Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
Árokásás; aszfaltozás Erdőkertesen dolgozik az alsógödi Vízgazdálkodási és Talajvízvédelmi Vállalat lengyel gyártmányú, forgózsámolyos kotrógépe, amely Végest András kezelő vezényletével az útmenti árkot ássa. Szada és Veresegyház között a Betonútépítő Vállalat végzi a 22-es és a 18-as kilométerkövek közötti útszakasz felújítását. Képünkön: dolgozik a Marim aszfaltfiniser. Barcza Zsolt felvétele Az egész járásnak szól Típustervek a Csatában A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ••; * - J •> . ■ -T ' I. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1974. DECEMBER 1., VASÁRNAP A gyáregységek remekelnek Kongresszusi verseny az Miben Az isaszegi nagyközségi tanács és a pécel—isaszegi ÁFÉSZ közös rendezésében magánlakás-építkezési kiállítás nyílik december 9-én, hétfőn a helyi Csata vendéglő különtermében. A minden teAz eketaliga kerekétől induló verejtékes munkának, a kenyér útjának utolsó stációja a sütés. Széles udvara van ennek a fogalomnak: szokás- rendszer kapcsolódik hozzá. Ezelőtt, amikor a vőlegény valóban „vevő legény’’ volt, a háztűznéző egyik fő szempontját a kiszemelt leány főzési és kenyérsütési tudománya szolgáltatta. Rangot, megbecsülést jelentett az, ha valaki jó kenyeret tudott sütni. A sikertelen munka hamar megkapta jutalmát egy-egy csípős mondásban, ha keletien, félig nyers lett a kenyér, A Gödöllői Háziipari Szövetkezet azonnali felvetőire keres mérlegképes könyvelőt, képesített könyvelőt, társadalombiztosítási ügyintézőt, gyors- és gépírónőt, valamint kazánfűtőt (nyugdíjast is), gépkocsivezetőt, TMK-lakatost, raktári kiadót, • segédmunkást, portást (nyugdíjast is), továbbá varrodai munkára női betanított dolgozókat (15. életévüket betöltötteket), férfiakat és nőket könnyen betanulható síkkötő munkára. kintetben közérdekű — családi házak megvásárolható típusterveit bemutató — kiállítás nemcsak az isaszegieknek szól, hanem az egész járásnak, mindazoknak, akik a jövőben szeretnének házat építeni. A kiállítás december 14-én zár. a „kéz után keletien, lapát után sületien” közmondás járta, míg a szalonnásra, a „szamár hordta a vizet, szúnyog hozta a lisztet!” mondás. Cserépfazékban áztatták A sütés minden kínja- öröme az asszonyokra maradt, pedig eddig a munkáig a férfiak hordozták a kenyérért való fáradozás nehezét. A régi gödöllőiek hetente egyszer sütöttek kenyeret otthon, a kemencében. Az itteni lisztből csak rozskenyérre tellett, mert a homok mostohán bánt a búzával. Ha búzalisztre is szert tettek, a módosabb konyhákban felesre keverték, máshol csak harmada búzát számítottak hozzá. Hanem a rozskenyeret most is védelmükbe veszik az idevalósiak, ha valaki a búzakenyér érdemeit kezdi előszámlálni. A gazdasszony vagy a nagylány a sütés előtti napon délután fogott hozzá a munkához. A kamrából „fatába” hozta föl a lisztet a konyhába, az a fatál „jó arasz mély vöt”, most már csak darabjai hevernek egy-egy padláson. A lisztet a „dagasztó teknyőbe” szitálták bele, az a „teknyő- lábon vagy a karospadon”, néhol a ládán állt. A teknőláb épp olyan magas volt, hogy jól kézreesett a szitálás meg a da- gasztás. A lószőr szitát pofozgatva tisztult a liszt, amely azután a teknőben állt, hogy átmelegedjen. A kovászt cserépfazékban áztatták be, két kenyérhez ökölnyi kovászt kevertek el másfél liter vízben, a addig surrogatták a fakanalat, míg pépszerű tejfehér masszát nem kaptak. A teknő egyik végében egy-két kiló liszttel „bekovástoltak”: Az ikladi Ipari Műszérgyár ez év elején kitűzött 735 millió forintos tervét májusban — o Jelszabadulási és kongresz- szusi munkaverseny tiszteletére — újabb 50 millió forinttal toldotta meg. Az ily módon megemelt terv 101 millió forinttal magasabb az 1973- ban elért 684 millió forintnál. A gyár előt$ álló feladatok teljesítése a legnagyobb termelőegységek: a gyáregységek munkáján múlik. Ezért még májusban elkészültek ezek kongresszusi vállalásai. Az 1- es számú gyáregységben például — ahol az idei esztendő egyik legjelentősebb gépparkkorszerűsítését hajtották végre — a kollektíva vállalta idei tervének 6,4 millió forinttal való túlteljesítését. A gyáregységben a legfontosabb feladat az új gépek felkészült fogadása lett. Harmincegy dolgozót ültettek az iskolapadokba, hogy házielőadások és filmvetítések, keretében ismertessék meg őket a korszerű gépsorok működésével. Az új gépek és a megnövekedett terv a korábbinál nagyobb feladatokat ró a gyártóeszköz-ellátókra is. Az új gépek felszerszámozása, beállítása és karbantartása ennek a gyáregységnek a feladata ide öntötték a szétázott kovászt, s annyi liszttel keverték el, amennyit lágy tésztának felvett. Ez a melegen egész éjjel kelt. Gömbölyítettek a gyerekeknek Hajnalban vizet melegítettek, bele sót vetettek, s a teknő sarkában dagadó kovászra lódították. A legnehezebbje, a dagasztás ezután következett. Szétvetett lábbal, nekigyűrkőzve végezték, két kézzel dagasztottak: 10—20 percig megállás, pihenés nélkül kellett izzadni vele. Ha a tészta leszakadt a kézről és „elvűt (elvált) a fateknyő oldaláról”, abba lehetett hagyni a dagasztást. A massza tetejét belisztezték, s a teknőt a konyha vagy a ház legmelegebb sarkába tették, hogy mihamarabb megkeljen. Háromnégy órát dagadt a tészta, mire megkelt: feljött a teknő széléig és likacsossá vált. Ekkor megfelezték, mert egy dagasztásból két, egyenként hat-hét kilós kenyér született. Lisztes kézzel .,szakajtották ki”, és alakították, gömbölyítették kenyérformává. A szakajtóba kenyérruhát terítettek,. meghintették liszttel, s a kiszakított tésztát belehuppan- tották. Állt még egy órácskát és csali azután került kemencébe. A teknő szélén maradt tésztát is összekaparták, ebből kiscipót gömbölyítettek a gyerekeknek. A kemencét már korábban be kellett fűteni. Ezt leginkább a nagyobbik fiú végezte, s már hajnalban „elgyújtotta az isit”, vagyis a tehenek elől kiszedett kukoricaszárat. Volt ahol „két pirtli gallyal” fűtötték be a kemencét. (A kis kötegbe összevágott és összekötött gallyat nelett. Az itteni szakmunkások tavaly még csak 12,9 millió forint értékben állítottak elő különféle szerszámokat. Ezt a teljesítményt idén már szeptember végén sikerült túlszárnyalniuk. A sorozatszerszámok költséges, nagy pontosságot igénylő eszközök. A gyár szerszámüzeme tavaly 29 darabot készített el belőlük. Idei tervük negyven, amelyből az év első háromnegyedében már 34-et át is adtak az üzemeknek. Brigádjaik vállán nem kisebb felelősség nyugszik, mint az: sikerül-e időben elkezdeni egy-egy fontosabb termék sorozatgyártását. Feszített munkával — és tíz nappal a tervezett határidő előtt — készültek el a tőkés exportra készülő WOODS betétmotor gyártásához szükséges szerszámok. Az első tíz hónapban a tervezett 785 millióból 657 milliót teljesítettek. Az ikladi Ipari Műszergyár gyártóeszköz-ellátó gyáregységének brigádjai nemrég kezdtek hozzá az Egyesült Államok számára készülő kézszárító szerszámainak elkészítéséhez. A gyár, ahol tavaly októberben állt munkába az első nagy teljesítményű gépvezték pirtlinek.) A szőlősgazdák egy „kive vinegét” áldoztak erre. A parazsat kotróval széthúzták a kemence két oldalába, majd vizes cirokseprűvel is elseperték: szép tiszta lett az alja. Sokan a szándékosan otthagyott hamuba helyezték a tésztát, azt tartották, így jobb lesz az íze. Félsüléskor kihúzták a tésztát, s vizes kefével végigszaladtak rajta, ettől fényes lett a héja. Két-há- rom órát is sült, míg végre kiszedték. A kihűlt kenyereket a kamrában, kenyérruhába csavarva a „kenyérpócon” vagy a „hátsó házban”, a karospad sarkában tartották. Szakajtóval a pékségbe Már az első világháború körül is néhányan a pékekhez hordták a kiszakított tésztát, a két háború közötti időben már nyolc-tíz pék sütötte a gödöllőiek kenyerét. Kezdtek le-leszokni az otthoni sütésről, de a tésztát maguk dagasztották, így volt a legolcsóbb. Volt, aki jelet ragasztott a kenyere aljára: kört, keresztet, mások nevük kezdőbetűjét. A két szakajtót vagy abroszba kötve vették vállra, az egyik hátra, a másik előre került, de vitték úgy is, hogy a csípőjükhöz szorítottak egy-egy szakajtót. A kenyérben a család minden tagjának benne volt a verejtéke, ezért is válhatott az együvé tartozás jelképévé a szólásokban, közmondásokban. „Egy kenyérre mennek” — mondták a jegyespárra; s az idős ember így fejezte ki évei számát: „Hetvennyóc kenyeret megettem már”. S nemcsak az öregekre értették, hogy „megette kenyere javát", de a sok használatban elkopott szerszámra is. A dalban a messzi, a megszépült gyerekkor sejlik föl. annak a cipónak az íze, amelyet hiába keresünk, még egyszer nem tudunk megkóstolni „Domboldalon áll egy öreg nyárfa / Az alatt az édesanyám háza, ! Édesanyám fehér fej- kendőbe’ / Cipót dagaszt fűzfa tekenőbe...” Kovács András sor — a változások korát éli. A jövő év végéig mintegy 260 millió forint értékű félautomata- és célgépparkkal, modern szerszámokkal és új üzemrészekkel gazdagodik az IMI. A korszerűsítés első eredményei már az idei évben várhatók. A gyár a tavalyi exportbevételét megkétszerezve: kétmillió dollárra kívánja emelni a tőkés országokkal kötött üzletekből származó bevételét. B. P. PEZSGŐ sakkélet színtere lett az elmúlt öt-hat esztendő alatt Galgamácsa; 1968-ban még csak néhány barátja volt ennek a sportnak, jobbára ők is csak unaloműzőnek játszottak esténként otthon, vagy a vendéglőben. Erre figyelt fel a heiyi sportegyesület vezetője, Borna István és még abban az évben megalakult a. községben a sakk-. szakosztály. Vezetőjéül Pesti Lászlót választották. A fiatal sportkör már megalakulásának évében részt vett a falusi sportolók spar- takiádján; 1989-ben és 70- ben már a járási bajnokságba is beneveztek. Mindkét évben a második helyet szerezték meg. A megyei II. osztály felállításakor Hévízgyörk- kel együtt jutott be a csapat az előkelő mezőnybe, ahol a nyolc induló csapat között a hetedik helyet sikerült megszerezniük 1971-ben. Az ezt követő évben is a tabella alján tanyáztak. TAVALY — látva azt, hogy a sportkörben tehetséges fiatalok vannak — Fóthy László, az IM-Vasas versenyzője kezdett foglalkozni a sportkörrel. Szinte az alapoknál kezdte a munkát. A fiatalok a szakirodalmat tanulmányozták és a sakk népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy esténként már 15—20 érdeklődő látogatott el a foglalkozásokra: a gal- gamácsai művelődési ház klubjába. A sportegyesület készletekkel és az utazási költségek Két héttel ezelőtt Héviz- györkön, Suzman Sándor Fel- szabadulás tér 7. alatti lakásában az olajkályha füstcsövének hibája okozott tüzet. Suz- manék az ablak közelében állították fel olajkályhájukat, amelynek füstelvezető csöve lecsúszott. A fűtőtest melege lángra lobbantotta a függönyt és a tűz a közelben tárolt ruhaállványra is átterjedt. Az oltásnál a környékbeliek segítettek, így a berendezési tárgyakban keletkezett anyagi kár összege nem éri el az ezer forintot. Suzmanék a tüzet csak két héttel az eset után jelentették a járási-városi tűzoltóparancsnokságon. November 15-én ittasan' érkezett haza Hévizgyörk, Vörösmarty utca 63. alatti lakásába Gyetván János. Hogy az Ajándék Omszk megyének Városunk felszabadulásának 38. évfordulójára a Magyar Üttörők Szövetségének gödöllői városi elnöksége képzőművészeti pályázatot hirdetett a város úttörőinek és kisdobosainak. A város négy úttörőcsapatától érkeznek be az alkotások, amelyek témája a Vörös Hadsereg harcai, a felszabadulás, a megváltozott élet, a szabadság. A városi kiállítást megelőzően, december 3- án és 4-én kerül sor a csapat- kiállításokra, s majd innen kerülnek a legjobb pályamunkák a városi kiállításra, amelynek rendezője László Lilla festőművész. A városi kiállítás ünnepélyes megnyitójára december 11-én kerül sor az Imre utcai iskolában, ahol Rónai Árpád- né, a városi tanács művelődés- ügyi osztályának tanulmányi felelőse mond beszédet. A húsz legjobb alkotást az MSZMP Pest megyei Bizottságára küldik, ahol ezeket — a megye más iskoláiból érkezett színvonalas pályaműveikkel együtt — albumba ltötik, amelyet megyénk testvérmegyéjének, a szovjetunióbeli Omszk- nak ajándékoznak. A TOLCSVÁY VERESEGYHÁZON. A veresegyházi művelődési központ nagytermében ma este 7 órakor beat- hangversenyre kerül sor. A zenés program főszereplője a Tolcsvay-együttes. térítésével támogatta a sportkör munkáját. És a siker nem sokáig váratott magára. 1973- ban a csapat már a középmezőnyben foglalt helyet és két IV. osztályú versenyzővel is dicsekedhettek a galgamá- csaiak. . Rangos esemény volt a sportkör életében, hogy az' egyesület és a művelődési ház vendégül látta Bari^gn Gedeon n&tnzejközi' na&f-' mestert, aki "a 'jelenlevőkkel’ szimultánmérkőzést játszott. AZ X974-ES év sikerekben gazdagon köszöntött be a gál- gamácsai sakkozóknál. A szakosztály sportolói közül hárman III. osztályú minősítésre pályáztak — sikerrel, a szakosztály pedig az idei évben nyújtott teljesítménye alapján a bajnokság negyedik helyét foglalta el. Az eredményes harc elsősorban Fóthy Lászlónak volt köszönhető, aki szabad idejének tekintélyes részét áldozta a fiatalokra. A CSAPAT többi tagját is dicséret illeti meg szorgos, lelkiismeretes munkájáért. Kalászi Miklós, Filó János és Pesti László nevét pedig külön is ki kell emelni. Gai- gamácsa felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a sakkszakosztály villámtornát hirdetett. A tornán — december 8-án — a szakosztály és egy szovjet alakulat versenyzői indulnak. A verseny egyben az évzárót is jelenti. Egy sikerekben gazdag év végét. B. I. alvó családot ne verje fel, a ház alagsori helyiségében feküdt le aludni. Lefekvés előtt azonban még rágyújtott és így érte őt az álom. Nem sokkal később hatalmas füstre ébredt. Kigyulladt alatta az ágy. Gyetván menekülni próbált. Kitörte az alagsori helyiség ablakát és mellén hatalmas vágásokkal jutott ki a szabadba. Feleségét csak ekkor ébresztette fel. A tüzet a szomszédok segítségével eloltották, Gyetvánt pedig több sebből vérezve, különböző testrészein első-, másod- és harmadfokú égési sérülésekkel a hatvani kórházba szállították. Az összeégett férfin azonban már nem lehetett segíteni. A hatodik napon belehalt sérüléseibe. Augusztusban Aratási hagyományok Gödöllőn címmel közöltünk anyagot e szép és emberpróbáló munkáról, majd szeptemberben az éppen aktuális cséplés hagyományait elevenítettük fel. Októberben a régi malomba látogattunk, s ilyenformán, a mag útját végigkísérve elérkeztünk a kenyérsütéshez... SPORT + SPORT + SPORT + SPORT A kockás terep stratégái Villámtorna nyolcadikon Lángfüggöny az ablakon Tűzhalál Hévizgyörkön I Két pirtli gallyal Az eketaliga kerekétől a „kenyérpócif
