Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

1974. DECEMBER 15., VASÁRNAP 3 Együ Hm üködés December 8 és 14 között — az MTA meghívása alapján — P. N. Fedoszejev akadémikus­nak, a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája alelnökének, az SZKP KB tagjának vezeté­sével Magyarországon tartóz­kodott a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának társada­lomtudományi küldöttsége. A delegáció magyarországi tartózkdása során a Magyar Tudományos Akadémián a két akadémia közötti társadalom- tudományi együttműködés to­vábbfejlesztésének kérdéseiről tárgyalt. A küldöttség szom­baton utazott haza Moszkvá­ba. Megkezdődött a nádaratás. A dunaha- raszti nádgazdasághoz az idén hozzácsa­tolták az apaji területet, s ez annyit je­lent, hogy összesen 110 ezer kévével vág- ank le az idén. A gazdaságnak jelentős osztrák, francia és svéd megren­delései is vannak. Nagy Iván felvétele Nádaratók A kongresszusi irányelvek ismeretében így látják a szocialista brigádvezetők Reális elképzelések a PEMÜ-ben A csomagoláson olasz cég neve: Presma. Óvatosan, mint egy törékeny szobrot emelik le a kocsiról az automata be­rendezést. Másfél milliós ér­ték! Solymáron, a Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat cipőalkatrész üzemében ez a harmadik nagy kapacitású köztalpgyártó automata, amely havonta 110—120 ezer párat bocsát ki. Burza Imre üzemvezető iro- daablakából belátni az egész udvart: zsákolt műanyagot visznek a targoncák, melyek­ből polipropilén, polietilén, valamint festett sarok, járó folt és talp készül. Vevőjük a magyar cipőipar. Magukének tekintik A PEMÜ-ben nemrég kibő­vített tervtanácskozást tartot­tak. központi téma volt a ci- pőátkatrész üzem, mivel gyártmányösszetételénél fog­va, a termékek piaci keresett­ségét tekintve fejlesztése na­gyon is indokolt. Az 520 mil­lió forint éves termelési érté­ket produkáló vállalat terv­teljesítésében a cipőalkatrész üzem fontos szerepet tölt be a 20 üzem között: jövőre már 120 millió forintra emelkedik termelési terve. Ez a szám az elkövetkező időszakban csak növekedhet, a cipőipar egyre több formatalpat kér. A termelési feladatok meg­oldása gondokkal jár, amelyek nemcsak az üzemvezető vállát nyomják. Az üzemi demokrá­cia érvényesülését tapasztal­hatjuk a munkások körében, a vállalat gondját a maguké­nak is tekintik. Kérésemre Burza Imre kis-kerekaszta- lunkhoz meghívott öt szocia­lista brigádvezetőt, akik a XI. pártkongresszus irányelveinek ismeretében — vállalatukra, üzemükre vonatkozóan — el­mondták az őket legjobban foglalkoztató kérdéseket: üzem- és munkaszervezést, anyagtakarékosságot, tovább­képzést, bérpolitikai intézke­déseket említve. — A termelést nem lehet elvonatkoztatni a szocialista brigádmozgalomtól. Kettőszáz- negyvenkilencen dolgoznak az üzemben, kilencvenöt százalé­kuk a huszonkét brigád tagja — kezdi Buzoki Istvánná, a Vö­rös Csillag szocialista brigád vezetője. — A napokban ér­tékelték vállalati szinten a kongresszusi versenyeredmé­nyeket: 1975. december 31-ig 110 millió forint értékű több­lettermék előállítását vállal­tuk, ebből időarányosan kilenc hónap alatt 87 millió 740 ezer forintot teljesítettek a kollek­tívák. A cipőal'katrész üzem terven felül 6 millió 71 ezer forinttal gyártott több termé­ket. Három műszak Az üzemvezető közbeszól: — Azt se hagyjuk ki: jelen­tős létszámmegtakarítás mel­lett! Elsősorban termelékeny­ségnöveléssel, munkaszerve­zéssel értük el a jó eredményt. Egymással szembefordítottuk a gépeket, s így most egy ember két automatát is tud irányítani, sőt a sarak gyártó berendezéseket hármasával kezelik. A nagy értékű gépe­ket három műszakban járat­juk, így gazdaságos. — Nálunk nem történik semmi a kollektívák tudta nélkül. Ott vagyunk a terme­lési tanácskozásokon, de a kü­lönböző műszaki értekezlete­ken, vagy igazgatói üléseken elhangzottakról is értesülünk, van amikor meg is hívnak közülünk néhányat. Minden évben megtartják a szocialista brigádvezetők tanácskozását, ahol az igazgató kikéri véle­ményünket. A tervtárgyaláson részt vett az üzemből több brigádvezető is — mondja Palkovics Gyuláné, az Április 4. szocialista brigád vezető­je­Egyenlő munkáért... — Az üzemi négyszög ezek­ben a napokban osztja fel a nyereség jutalmat. Differen­ciáltan kapjuk, az aranyko­szorús brigádoknak több jár. A kollektívákon belül is a vég­zett munka szerinti elosztás a gyakorlat — kapcsolódik a beszélgetésbe Párti Jánosné, a Martos Flóra szocialista bri­gád vezetője. A bérpolitikai témánál idő­zünk. Elmondják, hogy érvé­nyesül a vállalatnál az egyen­lő munkáért, egyenlő bér el­ve. A férfi- és nődolgozók kö­zötti bérkülönbség nem mér­hető le, mivel nem azonosak a munkakörök. A betanított munkások órabére eléri a 13,50 forintot. — Tizenhét éves kortól negyvenig mindenki annyit keres, amennyit teljesít — je­lenti ki Mihály András, a Vö­rös lobogó szocialista brigád vezetője. Szakmunkás, tizen­hat éve dolgozik a PEMÜ-ben, 15,50 forint az órabére. Gép­beállító. — Inkább azt emlí­teném, hogy jobban meg kel­lene különböztetni a nappali és az éjszakai műszakosok bé­rét. 15 százalékos bérpótlékot kapnak, szerintem az éjszakai munkáért ez kevés. A vállalat január 1-től há­rom százalékkal növeli a két­ezer forinton aluli keresete­ket. — Ismerik az MSZMP Köz­ponti Bizottságának egy hét­tel ezelőtt megjelent kong­resszusi irányelveit. Vélemé­nyünk szerint üzemünkben mi lesz az elkövetkező időkben a legfontosabb tennivaló? — Tulajdonképpen eddig is erről beszéltünk: érintettük a társadalmi viszonyok tovább­fejlesztését, valamint a gaz­dasági építőmunka feladatait taglaló fejezeteket — jegyzi meg Burza Imre üzemvezető — fokozott gépkihasználás, termelékenységnövelés és a takarékosság most az elsőren­dű feladat! Takarékosabban — Az ariyagtakarékosság- gal kapcsolatban... — Palko­vics Gyuláné az előtte fekvő dossziéból kiemel egy lapot, arról olvassa — a gyártáskor keletkezett hulladékot na­gyobb mértékben használjuk fel az „újratermelésnél”. Éves szinten vállaljuk, hogy 110 tonna propilén, 10 tonna sti- rol és 6 tonna miravithen hulladékból készült darálékot dolgozunk fel a sarkak gyár­tásánál. Persze nem elég, ha csak mi takarékoskodunk, ez vonatkozzon az anyagmozga­tókra is. Az utolsó mondata a raktári szállítóknak szólt, akik a nyersanyagot „nagyvonalúan” visaiik-hordják, olyannyira, hogy az elhullatott műanyag nyomjelzőként árulkodik út­vonalukról. Szigorú, de igazságos — Ha lehetne, befejezés­ként ... — szólal meg a leg­fiatalabb brigádvezető, Kárpá­ti András, a szerszámüzem csoportvezetője —, még nem beszéltünk a rendszeres szak­mai továbbképzésről, pedig ezzel is foglalkoznak az irány­elvek. Az utóbbi időben, sokan, vállalati szinten 105-en sze­gezték meg az általános isko­lai végzettséget, s most sze­retnének szákmát tanulni. Sok a betanított munkás, kérik a szakmásító tanfolyam meg­szervezését. A tematika el is készült, de azóta nagy csend veszi körül az ügyet. Még va­lami : a szakmunkásoknak, például a lakatosoknak sem ártana a szakmai továbbkép­zés, az új belépők most látnak először speciális műanyagipari gépeket. Hiányzik az iparita- nuló-iképzés, utánpótlásról is kellene gondoskodni. Az öt brigádvezető vélemé­nye az üzem munkásainak visszhangja. Nem „tollba- mondták” a szöveget, nem mutatós, szépen kerekített frázisokat hangoztattak. Min­den szavukból éreztük, tud­ják: szigorú, de igazságos évek következnek a gazdasági élet­ben. H. A. NAPIRENDEN AZ ISKOLAI PÁRTSZERVEZETEK Elsődleges az oktatás és a nevelés eszmei színvonala V7IZSGÁLVA az iskolai * pártszervezetek munká­ját, legelőször két sajátos je­lenséggel találkozunk. Az egyik, hogy ezek a pártszer­vezetek többségükben igen fia­talok. 1970-ben, a X. párt- kongresszus évében még mindössze 80 ilyen alapszer­vezet működött Pest megyé­ben, s jó részük nem sokkal azelőtt alakult meg. A má­sik kiemelendő dolog, hogy ezek a fiatal pártszerveze­tek roppant dinamikusan fej­lődtek. Ma már 124 alap­szervezetet tartunk nyilván a megye általános és középis­koláiban. Tagságuk száma 2116, az oktatási intézmé­nyekben dolgozó pedagógusok 18,3 százaléka. A megye va­lamennyi városában, nagy­községében a pedagógusok önálló pártszervezetekbe tö­mörültek. Annak idején, amikor ezek­nek az önálló pedagógus- alapszervezeteknek a fejlesz­tése Pest megyében megkez­dődött, bizonyos aggodalmak is felvetődtek. Jó néhányan úgy vélték, nem helyes, nem okos dolog ilyen szervezeti­leg önálló egységeket létre­hozni, mert ez azzal a nem kívánatos következménnyel járhat, hogy a pedagógusok elszakadnak a község életé­től és egyebek közt meg­térhet például annak a mun­kának a lendülete is, amit a közművelődésben minden­ki megelégedésére végeztek. Azt, hogy a pedagógus-párt­szervezetek sehol ne zárkóz­zanak he a saját problémá­juk határolta falak közé, való­ban figyelemmel kell kísér­ni. S ezt annak ellenére is ér­demes hangsúlyozni, hogy a valóság és az idő általában nem igazolta az említett ag­godalmakat A Z ISKOLAI alapszerveze­tek az elmúlt négy esz­tendőben jól megállták a he­lyüket. Különösen fellendült a tevékenységük az MSZMP Központi Bizottsága okta­táspolitikai határozatának végrehajtásában. S ha nem is azonos színvonalon, de min­denütt jelentős tényezőivé váltak az iskolai, a pedagó­giai munkának, jó irányban alakították, befolyásolták a végrehajtást, állásfoglalá­saik megfeleltek a párt poli­tikájának. Ennek eredménye­képpen érthető, hogy az is­kolavezetés mindenütt fi­gyelembe vette és veszi eze­ket az állásfoglalásokat, ame­lyek természetesen a peda­gógusok számára is jelentő­sek. Többek között azért, mert mindannyian tudják, hogy a pártszervezetektől útmutatásra, segítségre, tá­mogatásra számíthatnak. Egy tanév tapasztalatai áll­nak már mögöttünk a KB határozatának végrehajtásá­ban. Indokolt és szükséges tehát részleteiben is meg­vizsgálni, hogy az iskolai Befejeződött a KGST találmányi tanácskozás Szombaton, Budapesten be­fejeződött a KGST-tagországok találmányi hivatali vezetőinek VII. értekezlete. Az egyhetes tanácskozáson a részvevők in­tézkedéseket fogadtak el a ta­lálmányi és szabadalmi ügyek­ben való együttműködés to­vábbfejlesztéséről. Az értekez­let jóváhagyta a felfedezések jogi oltalmára vonatkozó jog­szabályok egységesítésének el­veit, valamint a találmányok, újítások, ipari minták szerzői díjazásának egységes alapel­veit. Elhatározták: a Mongol Népköztársaságnak segítséget nyújtanak szabadalmi tár lé­tesítéséhez, s a találmányok területén szakemberek kikép­zéséhez. Albizottsági ülés alapszervezetek miképpen álltak helyt ezeknek, az egyáltalán nem könnyű fel­adatoknak a végrehajtásában, hol, miben szorulnak segít­ségre. Ezért is tárgyalta nemrégiben az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottsá­ga a pedagógus-pártszerveze­tek munkájáról szóló jelen­tést, egyébként annak az összegező, számvetést készí­tő folyamatnak a részeként is, amellyel a X. pártkong­resszus óta végzett munkán­kat elemezzük. ÍGY VIZSGÁLVA azalap- szervezetek tevékenysé­gét, megállapíthatjuk, hogy jól együttműködve az állami vezetéssel és a pedagógus­szakszervezettel, jelentősen és közismerten eredménye­sen működtek közre a Köz­ponti Bizottság határozatá­nak megismertetésében, egy­séges értelmezésének kiala­kításában. Igen nagy szere­pet játszottak abban is, hogy a tavalyi — feszültségektől, vitáktól sem mentes — tan­évben nyugodt politikai lég­kört kialakítva eredménye­sebbé válhasson a pedagó­gusok tevékenysége, a hatá­rozat feladatainak végrehaj­tása. Az elmúlt tanévben sokat tettek a pártszervezetek az is­kolai élet demokratizmusának fejlesztéséért. Ebben, mint egyébként néhány más dolog­ban is, nem állunk még ott, ahol szeretnénk, de a párt- szervezetek aktivitásának óriási jelentősége volt abban, hogy egyáltalán el tudtunk indulni, hogy megtehettük az első lépéseket. Különösen azért, mert az ő törekvéseik­nek köszönhető nagy mérték­ben, hogy ez a kérdés túlnőtt a tanárok és az iskolavezetés viszonyán, s a demokratikus légkör kialakításába, mint il­letékeseket, bekapcsolták a d iákokat, a tanulóifjúságot. A kommunisták akciói ebben is jó ügyet szolgáltak. TAATAROZOTTAN fellen- dűlt az alapszervezetek tevékenysége az ifjúsági moz­galmak körül. Az ifjúsági mozgalom, az úttörő- és KISZ- szervezetek tekintélye azóta megyeszerte megnőtt. Hason­lóan eredményes és fellendülő a pártszervezetek munkája a fizikai dolgozóik gyerekeinek segítésében. Ezt a kérdést az elmúlt esztendőben minden alapszervezet napirenden tar­totta, és rendszeresen áttekin­tette. Nyilvánvalóan ennek is köszönhető, hogy Pest me­gyében a többségükben mun­kás. paraszt származású diá­kok továbbtanulási eredmé­nyei igen jók. 1970-ben pél­dául az általános iskolások 84 százaléka tanult tovább, az idén 91 százalékuk. Rendszeresen foglalkoztak az alapszervezetek a fellendü­lő felnőttoktatás kérdéseivel. Kiemelendő továbbá, ahogyan a szakképzetlen pedagógusok ügyét támogatták. Ez nagyon fontos, mert Pest megyében a képesítés nélkül tanítók szá­ma, mint ismeretes, nem csök­ken, hanem évről évre emel­kedik. Éppen ezért nagyon jelentős az a megyei kezde­ményezés, az a nálunk kez­dődött mozgalom, amelynek keretében idősebíj, gyakor­lottabb pedagógusok — kö­zöttük igen szép számmal kommunisták — vállalják a szakképzetlenek mindennapos módszertani segítését. Figye­lemre méltó eredményeket ér­tek el a pártszervezetek a pe­dagógusok eszmei, politikai nevelésében, továbbképzésük szervezésében: 1970-ben pél­dául 80—100 pedagógus tanult a marxista esti egyetemen, ma 276. A konkrét feladatok megva­lósítása közben az alapszer­vezetek számos olyan kérdés­sel is foglalkoztak, amelyek csak közvetve kapcsolódnak az oktatáshoz. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy fi­gyelemmel kísérik a pedagó­gusok élet- és munkakörülmé­nyeit, napirenden tartják és ösztönzik a feltételek állandó javítását. EZ A MUNKA IS figye­lemre méltó eredmé­nyekkel járt az állam és a ta­nácsok segítségével. Ha csak a lakáskörülmények alakulását vizsgáljuk, jól jellemezhetjük a helyzetet néhány számmal: 1970. és 1973 között 95 Pest megyei pedagógus kapott ta­nácsi, vagy tanácsi rendelte­tésű lakást; 50 lakásban je­lentős felújítást végeztek; 40 - en kaptak kedvezményes te­lekkiutalást; s mindezeken fe­lül évente 120-an részesültek kedvezményes lakásépítést kölcsönben. Az életkörülmé­nyek javulását dokumentálja az is, hogy a tárgyalt négy esztendőben évenként 15 ta­nyai pedagógus kapott autó- vásárlási kölcsönt. Ide tartozik még, hogy az elmúlt években sokat javult az iskolák fűté­se, világítása, és jobbak a pe­dagógusok előfizetéses étke­zési lehetőségei is. A pedagó- guslakás-épitésben elsősorban Szentendre, Dunakeszi és a nagykátai járás több községé­nek eredményei emelhetők ki, de sok más helyet is említ­hetnénk. Ugyanakkor azon­ban hangsúlyoznunk kell, jócskán vannak még kihasz­nálatlan lehetőségeink a pe­dagógusok letelepedésének se­gítésében. L1 ELMERÜLHET a kér­dés mindezek után, hogy a többségükben fiatal párt- szervezetek, e sok és fe­lelősségteljes feladat vég­rehajtása közben mennyi­re tudtak, mennyire voltak képesek önállóan dolgozni, az­az megtudták-e találni sajá­tos feladataikat. Az alapszer- vezetek munkája általában ebből a szempontból is javu­ló. De nem mindenütt egy­forma. Sőt, még az egyes párt- határozatokkal kapcsolatosan sem azonos. Az ifjúságpoli­tikai határozat megvalósítása érdekében például a pedagó- gus-alapszervezetek elsősor­ban az ismertetésben és a szemléletformálásban jártak élen, s viszonylag kevés konk­rét, helyi feladatot határoztak meg. Ezzel szemben az okta­táspolitikai határozat végre­hajtása eleven és sokszínű. Éppen ezért érdemes és szükséges ezt a problémakört újra áttekinteni. Az ifjúság- politikai határozat több olyan fontos és az oktatáspolitikai határozathoz szervesen kap­csolódó feladatot jelöl meg, mint a világnézeti nevelés, a szocialista erkölcs formá­lása, a hazafias és az inter­nacionalista nevelés. Fel kell hívni a párfcszervezétek fi­gyelmét: a két határozatot együttesen kell értelmezni és végrehajtani. Nincs gondunk a beszámoltatási és a véle­ményezési jog érvényesülésé­vel; ebben egyértelmű a fej­lődés. Mindez együttvéve, összes­ségében azt jelenti, hogy a X. kongresszus óta a pedagógus- pártsgiervezebek munkájában jelentős fejlődés ment végibe. Jó alap jött létre a munka színvonalának további emelé­séhez. A fő feladat ezután is az MSZMP Központi Bizott­sága oktatáspolitikai határo­zatának végrehajtása. Méghoz­zá úgy, hogy most már az ok­tatás és a nevelés tartalmá­nak kérdései, a pedagógiai munka minősége és színvo­nala kerüljön a figyelem kö­zéppontjába. M I SZÜKSÉGES ehhez? Egyebek között az, hogy a pedagógus-pártszervezetek ál­talában nagyobb áttekintést sze­rezzenek az iskolai munka egé­széről. Ez azért is fontos, alap­vető feladat, mert az orszá­gos és a helyi tennivalók vég­rehajtásának összhangját csak így tudjuk biztosítani. Erő­síteni kell továbbá az iskola­vezetés és az iskolai tömeg­szervezetek elvi-politikai irá­nyítását, valamint változat­lanul törekedni kell arra, de egyes helyeken az eddiginél jobban, hogy az iskolákban mindenütt demokratikus szel­lem, szocialista légkör alakul­jon ki. BALOGH LÄSZLÖ az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője. Magyarország és a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság műszaki-tudományos együttműködési albizottsága december 4 és 14 között Bu­dapesten tartotta III. üléssza­kát, amelyen meghatározta az 1975. évi együttműködés kö­zös feladatait. Az ülésszak jegyzőkönyvét szombaton írta alá Szili Géza nehézipari mi­niszterhelyettes és Li Gén . Szik, a KNDK Tudományos Akadémiájának elnökhelyette­se.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom