Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-18 / 295. szám

N 1974. DECEMBER 18., SZERDA FÓKUSZ Moszkva Ma kezdődik a Legfelsőbb Tanács ülésszaka Kedden délután a Kremlben megtartatták a korelnökök ta- I nácsának ülését, amely a Leg­felsőbb Tanács ma kezdődő ülésszakának utolsó előkészü­letét jelenítette. A korelnökök tanácsa hagyta jóvá a parla­menti ülésszak napirendjét. A szovjet „belpolitikai nagyhét” tulajdonképpen hét­főn már megkezdődött az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülésével, amelyen nagy beszédet mondott Leo- nyid Brezsmyev, az SZKP Központi Bizottságának főtit­kára is. A plénum határozatában kifejezetten az 1975. évi terv határidő előtti teljesítéséről I van szó. Moszkvai gazdasági megfigyelők ezzel öszefüg- gésben emlékeztetnek arra, hogy az 1972. évi gyenge ter­méseredmények következmé­nyeként 1973-ban a szovjet népgazdasági tervet némileg módosítani kellett, s csak eb­ben az évben kezdték meg a visszatérést az ötéves terv eredeti előirányzataihoz. Igaz, ENSZ-mérleg VIKTOR ISZRAILJAN, a szovjet külügyminisztérium nemzetközi szervezetek osztá­lyának vezetője kedden. Moszkvában sajtóértekezleten fejtette id az ENSZ-közgyűlés Ülésszakának szovjet értékelé­sét. Hangsúlyozta: az ülésszak legfőbb sajátossága, hogy a nemzetközi enyhülés folyama- ifcának általános helyeslését (tükrözte. Az enyhülés volt az általános politikai vita legfon­tosabb témája. AZ ENYHÜLÉS, ellenségei, köztük Peking, a 29. üléssza- ikon teljesen elszigetelődtek, s a már szokássá vált módon kirohanásokat intéztek a Szov­jetunió ellen. „Ezek a hangok azonban alulmaradtak az ülés­szakon uralkodó tárgyszerű nemzetközi vitával szemben. Ebben látjuk az ENSZ-köz-1 gyűlés ülésszakának alapvető és legfőbb eredményét” — mondotta Iszrailjan, és rámu­tatott, hogy az általános vitá­ban a leszereléssel összefüggő kérdések foglalták el a legfon­tosabb helyet. Iszrailjan ezt a jelenséget azzal magyarázta, hogy szerte a világban egyre inkább megértik: a politikai enyhülést ki kell egészítenie a katonai enyhülésnek. A rész­vevők körében különleges ér­deklődést keltett az a szovjet javaslat, amely indítványozta a 'természeti környezet katonai célokból történő befolyásolásá­nak eltiltását, amit Iszrailjan az „időjárás-háború” eltiltásá­nak nevezett. NAGY JELENTŐSÉGET tu­lajdonított Iszrailjan azoknak a határozatoknak is, amelye­ket az atomfegyverek eltiltá­sával, az atomfegyverek elter­jedésének megakadályozásával és az atomfegyvermentas öve­zetek létrehozásával kapcsola­tos kérdésekről hoztak az ülés­szakon, A közgyűlés ülésszaka nem I kerülte meg a helyi konfliktu­sok, a közel-keleti, a ciprusi és a vietnami kérdés megvitatását sem. Iszsrailian ezek közül ki­emelte a palesztin vitát. Hang­súlyozta a palesztin küldöttség jelenlétének fontosságát, rámu­tatott, hogy a szocialista orszá­gok, a fejlődő és az el nem kö­telezett államok képviselői tá­mogatták a palesztinok saját államiságához való jogát. Meg­állapította: még a közel-keleti rendezés kérdésében nem kö­vetkezetes tőkés államok képvi­selői is felismerték, hogy ennek a kérdésnek nemcsak a palesz­tinok, az arab világ és a Közel- Kelet szempontjából, hanem az egyetemes béke szempontjából is nagy jelentősége van. Fel­hívta a figyelmet arra, hogy az ülésszakon több nyugati kül­döttség részéről számos kísérlet történt a ciprusi kérdés megvi­tatásának megakadályozására. Ez a próbálkozás azonban ku­darcba fulladt. Az elfogadott határozat ugyanis megerősíti, hogy tiszteletben kell tartani Ciprus függetlenségét, területi épségét, ki kell vonni a terüle­ten állomásozó külföldi csapa­tokat és be kell szüntetni a bel- ügyeibe való beavatkozást. A gyarmatosítás felszámolá­sának kérdése ugyancsak fon­tos napirendi pontként szere­pelt az ülésszakon. Iszrailjan szerint azért, mert a nemzetközi enyhülés teremti meg ennek végleges feltételeit. Elismerően nyilatkozott a chilei fasiszta rendszert megbélyegző közgyű­lési határozatról is. JELENTŐS eredménynek I minősítette Iszrailjan, hogy I határozat született az agresz- I szió fogalmának meghatározá­sáról is, amit a Szovjetunió j már a harmincas évek óta sürgetett. „TERMÉSZETESEN nem ál­lítom azt, hogy valamennyi határozat hozzájárulás a béke megerősítéséhez, és valameny- nyi megfelel az idő szellemé­nek. Nem tekintjük valameiny- nyi határozatot pozitívnak sem. De számunkra aiz ülés­szak alapvető eredménye fon­tos. Ennek mérlege pedig vi­tathatatlanul pozitív, mivel lé­pés a nemzetközi enyhülés, az együttműködés és az államok közötti megértés erősödése fe­lé, az ENSZ alapokmányában rögzített feladatok megvalósí­tása felé” — hangsúlyozta vé­gül a Szovjetunió külügymi­nisztériumának képviselője. NEMESIO FERNANDEZ CUESTA spanyol kereskede­lemügyi miniszter és Marcelo Fernandez Font kubai kül­kereskedelmi miniszter Ha­vannában aláírta a két ország hároméves kereskedelmi meg­állapodását. mint a közpodti statisztikai igazgatóság 11 hónapi ^ervje­lentéséből kitűnik, a szovjet ipar az idén a tervezett 6,8 százalék helyett 8 százalékkal növeli termelését. Jóllehet az 1974. évi eredmények, a köze­pes gabonatermést is beszá­mítva, javították a kilencedik ötéves terv mérlegét, a terv minden egyes eredeti mutató­számának teljesítése nagy erő­feszítéseket igényel a párt és a kormány, valamennyi szov­jet üzem és szovhoz részéről. A hétfői plénum határozatát ennek megfelelően a gazdasá­gi tervek teljesítése, s külö­nösképpen a bennük foglalt életszínvonal-program végre­hajtása iránti mély felelősség- tudat hatja át. Ez adja meg minden bizonnyal az alaphan­got a kilencedik összetételében ülésező szovjet parlament ma kezdődő második ülészakához is, melyen várhatóan Bajba- kov, az Állami Tervbizottság elnöke és Garbuzov pénzügy- miniszter ismerteti részletei­ben az idei eredményeket és a jövő évi feladatokat. u . ' VITA Hafor HARC i Hali és Felső-Volta között A Mali Köztársaság és Felső- Volta határvidékén keddre vir­radóra a két ország fegyveres erői elkeseredett harcot vívtak egymással. A két nyugat-af­rikai ország egymásra hárítja a felelősséget a támadás elin­dításáért. A két nyugat-afrikai ország között 1960, a függetlenség el­nyerése óta folyik a határvita. A körülbelül 160 kilométer szélességű és 1150 kilométer hosszúságú vitatott terület a feltételezés szerint mangán-, titán-, kőolaj- és földgázlelő­helyeket tartalmaz. Kötéltánc és kompromisszum Elégedett politikusok, gya­nakvó sajtó — így lehetne összegezni a francia—amerikai csúcstalálkozó első visszhang­ját. A Martinique szigetéről hazatért Ford elnök nyilatko­zatában. annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy az amerikai kongresszus igen elé­gedett lehet a csúcs eredmé­nyeivel. Nemkülönben derűlá­tónak mutatkozott Giscard d’Estaing a francia televízió kamerája előtt a Ford elnök­kel folytatott eszmecserét il­letően. Velük ellentétben az első kommentárok mintha némi gyanakvással tekintenének vissza a csúcstalálkozóra. A l’Humanité szerint a kompro­misszumok jegyében folytatott tárgyalásokon francia részről jóval nagyobb engedményeket tettek, mint az amerikaiak. Mindenekelőtt az olajkérdés­ben csatlakozott Párizs a Wa­shington irányítása alatt álló neokolonialista front kialakí­tásához. Francia engedmény­nek számít az is, hogy a jö­vőben — amerikai ösztönzés­re — szorosabbra fűzik kap­csolataikat a NATO-val. Ebbe a témakörbe tartozik Giscard d’Estaing kötelezettségvállalá­sa, miszerint 100 millió dollár kártérítést fizet a NATO-tá- maszpontok Franciaországból történt eltávolításáért Végül az FKP lapja rámutat: az arany­kérdésben is a washingtoni el- I képzelés diadalmaskodott e Párizs behódolt, mert mos1 CSAK RÖVIDEN... KONSZT ANTIN KARA- MANLISZ görög miniszterel­nök kedden a parlamentben bejelentette, hogy az egyetlen ideiglenes köztársasági elnök­jelölt, Michael Sztaszinopu- losz. Az ideiglenes államfőt ma délután választják meg. Michael Sztaszinopulosz az 1967. áprilisi katonai állam­csínyig a görög államtanács elnöke volt. ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke kedden fogadta Szato Eiszaku japán parlamenti képviselőt, a Liberális De­mokrata Párt neves személyi­ségét, aki az Interparlamentá­ris Unió szovjet csoportjának meghívására tartózkodik a Szovjetunióban. NYIKOLAJ PATOLICSEV szovjet külkereskedelmi mi­niszterrel tárgyalt kedden Moszkvában #José Vera Jar- dim portugál külkereskedelmi államtitkár. AZ OSZTRÁK KÜLÜGY­MINISZTÉRIUM kedden hi­vatalosan közölte, hogy ered­ménnyel fejeződtek be Bécs- ben az Osztrák Köztársaság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság képviselői között a diplomáciai tárgyalá­sok. JASSZER ARAFAT, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szer­vezet végrehajtó bizottságának elnöke — Bejrútban — fogad­ta Romesh Chandrát, a Béke­világtanács főtitkárát. A FRANCIA NEMZETGYŰ­LÉS kedden délután kezdte meg a baloldali pártok által előterjesztett bizalmatlansági indítvány vitáját. MAKARIOSZ ciprusi állam­fő kedden egy nicosiai temp­lomban ciprusi görög mene­külteknek mondott beszédé­ben kijelentette: minden tőle telhetőt megtesz az eltűntek felkutatáséra, és engedmé­nyekre is hajlandó azért, hogy a törökök szabadon engedjék a még fogva tartott ciprusi gö­rögöket. FINNORSZÁG és a Kínai Népköztársaság Helsinki és Peking közötti repülőjárat lé­tesítésében állapodott meg. Készség a kétoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködés bővítésére Közleményt adtak ki az indonéz külügyminiszter magyarországi látogatásáról helyzetről. A felek véleménye megegyezett abban, hogy az európai biztonsági értekezlet sikeres befejezése nemcsak az európai béke megszilárdítását eredményezné, de az egyeteme« béke ügyét is szolgálná. Az Indonéz külügyminiszter tájékoztatta a magyar külügy­minisztert a délkelet-ázsiai fej­leményekről, különös tekintet­tel az ASEAN-országok tevé­kenységére. A külügyminiszter kijelentette, hogy az ASEAN- országok erőfeszítéseket tesznek a térségnek a béke, a szabad­ság és a semlegesség zónájává történő átalakítására, amely mentes a külföldi beavatkozás minden formájától. A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy magyar részről támogat­nak minden olyan törekvést, amely az enyhülés kiszélesíté­sét szolgálja Délkelet-Azsia tér­ségében. A két fél megerősítette, hogy továbbra is következete­sen fellép a gyarmatosítás maradványainak felszámolá­sáért és a faji megkülönbözte­tés minden formájának és megnyilvánulásának megszün­tetéséért. Továbbra is támo­gatják az általános és teljes leszerelés érdekében teendő hatékony intézkedéseket is. Az indonéz külügyminiszter indonéziai hivatalos láto­gatásra hívta meg a magyar külügyminisztert. A magyar külügyminiszter a meghívást köszönettel elfogadta. A láto­gatás időpontjában diplomá­ciai úton fognak megállapod­ni. Az indonéz külügyminiszter elismerését és köszönetét fe­jezte ki azért a meleg és szí­vélyes fogadtatásért, amely­ben feleségével és küldöttsége tagjaival magyarországi láto­gatása során részesült. Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására tett látogatást hazánkban Adam Malik, az Indonéz Köztársaság külügy­minisztere. E látogatásról teg­nap kiadott közlemény szerint a nyílt és szívélyes légkörű megbeszéléseken a két kül­ügyminiszter eszmecserét foly­tatott a kétoldalú kapcsolatok időszerű kérdéseiről és a köl­csönös érdeklődésre számot- tartó nemzetközi kérdésekről. Áttekintette a kétoldalú kap­csolatok jelenlegi helyzetét és megvizsgálta a továbbfej­lesztésük lehetőségeit. Kife­jezték kormányaik készségét a két ország kölcsönösen elő­nyös együttműködésének bő­vítésére, főleg gazdasági té­ren. A most aláírt kereskedel­mi egyezményt olyan fontos lépésként értékelték, amely elősegíti a kereskedelmi és gazdasági együttműködés szé­lesítését. Megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi években a nemzetközi feszültség lénye­gesen csökkent és az enyhülés a nemzetközi fejlődés fő irányzatává vált Egyetértet­tek abban, hogy az enyhülés­nek az egész emberiség egye­temes érdekeit kell szolgálnia. Rámutattak arra, hogy az eny­hülés folyamatának a nemzet­közi kapcsolatok még széle­sebb területére kell kiterjed­nie. Ezért minden ország kor­mányának aktív tevékenysé­get kell kifejtenie az enyhü­lés útjában álló aikadályok el­hárítására. A magyar külügyminiszter tájékoztatást adott az indonéz külügyminiszternek az európai ANGLIA Inflációs rekord A bérek emelkedése csak az áremelkedések vonzata A foglalkoztatottság ügyed­nek brit minisztériuma a hét végén ideiglenes adatokat kö­zölt a font sterling inflációs ütemének alakulásáról. Egy nappal minden idők legsúlyo­sabb angliai külkereskedelmi mérleghiányának bejelentése után vált ismeretessé, hogy az infláció évi üteme is rekord: az 1973 novembere óta eltelt tizenkét hónap alatt a kis­kereskedelmi árindex emelke­désének arányában kalkulált infláció 18,3 százalékos volt. A megelőző legsúlyosabb ada­tokat 1973 és 1974 júliusa kö­zött mérték, s ennek alapján eddig 17,1 százalékosnak tar­tották nyilván az angliai inf­lációt. Az Országos Gazdasági és Szociális Kutatóintézet len, hogy éppen ez a két ország szorgalmazza a legerőtelje­sebben az olaj árának magas szinten tartását. energiaíaló világítok hozzá kell szoknia a drá­gább energiához” — írja a párizsi Le Monde. A legtöbb válla­lat az energiára korábban szinte úgy tekintett, mint a vízre, vagy a levegőre. Ennek a korszaknak azonban vége — véli a párizsi újság. A lap szerint az energiapazarlás megszünteté­se 5 év alatt 6—8 százalékos megtakarítást eredményezne. Hosszabb távon a beruházásoknál jobban figyelembe kell ven­ni az energiamegtakarítást, ez még nagyobb eredményeket hozhat. i Mindez, persze nem oldja meg rövid távon a kapi­talista országok problémáit. Az idén a termelő országoknak több mint 100 milliárd dollár olaj jövedelme lesz. Óriási ez az összeg: összehasonlításképpen érdemes megjegyezni, hogy az USA összes külföldi beruházásainak az összege nem éri el a 90 milliárd dollárt. Ez a dollárfelesleg a fejlett kapitalista or­szágokban fizetési mérleghiányt eredményez, mert ilyen rövid idő alatt a termelők képtelenek elkölteni gyorsan növekvő jö­vedelmeiket. „Az olajdollárok” egy része így nyugat-európai és amerikai befektetésekre irányul. Ismeretes, hogy Irán a Krupp-ban szerzett 25 százalékos érdekeltséget, megszerezte továbbá az egyik nagy olasz olajvállalat részvényeinek a felét. A kuvaiti sejk birtokába került egy brit bányászati és keres­kedelmi konszern egy része, valamint a Daimler-Benz nyu­gatnémet autógyár részvényeinek 14 százaléka. A gombamód­ra szaporodó részvényvásárlások megijesztették a nyugati kor­mányokat, amelyek most követelik: vessenek véget annak, hogy az olajtermelők tőkéjüket nyugati termelő vállalatokba fektethessék. Az olajdollárok átirányítása, vagy az olaj árának kér­dése közvetlen napi probléma. A drágább energiához alkal­mazkodó gazdasági környezet megteremtése azonban hosszú távú, nagy erőfeszítést igénylő feladat. Ehhez az egyes or­szágok gazdasági tartalékainak összes mozgósítására lenne szükség, aminek azonban a kapitalista gazdaság felépítése gátat szab. Boronkay Tamás (NIESR) a közelmúltban azt jósolta, hogy egy év távlatá­ban még inkább fokozódik, s évi 25 százalékos ütemet is el­ér majd az angliai pénzromlás. Ennek oka az lehet, hogy az elöregedett gépparkkal ter­melő, beruházásra szoruló angol gyáriparba „a világ leg- hazafiatlanabb tőkéjének” gú­nyolt brit nagytőke nem ruház be, a „sztrájkmentesebb" kö­zös piaci országokba menekül, s Angliában a termelékeny­ség továbbra is alacsony. A magas ütemű infláció további oka az, hogy a nyersanyagok világpiaci ára nem esett visz- sza úgy, ahogy az angol mun­káspárti kormány remélte, ehhez hozzászámítják az olaj­árak várható további emel­kedését is. A kormány novemberi adó­reformjának hatására szűnő­ben vannak az áremelésekre alkalmazott korlátozások, a közeljövőben újabb üzem­anyagdrágulás is várható Ang­liában. Ennek hatására a kis­kereskedelmi árindex decem­beri alakulása is meredek lesz. Minthogy a közelmúltban érvényüket vesztették a tör­vény által szavatolt automa­tikus kompenzációs egyezmé­nyek, a kiskereskedelmi árin­dex változásaiért nem kárpó­tolják a bérből élők tömegeit. A Wilson-kormány erőfeszí­téseket tesz azért, hogy az úgynevezett társadalmi szerző­dés szerint elfogadtassa a kü­lönböző szakszervezetekkel a bérkövetelések önkéntes mér­séklésének elvét Baloldali po­litikusok és más népszerű munkásvezérek azonban azt hangoztatják, hogy a bérek emelkedése csak az áremelke­dések vonzata. „Az áremelke­dés híre azt jelenti, hogy az életszínvonal fenntartása és fejlesztése érdekében a dolgo­zóknak az eddiginél erőtelje­sebben kell fellépniük a bér- fronton” — jelentette ki Michael McGahey, a bányász­szakszervezet alelnöke. „A társadalmi szerződés a dolgo­zók életszínvonalának jelen­tős csökkentése” — mondotta Jimmy Ariié, a clydebanki „fordított sztrájk” egyik is- , mert vezére. Magasabb olajár — kevesebb profit A rendkívül bonyolult árrendszer egyszerűsítéséről és az olaj termelői árának 4 százalékos emeléséről döntött a kő­olajexportáló országok szervezetének (az OPEC-nek) múlt heti Bécsben tartott közgyűlése. Nem bizonyultak tehát igaz­nak azok a nyugati remények, hogy az olajtermelő államok csökkentik az energiahordozó árát. A megfigyelők egyet érte­nek abban, hogy inkább „politikai áremelésről” van szó; a 4 százalék ugyanis jelentéktelen az elmúlt két év több mint 400 százalékos drágításához képest. A News and World Re­port amerikai hírmagazin által „világhatalomnak” nevezett OPEC — a 10 százalékot meghaladó nyugati inflációt figye­lembe véve — tartani akarja az eladott olajból származó pénz vásárlóerejét. Az áremelés egyébként, paradox módon, az új árrend­szer következtében bizonyos mértékig csökkentheti a fogyasz­tási árakat. Az olajszakértők ugyanis rámutatnak: az árrend - I szer egyszerűsítése megnehezíti a hatalmas olajmonopóliu­moknak profitjuk szüntelen gyarapítását. Ezek a monopóliu­mok még a közelmúltban is képesek voltak diktálni az olaj árát. Jellemző, hogy a Royal Dutch Shell konszern az idén kétszer annyi profitot vághat zsebre, mint tavaly. A termelő országok tulajdonában levő olaj a világpiacon ezentúl barre­lenként (1 barrel' — 159 liter) 10,46 dollárba kerül. Az olaj- vállalatoknak is ennyiért kell adniuk saját olajukat, mert kü­lönben nem találnak vevőre. A termelők tulajdonában van ugyanis a forgalomba hozott olajnak több mint 60 százaléka. Az olajexportőr államok saját jól felfogott érdekük­ből alapították meg az OPEC-ot, mert, mint azt az iráni kül­ügyminiszter az ENSZ-ben kifejtette, az „olaj gyorsan fogyó áru, amelyet optimális feltételek mellett kell értékesíteni". A News and World Report becslése szerint az iráni olaj 27, I a venezuelai pedig 12 éven belül teljesen elfogy. Nem vélet­már végérvényesen a dollár lesz a kapitalista pénzügyi rendszer alapvető értékmérője. Kereken 5 évig tartott a francia—amerikai kapcsola­tokban a feszültség. Mint a Figaro hangsúlyozza: a még fennálló nézeteltérések ellené­re a civakodás korszaka le­zárult. Egyszersmind azonban önként adódik a kérdés — s ezt a Figaro kommentátora is felteszi —, vajon a martini- que-i csúcs sikere hosszabb tá­von összeegyeztethető-e a szovjet—francia eszmecsere eredményeivel. Kötéltánc és kompromisz- szum, ez a két kifejezés szere­pelt a legtöbb kommentárban, így például utal erre a Figaro is: Giscard d’Estaing diplomá­ciai sikerei nem bizonyulnak-e rövid életű „kötéltáncosi mu­tatványnak”? A szélsőjobboldali FAurore lelkendezve fogadta a fcsúcs- találkozóról kiadott közle­ményt, különösen abból a szempontból, hogy végre lét­rejöttek a „harmonikus kap­csolatok” Párizs és Washing* ton között Annyi bizonyos, hogy a két ország együttműködéséből jó néhány kisebb-nagyobb aka­dály eltűnt. Kérdés azonban, hogy a francia politika való­jában melyik utat választja: azt, amelyet Rambouillet-ben megjelölt, vagy ázt a másikat, amelynek körvonalai Marti­nique szigetén bontakoztak I ki...

Next

/
Oldalképek
Tartalom