Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-01 / 281. szám

Árokásás; aszfaltozás Erdőkertesen dolgozik az alsógödi Vízgazdálkodási és Talajvízvédel­mi Vállalat lengyel gyártmányú, forgózsámolyos kotrógépe, amely Vé­gest András kezelő vezényletével az útmenti árkot ássa. Szada és Veresegyház között a Betonútépítő Vállalat végzi a 22-es és a 18-as kilométerkövek közötti útszakasz felújítását. Képünkön: dolgo­zik a Marim aszfaltfiniser. Barcza Zsolt felvétele Az egész járásnak szól Típustervek a Csatában A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ••; * - J •> . ■ -T ' I. ÉVFOLYAM, 156. SZÁM 1974. DECEMBER 1., VASÁRNAP A gyáregységek remekelnek Kongresszusi verseny az Miben Az isaszegi nagyközségi ta­nács és a pécel—isaszegi ÁFÉSZ közös rendezésében magánlakás-építkezési kiállí­tás nyílik december 9-én, hét­főn a helyi Csata vendéglő különtermében. A minden te­Az eketaliga kerekétől in­duló verejtékes munkának, a kenyér útjának utolsó stációja a sütés. Széles udvara van en­nek a fogalomnak: szokás- rendszer kapcsolódik hozzá. Ezelőtt, amikor a vőlegény valóban „vevő legény’’ volt, a háztűznéző egyik fő szem­pontját a kiszemelt leány fő­zési és kenyérsütési tudomá­nya szolgáltatta. Rangot, megbecsülést jelentett az, ha valaki jó kenyeret tudott süt­ni. A sikertelen munka hamar megkapta jutalmát egy-egy csípős mondásban, ha kelet­ien, félig nyers lett a kenyér, A Gödöllői Háziipari Szövetkezet azonnali felvetőire keres mérlegképes könyvelőt, képesített könyvelőt, társadalombiztosítási ügyintézőt, gyors- és gépírónőt, valamint kazánfűtőt (nyugdíjast is), gépkocsivezetőt, TMK-lakatost, raktári kiadót, • segédmunkást, portást (nyugdíjast is), továbbá varrodai munkára női betanított dolgozókat (15. életévüket betöltötteket), férfiakat és nőket könnyen betanulható síkkötő munkára. kintetben közérdekű — családi házak megvásárolható típus­terveit bemutató — kiállítás nemcsak az isaszegieknek szól, hanem az egész járásnak, mindazoknak, akik a jövőben szeretnének házat építeni. A kiállítás december 14-én zár. a „kéz után keletien, lapát után sületien” közmondás jár­ta, míg a szalonnásra, a „sza­már hordta a vizet, szúnyog hozta a lisztet!” mondás. Cserépfazékban áztatták A sütés minden kínja- öröme az asszonyokra maradt, pedig eddig a munkáig a fér­fiak hordozták a kenyérért való fáradozás nehezét. A régi gödöllőiek hetente egyszer sü­töttek kenyeret otthon, a ke­mencében. Az itteni lisztből csak rozskenyérre tellett, mert a homok mostohán bánt a bú­zával. Ha búzalisztre is szert tettek, a módosabb konyhák­ban felesre keverték, máshol csak harmada búzát számítot­tak hozzá. Hanem a rozske­nyeret most is védelmükbe veszik az idevalósiak, ha va­laki a búzakenyér érdemeit kezdi előszámlálni. A gazdasszony vagy a nagylány a sütés előtti napon délután fogott hozzá a mun­kához. A kamrából „fatába” hozta föl a lisztet a konyhá­ba, az a fatál „jó arasz mély vöt”, most már csak darabjai hevernek egy-egy padláson. A lisztet a „dagasztó teknyőbe” szitálták bele, az a „teknyő- lábon vagy a karospadon”, né­hol a ládán állt. A teknőláb épp olyan magas volt, hogy jól kézreesett a szitálás meg a da- gasztás. A lószőr szitát pofoz­gatva tisztult a liszt, amely azután a teknőben állt, hogy átmelegedjen. A kovászt cse­répfazékban áztatták be, két kenyérhez ökölnyi kovászt kevertek el másfél liter víz­ben, a addig surrogatták a fakanalat, míg pépszerű tejfe­hér masszát nem kaptak. A teknő egyik végében egy-két kiló liszttel „bekovástoltak”: Az ikladi Ipari Műszérgyár ez év elején kitűzött 735 mil­lió forintos tervét májusban — o Jelszabadulási és kongresz- szusi munkaverseny tisztele­tére — újabb 50 millió forint­tal toldotta meg. Az ily mó­don megemelt terv 101 millió forinttal magasabb az 1973- ban elért 684 millió forintnál. A gyár előt$ álló feladatok teljesítése a legnagyobb ter­melőegységek: a gyáregységek munkáján múlik. Ezért még májusban elkészültek ezek kongresszusi vállalásai. Az 1- es számú gyáregységben pél­dául — ahol az idei esztendő egyik legjelentősebb géppark­korszerűsítését hajtották vég­re — a kollektíva vállalta idei tervének 6,4 millió forinttal való túlteljesítését. A gyáregy­ségben a legfontosabb feladat az új gépek felkészült fogadá­sa lett. Harmincegy dolgozót ültettek az iskolapadokba, hogy házielőadások és film­vetítések, keretében ismertes­sék meg őket a korszerű gép­sorok működésével. Az új gépek és a megnöve­kedett terv a korábbinál na­gyobb feladatokat ró a gyár­tóeszköz-ellátókra is. Az új gépek felszerszámozása, beál­lítása és karbantartása ennek a gyáregységnek a feladata ide öntötték a szétázott ko­vászt, s annyi liszttel kever­ték el, amennyit lágy tésztá­nak felvett. Ez a melegen egész éjjel kelt. Gömbölyítettek a gyerekeknek Hajnalban vizet melegítet­tek, bele sót vetettek, s a teknő sarkában dagadó ko­vászra lódították. A legnehe­zebbje, a dagasztás ezután kö­vetkezett. Szétvetett lábbal, nekigyűrkőzve végezték, két kézzel dagasztottak: 10—20 percig megállás, pihenés nél­kül kellett izzadni vele. Ha a tészta leszakadt a kézről és „elvűt (elvált) a fateknyő ol­daláról”, abba lehetett hagyni a dagasztást. A massza tetejét belisztezték, s a teknőt a konyha vagy a ház legmele­gebb sarkába tették, hogy mi­hamarabb megkeljen. Három­négy órát dagadt a tészta, mi­re megkelt: feljött a teknő széléig és likacsossá vált. Ek­kor megfelezték, mert egy dagasztásból két, egyenként hat-hét kilós kenyér született. Lisztes kézzel .,szakajtották ki”, és alakították, gömbölyí­tették kenyérformává. A sza­kajtóba kenyérruhát terítet­tek,. meghintették liszttel, s a kiszakított tésztát belehuppan- tották. Állt még egy órácskát és csali azután került kemen­cébe. A teknő szélén maradt tész­tát is összekaparták, ebből kiscipót gömbölyítettek a gye­rekeknek. A kemencét már korábban be kellett fűteni. Ezt legin­kább a nagyobbik fiú végez­te, s már hajnalban „elgyúj­totta az isit”, vagyis a tehe­nek elől kiszedett kukorica­szárat. Volt ahol „két pirtli gallyal” fűtötték be a kemen­cét. (A kis kötegbe összevá­gott és összekötött gallyat ne­lett. Az itteni szakmunkások tavaly még csak 12,9 millió fo­rint értékben állítottak elő kü­lönféle szerszámokat. Ezt a teljesítményt idén már szep­tember végén sikerült túlszár­nyalniuk. A sorozatszerszámok költ­séges, nagy pontosságot igény­lő eszközök. A gyár szerszám­üzeme tavaly 29 darabot ké­szített el belőlük. Idei tervük negyven, amelyből az év első háromnegyedében már 34-et át is adtak az üzemeknek. Bri­gádjaik vállán nem kisebb felelősség nyugszik, mint az: sikerül-e időben elkezdeni egy-egy fontosabb termék so­rozatgyártását. Feszített mun­kával — és tíz nappal a ter­vezett határidő előtt — ké­szültek el a tőkés exportra ké­szülő WOODS betétmotor gyártásához szükséges szer­számok. Az első tíz hónapban a ter­vezett 785 millióból 657 mil­liót teljesítettek. Az ikladi Ipari Műszergyár gyártóeszköz-ellátó gyáregy­ségének brigádjai nemrég kezdtek hozzá az Egyesült Ál­lamok számára készülő kéz­szárító szerszámainak elkészí­téséhez. A gyár, ahol tavaly októberben állt munkába az első nagy teljesítményű gép­vezték pirtlinek.) A szőlősgaz­dák egy „kive vinegét” áldoz­tak erre. A parazsat kotróval szét­húzták a kemence két oldalá­ba, majd vizes cirokseprűvel is elseperték: szép tiszta lett az alja. Sokan a szándékosan otthagyott hamuba helyezték a tésztát, azt tartották, így jobb lesz az íze. Félsüléskor kihúzták a tésztát, s vizes ke­fével végigszaladtak rajta, et­től fényes lett a héja. Két-há- rom órát is sült, míg végre kiszedték. A kihűlt kenyereket a kam­rában, kenyérruhába csavar­va a „kenyérpócon” vagy a „hátsó házban”, a karospad sarkában tartották. Szakajtóval a pékségbe Már az első világháború körül is néhányan a pékekhez hordták a kiszakított tésztát, a két háború közötti időben már nyolc-tíz pék sütötte a gödöllőiek kenyerét. Kezdtek le-leszokni az otthoni sütésről, de a tésztát maguk dagasztot­ták, így volt a legolcsóbb. Volt, aki jelet ragasztott a ke­nyere aljára: kört, keresztet, mások nevük kezdőbetűjét. A két szakajtót vagy abroszba kötve vették vállra, az egyik hátra, a másik előre került, de vitték úgy is, hogy a csí­pőjükhöz szorítottak egy-egy szakajtót. A kenyérben a család min­den tagjának benne volt a ve­rejtéke, ezért is válhatott az együvé tartozás jelképévé a szólásokban, közmondásokban. „Egy kenyérre mennek” — mondták a jegyespárra; s az idős ember így fejezte ki évei számát: „Hetvennyóc ke­nyeret megettem már”. S nemcsak az öregekre értették, hogy „megette kenyere javát", de a sok használatban elko­pott szerszámra is. A dalban a messzi, a meg­szépült gyerekkor sejlik föl. annak a cipónak az íze, ame­lyet hiába keresünk, még egy­szer nem tudunk megkóstolni „Domboldalon áll egy öreg nyárfa / Az alatt az édesanyám háza, ! Édesanyám fehér fej- kendőbe’ / Cipót dagaszt fűzfa tekenőbe...” Kovács András sor — a változások korát éli. A jövő év végéig mintegy 260 millió forint értékű félauto­mata- és célgépparkkal, mo­dern szerszámokkal és új üzemrészekkel gazdagodik az IMI. A korszerűsítés első ered­ményei már az idei évben várhatók. A gyár a tavalyi exportbevételét megkétszerez­ve: kétmillió dollárra kíván­ja emelni a tőkés országok­kal kötött üzletekből szárma­zó bevételét. B. P. PEZSGŐ sakkélet színtere lett az elmúlt öt-hat esztendő alatt Galgamácsa; 1968-ban még csak néhány barátja volt ennek a sportnak, jobbára ők is csak unaloműzőnek ját­szottak esténként otthon, vagy a vendéglőben. Erre fi­gyelt fel a heiyi sportegye­sület vezetője, Borna István és még abban az évben meg­alakult a. községben a sakk-. szakosztály. Vezetőjéül Pesti Lászlót választották. A fiatal sportkör már meg­alakulásának évében részt vett a falusi sportolók spar- takiádján; 1989-ben és 70- ben már a járási bajnok­ságba is beneveztek. Mindkét évben a második helyet sze­rezték meg. A megyei II. osz­tály felállításakor Hévízgyörk- kel együtt jutott be a csapat az előkelő mezőnybe, ahol a nyolc induló csapat között a hetedik helyet sikerült meg­szerezniük 1971-ben. Az ezt követő évben is a tabella al­ján tanyáztak. TAVALY — látva azt, hogy a sportkörben tehetséges fia­talok vannak — Fóthy László, az IM-Vasas versenyzője kezdett foglalkozni a sport­körrel. Szinte az alapoknál kezdte a munkát. A fiatalok a szakirodalmat tanulmá­nyozták és a sakk népszerű­ségére mi sem jellemzőbb, mint az, hogy esténként már 15—20 érdeklődő látogatott el a foglalkozásokra: a gal- gamácsai művelődési ház klubjába. A sportegyesület készletek­kel és az utazási költségek Két héttel ezelőtt Héviz- györkön, Suzman Sándor Fel- szabadulás tér 7. alatti lakásá­ban az olajkályha füstcsövé­nek hibája okozott tüzet. Suz- manék az ablak közelében ál­lították fel olajkályhájukat, amelynek füstelvezető csöve lecsúszott. A fűtőtest melege lángra lobbantotta a függönyt és a tűz a közelben tárolt ru­haállványra is átterjedt. Az oltásnál a környékbeliek se­gítettek, így a berendezési tárgyakban keletkezett anya­gi kár összege nem éri el az ezer forintot. Suzmanék a tüzet csak két héttel az eset után jelentették a járási-vá­rosi tűzoltóparancsnokságon. November 15-én ittasan' ér­kezett haza Hévizgyörk, Vö­rösmarty utca 63. alatti laká­sába Gyetván János. Hogy az Ajándék Omszk megyének Városunk felszabadulásának 38. évfordulójára a Magyar Üttörők Szövetségének gödöl­lői városi elnöksége képzőmű­vészeti pályázatot hirdetett a város úttörőinek és kisdobosai­nak. A város négy úttörőcsa­patától érkeznek be az alko­tások, amelyek témája a Vö­rös Hadsereg harcai, a felsza­badulás, a megváltozott élet, a szabadság. A városi kiállí­tást megelőzően, december 3- án és 4-én kerül sor a csapat- kiállításokra, s majd innen ke­rülnek a legjobb pályamunkák a városi kiállításra, amelynek rendezője László Lilla festő­művész. A városi kiállítás ünnepé­lyes megnyitójára december 11-én kerül sor az Imre utcai iskolában, ahol Rónai Árpád- né, a városi tanács művelődés- ügyi osztályának tanulmányi felelőse mond beszédet. A húsz legjobb alkotást az MSZMP Pest megyei Bizottsá­gára küldik, ahol ezeket — a megye más iskoláiból érkezett színvonalas pályaműveikkel együtt — albumba ltötik, ame­lyet megyénk testvérmegyéjé­nek, a szovjetunióbeli Omszk- nak ajándékoznak. A TOLCSVÁY VERESEGY­HÁZON. A veresegyházi mű­velődési központ nagytermé­ben ma este 7 órakor beat- hangversenyre kerül sor. A ze­nés program főszereplője a Tolcsvay-együttes. térítésével támogatta a sport­kör munkáját. És a siker nem sokáig váratott magára. 1973- ban a csapat már a közép­mezőnyben foglalt helyet és két IV. osztályú versenyzővel is dicsekedhettek a galgamá- csaiak. . Rangos esemény volt a sportkör életében, hogy az' egyesület és a művelődési ház vendégül látta Bari^gn Gedeon n&tnzejközi' na&f-' mestert, aki "a 'jelenlevőkkel’ szimultánmérkőzést játszott. AZ X974-ES év sikerekben gazdagon köszöntött be a gál- gamácsai sakkozóknál. A szakosztály sportolói közül hárman III. osztályú minő­sítésre pályáztak — sikerrel, a szakosztály pedig az idei évben nyújtott teljesítménye alapján a bajnokság negye­dik helyét foglalta el. Az eredményes harc elsősorban Fóthy Lászlónak volt kö­szönhető, aki szabad idejé­nek tekintélyes részét áldoz­ta a fiatalokra. A CSAPAT többi tagját is dicséret illeti meg szorgos, lelkiismeretes munkájáért. Kalászi Miklós, Filó János és Pesti László nevét pedig külön is ki kell emelni. Gai- gamácsa felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a sakkszakosztály villámtornát hirdetett. A tornán — decem­ber 8-án — a szakosztály és egy szovjet alakulat verseny­zői indulnak. A verseny egy­ben az évzárót is jelenti. Egy sikerekben gazdag év vé­gét. B. I. alvó családot ne verje fel, a ház alagsori helyiségében feküdt le aludni. Lefekvés előtt azonban még rágyújtott és így érte őt az álom. Nem sokkal később hatalmas füst­re ébredt. Kigyulladt alatta az ágy. Gyetván menekülni próbált. Kitörte az alagsori helyiség ablakát és mellén ha­talmas vágásokkal jutott ki a szabadba. Feleségét csak ek­kor ébresztette fel. A tüzet a szomszédok segítségével elol­tották, Gyetvánt pedig több sebből vérezve, különböző test­részein első-, másod- és har­madfokú égési sérülésekkel a hatvani kórházba szállították. Az összeégett férfin azonban már nem lehetett segíteni. A hatodik napon belehalt sérü­léseibe. Augusztusban Aratási hagyományok Gödöllőn cím­mel közöltünk anyagot e szép és emberpróbáló munká­ról, majd szeptemberben az éppen aktuális cséplés ha­gyományait elevenítettük fel. Októberben a régi ma­lomba látogattunk, s ilyenformán, a mag útját végig­kísérve elérkeztünk a kenyérsütéshez... SPORT + SPORT + SPORT + SPORT A kockás terep stratégái Villámtorna nyolcadikon Lángfüggöny az ablakon Tűzhalál Hévizgyörkön I Két pirtli gallyal Az eketaliga kerekétől a „kenyérpócif

Next

/
Oldalképek
Tartalom