Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

1974. DECEMBER 3., KEDD :kMíov NEB-VIZSGÁLAT A TSZ KÖZÖS VÁLLALATOKNÁL Nincs panasz a minőségre Aránytalanul magas alap'itói részesedések Az 1967. évi XII. sz. törvény alapján országszerte alakultak szövetkezeti közös vállalatok, vállalkozások. Ezek jó része, csaknem egyharmada Pest megyében működik. Nemrégi­ben e vállalkozások termelő tevékenységét, gazdálkodását, az alakulás és működés tör­vényességét vizsgálta a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság. Idegen vizeken A vizsgálatban szereplő 13 vállalat túlnyomó többsége 1969—70-ben alakult, legtöbb esetben az alapító szövetkeze­tek meglevő építőipari részle­geiből. Az alapítás célja szin­te kivétel nélkül a megyei építőipari kapacitás hiányának csökkentése, az eddig megosz­tott élőmunka és technikai eszközök egyesítéséből fakadó gazdasági előnyök kihasználá­sa, továbbá az adott körzetek foglalkoztatási gondjainak enyhítése. A vállalatok általá­ban építőipari, szerelőipari, továbbá segédipari tevékeny­séget folytatnak. A vizsgálat megállapította, hogy az eredetileg helyi igé­nyek kielégítésére alakult kö­zös vállalatok termelési erő­forrásaik döntő részét más te­rületen, így elsősorban Buda­pesten és külföldön használ­ták fel. Tavaly a befejezett munkák mintegy negyede volt Pest megyében, 62,2 százalé­kuk a fővárosban, 4,1 százalé­kuk más megyékben, és 8,6 százalékuk külföldön. A beruházó szervek szerinti megoszlás alapján is az a kö­vetkeztetés vonható le, hogy a minél nagyobb nyereség érde­kében a közös vállalatok előnyben részesítik a nagyobb állami megrendelőket, s min­denekelőtt a külföldi — sza­badáras — munkavállalási le­hetőségeket. * l Óriási nyereség Az eredeti foglalkoztatási célokat sem valósították meg a gyakorlatban, hiszen tavaly az alkalmazottaknak csak 40 százaléka volt helyi lakos, ugyanakkor az összlétszám 32 százaléka naponta, 23 százalé­ka hetenként, illetve kétheten­ként hazajáró. Az is jellem­ző. hogy az elmúlt két évben egyetlen tsz-tag sem dolgozott — még ideiglenesen sem — a több mint hétezer munkavál­lalót foglalkoztató közös vál­lalatoknál. A vizsgált vállalatok alapí­tásuk óta évről évre jelentős jövedelmet hoztak. A nyere­ség tavaly 962 millió forint, a termelési érték után pedig 95 millió forint volt, azaz 9,9 szá­zalék. A 95 millió forintból 10 az állami, 41 az alapítói és 44 millió a vállalati részesedés. Ebből is kitűnik, hogy egyéb termelési egységekhez viszo­nyítva az igen alacsony adó mellett az alapítói részesedés nagyon magas. Kirívó esetben például a Pest megyei Építő­ipari és Szolgáltató Szövetke­zeti Közös Vállalatnál ez a nyereség elérte a 82—90 szá­zalékot is. Általában az alapí­tó tsz-ek a befektetett pénzük 69—78 százalékát évente juta­lékként visszakapják. Egysze­rű tehát kiszámítani, hogj így két év alatt több bevételre tesznek ssért, mint amit ere­detileg befektettek, emellett a vállalatok vagyontárgyainak értéke növekedett, s ez to­vábbra is az ő tulajdonuk. Sőt néhány esetben a szövet­kezetek mór egy év alatt na­gyobb részesedést kaptak, mint az alapítói hozzájárulás: például a Pest megyei Építő­ipari és Szolgáltató SZKV a monori járási TSZKV, a Pest megyei 6-os számú ÉSZKV esetében. Egyik napról a másikra Ilyen jövedelmezőség mel­lett nem csoda, ha egy tsz több társulásban is alapító­ként szerepel — mint a rác­kevei Aranykalász és a majos- házi Vj Élet tsz egyaránt ala­pítója a Pest megyei Építő­ipari és Szolgáltató SZKV-nak és az ÉGSZÖV-nek is. Ez az aránytalan haszon (tu­lajdonképpen kamat) azért ke­letkezhet, mert a közös válla­latok nyereségének felosztá­sát nem szabályozták ponto­san, vagyis a felosztásról az alapítók szabadon dönthetnek. Ebből adódik, hogy a vállal­kozások legtöbbjében nem ter­veznek hosszú időre, tartalék- alapot egyáltalán nem, vagy csak igen csekély összegben képeznek. Például a Pest me­gyei 2. sz. ÉSZKV-nál 1972- ben a nyereség 62,3 százalé­kát, tavaly a Pest megyei 1. sz. Szolgáltató és Karbantartó SZKV-nál a nyereség 52 ^szá­zalékát fizették ki részesedés­ként. Néhány esetben azonban je­lentős összeg jut a magas nye­reségből fejlesztésre is: átlag feletti például az egy főre eső állóeszközérték az ÉGSZÖV- nél és a monori járási ÉSZKV-nál. Az előbbinél ta­valy meghaladta a 21 ezer, az utóbbinál megközelítette a 26 ezer forintot. A vizsgált egységeknél több gazdálkodási hiányosságot ta­láltak a népi ellenőrök. Pél­dául súlyosan megsértették az árképzés szabályait a Pest megyei 5. sz. ÉSZKV-nál; kal­kulációjukba a termelési adót is beszámították, továbbá különleges körülményekre hi­vatkozva többféle felárat al­kalmaztak, melyet utókalkulá­cióval nem tudtál? igazolni. Több helyen kezdési és kü­lönböző hatósági engedélyek nélkül indították meg a mun­kát. A Pest megyei 3. ÉSZKV a saját irodaház építéséhez sem kért engedélyt. ,, A szabálytalanság oka min­denekelőtt a laza ellenőrzés. Áz ellenőrző bizottságok szinte sehol nem készítenek éves tervet, a belső vizsgálatok sokszor elmaradnak vagy for­málisak. A 2. sz. ÉSZKV-nál még ellenőrző bizottságot sem választottak, ugyanígy az isa- szegi Generál SZKV-nál sem. Ugyanakkor az AGROÉP SZKV és a 6. sz. ÉSZKV az ellenőrző bizottság elnökének és tagjainak 400—1000 forint tiszteletdíjat (!) fizetett. Ez pedig nemcsak erkölcstelen, hanem törvénysértő is. Nagy lépés — előre Az elmondottak ellenére — amint a NEB megállapította — számottevő fejlődés tapasztal­ható a közös vállalatok tevé­kenységében a két évvel ez­előtti állapotokhoz képest. A társulások, mint kivitelezők, a legtöbb esetben eleget tesznek szerződési kötelezettségeik­nek, munkájuk színvonalas, garanciális javítás igénye csak elvétve jelentkezik. Több vál­lalatnál kibontakozott a mun- kaverseny-mozgalom, mint az ÉGSZÖV-nél vagy a monori járási ÉSZKV-nál. Sőt, a kis- tarcsai építők részben gazda­sági, részben munkaverseny­eredményeik elismeréseként tavaly elnyerték a kiváló szö­vetkezeti társulás címet is. A jövőt, a fejlődés útját ezek a példák jelzik. M. J. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az igazságszolgáltatás területén végzett több évtize­des munkássága elismeréséül, nyugállományba vonulása al­kalmából, dr. Bodóczky Lász­lónak, a kecskeméti megyei bíróság elnökének a Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta. A ki­tüntetést' hétfőn dr. Kórom Mihály' igazságügyminiszter nyújtotta át Kecskeméten. Az igazságügyminiszter dr. Grei­ner József megyei bírósági tanácselnököt egyidejűleg ki­nevezte a megyei bíróság elnö­kévé. Emlékezés Hámán Katóra Hámán Katónak, a munkás- mozgalom mártírjának szüle­tése 90. évfordulója alkalmá­ból hétfőn koszorúzási ün­nepséget tartottak a Kerepe­si temető munkásmozgalmi panteonjában levő urnájánál. Koszorút helyezett el Réti Lajosné és Veres József, az MSZMP KB tagjai, továbbá Szabó Antal, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára, Gulyás János, a szakszervezet titkára. Meghalt Márczis Antal Nem régen, egy hónappal ezelőtt még felszólalt a Pest megyei párt- bizottság ülésén. Arról beszélt, mi­ként törődik a ter­melőszövetkezet vezetősége azzal, hogy művelődjön a tagság. Elmon­dotta, mennyire fontos, hogy ne csak szakmailag képezzék magukat a termelőszövet­kezet tagjai, ‘ ha­nem érdekelje < őket az irodalom, a művészet is: a művelt ember magasabb rendű munkát képes végezni. Szavait figyelem kísérte, egy tapasztalt, a parasztságot jól ismerő, szerető ember örö­me érződött beszédéből, an­nak öröme, hogy milyen óriási változás jellemzi a magyar fa­lut a felszabadulás óta. Ebben a változásban Már­czis Antalnak is nagy szerepe volt. Paraszt családból szár­mazott és ő maga is napszá­mosként dolgozott a felszaba­dulás előtt. 1945 után sem lett hűtlen a faluhoz. Dolgozott, mint járási pártszervező, mint járási titkár. A Földművelés­ügyi Minisztériumban volt fő­osztályvezető, miniszterhe­lyettes. Amikor szükség volt képzett, tapasztalt agrármér­nökökre falun, elvállalta a da- basi Fehér Akác Termelőszö­vetkezet elnökségét. Vezetése alatt a termelőszövetke­zet sokat fejlődött gazdaságilag, a megye tekintélyes gazdaságai közé küzdötte fel ma­gát. Kivált a nö­vénytermesztés­ben értek el nagy eredményeket. Ä mintegy kétezer tagot v számláló termelőszövetke­zet tagsága tisz­telte, becsülte Márczis Antalt tu­dásáért, de még- inkább emberségéért. Szigorú, igényes vezető volt. ön­magától, másoktól is so­kat követelt. Őszülő fej­jel, most, ötvenöt éves korá­ban készült megvédeni dokto­ri disszertációját. Jutott ideje a gazdaság irányítása mellett a község politikai életének se­gítésére, tagja volt az MSZMP Dabasi Járási Végrehajtó Bi­zottságának is. A munkásmoz­galomban 1945 óta vett részt. Azóta tagja a pártnak is. Munkáját többször elismer­ték: négy kormánykitüntetést kapott. Köztük a Munka Ér­demrend arany fokozatát és a Felszabadulási Emlékérmet. Hosszú ideig betegeskedett. Halála mindenkit megrendí­tett. Az MSZMP Dabasi Já­rási Bizottsága és a dabasi Fehér Akác Termelőszövetke­zet Márczis Antalt saját ha­lottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Szigorú m A váci Forte gyár I. sz. alap­szervezete kommunistáinak beszámoló taggyűlésére az első perctől az utolsóig a hibák kendőzetlen feltárása, az ön­kritikus alaphang volt a leg­jellemzőbb. Mégpedig össze­kapcsolva a mulasztások okai­nak elemzésével és a hasonló hibák elkerülésének módsze­reivel. Két félidő A vezetőség beszámolója úgy fogalmazott az eltelt négyesz­tendős időszakról, hogy: két félidő. Az első a nagy neki­futások, a szívvel-lélekkel vég­zett munka, a második a ki­sebb kifulladások, megtorpa­nások félideje volt. Elgondol­koztató példák illusztrálták a beszámolónak ezt az állítását. Ilyenek: Az 55 főnyi alapszervezet tagságának 94 százalékának van pártmegbizalása. Kivételt a rendszeres pártmunka alól csak a betegek és a nyugdí­jasok képeznek. Korábban az volt a szokás, hogy a taggyű­léseken személyenként, egyé­nileg értékelték a kommunis­ták politikai-közéleti tevé­kenységét. A mulasztókat nyíl­tan elmarasztalták, az áldozat­kész aktívákat megdicsérték. Az utóbbi időkben — a máso­dik félidőben — kissé megla­zult az ellenőrzés, el-elmaradt a megérdemelt felelősségrevo- nás, de fukarabban bántak a dicséretekkel is. Ugyanakkor pedig meglazult a fegyelem a pártmegbízatások végrehajtása terén, is. Egy másik példa: a négyéves időszak első felében a párttag­ság 85—90 százaléka rendsze­resen részt vett a szervezeti életben, a pártrendezvényeken, bár ez az arány mostanára valamelyest csökkent. A termelési tényezők hatása Észrevehetően csökkent a taggyűléseken a párttagok ak­tivitása, alábbhagyott a vita­Beszámoló taggyűlés a váci Forte gyárban szellem. Abban az alapszerve­zetben, amelynek a tagsága a filmgyártásban foglalkoztatott, mintegy 440 dolgozónak hiva­tott példát mutatni, s ahol az utóbbi időkben az import alapanyag beszerzési nehézsé­gek rengeteg fennakadást okoztak az ütemes termelés­ben, volt olyan taggyűlés, amelyen egyetlen felszólalás sem hangzott el! A megtorpanás szubjektív — személyi — és objektív okainál? elemzése között meg­felelő hangsúlyt kapott az a két tény, hogy az alapszerve­zet vezetősége éppen akkor maradt csonkán, termelési fe­lelős nélkül, amikor a nyugati energiaválság és spekuláció következtében a vállalat nehéz helyzetbe került. Az ezüst vi­lágpiaci árának 100 százalékos emelkedése, a filmgyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagok szállítási zökkenői olyan zava­rokat okoztak a termelésben, amelyeket csak a kommunis­ták, és a szocialista brigádok maximális erőfeszítéseivé!, két-három hónapig tartó „hó­végi hajrákkal” lehetett — úgy-ahogy — ellensúlyozni. Az „egyszer hopp, másszor kopp” munkaritmus fizikailag kimé. rítette, megviselte a dolgozó­kat, s ez éreztette hatását a párt- és a tömegszeWezetek működésében is — állapította meg egyebek között a pártve­zetőség beszámolója. Érdekes módon, a gyár párt- bizottságának titkára, Kiss László volt az, aki az alapszer­vezet működéséről szóló minő­sítésben — a párt-végrehajtó­bizottság állásfoglalását tolmá. csolva — „megvédte” az I. számú alapszervezet vezetősé­gét, felsorolva mindazt a sok értékes, körültekintő intézke­dést, kezdeményezést, elvi se­gítséget és operatív munkát, amivel négy éven át szorgal­mazta a párthatározatok vég­rehajtását, és támogatta a gaz­dasági vezetést. A pártszerve­zet személyzeti és kádermun­káját pedig egyenesen példa­ként állította a többi alapszer­vezet elé. Igényesség, önmagukkal szemben A javítani vágyás szándéka tükröződött a hozzászólások­ból is. Szinte önmagukkal vi- tatkozva-vívódva, a megoldás útját keresve tették szóvá a pártbizottság vezető propagan­distái aggályukat, hogy helyes volt-e kihagyni a filozófiát a marxista—leninista esti közép­iskola tankönyvéből és temati­kájából, ezzel — hallgatólago­san — elismerve azt a színvo­nalcsökkenést, ami a kihelye­zett osztályok működése — hét év — alatt érezhetően végbe­ment. Kimondatlanul is az irányí­tás, az információ és az üzemi demokrácia bírálatát jelentet­ték azok a felszólalások, ame­lyek szóvá tették: a filmöntő kollektívája jobban megfelel­hetne a termelési feladatok­nak, ha részletesebben, konk­rétabban és rövidebb idősza­kokra bontva ismerhetné az 1975. évi terveket. A százezres tételek, a milliós nagyságren­dek útvesztőjében nehéz eliga­zodniuk s ha ráadásul még a termelés üteme is egyenetlen, nem csoda, ha elvesztik biz­tonságukat. Kérik, hogy a gaz. dasági vezetők térjenek vissza ahhoz a hasznos, korábbi gya­korlathoz, amikor tájékoztat­ták a pártszervezetek kommu­nistáit a filmgyártás helyzeté­ről, és koncepcióiról. Ennél? az alapszervezetnek a tagjai igényesei? önmaguk­kal — és másokkal szemben. Több évi jó munkával szerez­tél? meg a jogot hozzá. Nyíri Éva Reális beszámoló, élénk,nyílt A gödöllői egyetem lll-as alapszervezetében Hiba lenne az egy munka­helyen működő alapszerveze­teket valamilyen fontossági sorrend szerint rangsorolni. Minden pártszervezetnek meg­van a maga fontossága,< a kommunisták munkája min­denütt jelentős. Mégis lehetet­len észre nem venni a Gödöl­lői Agrártudományi ‘Egyete­men a 40 tagból és öft pártcso­portból álló III-as alapszer­vezet kiemelkedően nagy sze­repét. Négy tanszék, közöttük a karon a két legnagyobb, a növénytermesztési és az állat- tenyésztési, .továbbá a dékáni hivatal kommunistái tartoz­nak hozzá. Ebben az alapszer­vezetben dolgozik a munkás­őrség egyetemi szakaszának parancsnoka, az MHSZ helyi titkára és az MSZBT egyete­mi elnöksége is. Teljesítették terveiket Beszámoló taggyűlésükön az alapszervezet tagjai felelős­ségteljes vitában tekintették át négyesztendős munkájukat. Mit Válaszoltak a kérdésre? Arra tehát, miképpen járultak hozzá az egyetem egészének munkájához, sikereihez? A vezetőség beszámolója, ame­lyet dr. Barcsál? Zoltán tit­kár, egyetemi docens ismerte­tett — ezt minden felszólaló egyöntetűen hangsúlyozta — reálisan, a valóságnak meg­felelően összegezte a négyesz­tendős tevékenységet. A segí­teni akaró, egyenes beszédű vita fontos l?iegészítésekkel tette teljessé a beszámoló anyagát. S ha a felvetett kérdésre ezek után egyetlen mondattal akarunk válaszolni, a taggyű­lés ismeretében nyugodtan mondhatjuk, az elmúlt négy esztendőben jól dolgoztál? a III-as alapszervezet kommu­nistái. Munkájuk jelentéke­nyen segítette az egyetem te­vékenységét, a hallgatók szín­vonalasabb oktatását, nevelé­sét. A beszámoló összefoglaló adataiból kiderült, az alap­szervezet kommunistái telje­sítették munkaterveiket. Meg­tartották a vezetőségi ülése­ket, a pártcsoportértekezlete- ket, a taggyűléseket és jó né­hány egyéb megbeszélést ( is kezdeményeztek. A párt ren­dezvényein átlagosan 80 szá­zalékos volt a megjelenés, s ez szép eredmény. Ezen felül az alapszervezet minden tagja végez valamilyen társadalmi munkát, sőt többen még ere­jükön felül is. A párttagok kö­zül néhányan a tudományos fokozatok és a nyelvtudás megszerzésében lassan halad­nak előre, a társadalmi meg­bízatások sok idejüket lefog­lalják. A négyesztendős munka részletes elemzéséből kiemel­hetjük a tanszékek beszámol­tatásának eredményeit, amely­ből az is kitűnt, hogy a két legnagyobb tanszéken, a nö­vénytermesztésin és az állat­tenyésztésin egyaránt jelentős oktató- és kutatómunka fo­lyik. Nagyon jó eredmények­kel segítették az alapszervezet kommunistái a kollégium munkáját is, különösen a klu­bok tevékenységét. Elmaradás a továbbképzésben De a beszámoló nem hallga­tott természetesen a hibákról sem. Különösen nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a politikai képzésben nagy az elmaradás. Ez a munka az elmúlt két esz­tendőben nem volt megfelelő. S ezért, mint a vita végén el­fogadott taggyűlési határozat egyik pontja kimondta, a leg­rövidebb időn belül felül kell vizsgálni a továbbképzés egész rendszerét és biztosítani kell a tanulás nagyobb szer­vezettségét és hatékonyságát. Hogy a beszámoló reálisan* tükrözte az alapszervezeti pártmunka eredményességét, arra már az első felszólaló, az egyetemi pártbizottság képvi­selője, Haeckenast József, a tanárképző igazgatója rámuta­tott. De ebben végül is mini­den hozzászóló egyetértett. Dr. Magyari András tanszékvezető egyetemi tanár külön is mél­tatta a kommunisták munká­jának jelentőségét, a pártszer­vezet tekintélyének erősödé­sét, majd többek között a párttagok tájékoztatásának to­vábbi javítását sürgette. Dr. Faragó Ferenc egyetemi ad­junktus hatékonyabb, határo­zottabb munkastílus és mun- kamódszfer szükségességét tet­te szóvá. Jó néhány kérdés­ben, például a káderügyek­ben, esetenként határozottabb állásfoglalásra lett volna szük­ség. Dr. Petrasovics Imre egyetemi tanár sok fontos kérdéssel foglalkozva hang­súlyozta a pártszervezet tevé­kenységében az oktatás segí­tésének fontosságát. Dr. Lő- ricz József egyetemi tanár is elismeréssel szólt az alapszer­vezet tevékenységéről, s bizo­nyos munkaszervezési hiá­nyosságokat bírált. Többször előfordult, hogy óriási erőbe­fektetéssel vitattak meg kér­déseket, nagyon sok időt for­dítottak rájuk, s aztán a sok munka semmiféle eredményt nem hozott, minden maradt a régibén. vagy a viták eredmé­nyétől függetlenül változott. Dr. Bálint Géza, a munkásőr­ség egyetemi parancsnoka sza­kaszának munkáját ismertette. Segíiség az új vezetőségnek Dr. Barcsák Zoltán össze­foglalójában hangsúlyozta, a hozzászólások egyetlen részle­tével sem kell vitatkozni. Min­den felszólalás lényeges hoz­zájárulást jelgnt a beszámo- lónoz, és ezért remélhető, hogy a taggyűlés anyaga az új vezetőség munkáját eredmé­nyesen segítheti. Ökrös László l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom