá­nos és teljes nemzetközileg ellenőrzött leszerelés megva­lósítása érdekében, ami kiter­jedne mind a nukleáris; mind a hagyományos fegyverekre. A külügyminiszterek aláhúz­ták a bécsi haderőcsökkentési tárgyalások nagy jelentősé­gét: a tárgyalások sikere a nemzetközi enyhülés lényeges eleme lehet. A megbeszélések szívélyes, baráti légkörben zajlottak le, és teljes nézetazonosságot tükröztek valamennyi megvi­tatott kérdésben. Petr Mladenov meghívta Púja Frigyes külügyminisztert, hogy tegyen hivatalos baráti látogatást a Bolgár Népköz- társaságban. A külügyminisz­ter a meghívást örömmel el­fogadta. tát, melyben több mint száz parlamenti képviselő szólalt fel. A pénteken elfogadott terv­törvény értelmében jövőre a Szovjetunió nemzeti jövedel­mének az idei 5 százalékkal szemben, 6,5 százalékkal kell emelkednie. A jóváihagyott költségvetési előirányzatok értelmében a népgazdaság fejlesztésének fi­nanszírozására 102,5 milliárd rubelt fordítanak jövőre. A szociális és kulturális fejlesz­tés céljaira mintegy 77 mil­liárd rubelt használnák fel. Kétszázmillió rubellel abszo­lút összegben is csökkentették az ideihez képest a katonai költségvetést. A terv- és költségvetési ja­vaslatok, valamint a két par­lamenti ülésszak között ki­adott törvényerejű rendeletek jóváhagyásával a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának háromnapos ülésszaka befe­jezte munkáját. CSAK RÖVIDEN... AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS 29. ülésszakán Magyarországot há­rom évre megválasztották a világélelmezési konferencia határozata alapján létesített Világélelmezési Tanács tag­jává. A FRANCIA SZOCIALISTA PÁRT küldöttsége, Mitterrand vezetésével a Szovjetunió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának meghí­vására február második fe­lében a Szovjetunióba láto­gat. JACQUES CHIRAC francia miniszterelnök hivatalos láto­gatásra a Szovjetunióba uta­zik — jelentették* be pénte­ken hivatalos körökben. A lá­togatás valószínű időpontja 1975. március. PÉNTEKEN LONDONBAN 79 éves korában elhunyt Pal­me Dutt, Nagy-Britannia Kom­munista Pártjának egyik ala­pító tagja. WILLI STOPH, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke pénte­ken fogadta John Sherman Coopert, az Egyesült Államok első NDK-beli nagykövetét, aki átnyújtotta megbízóleve­lét. Közel-keleti évforduló Egy év telt el azóta, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének európai központjá­ban, Genfben, a Szovjetunió az Egyesült Államok társel­nökével, nemzetközi keretek között keresték a közel-keleti válság rendezésének mó­dozatait. A genfi béke- konferencia Szíria kivéte­lével a közvetlenül érin­tett közel-keleti országok, Egyiptom, Jordánia, illetve Izrael vettek részt. Az érte­kezlet első ülésszaka döntő szerepet játszott abban, hogy sikerült a holtpontról ki­mozdítani a rendezés ügyét. A legutóbbi tizenkét hónap­ban a világ szemtanúja le­hetett újabb kezdeményezé­seknek. így sor került az első kétoldalú csapatszétválasztá­si megállapodásokra Egyip­tom és Izrael, valamint Szí­ria és Izrael között. Az ENSZ közgyűlése a rende­zés szempontjából döntő fon­tosságú határozatban ismerte el a palesztin nép jogát az önálló állam alakítására s ezzel minőségileg új helyzet állt elő. A Szovjetunió tá­mogatásával az arab orszá­gok eddig is következetesen kiálltak a palesztin nép jo­gos nemzeti érdekeinek vé­delmében, de most fordult elő első ízben, hogy a világ- szervezet is ebben az új meg­közelítésben foglalt állást a rendezés feltételeit illetően. Az átfogó rendezés alapel­vei tehát nemzetközi meg­erősítést nyertek. Izrael ennek ellenére ki­tart korábbi álláspontja mel­lett, miszerint nem hajlandó tárgyalni a palesztin ellen­állási szervezetekkel, így a Jasszer Arafat vezette PFSZ- szel sem. Változatlanul el­utasítja az átfogó rendezés gondolatát, s washingtoni tá­mogatással, a lépésről lépés­re történő elvnek megfele­lően, csak egy újabb egyip­tomi-izraeli csapatszétvá­lasztási megállapodásra mu­tat hajlandóságot. Az arab országok vezetői, így Szadat elnök is, legutób­bi nyilatkozataikban rámu­tattak arra, hogy az izraeli manőverezés hátterében a helyzet befagyasztásának vá­gya húzódik meg. Egy újabb egyiptomi—izraeli csapatszét­választás bizonyos mértékben csökkenthetné ugyan a feszült­séget, de az ilyen megoldás Szíria számára elfogadhatat­lan. A legutóbbi napokban, a Libanon ellen intézett táma­dások következtében újból fokozódott a feszültség a tér­ségben. Tel Aviv célja ezút­tal is valószínűleg az, hogy ellentéteket szítson a liba­noni vezetés, tehát egy arab ország és a palesztin ellen­állási mozgalmak között. A feszültség szítása feltételez­hető összefüggésben áll a kö­zel-keleti diplomácia meg­élénkülésével is. Januárban Leonyid Brezsnyev látogat Egyiptomba, s a magas szintű megbeszéléseken várhatóan egyetértés alakul ki a tekin­tetben, hogy a közel-keleti kérdést csak a genfi béke- konferencia keretében lehet megnyugtató módon, átfo­góan rendezni. Lényegében ugyanezt az álláspontot fej­tette ki Kairóban Sauvag- nargues francia külügymi­niszter is. Kérdés, hogy mi­lyen tervekkel készül Kissin­ger amerikai külügyminisz­ter állítólagos újabb közel- keleti kőrútjára, amelyre bej­rúti értesülések szerint január első felében kerül sor. Emlékezés Goldmann Györgyre Szobrai beszélnek emberhitéről, elkötelezettségéről Emléktáblaavatás, koszorúzás Vecsésen A Goldmann György emlé­két idéző megyei ünnepségso­rozat második napjának ren­dezvényeit Vecsésen tartották. A szőkébb pátria szeretettel ápolja, a község szülöttének, a kitűnő kommunista szobrász- művésznek az emlékét. A szü­lőházon márványtábláit helyez­tek el, melyet tegnap ünnepé­lyesen lepleztek le, nagyszá­mú közönség jelenlétében. A vasútállomás előtti téren, a csípős téli délután szelében dísz-négyszöget alkottak az úttörők, lobogtak a csapat- zászlók, a márványtáblán még fönn feszült a vörös drapéria, alatta úttörőik és munkásórök álltak díszőrségben. Három órakor dobszó per­dült, jelezve az ünnepség kez­detét. Somogyi Lajos, a nagy­községi tanács elnöke üdvö­zölte a közönséget, a meghí­vott vendégekeit — köztük Goldmann György özvegyét —, s fölkérte Hargitai Ká­rolyt, a Pest megyei Tanács művelődési osztályának veze­tőjét, hogy tartsa meg avató­beszédét. Forradalmár volt Hargitai Károly beszédében kiemelte, hogy Goldmann Györgyöt a művészet, a tények ereje vonta a munkásmozga­lomba. Éppen akkor vállalt sorsközösséget ezzel az üldözött osztállyal, amikor még a ha­ladó erők egy részére is a v'sszahúzódás, a társadalmi kérdések előli kitérés, a meg­keseredett magányosság volt jellemző. Goldmann György tudatában központi helyre ke­rült a proletariátus ügye. Al­kotásaiban párosult az izmos test szépsége az emberi tu- 'dát btSzfceáégéveTV ’ téttrekész* ségével. Végezetül idézte Né­meth Lajos művészettörténész jellemzését Goldmann György művészetéről: „Cl old maim vér­beli szobrásztehetség volt, de a mostoha itörülményei miatt nem tudta kibontakoztatni egyéniségét. Életműve szám­ban kicsiny, de egyéni han­gú. Portréi sommázottak és fogékony emberlátásról wo> lanak. Munkásfigurái, terve­zett monumentális szobrok előképeinek tekinthetők. Fia­tal művész volt, mégsem kö­vette egyik magyar szobrász útját sem. A fasizmus áldoza­tává lett tehetséges művész­nek nem adatott meg, hogy terveit valóban monumentális méretekben valósítsa meg.” Beszédét befejezve — Har­gitai Károly leleplezte az em­léktáblát és kezdetét vette a koszorúzás. Az MSZMP Pest megyei Bizottsága koszorúját Aranyosi László, osztályve­zető-helyettes, az MSZMP Monori Járási Bizottságáét Guba Pál. első titkár, a mo­nori járási hivatalét, dr. Ben- csik Mihály, az MSZMP nagyközségi bizottságáét, Nagy István párttitkár, a nagyközségi tanácsét Somo­gyi Lajos, a tanács elnöke, a volt harcostársakét Máté György újságíró, a Népsza­badság munkatársa helyezte el. Ezt követően a résztvevők a Kun Béla általános isko­lához mentek, ahol a Gold­man György úttörőcsapat s a VIZÉP egyik brigádja ko­szorút helyezett el névadó­juknak az épület falán levő emléktábláján. Járni sem tudott, de rajzolt ját, művészetét, emberi ka­rakterét. Máté György újságíró, a Népszabadság munkatársa, kortársként és volt harcos­társként érzelemteli sza­vakkal szólt barátjáról, an­nak megpróbáltatásairól. „... Dachauba vitték, ebbe a roppant siralomházba. Akik ott utoljára látták, elmond­ták, csontig lefogyott, járni sem tudott. Valahol szerzett egy ív szakadt csomagolópa­pírt, egyjnivelyknyi ceruza­darabot fii hasalt a padlón és Hargitai Károly a kommunista szobrász szülőházának falán leleplezi az emléktáblát. , A délutáni ünnepségen — a művelődési házban — Máté György mél­tatta Goldmann György életét és munkásságát. Képünkön (balról jobb­ra) Bencsik Mihály, Guba Pál, Máté György, Galbicsek Karoly es Nagy István. . Nagy Ivan felvételei elmélyülten rajzolt. A halál­lá óta eltelt 30 év alatt a fáj­dalom csendes emlékezéssé szelídült. A fasiszta impe­rialisták által meggyilkolt emberek száma oly nagy, hogy halandó ész szinte fel sem tudja fogni. Aki akkor nlát felnőtt volt, az is alig emlé­kezik; de Goldmannt nem lel­het elfelejteni.” Vállalta a harcot Ha járom a városit, az orszá­got, sokszor gondolok arra, hol állna az a roppant szoborcso­port, amelyet a fasizmus áldo­zatainak emlékére készített volna. Bizonyára önök közül is sokan gondoltak már arra, mivé fejlődött volna Petőfi Sándor, ha nem megy el Se­gesvárra, de Pesten marad, vagy elmegy Kiskőrösre, Kis­kunfélegyházára, megvárja vi­szonylagos biztonságban, amíg elvonul a vihar. Aztán vissza­tér az irodalmi életbe és meg­teszi ott a magáét, az önkény­uralom körülményei - között. Sem Petőfi, sem Goldmann nem tért ki a kor kihívása elől. Egy Petőfi és egy Gold- mann van. Ugyanaz az ember készítette a szobrokat és ké­szítette elő a magyar forra­dalmat. Mit mondhatok rhég róla ma­guknak — szólt befejezésül Máté György — ezen a neve­zetes születésnapon? A fáj­dalom szavát, hogy oly korán; tehetsége kibontakozása dere­kán kiesett a sorból. A tiszte­let szavát — mert kirobbanó tehetségű. A magát nem kí­mélő, mindig másakért tevé­keny, magát másokért feláldo­zott ember iránt érzett hála szavát. Az igaz hazafinak és internacionalistának kijáró mély megbecsülés szavát. A szeretet szavát — mert ő is tele volt az emberiség, a mun­kásosztály, a nép, a párt iránti szeretettel. A köszönet szavát — emberségéért, segítőkészsé- géért, barátságáért, a nekünk szobraiban őrükül hagyott szépségért, hitéért. És a büsz­keség szavát — hogy a miénk volt. Tartalmas ünnepi műsor A vallomás erejű beszéd el­hangzása után gyorsan pereg­tek az ünnepi műsor számai. A vecsési művelődési ház ve­gyes kara lépett a színpadra és a munkásmozgalom klasszi­kusainak számító zeneműveket adott elő. Elsőként József Atti­la—Vándor Sándor: Mondd, mit érlel... című alkotása hangzott föl, ezt követte Bres- gen: Állj talpra hát, és Mura- gyelli: Buchenwaldi riadó­ja. Keres Emil József Attila- költeményeket adott elő. Majd — befejezésül — a Goldimann György úttörőcsapat irodalmi színpada idézte föl névadójuk eseményekben gazdag életét, helytállásának szépségét. — ..Ember az embertelenségben” címmeL Ács Jenő Öt órakor a művelődési házban emlékműsorral foly­tatódott — zárult a kétnapos eseménysorozat. A benépe­sedett nagyteremben az ün­nepséget Nagy István, az MSZMP nagyközségi bizott­ságának titkára nyitotta meg. Üdvözlő szavai után, arról a bensőséges kapcsolatról be­szélt, amellyel a nagyközség lakói kötődtek Goldmann Györgyhöz — hangsúlyozta—, az a tény, hogy itt született, még jobban közel hozza alak-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom