Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

I A GYAKORLATOKRA KÉSZÜLVE PEST MEGYEI Nagy erőpróbák előtt Eredményesen zárul a kiképzési év A polgári védelem sokoldalú tevékenységén belül a ki­képzés érinti legközvetlenebbül a lakosságot. Az év minden szakában sok ezren vettek részt az idén is — a jogszabá­lyokba foglalt kötelezettség alapján — különböző szakelő­adásokon, foglalkozásokon, mint már közismert. 1975 vé­géig országszerte befejeződik az alakulatok parancsnokainak és beosztottjainak felkészítése. Az 1974-as év végéhez köze­ledve időszerű a kérdés, mit sikerült elvégezni az idén, mennyiben valósult meg Pest megyében a kiképzési terv. A kérdésre a legilletékesebb, Takács Ferenc alezredes, a pol­gári védelem megyei törzsparancsnoka válaszolt. Több éves ciklus Polgári Védelem A Pest megyei Hírlap melléklete 1974. IV. sz. (1974. december 17.) Az idei év eredményessége már abból a szempontból is fontos volt, hogy jövőre az utolsó nekirugaszkodás követ­kezik, lezárul a több éves fel­készülési ciklus. E tervszerű, egymásra épülő kiképzési fá­zisokat felölelő folyamat so­rán a polgári védelmi alaku­latok fokozatosan alkalmassá válnak arra, hogy esetleges rendkívüli helyzetben eredmé­nyesen tevékenykedjenek- a lakosság és az anyagi javak védelmében. — Ennek megfelelően az idén a szakszolgálatokban, szakszolgálati és az önvédelmi szervezetekben kinevezett pa­rancsnokok már úgynevezett törzsfoglalkozásokon (melyek keretében elméletben végig­kísérik a rendkívüli viszonyok között tevékenykedő alakula­tok irányításának minden moz­zanatát) hasznosították a ko­rábban tanultakat^ s készültek az elkövetkezendő évek gya­korlatainak tényleges vezeté­sére. \ — A beosztottalt, a különbö­ző alegységek tagjai ebben az évben a szakismereteiket gya­rapították, gyakorlati foglalko­zásokon sajátították el a funk­ciójukkal kapcsolatos legalap­vetőbb szabályokat, a lénye­gesebb munkafogásokat. A ki­képzési intézkedés minden szakszolgálat számára előírta, hogy szervezzen kísérleti cél­ból alegységkötelékben lebo­nyolított foglakozást, vagyis módszertani bemutatót, melyet megtekintve az alegységpa­rancsnokok értékes tapasztala­tokat gyűjthetnek munkájuk­hoz. Ezek a mintagyakorlatok megyeszerte eredményesen le­zajlottak, kivéve az állategész­ségügyi és növényvédelmi szakszolgálatot, ahol az elma­radást az őszi mezőgazdasági munkák indokolták. Tanulsá­gos komplex bemutatót láthat­tak a résztvevők például Ve­rőcén, ahol a sződligeti egész­ségügyi alegység és Dabason, ahol a járási vegyivédelmi al­egység adott számot színvona­las felkészültségéről. (Mindkét eseményről annak idején mi is részletesen be­számoltunk e melléklet hasáb­jain.) — Ugyancsak fontos területe volt az idei kiképzési munká­nak —- folytatta Takács Ferenc — az üzemi dolgozók differen­ciált felkészítése. Ezeken a spe­ciális oktatásokon részt vettek mindazok, akikre vonatkozik a plgári védelmi szolgálat kö­telezettsége, de nem osztották be őket a különböző alakula­tokba. A felkészítés — mely egyes helyeken az idén, más­hol csak jövőre fejeződik be — célja az adott munkaterület, munkahely védelmével kap­csolatos feladatoknak, a rend­kívüli helyzetben folytatott termelés, technológiai sajátos­ságainak, a nyersanyagok és késztermékek megóvási mód­szereinek megismerése, illetve elsajátítása. — A munkahelyi kiképzések is általában sikeresen zajlot­tak le. A lebonyolításukért felelős gazdasági vezetők — polgári védelmi parancsnokok — megértették a felkészítési forma jelentőségét, s döntő többségük lelkiismeretesen tá­mogatta a célkitűzések meg­valósítását. — A jelenlegi kiképzési év befejezésével ismételten nagy feladatok előtt állunk. Jövő­re, a még hátralévő szakkikép- zéssk befejezésével, gyakorla­tokon kell számot adni tudá­sukról, több éves munkájuk eredményességéről a parancs­nokoknak és a beosztottaknak. Akik megfeleltek a „vizsgán”, azokat hivatalosan kiképzet­teknek nyilvánítják, vagyis megszűnik 1976-tól az úgyne­vezett végnélküli kiképzés ko­rábbi gyakorlata. M. J. A jövő a gyakorlópályáké Újdonságok a tananyagban A témák között: balesetek, vegyszermérgezés Dobróczky János őrnagy, a gödöllői járás polgári védel­mi törzsparancsnoka hosszabb szakmai továbbképzésen vett részt. — Távollétem alatt sok minden történt, jelenleg' igyekszem regisztrálni, hol is állunk az idei kiképzési terv teljesítésében. A műszaki ala­kulatoknál már befejeződött az oktatás, legutoljára az aszódiak zárták a tanfolya­mot. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy még értékeseb­bek lennének az eredmények, ha valóságod megközelítő vi­szonyok között tudnának gya­korolni a parancsnokok és a beosztottak. Erre legalkalma­sabb terep a körültekintően megtervezett gyakorlópálya. A Szovjetunióban magam is lát­tam használat közben egyet a sok közül. — A tanpályán — melynek tervrajza a közelmúltban a Polgári védelem című folyó­iratban is megjelent — az alakulatok „valódi” romokkal találják szemben magukat. Ezen kell utat nyitniuk, majd gyakorolhatják a faláttörésie­ket, a szerszámok használa­tát, a gépek mozgatását a ne­héz terepen. Ha ilyen helyzet- ban is feltalálják magukat, elvégzik feladataikat a mű­szakiak, akkor adott esetben sem érheti őket nagyobb meg­lepetés. Magyarországon is épült már ilyen gyakorlópá­lya, Székesfehérváron, a VI­DEOTON gyár patronálásá- val. A jövő útja mindenkép­pen ez. — Az egészségügyiek ki­képzésében könnyebb meg­tartani a gyakorlatiasság kö­vetelményét. Egyrészt a sérü­léseket ma már hatásosan tudjuk imitálni, másrészt te­vékenységük tulajdonképpen közel áll a mindennapi élet­hez. — A mezőgazdaságban és Vándorútra kel a kiállítás A megye számos városában, községében már jól ismert polgári védelmi vándorkiál­lítás — melyet legutóbb Százhalombattán te­kinthettek meg az érdeklődők — most egy ideig „pihenőre tér”. Szakemberek veszik gondozásba: kijavítják, újrafestik a szállítás közben megsérült tablókat, maketteket. Tavasszal azután újra vándorútra kél a tárlat, felfrissülve, megújulva, újabb részek­kel kiegészítve. Fennállása óta először való­színűleg túljut Pest megye határain is Ugyanis a megyei polgári védelmi parancs­nokság együttműködési megállapodást kötött a Nógrád megyei parancsnoksággal -V- cse­reakció lebonyolítására. A megállapodás sze­rint gazdagodik is a bemutató: a Nógrád megyeiek értékes kiegészítő anyaggal, tech­nikai eszközökkel teszik még érdekesebbé, számié letesebbá. < Képünkön: a kiállítás egyik látványos tab­lója. az iparban számos olyan vegyícmyagot használnak, me­lyek nem körültekintő keze­lés esetén mérgezéséket okoz­hatnak. Az egészségügyi ala­kulatok tagjai a polgári vé­delmi oktatáson megismerik a veszélyes anyagok fajtáit, tulajdonságait, egészségikáro­sító hatásait és az ellenük való védekezést. — Foglalkoznak a kiképzé­seken az elemi csapások és tömegkatasjftrófák jellemzői­vel, s azzal is, mi az egész­ségügyiek teendője ilyenkora mentésben, sérülték ellátásá­ban, biztonságbahelyezésében. E témán belül különleges helyet foglal el az árvízvéde­lem. A veszélyes vizek menitán a «polgári védel­mi parancsnok ságoik külön árvízvédelmi terveket is kidolgoztak. Ebben mi is érintettek vagyunk, példá­ul a szeszélyes Galga révén, de mi nyújtunk segítséget, ha szükséges a Vác-gödi Duna- szakasz árvízvédelmi munká­lataiban is. Gyakorlat - közönség előtt A polgári védelemről általában már mindenki hallott,' tud valamit. Bizonyára sokan vannak azonban, akik nem látták még közéiről, hogyan dolgozik egy szervezett alaku­lat, milyen teendőket látnak el a parancsnokok, a beosztot­tak. E megismerés hatásos eszközei az úgynevezett bemuta­tó gyakorlatok, melyek közönség előtt zajlanak. Képünk egy Jlyen gyakorlaton készült, Cegléden. Az alakulat a sebesült- »szállítást mutatja be az érdeklődőknek. i Szalay Béla felvétele A nők is helytállnak Családanyák pv-felkészülése a Május 7. Ruhagyár ceglédi üzemében A nők részvétele a polgári védelemben rendkívül fontos, ez bizonyára nem szorul bővebb magyarázatra. Igen ám, de a polgári védelem nem akármilyen tevékenység, adott eset­ben kitartást, bátorságot, fizikai erőt kíván. Vajon megvan-e, meglehet-e a nőkben ez, és milyen mértékben oszthatók be szolgálatra, hogyan látják el azt, milyen a magatartásuk a kiképzés időszakában és a gyakorlatoknál? Ezekről a problémákról beszélgettünk Cegléden a Május 1. Ruhagyár üzemegységében Lados József meó-s, polgári védelmi törzsparancsnokkal. Bátor, talpraesett asszonyok A gyárban több mint 700-an dolgoznak, a munkások mint­egy négyötöde nő. Közülük több mint négyszáz asszony kétgyermekes családanya. Két műszakban dolgoznak, reggel fél hattól délután háromne­gyed kettőig, illetve délután két órától este negyed tizen­egyig, munka után következik az úgynevezett második mű­szak, a család ellátása. — Nagy problémákat mind­ez mégsem okozott. Egészség- ügyi és tűzvédelmi alegysé­günket sikerült nemcsak meg­szervezni, de megszilárdítani is — mondja Lados József. — Ebben bizonyára az is nagy szerepet játszott, hogy Szűcs Lajos polgári védelmi parancs­nok gyárigazgatónak és nekem a szervezésben és oktatásban is voltak segítőtársaim, a nők közül például Kenderes Fe- rencné politikai megbízott, Tí­már Imréné, az üzemorvos asz- szisztensnője. aki az egészség- ügyiek oktatását vezette, vé­gül, de nem utolsósorban Hal­mi Imréné személyzeti felelős, akivel egy szobában dolgozunk, és aki idejében jelezte nekem a személyi változásokat, belé­péseket, kilépéseket. Arra is felhívta a figyelmemet, hogy ki néz majd újabb családi örö­mök elé. így idejében gondos­kodhattam a helyettesítéséről, azaz a pótlásáról. Rugalmas szervezés Nem kevesebbről van itt szó, mint arról, hogy a családpoli­tikai intézkedések hogyan ha­tottak a polgári védelmi mun­kára. — Az, hogy a mi asszo­nyaink közül is az utóbbi években mintegy 30—40 száza­lékkal többen szülnek, termé­szetesen kihatott tevékenysé­günkre — folytatja Lados Jó­zsef. — Növekedett a polgári védelmi kötelezettség alól mentesülők száma. Városi szin­ten viszont a kórház építése és bővítése révén több az egész­ségügyi dolgozó, akikre adott esetben fokozottabban számít­hat a polgári védelem. — A tűzvédelmi alegységben — szemben az egészségügyi század 98 százalékos női több­ségével — kisebb a nők ará­nya. Itt elsősorban a férfiakra építünk. A nők közül azokat osztottuk be, akik bátrabbak, fiatalabbak és erősek, s így adott esetben például termé­kek mentését, szabvány- vagy félkész csomagokat hordhatnak ki a veszélyeztetett helyekről — fűzi tovább a mondatokat a törzsparancsnok, de hozzáteszi, hogy a kézi poroltók és egyéb tűzvédelmi eszközök használa­tára is kiképezik őket. Akcr a férfiak Arra a kérdésre, hogy lát-e valamilyen különbséget a törzsparancsnok a nők és a férfiak magatartása között, az oktatás, kiképzés során, a leg­határozottabb nemmel vála­szok — A tizenöt órából álló hét­szeri oktatás vége felé mát természetesen, sőt bátran be­szélt mindegyikük az esetleges sebesülésekről, a terep, élel­miszerek és emberek sugár- szennyeződéséről és főként a védekezés, azaz a segítségnyúj­tás módozatairól — folytatja a törzsparancsnok. — Ebben persze, nagy szerepe volt an­nak, hogy a 35—40 éves átlag­életkor mellett is számos olyan nődolgozónk vett részt a ki­képzéseken és a gyakorláso­kon, akik valamivel időseb­bek, s a második világháború idején, amikor Ceglédnek és környékének is kijutott a bom­bázásokból és a harcokból, át­éltek már súlyos eseményeket, és a helyreállításban, mentés­ben, kötözéseknél segítettek is. Arra természetesen rámuta­tott az oktatás, hogy egy eset­leges újabb háború sokkal borzalmasabb lenne, mint a legutóbbi volt. Ezt részletesen is megbeszélték, s a nők foko­zatosan megszokták annak a gondolatát, hogy nagyobb ugyan a veszély, mint régeb­ben, de az ellene való védeke­zés minden formája is hatéko­nyabb. Több nő a vezetésben A törzsparancsnokot az is foglalkoztatja, hogyan lehetne a nők szerepét erősíteni a ve­zetésben. Mint mondja, a min­dennapi termelő munkában is nők értik meg elsősorban a . többiek problémáját, és feltét- - lenül előnyös a polgári véde­lemben is, ha a korábbinál több asszonyt vagy leányt ál­lítanak a parancsnoki posztok-' ra. Más kérdés azonban, hogy erre egyelőre még kevés a, vállalkozó, továbbá, hogy a kiképzés, a polgári védelem egész fejlődése megkívánja, hogy az újabb parancsnokok is minden tekintetben alkal-. masak legyenek feladataik el­látására. Tehát legyenek ha­tározottak, tudjanak gyorsan dönteni, nehéz helyzetekben is keményen folytassák a küz­delmet a családjuk, a maguk - és a mások életéért. P. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom