Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-09 / 262. szám

•ecru h(/jr « krímim 1974 NOVEMBER 9., SZOMBAT November 7-éf ünnepelte a világ Korunk alapvető feladata a tartós béke biztosítása Közlemény a Finn Kommunista Párt küla'ötíségének I ArFr\nrt I Á yÁl FÓKUSZ „Kubai” csúcs A világ második legmagasab­ban — 2800 méteres magasság­ban — fekvő fővárosába, Quitó- ba sorra érkeztek a delegációk, az Amerikai Államok Szerve­zete (AASZ) pénteken kezdő­dött külügyminiszteri értekezle­tére. Az ötnapos tanácskozáson 21 ország diplomáciájának veze­tői arról döntenek, hogy felold­ják-e a Kuba ellen 10 évvel ez­előtt elhatározott diplomáciai, kereskedelmi és gazdasági blo­kádot. Érthető, hogy a 300 millió la­kosú kontinensen megkülönböz­tetett figyelmet szentelnek az ecuadori fővárosban megkezdő­dött tanácskozásnak. A lapok hangsúlyozzák annak jelentősé­gét, hogy éppen a mostani ta­nácskozás kezdeményezői — Ve­nezuela, Kolumbia, és Costa Ri­ca — voltak annak idején a fő­vádlók a blokád meghozatalá­ban. A legfőbb beszédtéma, a sza­vazatok várható alakulása, a Kuűa elleni blokád halálát je­lentő, a kétharmados többség­hez szükséges 14 voks érlelődé- se. Megfigyelők rámutatnak ar­ra a hangulat- és véleményvál­tozásra, amelynek eredménye­ként ma már csak Chile, Uru­guay és Paraguay hirdeti fen­nen, hogy a blokád mellett sza­vaz. Ezt az álláspontot hangsú­lyozta korábban Brazília, Haiti és Bolívia is. Most ezek az or-' szágok — úgymond — várakozó álláspontra helyezkedtek. A QUITÓI törvényhozás palotájába a földrész haladó pártjaitól, szervezeteitől szá­zával érkeznek a táviratok, amelyekben a Kuba elleni diplomácia, kereskedelmi és gazdasági szankciók feloldá­sát követelik. A TÉMÁRÓL az ecuadori fővárosba érkező küldöttsé­gek sorra fejtik ki vélemé­nyüket. William Rogers, la­tin-amerikai kérdésekkel fog­lalkozó külügyi államtitkár (Kissinger személyes képvi­selője) csupán annyit volt hajlandó mondani, hogy „az Egyesült Államok igazodni fog a testvéri népek óhajá­hoz”. Ezzel kapcsolatosan ta­lálóan jegyezte meg a quitói rádió kommentátora: „Kar­mesterből énekkari tag lett. Tíz évvel ezelőtt még az Egyesült Államok diktálta a szólamokat, most pedig kény­telen azon a hangon énekelni, amelyet a latin-amerikai kar­mesterek dirigálnak”. A KÜLÜGYMINISZTEREK ötnapos tanácskozásának fő témájára utalva, a miniszteri csúcsot egyszerűen „kubai csúcsnak” nevezik. Kissinger — más elfoglaltságára hivat­kozva — nem vesz részt a kontinentális értekezleten. Távolmaradását politikai megfigyelők úgy értékelik, hogy az amerikai külügymi­niszter nem akar jelen lenni politikájának temetésén. Két pokolgép robbanása, Jua­nita Castrónak, a kubai minisz­terelnök 12 évvel ezelőtt disszi­dált húgának Kuba-ellenes nyi­latkozatai, a chilei delegáció feltűnést keltő szélsőséges pro­pagandája, rendkívüli biztonsá­gi intézkedések előzték meg a péntek este közép-európai idő szerint 11 órakor megnyílt kül­ügyminiszteri csúcskonferen­ciát. A helyzet elemzői szinte teljes bizonyossággal állítják, hogy kedden, amikor sor kerül a szavazásra, meg lesz a blokád feloldásához szükséges 14 sza­vazat, vagyis a kétharmados többség. QUITÖBAN egyébként az amerikai diplomáciai gépe­zet sem tétlenkedik. Az új- sági. ókat elárasztó kiadvá­nyokban például Kuba is­mét szerepel az AÁSZ tag­államai között, azzal a meg­jelöléssel, hogy „1962-ben ideiglenesen felfüggesztette tagságát”. Ezzel szemben a valóság az, hogy a kubai for­radalmi kormány többször le­szögezte: soha nem tér visz- sza abba a szervezetbe, amely az Egyesült Államok imperia­lista köreinek kiszolgálójává lett. (Folytatás az 1. oldalról) ni a hidegháborús időket — hangsúlyozta Grecsko marsall. Mint a szónok megjegyezte, az imperalista hatalmak növe­lik katonai költségvetésüket és folytatódik a fegyverkezési hajsza. Ezeknek az erőknek a hibájából földünk számos tér­ségében még mindig feszültség uralkodik. Az SZKP és a szovjet kor­mány, a béke és a nemzetközi együttműködés lenini politiká­jához híven, éber figyelmet szentel az ország védelmi ké­pessége erősítésének, a had­sereg és a flotta további töké­letesítésének — húzta alá And­rej Grecsko. — A Szovjetunió fegyveres erői eltökélten vé­delmezik a nép alkotó munká­ját, éberen őrzik hazájuk bé­kéjét és biztonságát. Á Szov­jetunió fegyveres erői kiváló katonai felszereléssel és fegy­verekkel rendelkeznek s hatal­mas harci kollektívát képez­nek, amely szorosan tömörül a lenini párt körül. dalom világtörténeti jelentő­ségét. Szófia. A szófiai dolgozók tízezrei színpompás felvonu­lással ünnepeltek. A demonst­rációt Gcorgi Dimitrov mau­zóleumának mellvédjéről meg­tekintették a bolgár párt- és állam vezetői, élükön Todor Zsivkovval, a BKP Központi Bizottságának első titkárával, az államtanács elnökével és Sztanko Todorov miniszter- elnökkel. Ulánbátor. A mongol fő­városban ünnepi gyűlést tartottak, amelynek elnöksé­gében helyet foglalt Jumzsa- gijn Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bi­zottságának titkára, a nagy népi hurál elnökségének el­nöke, valamint több más párt- és állami vezető. Berlin. Az NDK párt- és állami vezetői csütörtökön koszorút helyeztek el a ber­lini Treptow parkban a fa­sizmus elleni harcban elesett szovjet katonák emlékművé­nél. A megemlékezésen részt vett Erich Honecker, az NSzEP KB első titkára, Willi Stoph, az államtanács elnöke, Horst Sindermann miniszterelnök. Nyugat-Boriin. A Szovjet­unió NDK-beli képviselői csütörtökön koszorút helyez­tek el a felszabadulásért ví­vott harcban elesett szovjet katonák nyugat-berlini em­lékművénél. Lisszabon. Arnold Kalinyin, a Szovjetunió lisszaboni nagy­követe csütörtökön este fo­gadást adott a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom < 57. évfordulója alkalmából. A több száz vendég között megjelent a portugál kor­mány több minisztere, köz­tük Alvaro Cunhal és Meló Antuses tárcanélküli minisz­terek. Szokatlan, intézkedéshez fo­lyamodott Isabel Perón argen­tin elnökasszony az alkotmá­nyos kormányzás megmentése érdekében. Békeidőben az ostromállapot bevezetését ren­delte el. A „békeidőben” kité­telt célszerűbb idézőjelbe ten­ni. hiszen Argentína több mint négy hónapja már a po­litikai merényletek időszakát éli. Juan Perón elnök június vési halála óta a szélsőséges szervezetek — amint az AP hírügynökség jelentette — több mint 140 személyt, köz­tük sok katonatisztet, közis­mert politikust gyilkoltak meg. Argentínában a politikai erőszak, a „violencia” nem újkeletű dolog. A katonai dik­tatúra időszakában szaporod­tak el a különféle szélsőséges gerillaszervezetek. Lanusse tábornok-elnök végül 1973 ta­vaszán hozzájárult az alkot­mányos választások megtar­tásához. A választások a demokrati­kus erők nagy sikerét hoz­ták. Hector Campora, majd Juan Perón elnökségével Ar­gentína bel- és külpolitikájá­ban jelentős változások tör­téntek. A perónista mozgalom került ismét hatalomra, s az idős vezér nemzeti megbéké­lési politikája támogatásra ta- lá’t az ei'enzéki pártok részé­ről is. Hosszú szünet u+án visszanyerte legalitását az Ar­gentin Kommunista Párt, az új kormánv kiszélesítette kap­csolatait Kubával és az euró­pai szocialista országokkal. A Finn Kommunista Párt küldöttsége az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára 1974. október 31 és no­vember 7-e között látogatást tett Magyarországon, a dele­gációt Aarne Saarinen, a párt elnöke vezette, tagjai voltak: Erkki Tuominen, a politikai bizottság tagja, Olavi Poiko- lainen, a központi bizottság titkára, Erkki Antikainen új­ságíró, V. Partanen megyei titkár. A finn küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titká­ra. A küldöttséggel tárgyalást folytatott Biszku Béla, a Po­litikai Bizottság tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A tár­gyaláson részt vett Berecz János, a Központi Bizottság osztályvezetője és Móna Gyula osztályvezető-helyettes. A de­legáció véleménycserét folyta­tott Kállai Gyulával, a Poli­tikai Bizottság tagjával, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának elnökével és Óvári Miklóssal, a Központi Bizott­ság titkárával. A finn küldött­ség találkozott Herczeg Ká­rollyal, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa titkárával és Cservenka Ferencnével, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának első titkárával. A szívélyes elvtársi légkör­ben lezajlott megbeszélések során, az MSZMP és a Finn Kommunista Párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egy­mást országaik helyzetéről és pártjaik tevékenységéről. Az MSZMP nagyra értékeli a Finn Kommunista Párt har­cát, amely a párt egységének és tömegbefolyásának erősíté­sére, a munkásosztály akció­időközben ellentámadásba lendült az argentin reakció, és különösen Perón halála óta a perónista jobboldal, az úgyne­vezett ortodox-szárny igyek­szik visszaszerezni pozícióit. A szélsőséges gerillaszervezetek, így a magát népi felszabadítá- si hadseregnek nevező csoport, valamint a perónista monto- neros gerillák az egyéni terror módszeréhez folyamodtak — úgymond a jobbratolódás megakadályozására. Arnedo Alvarez, a KP főtitkára ok­tóber elején egyértelműen fel­hívta a figyelmet arra, hogy a gerillacsoportok akciói a re­akció céljait szolgálják. A főveszély az argentin ha­ladó erők szerint egy szélső- jobboldali katonai puccs. Ezt csak valamennyi demokrati­kus erő összefogása akadá­lyozhatja meg, nem a politi­kai merényletek. Az esemé­nyek igazolták Arnedo Alva- rezt, amennyiben a jobboldal is létrehozta saját terrorszer­vezetét, az antikommunista kommandót. „Az utolsó cseppet a csor­dultig telt pohárba” az argen­tin rendőrfőnök meggyilkolása jelentette. A Montoneros-cso- port a merényletet azzál indo­kolta, hogy állítólag a rend­őrfőnök irányította a háttérből az antikommunista komman­dót. A válságos helyzetben ha­tározta el Isabel Perón az ost­romállapot bevezetését. Az el­lenzéki pártok első reagálásá­ból kitűnik: az ország alkot­mányos fejlődését szem előtt tartó erők lényegében egyet­értettek a döntéssel. egységének megteremtésére, a haladó erők összefogására irá­nyul. A Finn Kommunista Párt nagyra értékeli azokat az eredményeket, amelyeket a dolgozó magyar nép az MSZMP vezetésével a szocia­lista építőmunka különböző területein elért. A finn és magyar kommu­nisták korunk alapvető fel­adatának a tartós béke bizto­sítását tartják. Ennek érdeké­ben továbbra is azon fáradoz­nak, hogy a nemzetközi eny­hülést erősítsék, e folyamatot visszafordíthatatlanná tegyék. Nagy elismeréssel nyilatkoztak az SZKP XXIV. kongresszu­sának történelmi jelentőségű békeprogramjáról, amely meg­alapozta a jelenlegi nemzetkö­zi enyhülés folyamatát. Az MSZMP és a Finn Kommu­nista Párt messzemenően tá­mogatja a békeprogram meg­valósítását. A nemzetközi enyhülés az európai béke és biztonság szempontjából jelentős és szükséges, hogy az európai biztonsági értekezlet harma­dik, befejező szakasza legfel­sőbb szinten mielőbb megkezd­je munkáját. Az MSZMP és a Finn Kom­munista Párt képviselői szo­lidaritásukról és támogatásuk­ról biztosították a Portugál Kommunista Pártot és a Gö­rög Kommunista Pártot, a de­mokratikus célokért folytatott harcukban. Az MSZMP és a Finn Kom­munista Párt a leghatározot­tabban elítéli a chilei ellen- forradalmi junta fasiszta ter­rorját és követeli a chilei ha- zaifiak szabadon bocsátását, a demokratikus szabadságjogok helyreállítását. A két párt képviselői kife­jezték szolidaritásukat a nem­zetközi függetlenségi mozgal­mak imperialistaellenes har­cával. A közös feladatok, a társa­dalmi haladás megköveteli a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének erősítését és összehangolt te­vékenységét. Ezért tulajdonít az MSZMP és a Finn Kom­munista Párt nagy jelentősé­get az európai kommunista és munkáspártok újabb tenni- akarásának, amelynek előké­szítésében tevékenyen részt vesznek. A párt képviselői szerint érlelődnek a világ kommunista és munkáspártjai újabb nemzetközi tanácskozá­sa összehívásának a feltételei is. Az MSZMP és a Finn Kom­munista Párt szükségesnek tartja, hogy a marxizmus—le- ninizmus és a proletárinterna­cionalizmus szellemében kö­vetkezetes elvi harcot folytas­sanak az antikommunizmus és a szovjetellenesség minden fajtája ellen. A két párt képviselői fon­tosnak tartják, hogy a mun­kásosztály különböző pártjai párbeszédet folytassanak egy­mással a nemzetközi enyhülés erősítéséért, a tartós békéért folyó közös harcról, a dolgozó tömegek politikai, gazdasági és szociális jogai védelmében történő közös fellépésekről, a munkásosztály akcióegységé­nek létrehozásáról. Az MSZMP és a Finn Kom­munista Párt küldöttségeinek megbeszéléseit a teljes nézet- azonosság jellemezte. Megálla­podtak abban, hogy a prole- tárintercanional izmus szelle­mében fejlesztik tovább kap­csolataikat. A. B. T. A Szuvorov-iskola kisdobosaitól a rakétaegységig A díszegységek felvonulá­sát egy immár harmincéves hagyománynak megfelelően a Szuvorov iskola kisdobosai nyitották meg. Ezután a Frun­ze Katonai Akadémia hallga­tói vonultak fel. Ez az akadé­mia nemcsak a legrégibb szov­jet katonai főiskolaként szer­zett hírnevet, hanem azzal is, hogy a második világháború idején több mint hatszáz nö­vendéke tüntette ki magát a Szovjetunió Hőse címmel. A Lenin Katonai Politikai Aka­démia, a Dzerzsinszkij Had­mérnöki Akadémia, a Mali- novszkij Páncélos Akadémia díszzászlóalja után vonultak fel a tribünök előtt a Kujbi- sev Hadmérnöki Akadémia hallgatói. Ez a főiskola ugyan­csak különleges tekintélyt szerzett magának a szovjet hadseregben, méghozzá nem­csak a hadsereg építésében való közreműködéssel. Az itt nevelt mérnökök elévülhetet­len érdemeket szereztek a bé­kés építőmunkában is: az első szovjet vízierőmű-óriás, a Dnyeprogesz, a híres Volga— Don csatorna, de még a moszkvai metró építésében is. A Kujbisev Akadémia dísz­egysége után vonultak fel a Zsukovszkij Repülőmérnöki Katonai Akadémia növendé­kei. Első ízben vonultak fel az idei moszkvai díszszemlén a Popov nevét viselő rádió­elektronikai felsőfokú katonai iskola növendékei. A légidesszant zászlóaljak, a Fogadás a Kremlben Az SZKP Központi Bizott­sága, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány csütörtökön ünnepi fogadást adott a Kreml kongresszusi palotájában, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulója alkalmá­ból. A fogadáson jelen volt Leo­néid Brezsnyev, Nyikolaj Pod- gornij, Alekszej Koszigin, Andrej Gromiko, Andrej Grecsko, Mihail Szuszlov, va­lamint az SZKP és a szovjet kormány más vezetői, a szov­jet társadalmi, tudományos és kulturális élet vezető szemé­lyiségei, az egyházak veze­tői, a diplomáciai testület tag­jai. A meghívott külföldi ven­dégek között ott volt Rapai Gyula, hazánk moszkvai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete, Papp László, ha­zánk állandó KGST-képvise- letének helyettes vezetője. Maróthy László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, aki a szocialista országok ifjúsági szervezetei vezetőinek ideiglenes tanácskozására ér­kezett a Szovjetunióba. Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke ünnepi pohárköszöntőiében méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világtörténelmi jelentőségét. A novemberi évfordulót — mondotta Podgornij — aszov­tengerészgyalogság és a határ­őrség, valamint a Szuvorov katonai és a Nahimov hadi­tengerészeti iskola díszegysé­geinek elvonulása után a gé­pesített alakulatok és a hadi- technika nagy teljesítményű szállítóeszközeinek dübörgése töltötte be a Vörös teret. A tüzérségi és a rakétaala­kulatok szemléje szárazföldi légvédelmi rakéták bemutatá­sával kezdődött, majd mesz- szehordó ágyuk, a Katyusák helyébe lépett reaktív légvé­delmi rakétavetők, elektro­nikus vezérlésű elhárító raké­ták, különféle rendeltetésű közepes hatósugarú rakéták vonultak fel. A haditechnika legmodernebb eszközeinek de­monstrációját a tengeralattjá­róról felbocsátható ballisztikus rakáték és a három fokozatú interkontinentális ballisztikus rakéták zárták le. A Vörös tér ugyancsak újjá­épített dísztribünjein több ezer külföldi vendég volt ta­núja a díszszemlének, amely ezúttal is a szovjet fegyveres erők kiképzésének magas szín­vonalát, a hadsereg technikai ellátottságának korszerűségét, a szovjet védelmi erő elret­tentő hatását bizonyította. A díszszemle moszkvai idő szerint pontban háromnegyed tizenegykor fejeződött be, s mivel közben a szitáló eső heves zivatarrá erősödött, a dolgozók felvonulását a rossz időre való tekintettel nem tartották meg. jet dolgozók idén is új ipari üzemek beindításával, az ipar­ban, a mezőgazdaságban, a tu­dományos életben elért újabb sikerekkel köszöntötték. Ere­jének teljében ünnepli no­vember 7-ét a szovjet hadse­reg, amelynek csütörtöki dísz­szemléje, Podgornij szavai szerint, igen mély benyomást tett a jelenlévőkre. A Szovjetunió nemzetközi helyzete — jelentette ki az ál­lamfő — még sohasem volt olyan szilárd, mint napjaink­ban. Elismeréssel emlékezett meg Podgornij a testvéri szo­cialista országok fejlődéséről is. ★ Varsó. A lengyel városok­ban és falvakban ünnepi gyű­léseken, találkozókon és hang­versenyekkel emlékeztek meg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójá­ról. Edward Gierek, a LEMP KB első titkára ebből az al­kalomból levélben köszöntöt­te a lengyel munkásmoz­galom mintegy 200 veterán harcosát, akik annak idején részt vettek az októberi for­radalomban. Bukarest. A román főváros­ban ünnepi gyűlést tartottak. Gheorghe Cazan könnyűipari miniszter és V. I. Drozgyenko, a Szovjetunió bukaresti nagy­követe, az ünnepi ülés szó­nokai méltatták a Nagy Ok­tóberi Szocialista Fórra­Violencia és ostromállapot

Next

/
Oldalképek
Tartalom