Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-13 / 291. szám
1974. DECEMBER 13., PÉNTEK1 Évi nyolcszázmillió munkanap a háztartásban •• Uíésf iertott a Magyar Nők Országos Tanácsa A Magyar Nők Országos Tanácsa csütörtökön ülést tartott a Parlament Vadásztermében. Erdei Lászióné, a Magyar Nőik Országos Tanácsának elnöke megnyitó beszédében köszöntötte az MNOT és az elnökség tagjait, s a meghívott vendégeket. A tanácskozás napirendjén a háztartási szolgáltatások helyzetének alakulása, fejlesztésének további feladatai, továbbá a nők nemzetközi éve hazai programjának megvitatása szerepelt. Részt vett és felszólalt az ülésen Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. A háztartási szolgáltatások kérdéséről kiadott írásbeli tájékoztató, valamint Marko- vics Lászióné, az MNOT elnökségének tagja szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: az utóbbi fél évtized alatt számtalan intézkedés történt a nők második műszakjának megkönnyítésére, a háztartási szolgáltatások fejlesztésére. Erre annál inkább is szükség van, mert a társadalmi munkamegosztás fejlődése következtében, a nők egyre több foglalkoztatási területet hódítottak meg, s ma már a munkaképes korú lányok, asszonyok túlnyomó többsége dolgozik. Az intézkedések az ország 3 358 000 háztartását érintették, és fokozottan érintik a dolgozó nőket, akik — felmérések tanúsága szerint — mécr mindig naponta 3,5—5 órát töltenek el háztartási tennivalókkal, ami évente körülbelül 800 millió munkanapnak felel meg! Épi pen ezért, a fejlődés ütemének gyorsítására, a falu és a város szolgáltatási színvonala közötti különbségek, és a fehér foltok felszámolására van szükség. A napirend vitájában felszólalóik utaltak annak az intézkedésnek nagy jelentőségére, amellyel a kormány úgy módosította a gazdasági szabályozókat, hogy a szolgáltatások nyereségekké váljanak a vállalatok számára. Most arra van szükség, hogy újabb lépéseket tegyünk ezen- belül a háztartási szolgáltatások fejlesztése érdekében, előnyben részesítve ezeket a közületi szolgáltatásokkal szemben. Valamennyi felszólaló kitért o kiemelt szolgáltatások, a mosás, és a vegy- tisztítás, a háztartási gépjavítás, a bolthálózat sűrüsé- ! ge, a házhozszállítás, a mélyhűtött-, félkész- és készételek, konzervek mennyisége, minősége és a közétkeztetés — mindenek előtt a gyermekélelmezés — fejlesztésének, bővítésének ország szerte sürgető igényére. A hetediknek felszólaló Jakab Sándor örömmel nyugtázta az MNOT ez irányú kezdeményezését, a téma napirendre tűzését mert —mint mondotta —. a szóban forgó igények Előtérben a nemzetközi ... politikai ismeretterjesztés Tanácskozott a HNF Pest megyei béke-barátsági társadalmi bizottsága Tegnap tartotta szokásos év végi munkaértekezletét a Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége mellett működő béke-barátsági társadalmi bizottság. A bizottság tágjai meghallgatták lnzsel Ottó titkár beszámoló jelentését az 1974. évi béke-barátsági és szolidaritási tevékenységről, majd megtárgyalták és jóváhagyták a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának 1975. évi nemzetközi agitáéiós-propaganda, 'békebarátsági és szolidaritási munkatervét, amelyet a bizottság elnöke, Zsebesi István terjesztett elő. Az idei eredményekről szóló beszámolójában lnzsel Ottó kiemelten hangsúlyozta a béke-barátsági munka új elemét: a szolidaritási tevékenységet, amely egész évben szép sikereket könyvelhetett el — gondoljunk csak a vietnami műszakok erkölcsi-anyagi nyereségére —, és csúcspontját szeptember 11-én érte el, a chilei néppel vállalt szolidaritás napján, dr. Salvador Al- lende elnök meggyilkolásának első évfordulóján. Kitért a beszámoló a nemzetközi po- , litikai ismeretterjesztés jelentőségére, arra a mind szélesebb körben jelentkező igényre, amely már nem éri be az aktuális nemzetközi események ismertetésével, hanem a hátteret, a gyökereket, az összefüggések marxista elemzését is követeli. Ennek a jogos igénynek a kielégítése nagy feladatokat hárít a Hazafias Népfront, illetve a béke-barátsági mozgalom aktivistáira — mindenekelőtt a lakóterületeken — és felveti egy jól felkészült, az eseményekre gyorsan reagáló előadói gárda létrehozásinak követelményét. A második napirendi pont előterjesztője, Zsebesi István, felhívta a figyelmet árrá, hogy a béke-barátsági és szolidaritási tevékenység jövőre újabb feladatkörrel bővül: a nemzetközi agi'tációs-propaganda tennivalóival. A Szovjetunió intenzív külpolitikája, számtalan diplomáciai kezdeményezése, az európai biztonság, a leszerelés, az atomcsend témakörében eddig elért, illetve érlelődő eredmények — egyáltalán az események fel- gyorsulása szükségessé teszi a párt és a kormány külpolitikájának, a hazai és a nemzetközi élet összefüggéseinek jobb megértetését. Az 1975. évre ajánlott munkaterv erre az igényre, valamint a belpolitikai életünkben várható nagy eseményekre — a XI. pártkongresszus, felszabadulásunk 30. évfordulója — alapozva rögzítette a további feladatokat. A bizottság tagjai vita után jóváhagyták az 1975. évre javasolt munkatervet. Ny. É. életünk minőségi változásainak mutatói, kézzelfogható jelei. Nem elég azonban örülni, hogy a szabolcsi téeszasszony is igényli már a mirelitfőzeléket, meg az expressz ágyne- műmosást, hanem tenni is kell azért, hogy igényei kielégül- janek. Hazánkban az úgyne vezett harmadik ágazat, ; közlekedés és szolgáltatás nem szorulhat háttérbe az ipar és mezőgazdaság mögött. Különösen most, amikor a szocializmus teljes felépítésén fáradozunk, azén a társadalomén, amely minden tekin tetben magas színvonalú ellátást biztosít az állampolgároknak. — Pártunk és kormányunk szinte minden, határozatában, intézkedésében helyet kap a nőkről való fokozott gondoskodás. Még most, a szigorúbb takarékossági követelményék és bizonyos beruházási gondok közepette sem engedi a Központi Bizottság csökkenteni az óvocla-bölcső<le építésre szánt összegeket. A kormányzat célul tűzte ki, hogy az V. ötéves tervben minden 6000 lakosra jusson egy szolgáltatási egység vagy felvevőhely, és súlyponti kérdésnek tekinti a gyermekélelmezés bővítését — mondotta egyebek között Jakab Sándor és befejezésül arra ösztönözte az MNOT elnökségét, hogy továbbra is gyakorolja észrevételező, kezdeményező és érdekvédelmi funkcióit a háztartási szolgáltatások kérdésében is. A testület a beszámolót és a vitában elhangzott javaslatokat elfogadta, s megbízta az MNOT elnökségét, hogy az utóbbiakat az V. ötéves terv irányelveinek véleményezésekor továbbítsa az illetékes szervekhez. Ezt követően Németi Irén, a Nők Lapja főszerkesztője tájékoztatta a megjelenteket az ENSZ által 1975-re meghirdetett nők nemzetközi évének programjáról. Az ülés részvevői végezetül tiltakozó nyilatkozatban követelték a chilei juntától a letartóztatott hazafiak szabadonbocsá- tását. A tanácskozás Erdei Láez- lóné zárszavával ért véget. Nyíri Éva Emlékezés L, L. Zamenhof, az eszperantó nemzetközi nyelv kezdeményezője születésének 115. évfordulója alkalmából a Mai gyár Eszperantó Szövetség csütörtökön a Fáklya klubban emlékünnepélyt rendezett. Kutas Imre nyugalmazott nagykövet, a Magyar Eszperantó Szövetség főtitkára méltatta Zamenhof munkásságát. Ez alkalommal 15 eszperantó alapszervezeti vezetőt emléklappal tüntettek ki. A megye mezőgazdaságának idei mérlegéről, a legfontosabb feladatokról Beszélgetés Lakatos Tiborral, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesével Amint csendesül a határbeli igyekezet, a gazdaságok irodáiban úgy sűrűsödik a munka: lassan itt az esztendő végi számvetések ideje. Noha eltelik még egy kis idő, amíg a mezei teendők eredményét tükröző mérlegek elkészülnek, föltehetőleg máris leszűrhetünk olyan tapasztalatokat, amelyek okulásul szolgálnak a jövő évi terveink elkészítéséhez. E tapasztalatokról kértünk ösz- szefoglalót Lakatos Tibortól, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesétől, aki elöljáróban elmondotta, hogy a szövetkezetek többsége az időjárás okozta viszontagságok ellenére is jó évet zárt. No, de erről részletesebben: A rendkívüli időjárás ellenéra: sikeres esztendő — Áttekintve a mezőgazdaság ágazatait, megállapíthatjuk, hogy ez idén is számottevően nőtt a kalászosok terméshozama. Különösen szép termést takaríthattak be termelőszövetkezeteinkben búzából: az évről évre emelkedő termésátlag az idén elérte a 35,4 mázsát hektáronként, s a megyebeli gazdaságok egyötödében meghaladta a 40 mázsát. A kukorica betakarítása még nem fejeződött be, mindenesetre, a rendkívüli időjárás okozta veszteségeket is beszámítva, várhatóan Jó a termés. Az állattenyésztésről: emelkedett a szarvasmarha, a sertés és a baromfiállomány, a tenyészállatok értéke 22 százalékkal, a növendiák- és bízóáUatok értéke 33 százalékkal volt több az első három negyedévben mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Az előzetes felmérések szerint a Pest megyei termelőszövetkezetek várhatóan 10 —15 százalékkal nagyobb termelési értéket állítanak elő a tavalyinál. Az igazsághoz tartozik, hogy nőtt a termelés költsége rs, ami egyrészt az őszi nehéz körülmények között végzett betakarításból .is adódik, másrészt a felhasznált ipari anyagok nagyobb meny- nyiségé'ből, esetenként áremelkedésből. Az összes ráfordítás mintegy 8—10 százalékkal meghaladja az előző évi szintet. __— Mint alakulnak a termelőszövetkezeti jövedelmek ? — Előreláthatóan emelkedik közös gazdaságaink bruttó jövedelme és nyeresége. Prognózisunk szerint a tavalyi 2 milliárd 851 millió forintos bruttó jövedelem várhatóan 2 milliárd 954 millió forintra nő, ami hozzávetőleg 3,6 százalékos emelkedésnek felel meg. E remélhető jövedelem alapot teremt arra, hogy a gazdaságok a népgazdasági tervvel összhangban emeljék dolgozóik jövedelmét, növeljék fejlesztési, szociális és kulturális alapjaikat, megfelelő biztonsági tartalékról gondoskodjanak!. A jövedelemelosztás aránytalanságai Ekék járják a határt És ezzel kényes kérdéshez érkeztünk. A közelmúltban lapunk is hírt adott arról, hagy a termelőszövetkezeti főkönyvelők . továbbképző- előadássorozatán Lakatos Tibor éppen a jövedelemelosztás aránytalanságaira hívta föl a figyelmet. — Az ésszerű jövedelemfelosztás, a felhalmozás és a személyes juttatások helyes arányának megteremtése a szövetkezetek vezetőinek egyik legfontosabb kötelessége — hangsúlyozza az elnökhelyettes. — De milyen legyen ez az arány? Sokan a kérdés felvetésén nem jutnak túl, és óvakodnak minden számszerű fogalmazástól, arra hivatkozva, hogy a helyes arány kialakítása a szövetkezetek belső ügye és az erre hivatott vezetők megfelelő érettséggel eldöntik azt. Valóban, a szövetkezetek többsége törekedett személyes jövedelem és a fejlesztés kívánatos, aizaz 75:25 százalékos arányának betartására, de számos olyan termelőszövetkezet is akad, amelyben keveset fordítottak fejlesztésre. Tavaly 34 gazdaság felhalmozása maradt 20 százalék alatt. A 20,5 százalékos megyei arány igen alacsony volt az országos átlaghoz képest. — Az említett megbeszélésen szó esett arról, hogy a megyénk termelőszövetkezetei által összeállított háromnegyed évi gyorsjelentés szerint a helyzet mit sem változott. — Sajnos, a tervezett 21,5 -Százalékos felhalmozási arány — Ha jobb is a tavalyinál —, az országban a legrosszabb. A szövetkezetek egy része nem isimerte fel, hogy a személyes jövedelmek túlzott növelése milyen veszélyeket rejt magában. Tavaly az országos termelőszövetkezeti átlaggal, a 4 százalékos jövedelemnövekedéssel szemben Pest megye közös gazdaságaiban nyolc százalékkal nőtt ez ez arány. Az idén, a jelek szerint újabb nyolc százalék további jövedelemnövekedés várható. Elgondolkoztató adalék: 1968-tól téeszeinkben 53 százalékkal nőtt az átlagbér, míg az országos mérték 22 százalék volt. Emlékezetes, hogy a paraszti jövedelmek korábban elmaradtak a munkásokéitól, majd az utóbbi két pártkongresz- szus között eltelt időszakban — éppen e legfőbb fórum útmutatása alapján — megtörtént a fölzárkózás, a kiegyenlítődés. A társadalompolitikai követelmény ezek után, hogy harmonikusan nőjjenek a két alapvető osztály jövedelmei. Egyrészt társadalmi feszültséghez vezet, másrészt fékező- je a termelőszövetkezetek fejlődésének. S itt adjuk vissza a szót ismét a megyed tanács elnökhelyettesének: — Kirívó példaként még néhány olyan termelőszövetkezetet is földelhetünk megyénkben, amelyekben bruttó jövedelmüknek csupán 5—10 százalékát fordították fejlesztésre. Ez még a vegetáláshoz sem elég, nemhogy új beruházásokhoz, gépesítéshez, a termelés technológiai szintjének emeléséhez, azaz a bővített újratermeléshez. A fejlesztés elhanyagolása a gazdálkodás lehetőségeinek körét szűkíti. Azok a termelőszövetkezetek, amelyekben a vezetők, a tagság nem ismerik a mértéktartást, és a személyes jövedelmeket a fejlesztés rovására emelik, előbb-utóbb elmaradnak a mezőnytől, leromlanak, és végül rendszerint a gazdaság anyagilag is megrendül. Ha veszteségessé válik egy tsz,,az állam nyúl a zsebébe, hogy kisegítse a bajból. Ám megsínyli a tagság is, hiszen a következő évben fizetésének 80 százalékát kaphatja csak kézhez. A fölzárkózás pedig nem könnyű dolog ... És még valamit szem előtt kell tartani: a bér soha ne szakadjon el a teljesítménytől. El nem végzett munkáért senki nem juthat pénzhez, a keresetnek fedezete legyen! Ugyan, mi indokolná, hogy egyazon munkakörben dolgozó, azonos képességű, képzettségű és teljesítményű emberek az egyik gazdaságban *— mint erre is találhatunk példát — akár másfélszer annyit keressenek, mint másutt. Egyéb aggasztó jelenségekről is szólt Lakatos Tibor a már említett előadásában. Most ismét kitér rá: — Termelőszövetkezeteink a biztonsági alapra igencsak szűkmarkúim szándékoznak tartalékolni, alig többet mint a felét a megelőző évben erre szánt összegnek. Pontosan 72 millió forinttal gondolták kiegészíteni a jövedelembiztonsági alapot, szemben a tavalyi 132 millióval. A megítéléskor persze nem marasztalhatjuk el valamennyi tsz-t, hiszen éppúgy akad jó példa is mint rossz. Jóllehet, az idei ősz, a rendkívüli időjárás intelme még eleven — a mezőgazdaság kiszámíthatatlan „üzem”, bármikor megugorhatnak a termelési költségek, megcsappanhatnak a jövedelmek —, mégis találhatunk olyan gazdaságot, amelynek vezetői a legcsekélyebb előrelátásról sem tesznek tanúságot. Az állam sokféle dotációval igyekszik enyhíteni a gazdaságok helyzetén, de például a világpiac kellemetlen hatásait egészében nem védheti ki... Kell-e tovább érvelni a biztonsági alap fontossága mellett? Egyébként célszerű lenne, ha a Pest megyei tsz-ek, hasonlóan más megyék gazdaságaihoz, létrehoznák — a területi szövetségek irányításával működő — kölcsönös támogatási alapot... Más! Jóllehet szövetkezeteinkben nőtt az alaptevékenységen kívüli ágazatok árbevétele — máris ' 33 százalékkal meghaladja az előző év szintjét —, mégsem érvényesül kellően a cél, hogy a képződő nyereség nagyobb részét az alaptevékenység fejlesztésére használják fel. Igazodni a népgazdaság és a lakosság igényeihez A dabasi Szikra Termelőszövetkezet 10 ekéje járja a határt, s valószínűleg a hó végére befejezik az őszi mélyszántást. Mint említettük, beszélgetésünkben főként a gazdálkodás kritikus kérdéseit kívántuk megpendíteni — még az esztendő záró számvetése és a jövendő teendőit kijelölő tervek elkészülte előtt —, maradjunk továbbra is ezen az úton. — Melyek a következő év legfontosabb feladatai? — Igazodni a népgazdaság és a lakosság igényeihez. Több [ zöldséget kell termelni. Tavaly és az idén 1500 hektárral apadt \ a zöldségterület Pest megyé- | ben. Szeretnénk, ha ez a terület ismét a korábbi nagy- j ságaira kerekednék. A legfon- j tosaibb, sürgetőbb teendők so- j rában a cukorrépa-termesztés j következik. A társadalom igényeit a mezőgazdaság nem tudja kielégíteni, ugyanakkor a cukor világpiaci ára egyre emelkedik. A megoldás vilá-1 gos, több cukorrépát kell termelni. Pest megyében például a jelenlegi 2500 hektárról 4000 hektárra kell növelni a termőterületet. A további feladatok között a hatékony munka- és üzem- szervezést a következetesebb gazdaságirányítást, a beruházások alaposabb megfontolását, a takarékosságot említette Lakatos Tibor, majd mintegy summázatául beszélgetésünknek ezt mondta: — Megint csak ismétlem, a modern technológia, a mind magasabb színvonalú termelés föltétele, hogy jusson rá pénz, hogy a gazdaságok lelkiismeretesen törődjenek a fejlesztéssel. Nagy a termelőszövetkezeti vezetők felelőssége; a tagságnak is. és az államnak Is elszámolni a közelgő zárszámadásokon. Apor Zoltán
