Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

1974. DECEMBER 11., SZERDA ________ / * Ki váló idegenvezetők Idegenvezetőket tüntettek ki kedden a Fészek-klubban. Budai András, az Országos Idegenforgalmi Tanács titká­ra a Magyarországon működő mintegy 2000 idegenvezető közül az ötven legjobbnak nyújtotta át a kiváló munká­juk elismerését bizonyító ok­levelet. Válaszok — kérdésekre Hogy is állunk a lombikbébivel? Sikeres sorozat a tv-ben Nagy érdeklődést, levelek özönét váltotta ki a televí­ziónak az öröklődés titkai című sorozata. Ebből az al­kalomból a film készítői ked­den sajtótájékoztatót tartot­tak a televízióban. Elmond­ták az újságíróknak, hogy amióta a produkció képer­nyőre került, háromszorosára nőtt a forgalom a genetikai tanácsadásokon. Mint az adá­sokat vezető dr. Czeizer Endre tudományos kutató közölte, a sorozat nyolcadik részét egyébként december 17-én láthatja a sok milliós nézőtábor. Az adásban az előadó kitér a lombikbébi kérdésére is. A sorozat ren­dezője, Kárpáti György be­jelentette: néni sokkal a nyolcadik rész után — kiegé­szítésként — december 20-án újabb részt csatolnak az adás­hoz, amelyben a beérkezett kérdésekre igyekeznek fele­letet adni. __________________rJCittan 1( múlás, szórakozás, társadalmi munka Vonzó KISZ-élst a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Megjöttek a vízim,adarak A Balaton nádasokkal fe­dett. szélvédettebb helyein tö­megesen tanyáznak a külön­féle vízimadarak. Népes csa­patokban megérkeztek északi hazájukból a termetes vadli­bák, a nagylilik. Az Északi­tenger Vidékéről kercerécék, a Szovjetunió túridrás tájairól pedig kontyos récék jöttek te­lelésre. Ezek a vadmadarak az öblök vízfoltjain tartózkodnak a legszívesebben. A Zala tor­kolatnál, a Kis-Balatonon és a tó északi partjának nádasai­nál a különféle vadkacsa-taj- ták ezrei gyűltek össze. Pályázat a mezőgazdaság melléktermékeinek hasznosítására A mezőgazdasági nagyüzemek­ben képződő meUéktermekek hasz­nosításának megoldására közös pá­lyázatot hirdetett a MÉM és az Ál­lami Gazdasaguk Központja. Kü­lönösen a nagymennyiségű szalma, kukorícaszár és répafej gazdaság,os feldolgozása és hasznosítása jelent gondot az üzemekben; a pályázók­tól azt várják, hogy komplex ja­vaslatot tegyenek e termékek be­takarítására. Az elbírálásnál azokat a pályázatokat részesítik előnyben, amelyek a gépesítés és a szervezés kérdéseire is kitérnek és gazdasá­gosan megvalósíthatók. A legjobb pályázatokat díjazzák. A pályázat első díja: 30 000 forint. A pályamunkákat az Állami Gazdaságok Országos Központjába (Budapest, V., Akadémia u. 1.) má­jus 31-ig kell beküldeni. Kárteszi Erzsébet, a ceglédi Vörös Csillag Termelőszövet­kezet KISZ-alapszervezetének csúcs titkára amolyan mindig mosolygós, örökmozgó terem­tés. Igazi szervező. Nemcsak azért írom, hogy igazi, mert egy éve függetlenített munka­körben foglalkozik a szövetke­zet mozgalmi életének szerve­zésével, hanem azért is, mert olyan ember, alá azonnal kapcsolatot tud teremteni bár­kivel. — Mindig számíthatok a pártszervezet, a három KISZ- alápszervezet titkárának segít­ségére, de a tagok közül is so­kan vállalnak feladatokat, sőt a szervezeten kívüli fiatalok egy részére is lehet számítani — mondja. Igen, a lényeg eb­ben van. „Egy fecske nem csi­nál nyarat”, de ha összegyűjti a többit? ... Főz a könyvtáros Még a nyáron történt, hogy Cegléd városának balatonszár- szói úttörőtáborát a termelő- szövetkezet építőbrigádjai tár­sadalmi munkában valóságos gyermekparadicsommá vará­zsolták. A düledező sátortá­bort lebontották, faházakat építettek, tető alá hoztak egy korszerű kis éttermet és taka­ros szociális helyiségeket ké­szítettek. Az építőrészleg 30— 30 munkása három víkendet töltött ezzel, négy héten ke­resztül pedig a KISZ-esek 10 —10 fős csapata segédmun­kásként szorgoskodott. A tábo­ri konyhát gyakran dicsérték, addig, míg végül megkérdez­ték Kárteszi Erzsébetet, hogy véletlenül nem szakács-e a szakmája. Ugyanis huszonhá­rom napig ö főzött — s ezek SZSriíU.nem is akártyj^rap — munkásgár.danak., KlSZ-litkár, főzőftkháirSl ‘a kezében is megállta a helyét, mintahogy könyvtárosként sem vall szégyent. A járási könyvtárból ugyan­is 500 könyvet kért s ezzel lét­rejött a tsz „letéti könyvtára”. Hatvan állandó olvasót lát el szellemi táplálékkal Erzsi, és mint mondja, inkább az a baj, hogy egyszerre túl sok könyvet szeretnének kölcsö­nözni. Hálastaféta, tsz-kupa A rövid múlt ellenére kéz­zelfogható eredménye van a szövetkezeti fiatalok lelkes sportmozgalmának is. Vitrin­ben őrzik a területi szövetség által alapított tsz-kupát, ame­lyet a termelőszövetkezetek több fordulós versenyeiről számos induló csapat legyőzé­sével nyertek el. A selejtező­kön több ezren, a döntőkben pedig sok százan vettek részt. A ceglédiek asztaliteniszben első, futballban második, röp­labdában harmadik helyezést értek el. Csak egy dolog miatt szégyenkeznek”: sakkcsapa­tűk kiesett az erős mezőny­ben. Az ifjúsági szervezet mun­kájának legnagyobb elismeré­se mégis az volt hogy a gödi Fészek jubileumán tagjaik közül 21 fiatalt ért az a meg­tiszteltetés, hogy a fővárosból Gödre indulhattak — egymást váltva — a hálastafétában. Színház és oktatás — Eddig a szolnoki Szigli­geti Színház előadásaira vál­tottunk bérletet, az idén a Vi­dám Színpad és a József At­tila Színház darabjait nézzük meg. Annak örülök a legjob­ban — mondja a KISZ-titikár, hogy sokan már-már rend­szeres színházlátogatókká vál­tak, minden hónapban igény­be veszik ezt a művelődési le­hetőséget. A 43 KISZ-tag közül tizen­ötnek családja is van. Különö­sen számukra érdekesek azok az előadások, amelyeket ha­vonta rendeznek a gyermek- nevelésről, egészségügyi kér­désekről. Az előadói feladatra ceglédi gyógyszerészek és or­vosok vállalkoznak. — Legfontosabb feladatnak ezek mellett a politikai okta­tást tartjuk — húzza ki a nyi­tott asztalfiókból az írásos ter­vezetet Karteszi Erzsébet. Ép­pen ezen a héten kezdődik az oktatási évad; 19 KISZ-es és 20 szervezeten kívüli dolgozó vesz részt a „Szabad Hazában” elnevezésű programban. A té­ma, hazánk felszabadulás utá­ni történelme, iparunk és me­zőgazdaságunk fejlődése, az if­júság szerepe a társadalom építésében. Klub és játszótér Ö jjL,- %V fA nni Üj( 5 >1 ;t í y *1JJÍ Í_LTJ: ^•Terveinkben az, oktátáshoz kapcsolódó felszabadulási em­léktúra megszervezése is sze­repel. Ennek során történelmi búvármunkát, helytörténeti kutatásokat végeznek a rész­vevők — ez egyéni vállalá­saikban is szerepel —, nyo­mon követik a Vörös Hadsereg 30 évvel ezelőtt megtett útját Ceglédtől Budapestig, feleleve­nítik az állomásokon a kuta­tások eredményeként ismertté vált eseményeket és megko­szorúzzák az elesett szovjet hősök sírjait. Az emléktúra 1975. április 4-én fejeződik be. A ceglédi Vörös Csillag Tsz KISZ-esei rendszeresen, ne­gyedévenként rendeznek klub­délutánokat. December 7-től már kellemesebb körülmények között kerülhet sor ezekre a találkozókra, ugyanis össze­fogva 6 vállalattal közös váro­si ifjúsági klubot nyitottak meg Cegléden ekkor. A ter­melőszövetkezetek képvisele­tében a tsz-szövetség 50 ezer forinttal, a tsz dolgozói pedig szakmunkával és egyéb társa­dalmi munkával járultak hoz­zá a klub létesítéséhez. Játék­estek, politikai előadások, ve­télkedők, képzőművészeti ki­állítások sora követi majd itt egymást. A KISZ-tagok azonban nem­csak saját szórakozásukra gon­dolnak, azt is elhatározták, hogy a termelőszövetkezet la­kótelepén, ahol sok kisgyer­mek él, játszóteret építenek. Sorolhatnánk még tovább az eredményeket, a terveket is. Kárteszi Erzsébet azonban beszélgetésünk befejezésekor inkább a gondokról beszélt. Arról, hogy a termelőszövet­kezetben dolgozó kétszáz fia­talnak még csak egynegyede tartozik a három alapszerve­zethez. Arról, hogy még több segítő szándék és tett kelle­ne... A tartalmas, gazdag szerve­zeti élet vonzása azonban so­kat jelent ebben is. Egyre töb­ben ráébrednek, hogy a közös erőfeszítések az egyéni élet gazdagodását is szolgálják. A legjobb érv a sikeres munka amellett, hogy még többen keressék és találják meg he­lyüket a KISZ-szervezetben. Kovács György Attila Épül az érdi szerviz A terv szerinti ütemben ha­lad az Érdi Vas- és Fémipari Szövetkezet autószervizének és műhelycsarnokának építke­zése. Pálfi Gyula építésveze­tő szerint a vállalkozó rnono- ri Építőipari Szövetkezet, amely a 10 milliós beruházás­ból mintegy 4 millió forint ér­tékű munka elvégzésére vál­lalt kötelezettséget, szeretné betartani a kijelölt határidőt. Az idén májusban vonultak fel az M 70-es műút melletti építési területre és tíz hónap Gárdos Katalin felvétel« alatt, tehát jövő márciusra befejezik a munkálatokat. A kétszintes emeletráépítés és a háromszintes új épület össze­sen 4400 négyzetméternyi alapterületet jelent majd, amelyet 400 köbméter fal épí­tésével, 600 köbméter beton- szerkezet és 800 mázsa vas- anyag felhasználásával hoz-? nák tető alá. Az építők jelenleg a máso- dik szint vasbetonmunkáit végzik. K. Gy. A. Hogyan propagálja termékeit a Mechanikai Művek és az ikladi műszergyár? Igényfeltáró vizsgálatok Tíz-tizenöt évvel ezelőtt, ha egy terméket reklámoz­tak, nyílt titok volt, hogy fe­lesleges, nehezen értékesít­hető készletet akarnak kiáru­sítani. Ma azonban többnyire új terméket propagálnak a vállalatok, s nem egyszer ép­pen' “ atillák léfiéfühk tairfüi (mint a Konfort keményí­tő spray esetében), hogy a vá­sárlók felfigyelnek a reklám- szövegekre. Annak, hogy ma már meghallgatjuk vagy meg­nézzük a reklámműsorokat, természetesen nemcsak szín­vonaluk emelkedése az oka, hanem a termékek nem elha­nyagolható minőségi javulá­sa, s e javulás felgyorsulása is. A reklám a fogyasztónak és a gyártónak egyaránt ér­deke. Reklámhordozók A * fogyasztók figyelmének felkeltésére több féle eszköz kínálkozik. Hogy közülük me­lyik a leghatásosabb, azt ép­pen most vizsgálják a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem belkereskedelmi tanszékének munkatársai. Mint dr. Sándor Imre adjunk­tus elmondta, eddig nem vol­tak olyan komplex elemzések, amelyek a reklámeszközök hatását szocialista viszonyok között vizsgálták volna. Most készül égy tanulmány, mely­fONTOS TÁJÉKOZTATÁS A BUDAPESTI ÉS A PEST MEGYEI KÖZÉLETEKNEK Tájékoztatjuk a budapesti és a Pest megyei közüieteket, hogy üzemanyag- és tüzelőolaj­megrendeléseiket most viszonylag rövidebb határidőn belül teljesíthetjük. Ezért kérjük, hogy üzemanyag- és tüzelő­olaj-tárolóterüket még most, a hideg idő beállta és az ünnepek előtt töltsék fel, megfelelő tartalékokról gondoskodva, mert valószínű, hogy az év végi csúcsforgalom­ban csak hosszabb határidőn belül tudjuk majd teljesíteni a megrendeléseket. „ÁFOR” ÁSVÁNY0LAJFORGALM1 VÁLLALAT I. SZÁMÚ TÁJEGYSÉGI TELEPE nek keretében országosan 2500 vásárló véleményét kérdez­ték meg. A kérdések között olyanok szerepeltek, hogy „Milyen termék, illetve szol­gáltatás reklámjára emlék­szik? Hol találkozik ön a leg­gyakrabban reklámmal?, Be­folyásolják-e vásárlásait a reklámok?. Segít-e önnek a termék kiválasztásábain a márkajelvédjegy. vállalati embléma, terméknév?. Vagy, hogy megbízik-e a reklám­ban?” Budapesten vizsgálták a megkérdezettek reklámmal kapcsolatos beállítottságát, s az eredménnyel finomítot­ták az előző vizsgálat adata­it. A vizsgálat harmadik ré­szeként az ország nyolcszáz vállalatánál érdeklődtek a reklámköltségek alakulásá­ról, a reklámra vonatkozó döntések indítékairól, s ar­ról, hogy egyáltalán kik dön­tenek a termékek reklámo­zásáról. ötszáz értékelhető kérdőívet elemeztek. A fogyasztók és vállala­tok megkérdezése lehetővé tette a két szélső pólus össze­hasonlítását. Ebből kiderült, hogy a vállalatok a kiállítá­sokra költik a legtöbbet, nyomtatványokra már keve­sebbet, s további csökkenő összegeket sajtóra, reklám- ajándékokra, kirakatokra, hir­detésre. Emlékezés és vásárlás A fogyasztók tudatos em­lékezeti rangsorolásából vi­szont teljesen hiányzik a kiál­lítás (ennek oka lehet az is, hogy a kiállított termékek többnyire csak jóval később kerülnek forgalomba). A ve­vők leginkább a tévéreklám­ra. a plakátokra, a rádió-, sajtó- és a filmhirdetésekre, valamint a kirakatban lá­tottakra emlékeznek. A vásár­lást kiváltó eszközöknél módo­sul a sor: igaz, első helyen itt is a tévéhirdetés áll, de rögtön utána a kirakat kö­vetkezik, majd harmadik, ne­gyedik ismét a rádió, a sajtó. A plakát az ötödik helyre került és hatodik az ismerő­sök szóbeli ajánlása. A kiál­lítás csak a tizedik helyen szerepel. A vizsgálat eredménye alap­ján. érdekességképpen vessünk össze még néhány adatot. A megkérdezetteknek csupán hét százaléka nem emlékezett egyetlen reklámra sem. s be­vallásuk szerint csak 38.9 százalékukkal nem fordul* elő. hogv reklám hatására vásároltak volna. Legkevés­bé a nyugdíjasok és a férfiak vásárlásait befolyásolja a propaganda. Valójában azon­ban csaknem mindenki fi­gyelemmel kíséri a reklámot, de más a különböző reklám­eszközökhöz való viszonyuk. A vizsgálat részletes elemzé­se még hátra van, mely min­den bizonnyal segítséget fog nyújtani a vállalati reklám­szakemberek. tervszerű mun­kájához. MM és IMI A reklám hatékonysága an­nál magasabb, minél jobban ráépül a piackutatás ered­ményeire. és a szakemoerek minél jobban figyelnek a rek­lámhordozók kiválasztására. A Mechanikai Művek minden termékét más módon népsze­rűsíti. Az elektrolit konden­zátorokat főképp vásárokon: az őszi BNV-n és külföldön mutatják be a szakmai kö­zönségnek. Tüzelőberendezé­seiket vidéki városokban ren­dezett bemutatókon, míg konyhai légtisztítójuk műkö­dését a tévében ismertetik. A vállalat vezető szakemberei­nek az a véleménye. hogy nemcsak az új, hanem a kor­szerűsített, régi termékeket is rendszeresen hirdetni kell. Az ikladi Ipari Műszergyár évente 800 ezer forintot költ propagandacélokra. Ennek körülbelül a felét teszik ki a kiállítások rendezési költsé­gei. Ezenkívül hirdetnek a sajtóban, rádióban, televízió­ban, külföldi kiadványú la­pokban. Gyakran e reklám is jelentős üzletkötéseket ered­ményez. Például minden köz­vetlen termékpropaganda nél­kül érkeztek a nyugati meg­rendelések betonkeverő, kör­fűrész- és bakköszörű moto­rokra. E vásárlások abból kö­vetkeztek, hogy létezik Ma­gyarországon egy olyan vál-* laLat, amely az úgynevezett hobbymotorokat gyártja. A kiállítások már a közvetlen termékreklám keretébe tar­toznak. A legutóbbi hanno­veri vásáron bemutatták az IBM részére kifejlesztett kom­puter motorukat. melynek eredményeképpen megnőtt az ázsiója az ikladi gyárnak. A külföldön megjelenő magyar kiadványok, lapok hirdetései ugyancsak hasznosak Jelen­tős üzleteket kötöttek pél­dául a hirdetések alapján újabb NSZK-beli és angol 'égőkkel. összefoglalva: a vállalatok ■eklámtevékenysége javul, a •eklámok mind színvonala­sabbak. de hatékonyságuk mé­résére. ellenőrzésére egyelőre nem fordítanak kellő gondot. Cz. V. A DUNAI KŐOLAJIPARI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES: fiatal, érettségizett, 8 általánost végzett férfi munkaerőket, három műszakos, teljesen automatizált, szellemi munkát igénylő munkakörökbe. A jól dolgozók számára az előmeneteli és a továbbtanulási lehetőség biztosított. Keresünk továbbá: vasútüzemünkhöz kocsirendezőket, szállítási osztályunkra gépkocsivezetőket, három műszakos munkarendbe 18. életévüket betöltött férfiakat. A szakmával nem rendelkező dolgozókat — munkaidőn kívül — kiképezzük kőolajfeldolgozó szakmunkássá. Fizetés: a kollektív szerződés szerint. A vidéki dolgozóknak munkásszállást adunk. Érdeklődni lehet írásban vagy személyesen, a Dunai Kőolajipari Vállalat munkaügyi osztályán, 2443 Százhalombatta, Pf. 1. Telefon: 460-785, 12-72-es mellék. Felvétel esetén az útiköltséget megtérítjük.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom