Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

1974. DECEMBER 17., KEDD ‘xMdtw 3 Védnökségben, munkaversenyben Teljesülnek a vállalások Harminc vagonnal több baromfi Hernádról Valentin Károly Katona Zsuzsanna Pál Anna Jeszenszky Béláné Hernád változó arculatú község. Az utcákon jól ismert típusú falusi házak, modem kétszintes épületek váltogat­ják egymást. Látszik rajtuk: az elmúlt évek fejlődése ala­posan átformálta e vidék éle­tét. A Március 15. Termelő­szövetkezetben tapasztalták még inkább erősítik ezt a be­nyomást. Újszerű vonások A Kommunista Ifjúsági Szö­vetségnek a húsprogram felett vállalt védnöksége még nem rendelkezik nagy hagyomá­nyokkal. Megszületése alapve­tő gazdaságpolitikai feladato­kat megoldandó, kiemelt fon­tosságú kormányprogrammal függ össze. Fő célja: a hazai piac egyenletes ellátása és az exportlehetőségek tervsze­rűbb és hatékonyabb kihasz­nálása. A hernádi termelőszövetke­zet elsősorban baromfifeldol­gozásra rendezkedett be. A húsipari kormányprogram vi­szont mindenekelőtt a szarvas- marha- és sertéstenyésztést érinti. Ám a baromfihús-ter­melés növelése, gazdaságossá­gának javítása is hozzájárul­hat az ország húsellátásában jelentkező gondok leküzdésé­hez. A védnökség — melybe a Pesten dolgozó fiatalok is be­kapcsolódtak, bizonyos tekin­tetben különbözik a koráb­biaktól, sok az újszerű vonása. A vállalások elsősorban helyi feladatok megoldására kon­centrálják az erőket Komplex felajánlás A Március 15. Termelőszö­vetkezet húsprogram felett vállalt védnöksége nem vá­lasztható el a tsz szocialista brigádjainak versenyétől. A munkahelyi közösségek elha­tározták, hógy — a párt XI. kongresszusának és a felszaba­dulás évfordulójának tisztele­tére — ez évben 30 vagonnál több baromfit dolgoznak fel a tervezettnél. A versenyben négy ifjúsági brigád is részt vesz. — Védnökségünk komplex felajánlásnak tekinthető. A gazdasági feladatként megha­tározott többlet teljesítése a dolgozói létszám, a baromfi­felvásárlás növelését is jelen­tette — mondta Valentin Ká­roly, a termelőszövetkezet KISZ-titkára. Szavai reális gondokra utal­nak. Hiszen 30 vagon konyha­kész baromfitermék előállítása Hernádon nemcsak a munka­tempó fokozásának a kérdése, hanem az alapanyagellátásé is. A dolgozók létszámát ezért az előkészítő ágazatban és a szállításban növelték. A hi­ányzó munkaerőt elsősorban a szülési szabadságon levő asz- szonyok behívásával, vagy az addig nem dolgozó nők felvé­telével pótolták. Ezután azonban újabb prob­lémák jelentkeztek az így felügyelet nélkül maradt gyér-, mekek elhelyezésében, mivel a hernádi bölcsőde szűknek bizonyult a megszaporodott jelentkezők számára. A ter­melőszövetkezet kőművesbri­gádja azonban'vállalta az in­tézmény kibővítését. így hat­vannal több kisgyermek ka­pott otthont a falai között,. Az építkezés — amelyet a tanács és a termelőszövetkezet tá­mogatott — mindössze 30 na­pig tartott. Kommunista szombatok Hernádon a baromfit nagy­üzemi módon dolgozzák fel. Szalagok mellett fehér köpe­nyes lányok, asszonyok sürög- nek-forognak. Nagy állványo­kat tologatnak. Mindenütt tisztaság. Az üzemegység dol­gozói idén már háromszor tar­tottak kommunista szomba­tot. — Munkabérünket a község bölcsődéjének korszerűsítésére ajánlottuk fel, de mindenki támogatta kongresszusi válla­lásunkat is. Tudjuk, ha har­minc vagont akarunk teljesí­teni, akkor bizony össze kell szednünk az erőnket — mond­ja Jeszenszky Béláné, a Dózsa György ifjúsági brigád veze­tője, majd Katona Zsuzsa bri­gádtag fűzi tovább a szót: — Mindannyian szívesen áldoztuk a szabad időnket, hi­szen a bölcsőde kibővítése so­kunkat közvetlenül is érint. Ugyanakkor KlSZ-védnöksé- gi vállalásunkat is biztosan teljesítjük, ha a munka to­vábbra is így halad. A kommunista szombatokra a Juhász Gyula ifjúsági bri­gád tagjai is eljöttek. Pál An­na kissé tréfásan jegyezte meg: — Talán még többet is dol­goztak a lányok, mint más­kor. Mindannyian meg akar­ták mutatni, hogy mire képe­sek ... Amint az a KISZ-titkár be­vezető szavaiból is kiderült, sok gond akadt, amíg a véd­nökség és munkaverseny fel­tételei megteremtődtek. Az eredmények azonban azt bi­zonyítják, hogy a termelőszö­vetkezet vezetése és az ifjúsá­gi szövetség, a fiatalok kö­zött megfelelő a kapcsolat. Mindez pedig a termelőszö­vetkezet céljait, végső soron a húsprogram megvalósítását se­gíti. _ V. F. Magyar—szovjet együttműködéssel Az első atomerőmű hazánkban A magyar—szovjet atom­erőműépítési államközi meg­állapodás alapján a kijevi Tyeploelektroprojekt Tervező Intézet elkészítette és a kö­zelmúltban adta át a Paksi Atomerőmű műszaki terveit. Nagyon szoros együttműködés, munkamegosztás alakult ki a magyar és a szovjet tervezők között a műszaki dokumentá­ció kidolgozásában. Ugyanilyen munkameg­osztásban készítik el a kivite­li terveket is. A kijeviek dol­gozzák ki többek között az atomerőmű technológiai ter­veit, elkészítik a főépület és Szaktanfolyam A két ország szakemberei közösen oldják meg az építés és a szerelés tervezői műve­zetését. A gépek felállítását szovjet vezető szerelők irá­nyítják majd, s a különleges szakmai ismeretet és gyakor­latot igénylő feladatokat szov­jet szerelők végzik el. A Paksi Atomerőmű első 440 megawattos reaktorblokk­ját 1980 januárjában, a má­sodikat 1981, a harmadikat 1983, a negyediket pedig 1984 januárjában kell üzembe he­lyeink Természetesen az üzem­behelyezést is szovjet szakér­tők irányításával és tevékeny közreműködésével oldják meg. A Szovjetuniótól kapott tá­mogatás azonban lehetővé te­szi, hogy az átadás idejére több más létesítmény építé­szeti terveit is. Magyar szak­emberek tervezik az atomerő­mű hűtővízellátó berendezé­seit és más, elsősorban hagyo­mányos erőművi létesítménye­ket: a szabadtéri transzfor­mátorállomást, a különböző műhelyeket, raktárakat, kom­munális létesítményeket és a főépület külső homlokzatát. Ezenkívül adaptálják, hono­sítják a szovjet kiviteli terve­ket, amelyekben esetenként a szovjet gyakorlattól eltérő ha­zai előírásokat kell érvényesí­teni. Moszkvában már felkészítsék, kiképezzék a magyar üzemeltető személyze­tet. A moszkvai Energetikai Intézet mérnök-fizikus fakul­tásán nyűt lehetőség a ma­gyar atomerőműves szakmér­nökök oktatására. Ezt a célt szolgálják a Budapesti Mű­szaki Egyetemen szervezett reaktor-szakmérnöki tanfo­lyamok is. A paksival azonos típusú novovoronyezsi atom­erőmű eddig több mint 100 magyar szakembert fogadott rövidebb-hosszabb tanulmány­út. .u Másfél ezer ember Az első magyar atomerő­műben termelt villamos ener­gia nagy része 270 megawatt- amperes transzformátorokon át ad áramot az országos 400 kilovoltos távvezetéki hálózat­nak. Ezenkívül 120 kilovoltos alállomást is építenek, amely­ről hat távvezetéket kötnek össze az országos elosztó- hálózattal. sAz atomerőmű színhelyén jelenleg mintegy ezer ember dolgozik, s számuk rövidesen eléri az 1500—1600-at. A talaj- feltöltési munkák lényegében befejeződtek, csaknem teljesen kész a hűtővízellátásra épülő hidegvízcsatorna, használják már a főközlekedési útvonal­hoz csatlakozó északi és déli bekötőutat, s jelenleg az erő­mű üzemi útjait építik. Meg­kezdődött az erőmű területé­nek ivóvízellátása, hamarosan befejezik Dunaföldváron a vasútállomás bővítését, s hoz­záfogtak már a központi kar­bantartó műhely alapozásához is. A Paksi Atomerőműhöz tar­tozó terület több mint 100 hektár, amelyen a létesítmé­nyek egy részét már olyan nagyra építik, hogy megfelel­jen majd az első ütemben ter­vezettnél nagyobb, 4000 me­gawattos atomerőmű kiszolgá­lására is. Ennek megfelelően építik ki többek között az uta­kat, a vasúthálózatot, a hideg- 'z melegvízcsatornát. A mű­helyeknél és a szabadtéri al- állomásnál figyelembe vették a bővítés lehetőségeit is. A távlati prognózisok szerint ugyanis dinamikusan növek­Az OBT ülése Eredményes évet zár a magyar békemozgalom Idei utolsó ülését tartotta hétfőn — az Országház Va­dásztermében — az Országos Béketanács. Részt vett a ta­nácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Az ülést dr. Réczei László, az OBt alelnöike nyitottá meg, majd Pethő Tibor, az Országos Béketanács elnökhelyettese fű­zött szóbeli kiegészítést az ülés részvevőinek korábban megküldött írásos jelentéséhez az idei munkáról és a további tevékenység irányelveire vo­natkozó javaslattervezethez. Rámutatott többek között ar­ra, hogy a magyar békemoz- galorn egész népünket átfogó mozgalommá vált. Ennek egyik oka az, hogy a párt és a kormány külpolitikája az egész nép békeérdekeit fejezi ki. A békemozgalom sikeresen épít a politikára, és a jövő feladatai maghatározásánál is biztosan építhet rá. Hazánkban a békemozgalom ereje, sikereinek forrása a társadalmi és tömegszerveze­tekkel váló kiegyensúlyozott együttműködésben van. Külön megemlítette itt Pethő Tibor a Hazafias Népfront állandó segítségét és támogatását, szo­ros* együttműködését az Or­szágos Béketanáccsal. Hagyo­mányosan jók a kapcsolatai az OBT-nek a SZOT-tal és a KISZ-szeL A VHI. magyar békekong resszus óta tovább nőtt a fiatalak részvétele a békemozgalomban. Felhívta a figyelmet azonban arra is, hogy az ifjúság körében vég­zett munkát korszerűbbé, vonzóbbá kell tenni: törődni kell azzal is, hogy a béke- mozgalom vezetésébe is foko­zatosan minél több fiatalt ve­gyenek be. A napirendre tűzött két té­ma együttes vitájában 14-en kértek szót. A hozzászólásokból egyönte­tűen az a vélemény rajzoló­dott ki: eredményes évet záró békemozgalmunknak a követ­kező esztendőben aktívan részt kell vállalnia az ország előtt álló — a párt kongresz­szik Magyarország viUamos- energia-igénye. A várható fo­gyasztás jövőre 25,5 milliárd kilowattóra, s 78 milliárd ki­lowattórára növekszik 1990- re. Ennek megfelelően mint­egy 12 ezer megawatt új erő­műkapacitást kell létrehozni, s ebből a távlati tervek sze­rint 5760 megawattot atom­energiával. Így a Paksi Atom­erőmű építését az első négy 440 megawattos egységblokk átadása után is, megszakítás nélkül folytatják 1985 és 1987 között. Előreláthatólag két 1000 megawattos reaktorblok­kal bővítik, s így eléri majd a 3760 megawattos teljesít­ményt. Még nagyobb atomerőmű-program A villamosenergia-fogyasz- tás gyors növekedéséből vár­hatóan a jelenleginél is jóval nagyobb atomerőmű-építési programot kell megvalósítani az 1990 utáni időszakban, s ennélfogva a Szovjetunió és a többi KGST-ország közötti együttműködés alapján Ma­gyarország felkészül az atom­erőművek komplettebb terve­zésére, építésére. A szocialista nemzetközi munkamegosztás, a KGST in­tegrációs programja szerint erre készül a magyar gépipar is. Ennek megfelelően Magyar- ország a KGST keretein belül közreműködik az ezer mega­wattos villamos teljesítményű reaktorokkal ellátott atom­erőművek tervesésének és lét­rehozásának meggyorsításá­ban. Sas Béla (MTI—APN) szusi irányelveiben is részle­tesen felsorolt — feladatok megoldásából. Továbbra is ar­ra kell törekednünk — hang­súlyozták többen is —, hogy minden ember megértse, mi a kötelessége most, országunk építésének, a béke építésének jelenlegi időszakában, s mivel szolgálja legjobban népe. ha­zája boldogulását, ezen keresz­tül a béke nemzetközi ügyét. A vitában elhangzott javas­latokat — az OBT-ülés egy­hangúlag elfogadott határoza­ta alapján — beépítik a ma­gyar békemozgalom 1975. évi munkájának végleges prog­ramjába. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke az MTI mun­katársának nyilatkozott a tes­tület létrehozásának és mun­kájának legfontosabb céljairól: — Hazánkban — a becslé­sek szerint — a környezeti szennyeződésekből eredő vesz­teségek meghaladják az évi’ 10 milliárd forintot, s ebből a le­vegő közvetlen szennyeződése 2,6 milliárd forint értékű kárt okoz. A népgazdasági ágazatok a környezetvédelem egyik-má­sik fontos tényezőjével — a víztisztasággal, a levegőtiszta­sággal, a természetvédelem­mel, a közegészségüggyel már hosszú ideje foglalkoznak, s e munka nemzetközileg is elis­mert hazai hagyományainak szálai visszanyúlnak a múlt századba. Nem most kezdtük tehát a környezetvédelmet, de eddig hiányzott a feladat min­den részletére kiterjedő terv­szerű munka összehangolása, átfogó irányítása, ellenőrzése és hatékonyságának fejleszté­se. Ezt a szerepet tölti be az Országos Környezetvédelmi Tanács, amely a környezetvé­delmi kérdésekben közvetlenül a Minisztertanács koordináló, véleményező, ellenőrző szerve, s ennél fogva egyesíti az ösz- szes érdekeltet: 18 miniszté­rium és országos főhatóság, intézmény vezetőjét, illetve helyettesét és a HNF orszá­gos tanácsa, a KISZ KB és a SZOT képviselőjét. — Ez a munka tehát nem nélkülözheti a széles körű tár­sadalmi összefogást, amelynek közvetlen céljait, a környe­zetvédelem komplex követel­ményrendszerét éppen e köz­ponti testületnek kell kiala­kítania; s kezdeményezni újabb kutatási feladatok meg­oldását, új hatósági és ágazati intézkedéseket, majd pedig el­lenőrizni a megvalósítást az állami szervezetek beszámol­tatásával és egyéb módszerek­kel. Nyilvánvaló, hogy a környe­zetvédelem nem korlátozható államhatárok közé. Így e ta­nács feladata, hogy a KGST- országokkal és más államok­kal kialakított környezetvé­delmi munkamegosztásból ha­A tsz-ek feladatai Országos értekezlet a MEM-ben Tegnap a termelőszövetke­zetek területi szövetségi elnö­keinek és titkárainak részvéte­lével — dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezésügyi \ miniszter elnökletével — or­szágos értekezleten beszélték meg a téeszek feladatait « mezőgazdasági termelés fej­lesztésében. A tanácskozáson részt vett Szabó István, a Termelőszövetkezetek Orszá­gos »Tanácsának elnöke is. Az értekezleten Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes beszámolójában érté­kelte a téeszek idei munká­ját. A beszámoló külön fog­lalkozott a termelőszövetke­zeti munkaerőhelyzet és -gaz­dálkodás kérdéseivel. zánkra háruló feladatok telje­sítését szervezze, ellenőrizze, s képviselje Magyarországot a nemzetközi szervezetekben. A KGST-országok közötti ter­mészetvédelmi egyezmény ke­retében előirányzott 33 téma­kör 94 kutatási feladatából 48- ban vesznek részt magyar szakemberek. Magyarország vállalta, hogy a háztartási és az ipari hulladékok ártalmat­lanítására és hasznosítására javaslatokat dolgoz ki és e té­makörben koordinálja > a KGST-országok munkáját. — Lengyelországgal és az NDK-val kétoldalú megálla­podás alapján folytatunk átfo­gó környezetvédelmi együtt­működést. Ha a nyugati kapi­talista országok szakemberei­vel e témakörben folytatunk megbeszéléseket, gyakran kije­lentik, hogy irigyelnek ben­nünket, szocialista országo­kat, mert nálunk sokkal több lehetőség nyílik a környezet­védelmi előírások, szabályok érvényesítésére. Igazuk van, mert az alapvető, egyéni és csoportérdekek megegyeznek egész társadalmunk céljaival. Az alapvető ellentmondás hiá­nya mégsem jelenti azt, hogy minden szinten konfliktus­mentesen érvényesül a kör­nyezet védelméhez fűződő társadalmi érdek. A helyes összhang és az érdekeltség ki- alakításia tehát az Országos Környezetvédelmi Tanács leg­fontosabb feladata, hogy nép­gazdaságunk minden ágában, társadalmunk minden rétegé­ben magától értetődő közügy- gyé váljék a környezetvéde­lem. Ennek biztató jele, hogy a Hazafias Népfront ankétjain szinte az egész ország részt vett az országgyűlés elé ter­jesztendő környezetvédelmi törvénytervezet vitájában. Rengeteg jó javaslat hangzott el, s ezeket a tanácsokat meg­fogadtuk, a végleges törvény- javaslat kidolgozásánál figye­lembe vettük. E nagyon je­lentős társadalmi aktivitás kibontakoztatásának útját kell járnunk majd az országgyűlés által szentesítendő környezet­védelmi törvény megvalósítá- sábon is — fejezte be nyilat­kozatát Bondor József minisz­ter. A tervszerű munka összehangolására Megalakult az Országos Környezetvédelmi Tanács Az Országos Környezetvédelmi Tanács — az OKVT — hétfőn az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban meg­tartotta alakuló ülését, amelyen elfogadta a tanács és elnök­ségének, valamint a tanács titkárságának ügyrendjét. A Minisztertanács határozata és az elfogadott ügyrend alapján a két tanácsülés között felmerülő sürgős ügyeket az elnökség intézi. Az OKVT elnöke Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, az elnökség tagjai: Rödönyi Ká­roly, közlekedés- és postaügyi miniszter, Gácsi Miklós kohó- és gépipari államtitkár, dr. Zsögön Éva egészségügyi állam­titkár, Bartos István, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnökhelyettese, Hont János, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese, dr. Illés György, az Országi» Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, dr. Láng István, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkárhelyettese, dr. Madas András mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, Ralkonczay Zoltán, az Or­szágos Természetvédelmi Hivatal elnöke, Szili Géza nehéz­ipari miniszterhelyettes és dr. Trethon Ferenc pénzügymi­niszter-helyettes. A tanács működésével kapcsolatos felada­tokat a titkárság látja el. Az OKVT elnöke dr. Árvái József főosztályvezetőt nevezte ki a titkárság vezetőjévé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom