Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-20 / 297. szám

1974 DECEMBER 20., PÉNTEK A költségvetés vitája as orsságggűlésben (Folytatás a 2. oldalról) két teremtenek már a jövő év elején. A felhalmozás költségvetési terhei 11—12 százalékkal nő­nek, s kereken 59 milliárdot tesznek ki. 1975-ben csak há­rom nagyberuházás megkezdé­sét irányozzuk elő — egy bá­nyászati, egy viLliamosenergia- ipari beruházást és egy kötött­árugyár építését. lo nagyberuházás befejezés előtt A költségvetés a beruházási előirányzat túlnyomó részét a folyamatban levő nagyberuhá­zások folytatására és lehető­ség szerinti befejezésére szán­ja. A közeli években befeje­ződő nagyberuházások közül a legfontosabbak gyorsított ütemű megvalósítása érdeké­ben — elsősorban a népgaz­daság energia- és alapanyag- ellátását szolgáló beruházá­sokra — a szakminisztériumok intézkedési terveket dolgoznak ki. Tizenöt nagyberuházás be­fejezését tervezzük a jövő év­ben. Leninvárosban^ megkez­di a termelést a Tiszai Vegyi­kombinát etilénüzeme. Az eti­lén jelentős részét exportáljuk, s cserébe a magyar ipar szá­mára fontos vegyianyagokat kapunk. Átadjuk rendeltetésé­nek a szovjet—magyar gázve­zeték első szakaszát, amely évente 1 milliárd köbméter földgáz szállítására alkalmas. Megkezdi termelését az új műtrágyagyár Péten, s ezzel a hazai műtrágyatermelés több mint másfélszeresére bővül. Megkezdi évi 7000 vagonos termelését a miskolci húskom­binát, melynek gyártmányai­| ból évenként 10—15 millió dollár exportbevételre is szá­mítunk. Befejeződik a szeren­csi csokoládégyár rekonstruk­ciós bővítése, bár ez is egy féléves késedelemmel. A jövő évi beruházási munkáknak a része a követ­kező ötéves tervre való felké­szülés is. Ez nagyon sok fel­adatot ró ránk. Gyorsan be kell fejeznünk a folyamatban levő beruházásokat. Gondosan fel kell mérnünk a rendelke­zésre álló belső és külső erő­forrásokat. Mértéktartóan kell kijelölnünk a beruházási cé­lokat, és alaposabb előkészí­tésre van szükség. Eddigi be­ruházási munkánk sok ta­pasztalatot nyújt ahhoz, hogy a jövő években ezen a terüle­ten eredményesen haladjunk előre. A belső erőh összefogásá va l Végezetül a pénzügyminisz­ter arról beszélt, hogy az 1975. évi költségvetés elő­irányzatai korántsem jeleznek könnyű feladatokat és kizáró­lag kedvező irányú változáso­kat. Mégis lelkesítő bennük, hogy az országépítés folya­matosságát és magabiztossá­gát tükrözik. Az elmúlt évek­ben nagyon sok területen ja­vult a munka, s ez mindnyá­junk számára példázza, hogy előrehaladásunkhoz a bel­ső erők nem hiányoznak. Inkább a források kiaknázá­sában, az alkotó munkáskéz és a szellemi erők hasznosításá­nak gyakorlatában vannak fo­gyatékosságaink. Hazánk gaz­daságát, nemzeti vagyonún­kat, minden család jólétét csakis jól szervezett, célratö­rő' munlcával tudjuk védeni és gyarapítani. Az egész társada­lom ezen érdekeiből kiindul­va fogalmaztuk meg az 1975. évi költségvetésben előirány­zott feladatokat, figyelembe vettük a közvélemény meg­nyilvánulásait, különösen az országgyűlési képviselők által tolmácsolt társadalmi igénye­ket az előirányzatok összeál­lításánál. Faluvégi Lajos hangsúlyoz­ta: szocialista társadalmunk­ban a gazdasági fejlődés leg­főbb forrása a becsülettel vég­zett munka, a jószándékú építő gondolat és mindezek szervezett összefogása a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt iránymutatása mellett. A történelmi tapasztalatok azt is igazolták, hogy csak az összes érdekelt, a dolgozók, az ifjúság és az idősebb nemze­dék egyetértésével és együtt­működésével tudjuk társadal­mi feladatainkat teljesíteni, a nehézségeket legyőzni, az or­szág ügyeinek intézését még eredményesebbé tenni. Ehhez valamennyi vállalat, vala­mennyi intézmény, valameny- nyi dolgozó, valamennyi ál­lampolgár kezdeményező és hatékony munkájára van szükség. Erre hív fel a kor­mány mindenkit egy békés és sikeres új esztendő reményé­ben, amikor maga is teljesíti felelős kötelezettségeit az irá­nyításban és a végrehajtásban. — Ezekkel a szándékokkal kérek a kormány nevében az 1975. évi állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslathoz jóváhagyást és felhatalmazást annak végrehajtására — fe­jezte be beszédét Faluvégi La­jos. Németh Karolj: Biztosan tervezhetjük a jövőt, tovább haladhatunk céljaink irányába — Az állami költségvetés és a népgazdasági terv adatai­ban, kitűzött céljaiban testet ölt dolgozó népünk alkotó munkája, erőfeszítése — kezd­te beszédét Németh Károly. — Terveinket az idén végzett munkánk eredményeire ala­pozzuk. Az, hogy az ország is­mét előrehaladt a szocializ­mus építésének útján, nagy­részt annak a lelkes munfka- versenynek köszönhető, amely pártunk XI. kongresszusának és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére és köszöntésiére országszerte ki­bontakozott. — Ezekben o sikerekben pártunk politikájának elisme­rése és támogatása is kifeje­ződik. Az állami ipar, az épí­tőipar, a szállítás és a közle­kedés, a mezőgazdaság, az életszínvonal fejlődéséről hal­lott adatok pedig feljogosíta­nak bennünket annak megál­lapítására, hogy gazdaságunk összhangban fejlődik azokkal a követelményekkel, amelye­ket pártunk X. kongresszusa és a Központi Bizottság gaz­dasági építőmunkánk számára meghatároztak. Az idei mun­ka is tükrözte, hogy töretlenül alkalmazzuk pártunk gazda­ságpolitikáját s hazánk nép­gazdasága a negyedik ötéves terv előirányzatai szerint di­namikusan fejlődik Különösen akkor tudjuk ér­tékelni az eredményeket — mondta a továbbiakban a KB titkára —, ha tekintetbe vesz- szük, hogy az idén a fejlődés a korábbinál bonyolultabb és sokkal nehezebb feltételek kö­zött ment végbe. Miközben az általános világpoltikai helyzet számunkra kedvezően alakul, mert erősödik az enyhülés irányzata, a különböző társa­dalmi berendezkedésű orszá­gok békés egymás mellett élé­se, szocialista építőmunkánk nemzetközi hátterében, kül­gazdasági kapcsolatainkban az utóbbi időben gyors és szá­munkra sok tekintetben ked­vezőtlen változások következ­tek be. E kedvezőtlen körül­mények, sajnos, előrelátható­an a következő évben, sőt években sem fognak javulni, és ez a jövőre nézve is sok te­kintetben meghatározza gaz­dasági munkánk lehetőségeit és feladatait. tosan tervezhetjük a jövőt, tovább haladhatunk kitűzött céljaink irányába. A legfontosabb feladatok Az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés in­tézkedései az operatív gazdál­kodás és irányítás számára közvetlen eligazító módon határozzák meg a feladatokat — mondotta Németh Károly, majd a legíontosabbakra hív­ta fel a figyelmet. Hazánkban a gazdasági fej­lődés legnagyobb tartaléka a termelési szerkezet további ja­vítása. A példák sora bizo­nyítja, hogy egyes ágazatok, vállalatok viszonylag kis be­ruházással milyen nagy ered­ményeket érhetnek el kor­szerű, versenyképes és gazda­ságosan értékesíthető új ter­mékek előállításában. Ezért helyeseljük, hogy a terv jelen­tősen támogatja a gazdaságos szerkezeti változást eredmé­nyező fejlesztéseket, helyesel­jük azt is, hogy megfelelő in­tézkedésekkel visszaszorítsuk, korlátozzuk a népgazdaság szükségletei által nem indo­kolt gazdaságtalan termelést Számolni kell vele, hogy egyes üzemrészekben — átmenetileg vagy tartósan — esetleg le kell állítanunk a gazdaságtalan termelést. A felszabaduló munkaerőt a gazdaságosan termelő üzemekbe és létszám- hiánnyal küzdő más terüle­tekre kell átcsoportosítanunk. Ezt természetesen a szakszer­vezettel együttműködve kell végrehajtani. Az 1975. évi terv és állami költségvetés eredményes vég­rehajtásának következő fon­tos feltétele, hogy javuljon a beruházási tevékenység haté­konysága és csökkenjenek a beruházási igények. Tudjuk, hogy a minisztériumok és a vállalatok által 1975-re beje­lentett mintegy 150 milliárd forint beruházási igény kö­zött sok olyan is van, ame­lyet indokolt lenne kielégí­teni. A népgazdaság jelenlegi egyensúlyi helyzete azonban nem ad rá módot, mert a be­ruházásokra előirányzott 130 milliárd forint nem emelhető. A népgazdasági terv elsősor­ban a folyamatban levő beru­házások gyors, tervszerű meg­valósítását helyezi előtérbe, és csak kevés számú, hosszabb átfutási idejű nagyberuházás megkezdését irafíyozzá élői A követelményt érvényesí­teni kell a vállalati beruházá­soknál is. Hogy milyen nagy jelentőségű ügyről van szó, azt jól érzékelteti, hogy szá­mítások szerint a beruházá­sok átlagos megvalósítási ide­jének csupán 10 százalékos csökkentése esetén mintegy évi fél százalékkal gyorsít­hatnánk a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. A belső tartalékok feltárá­sáról és hasznosításáról szólva elmondotta, hogy különösen jelentős tartalékaink vannak az energiafelhasználás terüle­tén. Ha például a kőolaj és a kőolajtermékek felhasználásá­ban 5 százalékos megtakarítást tudnánk elérni, behozatalun­kat 50—60 millió dollárral mérsékelhetnénk. Ezt egyéb­ként mint reális célt a jövő év­ben megoldandó feladatként magunk elé állíthatjuk. Ha­sonló megtakarításra kell tö­rekednünk más nyersanyagok tekintetében is. Jobban kell kiaknáznunk azokat a lehetőségeket, ame­lyek a jobb üzem- és munka- szervezésben, a munkaerőgaz­dálkodásban, a munkaidőala­pok jobb kihasználásában rej­lenek. Mindent meg kell ten­nünk a munka termelékenysé­gének dinamikus növeléséért, j Ha az anyagi ágazatokban o tervezethez képest 1 százalék­kal tovább növelnénk az élő­munka termelékenységét, az lehetővé tenné, hogy jelentős számú munkaerőt átcsoporto­sítsunk a létszámhiánnyal küz­dő, de keresett termékeket elő­állító ágazatokba. A gazdasági vezetőmunka fontosságáról szólva elmondot­ta, hogy a jövő évi terv megvalósítása a gazdasági vezetésitől a jelenleginél sokkal konkrétabb, a fel­adatokhoz jobban igazodó munkát követel. A jövőben jobban ki kell használnunk a szocialista tervgazdálkodás ál­tal nyújtott lehetőségeket, kö­vetkezetesebben érvényt kell szereznünk elveinek. Szüksé­ges, hogyg s.vilesebb területen alkalmazzuk az irányítás köz­vetlen módszereit. Ilyen jel­legű intézkedésekre kerül sor a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló anyagok és termékek esetében. A külgazdasági kapcsolatok­ról szólva hangsúlyozta: vál­tozatlan törekvésünk, hogy erősítsük és fejlesszük gazda­sági kapcsolatainkat a szocia­lista országokkal, a KGST-vel, s mindenekelőtt a Szovjetunió­val. Erre és saját erőnkre tá­maszkodva enyhítjük a tőkés világpiac kedvezőtlen hatá­sait. Fejlesztjük gazdasági kap­csolatainkat a tőkésországok­kal is. A kölcsönösen előnyös együttműködés hívei vagyunk. De ellenzünk minden hátrá­nyos megkülönböztetést, kor­látozást és tilalmat, amely a normális kereskedelmi és ter­melési kapcsolatok fejlődését zavarja. Nagy figyelmet fordítunk rá, hogy tovább bővüljenek gazdasági kapcsolataink a fej­lődő országokkal is. Gasdaságpo litikánk az életkörülmények javításáért Az életszínvonal alakulásá­val kapcsolatban Németh Ká- róly kiemelte: A jövő évi élet­színvonal-intézkedések összes­ségükben az ideinél szolidabb, de megalapozottabb fejlődést biztosítanak. A jövő év köze­pétől emeljük az alacsony nyugdíjakat, folytatjuk a munkaidő-csökkentést és szá­mottevő összeget fordítunk bérkorrekciókra. Mindez — fi­gyelembe véve a nemzetközi gazdasági feltételek számunk­ra kedvezőtlen változásait — gazdaságunk erejéről tanúsko­dik és azit bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk változatla­nul népünk életszínvonalának és életkörülményeinek lehető­gégéinkkel összhangban álló, rendszeres javítására törek­SZÍk. -ÖVv. f,i. 1975-ben a reáljövedelmek növekedése a fogyasztói árak 3,6 százalékos emelkedése mellett valósul meg. A fo­gyasztói árak növekedését döntően a világpiaci árválto­zások okozzák és indokolják. A január 1-ével végrehajtan­dó termelői árrendezéssel ösz- szefüggésben fogyasztói árvál­tozásokra kerül sor. Az állami költségvetés a külföldi áremel­kedések túlnyomó részét át­vállalja, de esetenként elke­rülhetetlen a világpiaci ár­(Folytatás a 4. oldalon) A nehézségek leküzdhetők Közvéleményünk előtt mind- flnkább ismeretesek azok a változások — fejtette ki —, hogy a tőkés világpiacon vég­bemenő inflációs folyamat fel­gyorsult., az alapanyagok és az energiahordozók ára ugrás­szerűen emelkedett, a készter­mékek árainak emelkedése vi­szont nem vagy csak kisrészt követte az anyagárak emelke­dését. Ennek következtében számottevő veszteségek érték és érik népgazdaságunkat. Mi­lyen módon tudjuk kivédeni, vagy legalábo is csökkenteni e kedvezőtlen külső hatást? Pártunk Központi Bizottsága legutóbbi ülésén felmérte a kedvezőtlen változások már bekövetkezett és várható hatá­sát, s megállapította: a ne- nehézségek ellenére elérhető, hogy a né~ ’’sáp a követ­kező években is az előző éve­kéhez közel álló ütemben fej­lődjék, és bár szolidabb mér­tékben, de az életszínvonal is emelkedjék. E mértéktartó megállapítás jelentőségét kü­lönösen akkor értékelhetjük, ha meggondoljuk, hogy a vi­lágpiacon végbemenő változá­sok milyen súlyos helyzetbe hoztak sok, nálunk fejlettebb és gazdagabb tőkés országot. Drasztikus energiakorlátozá­sokat vezettek be, a termelés akadozik, a munkanélküliek száma növekszik. Az infláció miatt a fogyasztói árak éven­te 10—15 százalékkal emel­kednek. A válság kiélezi a tőkésországok belső ellentmon­dásait és a tőkés hatalmak kö­zötti ellentéteket. Ugyanakkor mi — és ezt teljes felelősséggel állíthatjuk — munkánkat javítva, gazdál­kodásunkat hatékonyabbá té­ve, a szocialista országokkal szorosan együttműködve, biz­A parlamenti folyosón Az ország legközelebbi holnapját, az 1975-ös esztendő költségvetését tár­gyalják az ülésteremben a képviselők. Idekinn, a folyosókon, az ülésszak szü­neteiben a szűkebb pátria holnapjáról, jövő évi feladatairól folyik a beszél­getés. Dr. Mondok Pál, a Pest megyei Ta­nács elnöke, a megye 7., ceglédi vá­lasztókörzetének országgyűlési képvi­selője természetszerűleg a megye jö­vő évi terveiről beszél társainak. — Bár csak január 3-án kerül a me­gyei tanácsülés elé a jövő évi költség- vetés, néhány jellemző dolgot azon­ban már most elmondhatok az elké­szült tervezetből. Így például azt, hogy a tanácsok fejlesztésre és működtetés­re az. idei 3 milliárd helyett jövőre 3,5 milliárddal gazdálkodhatnak. Ez a nö­vekedés jól hangsúlyozza megyénk speciális helyzetét. A jövő évi terv egyik lényeges feladata a tervezett 1200 állami lakás megépítése. Elké­szül és átadásra kerül a Szentendrén épülő megyei, valamint a váci műve­lődési központ. Megépül több új is­kola és óvoda. És elkezdődik a me­gyei KÖJAL-székház és laboratórium építése is. — Mi egy nagyberuházás közepénél tartunk — tájékoztat Kalmár János, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemi Vállalat főmérnöke, a megye 26. Duna­keszi választókörzetének képviselője. — A 450 milliós beruházás első szakasza­ként a különböző szociális intézmé­nyek — fekete-fehér öltözők, 1500 sze­mélyes konyha, munkásszállás, szak­munka »kollégium, óvoda — épültek meg. A jövő év nagy terve a 14 ezer négyzetméter alapterületű daruzott, sínhálózattal ellátott, korszerű szerelő­csarnok megépítése, amellyel nagy lé­pést teszünk afelé, hogy üzemünk Európa egyik korszerű javító és ko­csiépítő bázisává váljon. A megye képviselői kíváncsiak ar­ra is, hogy a nehéz ősz után milyen tervekkel készül egy gazdaság a kö­vetkező esztendőre. Ezért is figyelik nagy érdeklődéssel Győré Sándornak, az abonyi Ságvári Termelőszövetkezet elnökének, a megye 9. abonyi válasz­tókörzete képviselőjének szavait. — Az ősz olyan előre nem látott ki­adásokkal sújtott — a tervezettnél lé­nyegesen nagyobb üzemanyag-fogyasz­tás, alkatrészcsere, a munkagépek gyorsabb elhasználódása, a munkabé­rek ugrásszerű növekedése —, amelyek mintegy 3 milliós veszteséget jelente­nek termelőszövetkezetünknek. Alap­vető bajok persze, nincsenek, hiszen gazdaságunk tartalékalapja nyolcmillió forint. Ha ezt az összeget nem akarjuk csökkenteni, akkor bizony nem teljesül minden jövőre, amit beterveztünk. Most folynak a megbeszélések a beruházási sorrendiség eldöntéséről. Üj munkagé­pek egész sorára feltétlenül szükségünk , lesz, itt aligha tudunk megspórolni a tervezett 6 millióból. A 600 vagonos magtár megépítését is a jövő eszten­dőre terveztük, de lehetséges, hogy ezt a 4,5 milliós beruházást csak 1976-ban tudjuk majd befejezni. Pedig a megfe­lelő tárolási lehetőség biztosítása szinte létkérdése a gazdaságnak. Majd két­millió kellene a szakosított sertéstelep rekonstrukciójára is. További egymillió pedig a központi fürdő- és öltözőépület megépítésére. Persze, még nem értünk egészen az esztendő végére, a zárszám­adásig csökkenhet valamelyest a pilla­natnyilag 3 milliónak tűnő veszteség, s ez könnyítene helyzetünkön. S vajon hogyan, milyen tervekkel készülnek a gyömrői Ruhaipari Szövet­kezetben? Erre válaszol Buta János, a szövetkezet elnöke, a megye 12. gyöm­rői választókörzetének képviselője. — A rekonstrukciót befejeztük s en­nek az eredménye már az idén is meg­mutatkozott. Tavaly 54 ezer kabátot gyártottunk 46 millió forint értékben, az idén már 60 ezret s 50 millió volt az árbevételünk. Jövőre további 6—7 százalékkal szeretnénk növelni terme­lésünket s ezen belül is annak a bér­munkának az értékét, amelyeket nyu­gati cégeknek végzünk. Az idén az el­készült kabátok 15 százalékát exportál­tuk, a jövő évi exporttervünk viszont már 20 százalék. Tervekről, gondokról beszél Vá­mos Géza, a Monori Állami Gazdaság főmezőgazdásza, a megye 11. monori választókörzetének képviselője. — Legfőbb feladatunk az iparszerű kukorica- és burgonyatermesztés tech­nológiájának a fejlesztése. Az idei mos­toha ősz, sajnos, mindkét terményféle­ségben visszavetett minket. Pedig ugyancsak jó esztendő elé néztünk: bú­zából például 35 mázsás hektáronkénti átlagot értünk el. Hasonlóan rekord- termést takarítottunk be borsóból, rep­céből, mustárból. A jövő esztendőben elkészül a 80 millió forint értékű ku­koricái eldolgozó-csir áttanító üzem, amely nemcsak a saját 1000 vagonos termésünk feldolgozására lesz képes, hanem a Phylaxiáva1 közös vállalkozás­ban további 3000 vagon kukoricát dol­goz majd fel. A másik jövő évi újdon­ság: a szőlőtermesztésben áttérünk az alsó művelés helyett a kordonművelés­re, amely lehetővé teszi a szőlőtermesz­tés telies gévesttését. így készül Pest megye, s a megye termelő üzemei a követko,,;í esztendőre. Prukner Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom