Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

1974. NOVEMBER 7., CSÜTÖRTÖK ss* 40* w xr/iwman Nem térkép e táj Rá sem lehet ismerni Száraz, dohányszínű levele­ket zörget a reggelenként már csípős novemberi szél a sze­gedi főútvonal menti fákon. Alig néhány kilométerre a főváros déli szélétől különös „ieg”-ek világának kezdetét jelzi a Pest megye feliratú tábla. A térkép tanúsága sze­rint a dabasi járásban va­gyunk. Akinek azonban „nem térkép e táj” — az egyebet is tud erről a járásról: a külö­nös „leg”-ek világáról. Ilyeneket: . járási székhe­lyeink közülj Dabas volt a legmohóbb: négy községet nyelt el — Alsó- és Felső- Dabast, Gyónt és Sárit — míg elnyerte mai nagyságát, for­máját. Ha New York a világ legnépesebb városa, Érd Eu­rópa legnagyobb lélekszá­mú községe, akkor Dabas pe­dig minden bizonnyal a leg­hosszabb község a glóbu­szon: közigazgatási határa 17 kilométert tesz ki. Dabas dicsekedhet az ország lakott települései közül a leghosz- szabb főutcával is: kereken 11 kilométer! A lakosság lé- lekszámához képest — csak­nem 17 ezer — itt találhat­juk a legtöbb — szám szerint 70 — műemlék, illetve mű­emlék jellegű épületet! Min­den 235. lakosra jut egy. Ez az a járás, amely egyike a megye iparban legszegényebb vidékeinek, és termőföldjei­nek aranykorona-értéke or­szágosan a legalacsonyabbak közé sorolható: 4,16. Végül itt tevékenykedik a megye legrégibb járási közigazga­tási vezetője Boros András­nak, á járási hivatal elnö­kének személyében, akit 1957-ben választottak először a Dabasi járási Tanács elnö­kének. A járási székhely 1970-ben ünnepelte fennállásának — IV Béla király birtokadomá­nyozó oklevelével tanúsít­ható ■— '700. évfordulóját. Hét évszázad történelmi viharai, tengernyi jgöndjá-szen védésé, török hódoltság, Habsburg- elnyomás, jobbágynyomor, csendőruralom után — mind­össze három évtizednyi em­berhez méltó élet, szabad­ság. Ám e mindössze három évtized is elegendőnek bizo­nyult a csodához: ró sem lehet ismerni a járásra. Mélyről indultak Ihászt József, a járási párt- bizottság első titkára, a já­rás lakóinak országgyűlési képviselője általában nem híve a múlthoz való viszo­nyításoknak, az összehason- lítgatásnak. Azt vallja, hogy a múlt és a jelen társadal­mi viszonyai között akkora a lényegi-minőségi különbség, hogy egyszerűen nincs is közös alap az összehasonlítás­ra. Most mégis egyetért Bo­ros Andrással abban, hogy a fejlődés ívét akkor lehet iga­zán kirajzolni, ha onnan kezdjük, ahonnan a járás a felszabaduláskor elindult. — A járás lakossága 1941- ben alig valamivel haladta meg az ötvenezret, jelenleg 76 ezernél tartunk, jórészt a bevándorlás következtében. A lakások száma a felsza­badulás évében 9455 volt — s ezen túlnyomórészt vályog­ból épült, szegényparaszti szoba-konyhákat kellett ér­teni —, ma ez a szám megkö­zelíti a 22 800-at, s több mint 60 százalékuk korszerű épí­tési anyagból, fürdőszobával készült. Telek István, a járási hi­vatal műszaki osztályveze­tője folytatja a tények fel­sorolását: — A felszabadulás előtt ez a fogalom: közművesítés, ismeretlen volt a járásban. A vezetékes ivóvíz és a csa­torna még a nemesi kúriák­ból is hiányzott, nemhogy a napszámosok-cselédek hajlé­kából. Egyedül a villanyt is­merték — azt is csak az össz- lakásállomány húsz százalé­kában! Egyáltalán nem volt villanyvilágítás Felsőpakony- ban, Inárcson, Újlengyelben. Hernádon és Puszta vacson Szilárd burkolattal csak az 5-ös főút és a Taksony— Kecskemét közötti út ren­delkezett, s egyetlen méter járda sem volt a járás — ak­kor még — 17 községében! Ma a vezetékes ivóvízhálózat a járásban meghaladja a. 100 kilométert. A csatornahálózat még szerény, de már így is csaknem 10 kilométer. A la­kások több mint 90 százalé­kában villany világít, a hiányzó tíz, százalékot a rend­kívül gyéren lakott külterü­letek és — főként — az en­gedély nélkül épített házak teszik ki. A tanácsi kezelésű burkolt úttestek hossza 31, a járdáké 71 kilométer. Az állami kezelésű burkolt út­testek 320 kilométert tesz­nek ki: szilárd úton közelít­hető meg a járás valamennyi községe. Cselédek és segédmunkások A dabasi járás lakói a fel- szabadulás előtt két munka- lehetőség között választhat­tak, ha nem volt egy kis saját földjük: cselédként dol­gozhattak a helyi uradal­makban, a Halász vagy a Dinnyés famíliánál, vagy be­járhattak Pestre; segédmun­kásnak a gyárakba és az épí­tőiparba. Az ingázók száma ma is magas — körülbelül húszezer —, nem is csoda, hiszen a já­rás a főváros környéki ipar- telepítési tilalom alá eső zónában fekszik. Ám a mai bejárók zöme már kvalifi­kált szakmunkás vagy jól képzett betanított munkás. Számukhoz még adjuk hozzá azt a 2100 főt, aki a járás állami és szövetkezeti ipa­rában dolgozik, valamint ’a tsz-tagok és alkalmazottak 13 ezer főnyi seregét, s már csaknem 100 százalékát em­lítettük a járás kereső la­kosságának. Ezen a vidéken harminc esztendeje még egyetlen ipari üzem, gyáregység vagy na­gyobb műhely sem' működött. A jeget a Budapesti Telefon­gyár törte meg, amikor 1950— 51-ben gyáregységet épített Bugyi községben. Aztán a Fő­városi Gázkészülékek Gyára létesített Ocsán telephelyet, ugyanide települt az Épületfa­feldolgozó Üzem raktára, majd a járási székhely kö­vetkezett: a Sütőipari Válla­lattal, a PEVDI konfekció­üzemével, a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszám­gyártó Vállalat részlegével, végül a legfiatalabb, az 1973- ban megnyitott, de tovább épülő Dabasi Nyomdával, az ország legmodernebb nyom­daüzemével. A sort a gyáli vas- és vegyesipari, a dabasi elektromos-, fémipari és szol­gáltató, s az Örkényi építő­ipari szövetkezet zárja be; Gyökeresen megváltozott 'a mezőgazdasági foglalkozású lakosok élete is. Az egykori uradalmi cselédek, napszámo­sok, zsellérek és kisparasztok ma kilenc termelőszövetkezet­ben és három szakszövetkezet­ben tapossák a boldogulás út­ját. És nem is eredménytele­nül : a korábban csak rossz termőadottságairóí „híres” já­rásban — hála az átgondolt, hozzáértő fejlesZtési-gazdálko- dási koncepcióknak — szinte minden közös gazdaság meg­találta a maga főprofilját, a felvirágzás-gyarapodás kul­csát. Ez a kulcs Hernádon például a Hunnia-hybrid, a Március. 15. Tsz csirkegyára,. ahol naponta két műszakban 40—42 ezer darab csirkét dol­goznak fel; Üjhartyánban, a Keselyhegyi Szakszövetkezet­ben a szőlő, amelynek leve aranyérmek egész sorát nyerte már el a különböző nemzet­közi borversenyeken. Ilyen kulcs Alsónémedin a kora ta­vaszi primőr burgonya, s a dabasi Fehér Akác Tsz-ben az évi 18 ezer darab sertés kibo­csátására alkalmas sertéstelep, az úgynevezett négysonkás NSZK-lapálysertéseivel. Eltűnnek a múlt nyomai A néprajzosok bánatára, el­tűnőben vannak a régi, hagyo­mányos néDi építkezés nyomai ezen a vidéken is. Az egykori Sári községben a vidám zöld- re-kékre pingált szlovák pa­raszti hajlékok, Űjhartyánfcől és Örkényből, Kakucsról és | Tatárszentgyörgyről a fehér falú, nádfedeles cselédházak, j A néprajzosok dolga siratni a j régit, az itt élőké pedig az, hogy örüljenek az újnak: a korszerű, nagyablakos, két-há- romszobás, fürdőszobás csalá­di házaknak. Az állandó ki­állítási teremnek, ami az egy­kori Dinnyés-kúriában nyílt a járási székhelyen; a szép és modern járásbíróságnak, a ka- kuesi klubkönyvtárnak, az Ör­kényi cigányok számára most épült, tíz egészséges, tágas Cs- lakásnak. Húsz-harminc esztendeje mindössze, hogy fákkal kezd­ték megkötni errefelé a futó­homokot. S még évtizede sincs, hogy a művészet is he­lyet kért magának a járásban, s az itt élők szívében. A rác­keveit monori, nagykátai és a dabasi járás amatőr képzőmű­vészeit egyesítő, 38 tagú Nagy István képzőművészeti csoport kiállításaira, pályázataira már az ország más vidékein s a fő­városban is felfigyeltek a „szakmabeliek”. Cselédek ivadékai ülik körül a modellt, s kezük nyomán fi­nom kontúrokat kap a rajz­papíron a természet legszen­tebb titka: az emberi test. Zsellérek ivadékai népesítik be a szeptemberben megnyílt zeneiskola termeit, s a nem­rég még lerágott körmű, ma- szatos gyerekujjak most tisz­tára sikálva skáláznak a zon­gorabillentyűkön. Nem, nem. térkép e táj, ahol a járási székhely új te­metőjében, díszsírhelyen pi­hen az egykor dabasi lakos: Kossuth László, Kossuth Lajos édesapja. Innen, az egykori Gyón községből indult halál­ba vezető, utolsó útjára — az első világháborús tűzvonalba —- egy jevrzőgyakomokDÓi lett fiatal’ újságszerkesztő, Áchim Géza, hogy megrázó, haború- elíénes verseivel Gyóni Géza héVéfí' ’ jé'&^'ézizé' be magát'a magyar irodalomtörténetbe. Nem térkép e táj, ez a nem is olv rég mgg kopár vidék, ahol néhány évtizede oly ott­honos volt a tüdőbaj s a „sza­pora csecsemőhalál”,— hanem változó, fejlődő, eleven való­ság. Egy járás, ahol harminc éve az írástudatlanság, most pedig a 209 iskolai tanterem túlzsúfoltsága okoz gondokat. A felszabadulás előtt az egész vidéken egyetlen autó­tulajdonos volt, Gunde László magtermelő, a Magyar Élet Pártja országgyűlési képvise­lője. Ma 2300 személygépko­csit és 2200 motorkerékpárt tart nyilván Kecskés Zsig- mond adóügyi főelőadó, a já­rási hivatal pénzügyi osztá­lyán. ' ... Kora reggelenként fel- bognak a farmotoros Ikaru­sok: hozzák-viszik a bejáró munkásokat. Ezüstszalagként kígyózik az országút a buszok alatt. S kétoldalt, ahol azelőtt szürkés-drapp porfelhőket kergetett maga előtt, most fia­tal erdők száraz, dohány színű leveleit zörgeti a csípős no­vemberi szél... Nyíri Éva Sokszor elfáradtam, többször örültem... Peller János éppen az óriás páfrány leveleit vizsgálhat­ta, meggyógyult-e? Amióta átépítették a községi tanács­házát, a szokatlan központi fűtés szárazabb levegője meg­ártott neki.- • Kell néhány perc pihe­nés két probléma között — sóhajtott az elnök. — Gyak­ran még egy falásnyi idő sem jut késő délutánig, úgy tor­lódnak a teiínivalók, a meg­beszélések. Most egy kicsit megnyugodtunk, rövid időre. Nem tudom, másutt hogy áll­nak vele, de mi mostanára háromszorosan túlteljesítet­tük a nagyközségek negye­dik ötéves tervét, már ami a beruházásokat és a község­fejlesztést illeti. Miből — mennyit 1971-től 1974-ig. a tanácsi költségvetésből, a fejlesztési alapból és saját bevételeik­ből 65,5 millióval rendelkez­tek. Az átadott és a befeje­zésre váró létesítményekhez hiteleket is kaptak és segített a két éve alakult költségvetési üzem munkája. Itt 115 szak­ember évente 14 millió fo­rint értéket termel — nye­reséggel. Általában a vállalt határidőn belül külső cé­gekhez viszonyítottan jóval olcsóbban és kiváló minő­ségben építkeznek. A faluban, Pilisvörösvárott 12 termelőüzem, 6 szolgáltató és 3 egyéb gazdasági szerve­zet működik, közülük a hét együttműködésre kijelölt vál­lalatból néggyel már meg­kötötték a szerződést, de ez nem jelenti azt, hogy a töb­biekre nem támaszkodhatnak. Tavaly 2, az idén eddig 1,5 millió forint értékű társadal­mi munkával járultak a mun­kaerő-foglalkoztatási, az al­sófokú oktatási intézmények ellátási és korszerűsítési, va­lamint a községfejlesztési fel- adátÖkhoz/ Ezzel máris bennvagyunk az adatok, számok, nevek töm­kelegében. Nekem és sok ol­vasónak csak egy tény, hogy például 1,1 kilométer hosz- szúságban felújították a Sza­badság utca burkolatát, a Puskin és a Dózsa útét. To- vábDi 2,8 kilométeren új ut­cákat építettek és rendbe- tették az óvoda körüli ut­cákat. De hogy ez utóbbi mit jelent a kisgyermekkel odajáró szülőknek, azt ők, értékelik igazán. Mindez 4,5 millióba került. Azt viszont nem is szépíti Peller Já­nos, hogy csak az úthálózat terén mennyi a tennivaló. Elővesz egy kimutatást. Er­ről olvassa, hogy a község belterülete a közigazgatási határon belül 2340 hektár, amit 39,5 kilométer hosszú­ságban 125 út és utca hálóz be. Ennek csupán egynegyede még a burkolt út. A faluszéli kisebb forgalmú utcák la­kóinak bizony még egy-két ötéves tervet várni kell, mire ők is aszfalton közlekedhet­nek. Azonban a 2200 lakó­házban levő több mint 3000 lakás lakói többségében már Készülnek az egyetemi jegyzetek a nyomdák közötti tankönyvver­senyen első díjat nyert dabasi nyomdában. szilárd úton járnak, miután 1 a falumag útjait igyekeztek | elsősorban sármentessé tenni. | Hogy minden gyerek óvodába járhasson Vegyünk még egy adatot ebből a témakörből: a ma már 11 ezer lakosú Pilisvö­rösvárott mindössze nyolc­van kisgyerek nem jár óvo­dába. Közülük jó néhány azért, mert nekik már nem jutott hely, mégis a megye más községeihez . viszonyítvá helyzetük kifejezetten jónak mondható. Ezt elérni sem volt könnyű, mert sem a pénz, sem a munkaerő nem száll alá az égből. A tanácstagok, a végrehajtó bizottság és a társadalmi szervezetek közö­sen törték a fejüket és még segítséget is kellett kérni. Ma hét óvoda áll a község­ben és az a törekvésük, hogy £ rövidesen nagy erővel vár­ható jelentkezéseknek idő­ben eleget tudjanak tenni. Még egy olyan óvodát, mint amit az idén adtak át kilenc­ven gverek számára és mel­lette a naponta ötszáz adagot főző konyhát, olyat nem tud­nak építeni. A meglevőket viszont még lehet tágítani, korszerűsíteni. Ezek az épít­kezések zömmel már az ötö­dik ötéves terv feladatai kö­zött szerepelnek. Ami most megvalósult belőlük, az a fél­millió forintos beruházással készült 1-es számú napkö­zis óvoda 'bővítése három te­remmel. Ezt a napokban be­fejezik, de ugyanitt az is­kola korszerűsítését már meg­kezdték, de csak jövőre ké­szül el, ami 1 millió 200 ezer forintba kerül. ( Elkészült az V- ös számú, PÍiskin utcai be­járó óvoda bővítése egy új fog­lalkoztatóval. Ez különös je­lentőséggel bír, miután ez lesz az iskolaelőkészítő. Spe­ciális tanterv alapján azok­kal a gyerekekkel foglalkoz­nak itt, akik már átnőnek az iskoláskorba. A Il-es, a III-as, a IV-es és a Szabadság ligeti VI- os óvodák korszerűsítése még a soron következő fel­adat. Vízhálózat a következő té­mánk, hogy abból mit építet­tek a IV. ötéves tervben. A vízvezetékhálózat hossza ösz- szesen 22,5 kilométer, ami le­hetővé tette, hogy a lakóépü­leteknek pontosan a fele ve­zetékes vizet kapjon. Most fő­leg a Szabadság ligeti telepü­lés fejlesztése került előtérbe. Itt 350 ezer forinttal újabb 5 utcát lehetett bekapcsolni. Huszonnégy éve kezdődött — Amikor jött, éppen egy kicsit elgondolkoztam — fá­rad bele a felsorolásba Peller János. — A járási hivatal a napokban tárgyalja a tanácsi munkánkat, erre készítünk je­lentést. Ahogy forgatom az összeállítást, egyre az jár az eszemben: dehogy is gondol­tam volna huszonnégy évvel ezelőtt, hogy ilyen számokkal, tervekkel fogok dolgozni vala­ha. Igen, aznap, október 22-én történt pontosan 24 éve, hogy a sötétbarna hajú (ma már jobbára fehér fejű) fiatalem­bert a falu lakossága, az akko­ri társadalmi szervek egyhan­gúan tanácselnöknek fogad­ták. Parasztlegény volt, ap­jával 17 gyenge holdon gaz­dálkodtak. A földműves fia­talok szervezetében, a DÉ- FOSZ-ban alelnökösködött. De nem emiatt esett rá a válasz­tás, ez inkább csak nyomott a latban. Pendelyes kora óta ismerte őt mindenki a falu­ban, tősgyökeres helybeli csa­lád a Peller. Édesapját a har­mincas években kétszer is megválasztották bírónak és ő kétszer visszautasította a hi­vatalt. A fia már örült, hogy a kö­zösség így megbízik benne. Peller János 1956-ban is úgy érezte nincs félnivalója. A családját máshol biztonságba helyezte és egy kézigránáttal várakozott a bezárt ajtók mö­gött. A több tagú banda, amely a faluban randalírozott el is indult, de útközben részegen összevesztek és visszafordul­tak. Aztán olyan hamar, napo­kon belül szinte, helyreállt a rend, hogy maguk is csodál­koztak. Amikor november vé­gén Ruff József bányásszal ta­lálkozott és az arról szólt, hogy ideje lenne ismét meg­alakítani a pártot Piiisvörös- váron, ő lépett vissza harma­diknak. * Uj lendülettel Ha a viszonyok, a politikai légkör aránylag rövid idő alatt konszolidálódott a köz­ségben, az igazi fejlődésre mégis várni kellett, tulajdon­képpen öt-hat éve kezdődött. Amiről az előbb szőttünk, a már befejezett létesítmények mind azóta keletkeznek és ma már ott tartanak, hogy még tovább bővíthetik például a szintén néhány éve korszerű­sített községi könyvtárat. Ami­óta modernizálták, ugrássze­rűen megnőtt iránta az érdek­lődés. Az épület egyik szár­nyából most kiköltözik a köz-' ségi pártszervezet. A felesle­gessé vált szobákat átalakít­ják, zeneterem 'lesz belőle, amely a két épületszámyat összeköti és végre, teljesen kü­lön helyiséget kap a gyerek­könyvtár. Ugyancsak itt lesz a KISZ-iroda és a fiatalok klub­ja. A nagyon fontos, jövőre még megvalósuló fejlesztések so­rában van az öregek napkö­zije, amit a volt orvosi ren­delő helyén építenek meg és nem halasztható tovább egy új gyógyszertár létesítése sem. A felsorolt építkezések na­gyon leapasztották a községi kasszát. Ä sok előzetes befek­tetés azonban kezdi érlelni gyümölcsét. Korábban a bá­nyató mellett nagyüzemek munkásai számára adtak el hétvégi ház építésére alkal­mas parcellákat. Most befe­jezték ennek a területnek a közművesítését, s így . újabb 400,- egyenként általában 125 négyszögöles telket kínálnak. Az érdeklődés rendkívül nagy irántuk, miután nyárra elké­szül már a 7 ezer négyzetmé­ter nagyságú strand is, tehát fürdőzésre is lesz lehetőség. Miután még megtudom afi- kusznevelés titkait — rendkí­vül szép példányokat nevel Peller János — egy meghívás­sal gazdagabban távozom. El kell jönnöm nemsokára, ami­kor újabb 16, tanácsi rendelke­zésű kétszoba-összkomfortos lakást adnak majd át. Ezeket elsősorban a nagycsaládosok és a rossz lakáskörülmények között élők kapják, mint ahogy az első ütemben elké­szült lakásoknál két éve tör­tént. Hosszúra sikeredett a be­szélgetés, akárcsak ez a róla szóló beszámoló. Hosszú volt az a huszonnégy év is, amit Peller János, a Munka Ér­demrend ezüst fokozatának tu­lajdonosa a pilisvörösvári nagyközségi tanács élén falu­ja érdekében eddig eltöltött és amit búcsúzáskor így summá­zott: sokszor elfáradtam, de még többször örültem... Komáromi Magda A Váci ÁFÉSZ felvesz közgazdászokat, árcsoportvezetőt, áruforgalmi előadókat továbbá a váci Földvári téri és o dunakeszi Filler utcai ABC-boltokbo szakképzett eladókat és oénztárosokat, a csővári 12. S£. kétszemélyes vegyesboltba boltvezetőt es helyettest, továbbá könyvelőket készáruroktárosokot leltározókat, ■portásokat és éjjeliőröket. Jelentkezni lehet szóbon vagy írásban, oályázatot és önéletrajzot mellékelve, az alábbi címen VÁC ÉS VIDÉKE ALTALANOS FOGVASZTASI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET 2600 Vác, Beloiannisz u, 3. sz, Személyzeti Osztály.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom