Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-20 / 297. szám
PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVIII. ÉVFOLYAM, 297. SZÄM ÁlíA 80 FILLÉR 1974. DECEMBER 20., PÉNTEK Megnyílt a téli ülésszak A jövő évi állami költségvetést tárgyalja az országgyűlés Tizennégy felszólaló az első napi vitában Pest megyei képviselő felszólalása Csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka. Legfelsőbb állam- hatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népiköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a Miniszter- tanács megbízásából Faluvégi Lajos pénzügyminiszter benyújtotta az országgyűlésnek a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot, amelyet megvitattak az országgyűlés állandó bizottságai, s kézihez kaptak a képviselők is. Az Országgyűlés elfogadta a napirendet. Eszerint az ülésszak a Magyar Népköztársaság 1975. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot vitatja meg. Ezután Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra majd expozéja után szünet következett. Az országgyűlés Varga Gábor né elnökletével folytatta tanácskozását, dr. Szabó Kálmán ( Budapest 37. vk.) egyetemi tanár, a terv- és költségvetési bizottság tagja, a napirend előadója mondta el beszédét. Hangsúlyozta: A költségvetés nem túloz, amikor az eddigi eredményeket rögzíti, s akkor sem, amikor a tőkés világgazdaságban lejátszódó folyamatokról szól. A törvényjavaslat nyíltan szembenéz a kedvezőtlen jelenségekkel, s azokkal a nehézségekkel, amelyeket gazdaságunknak okoznak a tőkés világpiacon lökésszerű ár-arány eltolódások. Az előadó az országgyűlés bizottságainak véleményét tolmácsolva elmondotta, hogy a jövő esztendei költségvetés reális számvetés, összhangban van a IV. ötéves terv céljaival, köztük az élet- színvonal alakulásának előirányzataival. Az országgyűlés bizottságai úgy foglaltak állást, hogy vállalnunk kell és vállalni érdemes a tervben és a költségvetésben körvonalazott, gazdaságpolitikai irányvonalat. Véghezviteléhez megvannak a szükséges garanciák, népünk bízik a párt elvi politikájában. Az előadó a terv- és költség- vetési bizottság nevében elfogadásra javasolta a jövő évi költségvetésről beterjesztett javaslatot. Az ezt követő vitában felszólalt Kisgergely Lajos, a Péti Nitrogénművek igazgatója, Bognár Rezső egyetemi tanár, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem rektora, Gócza József, a jászkiséri Kossuth Tsz elnöke, Ollári István, a Borsodi Vegyikombinát üzemvezetője. Az ebédszünet után Péter János elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőnek Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. A továbbiakban felszólalt Herczeg Károly, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának titkára, Pázsit Árpád, a Telefongyár osztályvezetője, dr. Szabó József, a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Kárpáti Márta, a Csepeli Papírgyár részlegvezetője. Az Apró Antal elnökletével folytatódó vitában elsőként Cservenka Ferencné (Pest megye, 4. vk.), az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára szólt a törvényjavaslat-tervezethez, majd Balogh László, a Körösök Vidéke Tsz területi szövetségének elnöke, a békési Egyetértés Tsz elnöKe, Kovács Sándor, a Győri Magyar Vagon- és Gépgyár üzemvezetője, Szurgyi Istvánná, a rákóczifalvai általános iskola igazgatója és dr. Lukács János Zala megyei állatorvos kapott szót. Az ülésszak ma délelőtt 10 órakor folytatódik a költség- vetési törvényjavaslat vitájával. (A továbbiakban Faluvégi Lajos expozéját, Németh Károly és Cservenka Ferencné felszólalását ismertetjük.) A gazdasági fejlődés legfőbb forrása a becsülettel végzett munka Falu végi Lajos expozéja — A megszokott időpontban — az év végén — a megszokott feladattal ült össze az országgyűlés: a következő esztendő költségvetésének meghatározására — kezdte beszédét a pénzügyminiszter. — A törvényhozók felelősségét jelenleg több körülmény fokozza. Egyfelől az, hogy a IV. ötéves tervünk befejező esztendejének gazdasági feladatairól döntünk, másfelől pedig, hogy a külső gazdasági feltételek gyors változásai és szokatlan alakulásai bennünket is érintenek, következésképp ezekkel számolnunk kell. Élénk gazdasági évet hagyunk magunk mögött, amelyet még gondjainkkal és jövőbeni feladatainkkal egybevetve is eredményesnek ítélhetünk. Az eddigi adatokból már megállapítható, hogy 1974-ben termelésünk többletének forrása majdnem teljes eszében a termelékenység emelkedése. Nemzeti jövedelmünk 6 százalékkal több az 1973. évinél, a tervezett 5 százalékos növekedéssel szemben. A fogyasztás és a felhalmozás is magasabb az előirányzottnál. Külkereskedelmi forgalmunk ugyancsak gyorsabban bővült a tervezettnél, s beilleszkedésünk a nemzetközi munkamegosztásba a kapcsolatok minden területén dinamikusnak mondható. Az ipar termelése 8 százalékkal, az építőiparé pedig 6 százalékkal gyarapodott. A termelés gyorsuló növekedésének lendítő ereje a párt XI. kongresszusának és hazánk felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére kibontakoA lakosság fogyasztása 6 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 5,5 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi áruforgalom több mint 8 százalékkal emelkedett. Az áruellátás — nihány kivételtől eltekintve — kielégítő volt. A továbbiakban Faluvégi Lajos a világpiacon bekövetkezett változásokról szólva elmondotta, hogy gondjainkat nem volna helyes csak a világpiacon bekövetkezett változásokra visszavezetni, hiba zott szocialista munkaverseny. A mezőgazdasági termelés 3—4 százalékkal haladta meg a múlt évi színvonalát. Ez jó eredmény ebben a hosszantartó esőzéssel, árvizekkel és belvizekkel sújtott évben. A gazdasági haszonnál is magasabbra értékeljük a különböző társadalmi rétegek közös munkájának, kölcsönös megértésének egybekovácsoló erejét és felelősségének nagyszerű megnyilvánulását. lenne, ha nem vennénk észre azokat a tényezőket és összefüggéseket, amelyek korántsem határainkon túlról erednek. Gazdálkodásunk már ismert gyengeségei most új megvilágításban, élesebben jelennek mea! A hatékonyság kisebb mértékben javult a szükségesnél és a lehetségesnél — a mindennapi termelési munkában és a beruházási tevékenységben egyaránt — mondotta. — A termelés, a (Folytatás a 2. oldalon) Teljesítjük az életszínvonal-politika fő előirányzatait Megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó Az 1974 októberében a Varsóban megtartott konzultatív találkozón elfogadott megállapodásnak megfelelően december 19-én, csütörtökön Budapesten a Gellért Szállóban megkezdődött az európai kommunista és munkáspártok konferenciájának előkészítő találkozója. A találkozón a következő pártok küldöttségei vesznek részt: Ausztria Kommunista Pártja, Belga Kommunista Párt, Bolgár Kommunista Párt, Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja, Csehszlovákia Kommunista Pártja, Dán Kommunista Párt, Finn Kommunista Párt, Francia Kommunista Párt, Görög Kommunista Párt, Írország Kommunista Pártja, Jugoszláv Kommunisták Szövetsége, Lengyel Egyesült Munkáspárt, Luxemburgi Kommunista Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Nagy-Bribannia Kommunista Pártja, Német Kommunista Párt. Német Szocialista Egységpárt, Norvég Kommunista Párt, Nyugat-Berlini Szocialista Egységpárt, Olasz Kommunista Párt, Portugál Kommunista Párt, Román Kommunista Párt, San Marino-i Kommunista Párt, Spanyol Kommunista Párt, Svájci Munkapárt, Svéd Baloldali Pórt—kommunisták, Szovjetunió Kommunista Pártja és a Török Komimuniata Párt. Az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő találkozón a Magyar Szocialista Munkáspártot az alábbi küldöttség képviseli: Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára, Pullai Árpád, a KB titkára, dr. Berecz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horn Gyula és Varga István, a külügyi osztály helyettes vezetői. A megnyitó ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondott üdvözlő beszédet. A lengyel pártküldöttség vezetője, Edward Babiuch, az Olasz Kommunista Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Lengyel Egyesült Munkáspárt nevében tájékoztatót adott a budapesti találkozót megelőző munkálatokról és konzultációkról. A csütörtöki ülésen felszólaltak: Erwin Scharf, Ausztria Kommunista Pártja, Antonis Ambatielos, a Görög Kommunista Párt, Jean Kánapa, a Francia Kommunista Párt, Borisz Nyikolájevics Ponomarjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja, Ólává Poikoiainen, a Finn Kommunista Párt, Willi Gerns, a Német Kommunista Párt, Giancarlo Pajetta, az Olasz Kommunista Párt, Jean Blum, a Belga Kommunista Párt, Paul Markowski, a Német Szocialista Egységpárt és Georgos Christodu- lides, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja (AKEL) képviseletében. A találkozó a testvéri együttműködés és kölcsönös megértés légkörében folytatja munkáját Kádár János: Ham feladataink mellett sem feledkezünk meg intemamnalista kötelezettségeinkről A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdettől fogva nagyra értékelte és támogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdeményezését az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Küldöttségünk részt vett a varsói konzultatív tanácskozáson, amelyet 28 testvérpárt e kérdés megtárgyalására 1974. október 16-ra hívott össze. Pártunk nagy megelégedéssel értesült a varsói tanácskozás kitűnő légköréről, arról a nagy horderejű és teljes egyetértésben hozott döntésről, hogy 1975. első felére Berlinbe összehívták az európai kommunista és munkáspártok értekezletét Kétségtelen, hogy erre a döntésre a helyzet megérett, és a testvérpártok bérűim találkozója az európai kommunista és muníkáismozigalom- nak, az európai népeknek a haladásért és a békéért folytatott harcában nagy és fontos esemény lesz. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy a testvérpártok a berlini értekezlet előkészítésére hivatott mostani, újabb találkozó színhelyéül a Magyar Népköztársaság fővárosát, Budapestet választották. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és tagsága, a szocializmust' építő magyar nép nevében tisztelettel köszöntőm a testvérpártok képviselőit, a tanácskozás minden résztvevőjét. Szívből kívánom, kísérje teljes siker fontos munkájukat, és mint szívesen látott vendégeink, érezzék jól magukat nálunk. Európa kommunista és munkáspártjai saját országuk munkásosztályának szülöttei, el- szakíthatatlanul gyökereznek országuk társadalmába, és a dolgozó tömegek érdekeit, törekvéseit fejezik ki. Ezért foglalkoznak szükségszerűen most is az európai helyzet alakulásának legéletbevágóbb kérdéseivel. hiszen ezek döntően befolyásolják minden egyes ország dolgozó néDének helyzetét és jövendő sorsának alakulását.. Európa kommunista és munkáspártjainak joga, egyben kötelessége is számon tartani földrészünk történetének tapasztalatait, éppen úgy, mint szembenézni a ma és a jövő kérdéseivel. Jövőre, 1975-ben a népek megemlékeznek 1945. május 9-ről, arról a történelmi napról, amikor az antifasiszta koalícióban egyesült szövetségesek képviselői előtt a megvert Hit- ler-fasiszták Berlinben aláírták a feltétel nélküli megadásról szóló okmányt. Ezzel a nappal egy rettenetes korszak zárult le, és új lap nyílt Európa történetében. A fasizmus elleni harcban hozott mérhetetlen áldozatok nem voltak hiábavalónk. A megváltozott európai erőviszonyoknak köszönhető, hogy az elmúlt harminc év alatt, ha volt is nem egyszer feszült, és kiélezett a helyzet, az újabb háborút sikerült megakadályozni: béke volt és van Európában. Ma, a társadalmi haladásért és a békéért vívott harc eredményeképpen, Európa és a világ fejlődésének olyan szakaszában vagyunk, amikor a reakció, a háború, a hidegháború erői visszaszorulnak, amikor a nemzetközi erőviszonyok a szocialista világ- rendszer, a nemzeti jogaikért küzdő népek javára alakulnak. A nemzetközi viszonyokat a politikai enyhülés előrenyomulása, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének térhódítása jellemzi. A nemzetközi erőviszonyok változásának, a békét kívánó néptömegék akaratának hatására a vezető tőkésországok uralkodó körei is kénytelenek mind reálisabban megközelíteni az emberiség sorsát érintő politikai kérdéseket. A világpolitikai változások, a békét következetesen védelmező szocialista országok harca, valamint sok polgári politikus reális helyzetfelismerése tükröződik a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatainak normalizálásában, fejlődésében és nagy horderejű megállapodásaiban is. Kétségtelen, hogy az utóbbi években Európában jutottunk a legmesszebbre a második világháborút követően nyitva maradt kérdések lezárásában, s azon az úton, hogy földrészünkön tarlóssá tegyük a békét és a biztonságot. A szocialista országok következetes erőfeszítése és a másik oldalon a kérdések reális megközelítése eredményezte a Német Szövetségi Köztársaság és a Szovjetunió, valamint Lengyelország, Csehszlovákia, a iNémet Demokratikus Köztársaság közötti államszerződések létrejöttét, ugyanúgy mint a Német Demokratikus Köztársaság elismerését a NATO- országok, valamint a Német Szövetségi Köztársaság diplomáciai elismerését a szocialista országok által. Ezek jelentős lépések voltak a különböző társadalmi rendszerű országok kapcsolatai rendezésének, és a kölcsönös előnyökkel járó fejlesztésének útján. A helyzet pozitív fejlődése tette lehetővé az európai biztonsági konferencia összehívását, munkájának megkezdését és biztató alakulását ugyanúgy, mint a bécsi tárgyalások megkezdését a Közép-Európában levő fegyveres erők és fegyverzet csökkentésének céljából. (Folytatás a 2. oldalon)
