Pest Megyi Hírlap, 1974. december (18. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

I A bevált politika útján A vasárnapi lapokból az ország egész lakossága megismerhette a XI. pártkongresszus irányelveit. Az MSZMP az egész társadalom irányításában vállalt vezető szerepének és velejáró felelősségé­nek megfelelően ismét a nyilvánosság elé állt, és fel­mutatta, mintegy összefoglalva szemlélhetővé tette, az egyébként is mindig nyíltan hirdetett és gyakorolt po­litikát. Kiderül a dokumentumból, hogy a Központi Bizottság hogyan, milyen gondolatok jegyében készül arra, hogy beszámoljon a kongresszusnak az előző kongresszus óta végzett munkáról. Egyben felhívás ez arra, hogy kommunisták és pártonkívüliek alkotó vi­tákban tapasztalataikkal és javaslataikkal járuljanak hozzá az elszámolás teljessé tételéhez és az új felada­tok meghatározásához. Természetes, hogy az irányelvek vitájában —párt­dokumentumról lévén szó — a fő figyelem a pártszer­vezetekre, a kommunisták megnyilvánulásaira irányul. Az eszmecserék során minden bizonnyal tanúi lehe­tünk majd a Központi Bizottság, az alapszervezetek és a különböző szintű pártszervek alkotó kapcsolatának. A kongresszus előtt kiadott irányelvek jól bevált mód­szere alkalmas arra, hogy az egész párttagság részese legyen a párt politikája kialakításának. Az ilyen te­vékeny közreműködés megkönnyíti a párt politikájával való belső azonosulást, az ily módon megerősödött el­kötelezettség pedig hasznára válik a végrehajtásnak, a párt politikája melletti őszinte kiállásnak. A pártszervezetekben és a társadalmi szervezetek­ben lezajló vitáknak nincs előre megszabott menet­rendje és végeredménye. De bizonyos, hogy a párttag­ság és a közvélemény egyetértőén fogja visszaigazolni az Irányelvek legfontosabb megállapításait és a jelzett feladatokat. Megengedhető ez a feltételezés azért, mert miként az MSZMP valamennyi állásfoglalása, ez is a valóság, a közvélemény és a tömegekben megérett fel­adatok ismeretére épül. Ki-ki a saját tapasztalatai alapján igazolhatja az Irányelveknek a megállapítá­sait: a Magyar Népköztársaság előbbre haladt a szo­cializmus útján; tovább szilárdult a munkásosztály ha­talma, a munkás-paraszt szövetség; fejlődött a szocia­lista demokrácia; kiszélesedett a szocialista nemzeti egység. A népgazdaság tervszerűen, arányosan fejlő­dött; rendszeresen emelkedett a nép életszínvonala. Erősödött társadalmunkban a marxizmus—leninizmus befolyása; továbbemelkedett a nép műveltségének szín­vonala; tért hódított a szocialista közgondolkodás. Nemzetközi politikánk, együttműködésünk a szocialista országokkal, a kommunista és munkáspártokkal bizto­sította építőmunkánk külső feltételeit. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt alkotóan alkalmazta hazai viszo­nyainkra a marxizmust—leninizmust, a szocializmus építésének nemzetközi érvényű elveit és tapasztala­tait. Az eredményeken túl a Központi Bizottság félre­érthetetlenül, világosan beszél azokról a feszültségek­ről, ellentmondásokról is, amelyek külső vagy belső, objektív vagy szubjektív okokból kísérték a szocialista építés utóbbi esztendeit. Természetes, hogy ilyen el­lentmondások nyomán viták is keletkeztek, amelyek­ben azonban sikerült megfelelő következtetésekre jut­ni, és ezek a következtetések jól hasznosíthatók majd az Irányelvek vitájában is. Ha visszatekintünk a két kongresszus közti idő­szak politikai életére, azt mondhatjuk, hogy tisztázó eszmecserékben sikerült túljutnunk azon az alternatí­ván, amely szerint vagy semmibe kell vennünk az egyéni és csoportérdeket egy elvont társadalmi érdek javára, vagy a partikuláris érdekek szabad játékteré­vé kell változtatnunk társadalmunkat. Konkrét intéz­kedések történtek az érdekek tudatosabb összehangoiá- sára, az össztársadalmi érdek tudományosabb megfo­galmazására és határozottabb képviseletére. Elvetettük azt az alternatívát is, amely mereven szembeállítja egyfelől az anyagi érdekeltséget, másfelől a szocialista tudatosságot, a szocialista morált. Tisztá­zódott, hogy a szocialista tudat formálásában is csak akkor érhetünk el maradandó eredményeket, ha az he­lyes érdekeltségi rendszerre épül. Ugyanakkor nincs olyan érdekeltségi rendszer, amely automatikusan, ön­magától kitermelné a szocialista közgondolkodást, a szocialista erkölcsöt. A szocialista viszonyokat kifejező jó érdekeltségi rendszer és az erkölcsi-politikai nevelés együtthatására formálódik a szocialista ember. Meggyőződésünkké vált a két kongresszus közötti időszakban, hogy a tudományos-technikai forradalom, a fejlett szocializmus építésének időszakában is válto­zatlanul a munkásosztályra hárul a társadalom irányí­tásának feladata. Semmi kétség nem lehet az iránt sem, hogy a munkásosztály történelmi hivatása minde­nekelőtt a forradalmi marxista—leninista párt vezető, irányító tevékenységében jut érvényre, ezt szolgálja az a törekvés is, hogy a közvetlen termelő munkát vég­zők soraiból az állami, a gazdasági és a pártmunka különböző területein, legfőképpen a testületekben, bátrabban kell előléptetni az arra alkalmasakat. Az Irányelvek egyik legfontosabb üzenete, hogy a párt bevált politikájának alapján lehet a mind nehe­zebb világgazdasági helyzet ellenére, a szocialista test­vérországokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztése útján biztosítani gazdaságunk és irányítási rendsze­rünk továbbfejlesztését. E politika alapján lehet meg­őrizni és erősíteni a társadalom egységét. Tudni kell, hogy hibázik, vét a munkásosztály ellen, a nép érde­kei ellen az, aki ilyen-olyan szempontokra hivatkozva megkérdőjelezi a társadalom egységének szükségessé­gét, s annak erősítése helyett a szocializmus osztályai, rétegei közötti válaszfalak építgetésével foglalkozik, fi­gyelmen kívül hagyva, hogy a munkásosztály törté­nelmi küldetése, feladata az osztály nélküli társadalom megteremtése, nem pedig az osztálykülönbségek kon­zerválása. Kádár János elvtárs a Politikai Főiskola ju­bileumi ünnepségén tartott beszédében mondta erről: „A nagy dolgozó osztályok közelednek egymáshoz. A társadalom alapkérdéseit érinti tz. ezzel is szembe kell nézni, és megfelelő marxista választ kell adni ar­ra is. hogy hogyan segítsük elő a d.olgozó osztályok közeledését, a város és a falu közötti különbségek és, ami a leglényegesebb lesz, a szellemi és a fizikai mun­ka közötti különbségek felszámolását”. Az Irányelvekben, a nagy felelősségtudattal készí­tett számvetésen túl, a társadalmi realitásokhoz mé^t feladatmeghatározások vannak, olyan perspektívák, amelyek eléréséhez párttagok és oártonkívüliek. mun­kások, parasztok, szellemi dolgozók egyaránt felsora­koztathatok. A párttagság és a XI. kongresszus ta­nácskozásai természetesen még elevenebbé, konkrétab­bá és ezáltal gazdagabbá teszik majd a kongresszusi előkészületek vezérfonalát képező Irányelvek gondola­tait. Pozsgay Imre V __________________________________________J AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Éjszaka is szántanak A megyei operatív bizottság PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETEK! a mély fekvésű, vizenyős területekről is fölszedni, illetve letörni, be­hordani a terményt. Igaz a gépek nehezen boldogulnak a fölázott talajon, mégis cél­szerű akár kétszeres fordu­lóval, több munkával bizton­ságba helyezni, ami megter­mett. Szépen haladnak viszont a mélyszántással, a Pest megyei traktorosok: a 100 ezer hek­táros tavaszi vetésterület 65 százalékán előkészítették a magágyat. Ahol lehetőség és szükség van rá, éjszaka is szántanak. Az operatív bizottság fel­hívta a gazdaságok figyelmét: szállítsák a kukoricát az átvevőhelyekre mielőbb, hogy ne legyen fennakadás a tápgyártásban. A tanácskozáson a járási hivatalok jelzése alapján bejelentették, hogy az őszi vetések mindenütt szépen kelnek, ennyi haszna volt a sok esőnek. Remélhetően mindenütt megerősödik a zsendülő gabona, mire bekö­szönt a tél. Vasárnap, magyar idő sze­rint kilenc óra négy perckor szerencsésen visszatért a Földre a Szojuz;—16 jelzésű szovjet űrhajó. A Szojuz—16 — fedélzetén Anatoli j Filip- csenko ezredes űrhajópa- rancsnokkal és Nyikolaj Ru- kavisnyikov fedélzeti mér­nökkel — sima leszállást haj­tott végre Kazahsztániban, Dzsezfcazgan várostól 300 ki­lométerre északra. A két szovjet űrpilóta a hivatalos jelentések szerint jó közér­zetnek örvend. A Szojuz—16 útja minden szakaszában teljességgel azo­nos volt azzal a programmal, amelyet a Szojuz—Apollo-kí- sérlet során az egyes számú szovjet legénység tagjai — Leo­nov és Kubaszov űrhajósok — bonyolítanak majd le a júliusi szovjet—amerikai űrrandevú során. Jóllehet, a mostani kí­sérletisorozatban az Apollo űr­hajót egy imitációs dokkoló­gyűrűvel helyettesítették, ez a I Feltárni a takarékos gazdálkodás lehetőségeit megoldás lehetővé tette a két szovjet pilóta sizámára az ösz- szekapcsolásnál szükséges ösz- szes kézi- és automatikus mű­veletek gyakorlását. Ennék befejeztével szombaton az Apollo imitációjára szolgáló gyűrűt robbanópatronok se­gítségével eltávolították a szovjet űrhajó dokkolóberen­dezéseitől, pontosan úgy, aho­gyan jövő nyáron az Apollót választják majd él a Szojuz­tól. A moszkvai hivatalos köz­lemények hangoztatják, hogy a Szojuz—16 fedélzeti rend­szerei és berendezései a repü­lés minden fázisában normá­lisan működtök. A tudomá­nyos kísérletek eredményei­nek feldolgozása és tanulmá­nyozása megkezdődött. (Kommentárunk a 2. oldalon.) felhívása Még mindig a betakarí­tásról esett szó az őszi me­zőgazdasági munkákat össze­hangoló megyei operatív bi­zottság hétfői ülésén, ame­lyen Lakatos Tibor, a me­gyei tanács elnökhelyettese elnökölt. Az esős napok to­vább késleltették a munkát. Ezért még 21 hektárnyi gyö­kérzöldség, 36 hektárnyi ká­poszta és 8 hektárnyi cukor- ,répa van még kint a földe­ken, s 2400 hektárról kell le­törni a kukoricát. Most tehát a legfontosabb feladat: FELADATAINAK SIKERES TELJESÍTÉSÉT KÖVETŐEN Visszatért a Főiéire a Szojuz—-Mi XVIII. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM ARA »» FUJ.Éli 1914. DECEMBER 10., KEDD Két országgyűlési bizottság ülése Döntött a nép Görögország: köztársaság! Sándor József elnökletével hétfőn a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés men­telmi és összeférhetetlenségi bizottsága, amelyen Madarast Attila pénzügyi államtitkár adott ismertetést a Magyar Népköztársaság 1975-re ter­vezett állami költségvetésről. Nagy Miklós elnökletével a külügyi bizottság tartott ülést. A tanácskozáson — amelyen részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke és Vin- cze Imre pénzügyminiszter- helyettes — a képviselők az államháztartás jövő évi pénz­ügyi tervezetét, közelebbről a Külügyminisztérium költ­ségvetését elemezték. Roska István külügyminisz­ter-helyettes tájékoztató elő­adásában hangsúlyozta, hogy a Külügyminisztérium terve­zett költségvetése elegendő fedezetet biztosít fontos fel­adatai ellátására, feltételezi azonban a takarékos gazdál­kodás további lehetőségei­nek feltárását, .kihasználását. E megállapítás fontosságát a külügyi bizottság tagjai is hangsúlyozták. A vitában kifejtette vélemé­nyét Barcs Sándor, Péter Já­nos, Bencsik István, Dar­vast István és Ognyenovics Milán országgyűlési képvi­selő. A monarchia csaknem más­fél évszázada után 1973 jú­niusában köztársasággá vált Görögország szavazói vasár­nap véglegesítették a köz­társaság államformát: a sza­vazók túlnyomó többsége, 69,2 százaléka a köztársasági de­mokratikus államrend mel­lett foglalt állást és elutasí­totta a királyságot. A jogosultak 24,5 százaléka tartózkodott a szavazástól. Vasárnap, amikor már biz­tossá vált, hogy Görögország népe a köztársaság mellett döntött, Athénban megszó­laltak a harangok és ezrek vo­nultak fel az utcákon az új államformát ünnepelve. „Vég­leg eltemetjük a monarchiát!” — kiáltozták a felvonulók, szimbolikus koporsót cipelve vállukon „Királyság” felirat­tal. (További görögországi je­lentéseink a 2. oldalon.) KOZELET A kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben Új kezdeményezések, íervtúlteljesftés a váci izzóban Az Egyesült Izzó központi és vidéki gyáraiban egyaránt jelentős felajánlások és ered­mények születtek a XI. kong­resszus tiszteletére folyó szo­cialista munkaversenyben. A többi között elhatározták, hogy előirányzott tervüket az év végéig mintegy 4 millió fényforrással, lámpa, lámpa­testek, 500 ezer darab elekt­roncsővel és megközelítően egymillió félvezetővel túlteljesítik. Jelentős mértékben járul hoz­zá a váci gyár is, ahol az al­katrész- és fényforrásgyártó üzem teljes erőbedo'oással dol­gozik. Tervteljesítésük nem kétséges, hiszen már eddig is az egyik legfontosabb termék­ből, a gyöngylámpából több mint 200 ezer darabbal többet készítettek el. A váci gyárban az elmúlt időszakban fontos intézkedést tettek a terv teljesítése, illetve túlteljesítéséért. Több figyel­met fordítanak például a fo­lyamatos anyagellátásra, a gé­pek jobb kihasználására és a gyártmányokhoz szükséges al­katrészek, szerszámok bizto­sítására, megfelelő minőségé­re. Tavaly kezdte meg a váci Izzó a fényforrások, fénycsö­vek gyártását. Köztudott, a betanítás Budapesten, a köz­ponti gyárban történt, majd a kis —* ötven fős szakgárda — segített kezdő társaiknak az addig ismeretlen műveletek elsajátításában. Az azóta el­telt egy év alatt a váciak már gyakorlottan, nagy szakértelemmel ké­szítik a termékeket. Ami változatlanul gondot okoz, az a munkaerőhiány, amely az idén is számottevő volt. A váci gyár kongresszu­si felajánlása között szerepel — a terv túlteljesítése mellett — az ütemes termelés bizto­sítása és a munkafegyelem további szilárdítása. Önkölt­ségcsökkentésük is jelentős, s az év végéig mintegy 10 millió forint megtakarí­tást kívánnak elérni. A termelékenység növelését segíti elő, hogy az elmúlt hó­napokban egy új, korszerű üvegdaraboló gépet vásárol­tak, s ezt alkatrészgyártó egy­ségükben előreláthatóan az év utolsó hónapjában már üzem­be állítják. A váci gyár egységei is csat­lakoztak a Brigádok a minő­ségért mozgalomhoz, amelyet a budapesti gyár minőségel­lenőrző főosztálya indított. Ugyancsak kongresszusi fel­ajánlás: csökkentik a balese­tek számát, a szocialista bri­gádtagok hibájából a közel­jövőben baleset nem történ­het. Azt is elhatározták, hogy indokolatlanul egyetlen mun­kanapot sem mulasztanak. De a gyár vezetői is sokat tesz­nek az /egészséges munkakö­rülmények megteremtéséért, így például a fénycsőgyártás­nál az új óvintézkedések be­tartása a higanytartalmat mi­nimálisra csökkenti. A napokban vezetik be Vácott is a dolgozz hibát­lanul munkarendszert, és ettől is jelentős eredményt várnak. A gyár dolgozói a társadal­mi felajánlásokon kívül — már több alkalommal tartot­tak kommunista műszakokat, s a bevétel jelentős részéből a központi gyár új, nyolcvan fé­rőhelyes óvodájának felépíté­sét segítik. S. Zs. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese vezeti azt a magyar delegációt, amely megérkezett Havannába, a ku­bai—magyar gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködési bizottság soron követke­ző ülésszakára. Lázár György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese vezeti a magyar delegációt Moszkvá­ban, a KGST tervezési és együttműködési bizottságának 8. ülésszakán. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter tegnap küldöttség élén hivatalos ba­ráti látogatásra Algériába ér­kezett, Abdelhamid Latréche- nek, a nemzetvédelmi minisz­térium főtitkárának meghívá­sára. Dr. Korom Mihály igazság­ügy-miniszter vezetésével ma­gyar igazságügyi delegáció ér­kezett Varsóba, Wlodzimierz Berutowicz igazságügy-minisz­ter meghívására. Szurdi István belkereskédel- mi miniszter tegnap Bukarest­be érkezett a KGST belkeres­kedelmi miniszteri tanácskozá­sa 6. ülésszakára. Fogadás. Bolívia, Kolumbia, Peru és Venezuela budapesti diplomáciai misszióinak veze­tői hétfőn közös fogadást ad­taik a perui nagykövet rezi­denciáján abból az alkalom­ból, hogy 150 évvel ezelőtt volt az ayachuchoi csaita, amely­nek eredményeként országaik kivívták függetlenségüket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom