Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-07 / 261. szám

1974. NOVEMBER 7., CSÜTÖRTÖK 5 A tanácstörvény szellemében a Irta: dr. Békési lászló, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyettese B 2 MSZMP X. kongresszusa az állami /B élet és a szocialista demokrácia fej- ‘ Aj? lesztését a szocializmus teljes felépí- -A M. tésének időszerű, központi feladata­ként jelölte meg. E feladat végrehajtásának jelentős tényezője a tanácsok munkájának fejlesztése, népképviseleti, önkormányzati és államigazgatási funkciójuk erősítése. Az or­szággyűlés 1971-ben, a harmadik tanácstör­vény megalkotásával ennek a társadalmi igénynek tett eleget. Tanácsaink négy év óta az új tanácstörvény szellemében és intézke­dései alapján végzik munkájukat. A2 ország­gyűlés őszi ülésszaka,értékelte a tanácstör­vény végrehajtásának eddigi tapasztalatait. Ez a nagy jelentőségű munka, valamint az ünnepi számvetés ad alkalmat arra, hogy Pest megye tanácsainak munkáját is átte­kintsük. ★ Megyénk tanácsainak munkájában egyre több kedvező folyamai bontakozik ki. Erősö­dött a testületek meghatározó szerepe, kezde­ményezőkészsége, növekedett a tanácsok ön­állósága és. felelőssége, javult a lakosság be­vonása a helyi feladatok megoldásába, szo­rosabbá vált a tanácsi és nem tanácsi szer­vek közötti együttműködés, korszerűsödött a tanácshálózat és a tanácsok belső szervezete, emelkedett a hatósági és a gazdaságszerve­ző munka színvonala. A tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy tanácsaink többsége jól él megnövekedett hatáskörével, ugyanakkor a központi feladatok végrehajtása is eredmé­nyesebb. Az összességében kedvező jelenségek mel­lett azonban sok helyütt a régi beidegzett gyakorlatot, az elavult szemléletet és mód­szereket még mindig nem váltotta fel a kö­vetelményeknek, a körülményeknek megfe­lelő új munkastílus. Egyes tanácsok nem elég öntevékenyek, „felülről” várják a megoldást, tartanak a nagyobb önállósággal együttjáró felelősségtől. Gyakori jelenség, hogy a taná­csok — különösen fejlesztési igények terüle­tén — a túlzott lakossági és ágazati igénye­ket vagy egyáltalán nem, vagy csak a szük­ségesnél lassabb ütemben tudják kielégíteni. Az igazgatási, hatósági munkában még több helyütt tapasztalhatók bürokratikus vonások, amit egyes eljárások bonyolultsága, valamint néhány terület jogi túlszabályozása éltet és erősít. Közös eredmények Pest megyében 148 tanács — 1 megyei, 6 városi, 48 nagyközségi és 94 községi tanács — működik 6894 választott tanácstaggal. A választások során javult a tanácstagok össze­tétele; növekedett a munkás, a fiatal és női tanácstagok aránya, így tanácsaink jelenlegi összetétele minden eddiginél jobban tí^trözi a lakosság megyei és helyi struktúráját? Ta­nácsaink pártirányítása elvi-politikai jellegű. Az elmúlt időszakban rendszeresebbé és tartalmasabbá vált az együttműködés a nem tanácsi szervekkel. Különösen a Hazafias Népfront és a szakszervezet szerveivel való együttműködés ítélhető meg kedvezőnek. Az együttműködés területeinek egyre bővülő kö­re jelentősen növeltp a tanácsi munka tár­sadalmi bázisát. A szocialista demokrácia to­vábbfejlesztésének fórumai — falugyűlések, áz üzemekben és szövetkezetekben szervezett gyűlések, a réteggyűlések — közvetlenül is hozzájárultak a lakosság és tanácsok közötti kapcsolat erősítéséhez. A választott tanácstagok útján örvendete­sen fejlődött a lakosság tanácsi munkát el­lenőrző, bíráló, segítő tevékenysége. Ennek jelentős megnyilvánulási formái az interpel­lációk, amelyek száma valamennyi tanács­szinten emelkedett. Az interpellációk döntő többsége közérdekű és megalapozott. A ta­nácsok által felvetett problémák megoldása a közérdek érvényesítése mellett növeli a ta­nácstagi munka súlyát, tekintélyét. Hiba vi­szont, hogy a testületi előterjesztések számos esetben nem megfelelően kidolgozottak, nem mindig a helyi adottságokból indulnak ki, nem a tényleges problémákat és konkrét megoldási módokat tartalmazzák. Az elmúlt évek során a tanácsok tevékeny­ségében jelentősen erősödött a kapcsolat az ipari és mezőgazdasági üzemekkel. E gazdál­kodó szervek anyagi terheket vállalva, évente mintegy 150—160 millió .forinttal járultak hozzá elsősorban közművesítéshez, lakásépí­téshez és gyermekintézmények fejlesztéséhez. A város- és községfejlesztésben erőteljesen kibontakozó társadalmi öszefogást a lakos- ság társadalmi munkája is reprezentálja, amely évente meghaladta a 100 millió forint értéket. Ez a társadalmi összefogás nemcsak a lakosság igényeinek magasabb színvonalú és nagyobb mértékű kielégítését tette lehető­vé, hanem hozzájárult' az ellátási gondok ál­tal kiváltott problémák megoldásához is. Eb­ben a munkában a pártbizottságok tanácsa­ink számára nagyjelentőségű elvi és gyakor­lati segítséget nyújtottak. Tervek és várospolitika A megyei tanács — amely képviseli és ösz- szegezi a tanácsok érdekeit, összehangolja azokat az össztársadalmi, népgazdasági cél­kitűzésekkel — az elmúlt 4 év alatt több táv­lati és középtávú koncepciót, valamint ter­vet dolgozott ki és hagyott jóvá. Elfogadta — az országossal összehangoltan — település­hálózat-fejlesztési tervét. Új éves közlekedés- fejlesztési tervét, a mezőgazdaság, a keres­kedelem és az egészségügy távlati fejlesztési koncepcióit, valamint a IV. ötéves terv idő­szakára szóló középtávú terveket. A megyei tanácstagok közvetett választása Pest megyében is bevált. Az érdekképviselet­nek ez a rendszere a helyi tanácsok számára is kedvező. A megyei tanács szerteágazó együttműködést alakított ki és folytat a köz­ponti és megyei szervekkel, valamint külön együttműködési megállapodást kötött a Fővá­rosi Tanáccsal. Ezek a kapcsolatok és az együttműködés különböző formái kedvezően hatottak a megyei tanács tevékenységére. Erősödött a megyei tanács és a helyi taná­csok kapcsolata, valamint kialakult és jól funkcionál a munkáskapcsolatok módszere és rendszere, a járási hivatalokkal. Városi tanácsaink a hosszú távú terveket, valamint a városrendezési és -fejlesztési koncepciókat a lakossággal együttműködve, tervszerűen alakítják ki. A városi párt- és társadalmi szervek egyre hatékonyabban se­gítik a helyi állami vezetőket egységes vá­rospolitikai szemlélet kialakításában és a cél­kitűzések elérésében. Megnövekedett a váro­si tanácsok szerepe és javult munkájuk ha­tékonysága a lakosság mindennapi igényei­nek kielégítésében. A járási tanácsok átszervezése Pest me­gyében zökkenőmentesen bonyolódott le. A megyei tanács végrehajtó bizottságának járási hivatalai általában alkalmasak újszerű fel­adatuk ellátására. Segítik, szervezik, irányít­ják és ellenőrzik a községi és nagyközségi tanácsok munkáját, közvetítik a központi és megyei célkitűzéseket és informálják a me­gyei tanács végrehajtó bizottságát. Az átszer­vezés nem csökkentette a közéleti aktivitást, erősítette a helyi tanácsok önkormányzati, népképviseleti és államigazgatási jellegének érvényesülését, valamint a megyei koncep­ciók gyorsabb megvalósítását. Néhány újsze­rű feladat — mint például a szövetkezetek állami felügyelete — azonban ma még meg­haladja a járási hivatalok erejét. Beváltak a közös tanácsok Lényegesen javult a tanácsi munka színvo­nala megyénk 48 nagyközségében. Jelenleg megyénk lakosságának 62 százaléka él nagy­községekben. Az itteni tanácsok munkájára egyre inkább a lakosság igényeinek tervsze­rű kielégítése, valamint a hatékony együtt­működés jellemző a területükön működő vállalatokkal és szövetkezetekkel. A községi tanácsok munkáját is javulónak ítélhetjük meg. Ugyanakkor az is tény, hogy valamennyi tanácstípus közül itt van a leg- nagyobb szükség a fejlődés gyorsítására, a munka javításához szükséges feltételek meg­teremtésére. Az elmúlt években 27-re növekedett Pest megyében a községi közös tanácsok száma. Ezek 60 települést foglalnak magukban. A közös tanácsi szervezet kialakítására a kor­szerűbb településhálózat-fejlesztést és a la­kosság érdekeit egyaránt szolgálja, megfelel a társadalomban és a gazdaságban végbeme­nő integrációs folyamatnak. A közös taná­csok intézménye bevált, nagyban hozzájárult a tanácsi munka hatékonyságának növelésé­hez és az erők koncentrálása révén a lakos­sági szükségletek jobb kielégítéséhez, noha néhány esetben a székhely és társközségek érdekeinek összehangolása nem súrlódás, mentes. Város környéki községi tanács jelenleg Pest megyében nem működik. Ez az állam- igazgatási szervtípus azonban a társadalmi­gazdasági fejlődés által létrehozott olyan szervezeti megoldás, amelynek elterjedésével a jövőben megyénkben is számolni kell. Valamennyi tanácsszinten fontos feladat­nak kell tekintenünk a testületi tevékenység további javítását. Kétszáz új hatáskör A tanácsok államigazgatási jellegének ki­bontakozását elősegítette, hogy számos, ko­rábban központi szervekhez tartozó feladat (például tűzrendészet, szövetkezetek állami felügyelete, földnyilvántartása, a testnevelés és sport irányítása, árellenőrzés stb.) a ta­nácsok hatáskörébe került, összesen mint­egy 200 hatáskör. Ezek háromnegyed része a helyi tanácsok, egy negyed része pedig a megyei tanácsok feladatait növelte. A jelen­legi hatáskörmegosztás következménye, hogy a különböző típusú ügyeket általában ott in­tézik el, ahol azok keletkeznek és ahol a dön­tést befolyásoló körülményeket legjobban is­merik. A hatásköri decentralizáció tapaszta­latai kedvezőek. A tanácsi munka színvonala, törvényessége nem romlott, sőt, több muta­tója javult, a decentralizációt ellenzők aggá­lyai tehát alaptalannak bizonyultak. Különö­sen a lakosság fogadta kedvezően ezt a lé­pést, amelynek nyomán egyszerűsödött az ügyintézés, szorosabbá vált a lakosság és a tanácsi szervezet kapcsolata, az állampol­gárok könnyebben eligazodnak az ügyükben illetékes szervek között. Tovább kell azon­ban javítani a megnövekedett hatáskörök színvonalas gyakorlásához szükséges szemé­lyi és tárgyi feltételeket. A nagy politikai és társadalmi jelentőségű hatósági munkát a tanácsi apparátus javuló színvonalon látja el. Ezt bizonyítja, hogy fo­lyamatosan csökken a közérdekű bejelentések és panaszok száma, s ma már csupán az el­ső fokon hozott határozatok 3—4 százalékát fellebbezik meg az állampolgárok. Javult a hatósági munka társadalmi ellenőrzése is. A lakosság tájékoztatását a jogpropaganda ha­tékony eszközei: az ügyfélszolgálati irodák, sajtócikkek és egyéb kiadványok jól szol­gálják. Általában — ha nem is kielégítő mó­don — tanácsainknál gyorsult az ügyintézés. Sok-e a több pénz? A gazdasági szervezőmunka a terület- és településfejlesztés, valamint a lakosság ellá­tását szolgáló tevékenység 1970 óta a taná­csok egész tevékenységében lényegesen na­gyobb szerepet kapott. Pest megye tanácsai­nál is megkezdődött az a kedvező folyamat, amelynek végcélja, hogy a tanácsok a terü­letük valódi gazdájává váljanak. A hatásköri decentralizációval párhuzamo­son lényegesin nagyobb önállóságot és lehe­tőséget biztosító pénzügyi szabályozórendszer kezdte meg funkcionálását. Ennek lényege, hogy a tanácsok valamennyi, területükön mű­ködő gazdasági egység jövedehríéből része­sednek, és elért bevételeiket — minimális központi kötöttségekkel — túlnyomórészt sa­ját döntéseik alapján használják fel. Ezek a központi intézkedések megyénkben is elő­nyösen hatottak. A III. ötéves tervben megkezdett céltuda­tos város- és községfejlesztési tevékenység a jelenlegi tervidőszakban is következetesen folytatódott. Megyénk történelmi öröksége, társadalmi és gazdasági struktúrája, vala­mint speciális helyzete alapján a IV. ötéves terv fő célkitűzése változatlanul a további fejlesztéseket megalapozó infrastruktúra, mindenekelőtt az alapvető közműhálózat fej­lesztése, a mennyiségi lakáshiány felszámo­lása, valamint a legfontosabb ellátási szük­ségletek nagyobb mértékű kielégítése volt. Mindezeket; az egyébként dinamikusan növe­kedő, de a jogos igényektől, a megalapozott szükségletektől messze elmaradó lehetőségek ismeretéoen — differenciáltan, megyén belüli súlypontokat képezve kívánjuk megvalósíta­ni. Város- és községfejlesztésre, valamint a ta­nácsok által kezelt infrastrukturális hálózat üzemeltetésére megyénk tanácsai a IV. ötéves ten? során csaknem 11 milliárd forintot ter­veztek. Előreláthatóan a tervidőszak végéig a tervezettnél mintegy 3 milliárd forinttal több anyagi eszköz szolgálja feladataink végre­hajtását. Ebből körülbelül másfél milliárd forinttal több jut fejlesztési célkitűzésekre. Ezeket a rendkívül kedvező eredményeket egyrészt a tanácsi szabályozórendszer megyén belüli eredményei (évenként átlagosan 100 millió forint nagyságrendű többletbevételtér­tek el tanácsaink!), másrészt nagy célkitűzé­seink elérését elősegítő rendkívül széles kö­rű társadalmi összefogás teszi’ lehetővé. Víztől lakásig Az alapvető közművesítési feladatok meg­valósítása, valamint a legfontosabb ellátási szükségletek kielégítése érdekében megyénk lakossága, valamint vállalatai, szövetkezetei és tanácsai eredményesen fogtak össze és a tervezettnél lényegesen nagyobb anyagi ál­dozatokat vállaltak. Jellemző, hogy a lakos­ság a vezetékes ivóvízellátás érdekében 5 év alatt csaknem 600 millió forinttal járult hoz­zá a vízműtársulások beruházásaihoz. A vál­lalatok és szövetkezetek saját anyagi alap­jaikból több mint egymilliárd forinttal já­rultak hozzá víz- és csatornaművek, lakások, óvodák, általános iskolák és kereskedelmi lé­tesítmények építéséhez. Ennek az összefogás­nak tudható be, hogy a IV. ötéves terv során megyénkben az összes lakások több mint 55 százaléka vezetékes ivóvizet kap, mintegy tíz­ezer kisgyermekkel többet tudnak óvodákban elhelyezn', ami az összes igények 60 százalé­kának kielégítését jelenti, 38 kilométer elekt­romos hálózat, 100 kilométer csatornahálózat, 179 kilométer új és 733 kilométer korszerűsí­tett úthálózat, 1,2 millió négyzetméterrel több rendszeresen tisztított közterület, 440 új ál­talános iskolai tanterem és mintegy 65 ezer négyzetméter új kiskereskedelmi hálózat va­lósul meg megyénkben. Kiemelt célkitűzéseink közül különösen je­lentős a lakásépítési .program. A IV. ötéves tervre előirányzott 36 ezer lakással szemben előreláthatólag mintegy 38 ezer új lakás épül meg 1975 végére megyénkben. Ezen beiül azonban mintegy ezerrel kevesebb, összesen körülbelül 5300 állami lakást tudunk átadni. A lakásépítési terv túlteljesítése tehát kizá­rólag a lakossági jövedelmek növekedésének és ezzel együtt állampolgáraink nagyobb ál­dozatvállalásának eredménye lesz. Az állami lakásépítésben bekövetkező lemaradást egy­részt az elmúlt évek során gyorsan emelkedő építőipari árak okozták, másrészt annak a következménye, hogy a lakásokat építő szer­vezetek munkájának hatékonysága elmaradt a tervezettől. Az összességében kedvező köz­művesítési eredmények ellenére sem kielégí­tő néhány településünknél a lakásépítés elö- közművesítése. A problémák kialakulásá­ban anyagi erőforrások hiánya és a beruhá­zások rossz előkészítése, hiányos szervezése is szerepet játszik. Ezer intézmény Kiemelkedő Pest megyében tanácsaink in­tézményfenntartó és üzemeltető tevékenysé­ge. Jelenleg tanácsaink létesítik és tartják fenn az alap- és középfokú ellátást nyújtó közoktatási, közművelődési, egészségügyi és szociális intézményeket, továbbá számos, nem vállalati rendszerű, város- és községgazdál­kodási és egyéb ellátási célú intézményt. (Például költségvetési üzemeket, igazgatási célú hivatalokat, idegenforgalmi hivatalt, földhivatalt, állami tűzoltóságot stb.). Taná­csaink jelentős új feladata a szakközépisko­lák és szakmunkásképző intézetek fenntar­tása és irányítása. Ez teszi lehetővé a köz­oktatás-politikai célkitűzések egységes és tel­jes körű megvalósítását. Megyénk tanácsai je­lenleg több mint ezer intézmény - fenntartásá­ról és működéséről gondoskodnak, 26 ezret meghaladó munkaerővel. Sokat javult oktatási intézményeink tanszer­ellátása, az egészségügyi intézmények felszere­lése, valamint a közművelődési és igazgatási intézmények berendezéseinek korszerűsítése Ezzel egyidejűleg továbbra is rendkívül nagy problémát okoz az intézményeink ma még je­lentős részének helyt adó elavult, eredetileg más rendeltetésű épületek állagának megóvása és korszerűsítése. Nem használják ki teljesen a rendelkezésre álló felújítási lehetőségeket, rossz előkészítés és távlati tervek hiánya miatt. Rangsorolás és érdek Tanácsaink gazdálkodási tevékenységében fellelhető néhány nagy jelentőségű feszültség is. így például tanácsaink anyagi lehetősé­gei — ezek gyors növekedése ellenére is — és a velÜK szemben támasztott helyi és ága­zati igények között. Ezért a központi, a me­gyei és a helyi érdekek összehangolásában, az ágazati igények kielégítésében gondok ke­letkeznek. Nagy feladatot és felelősséget je­lent a társadalmi igények rangsorolása, a kü­lönféle érdekek mérlegelése. Ennek a fel­adatnak számos esetben ma még nem tudnak megfelelő színvonalon eleget tenni. Hangsú­lyozni kell, hogy Pest megye speciális hely­zete, a bevándorlásból származó és agglome­rációs övezetbe tömörülő, gyorsan növekvő népesség, valamint az elmúlt két évtized ro­hamos mértékű iparosítása és az ettől, vala­mint a szükségletektől messze elmaradó inf­rastruktúra fejlesztésének ellentmondásai csak minimális mértékben csökkentek. Tanácsaink fejlesztési eszközei részben . a területfejlesztési célokkal, részben a gyors ütemű urbanizációval összhangban, viszony­lag kis számú településre, mindenekelőtt a városokra és a járási székhely-községekre koncentrálódnak. Ez ugyan szükségszerű, de a kisebb települések többségénél, ahol az alapellátás fejlesztése emiatt stagnált, vagy elmaradt a jogos igényektől, gondot, feszült­séget jelent. Gondot okoz tanácsainknak az V. öteves tervidőszakra való átmenet, mindenekelőtt a lakásépítésekhez szükséges közművesítések előkészítése. Jobb szolgáltatást A tanácsi irányítású vállalatok tanácsaink gazdasági tevékenységének jelentős területét képezik. Jelenleg 31 vállalat a megyei ta­nács, hét a városi tanácsok irányítása alatt működik. A tanácsi vállalatok túlnyomó több­sége kommunális, építőipari, kereskedelmi, élelmiszeripari és könnyűipari tevékenységet folytat. A tanácsi vállalatok termelése négy év alatt több, mint 30 százalékkal emelke­dett, létszámuk minimális, négy százalékot alig meghaladó növekedéssel. Valamennyi ta­nácsi vállalat tevékenységére szükség van. Ezért nem tartjuk indokoltnak, hogy az or­szágosan lezajló profiltisztítás és a felügyeleti jogkör felülvizsgálatának keretében egyetlen tanácsi vállalatunkat is minisztériumi irá­nyítás alá szervezzék. A tanácsi vállalatok jó gazdasági eredmé­nyei mellett — amelyet az is reprezentál, hogy az elmúlt időszakban mindössze há­rom volt veszteséges — általános hiányosság, hogy tevékenységükben még ma is alacsony hányadot képvisel a közvetlen lakossági szükségletek, elsősorban a szolgáltatási igé­nyek kielégítése. Tanácsaink gazdasági tevé­kenységéhez egyébként közvetlenül is kap­csolódik a lakossági szolgáltatás. E téren je­lentős fejlődésről számolhatunk be még ak­kor is, ha a lakosság igényeinek teljes körű kielégítéséről ma még nem beszélhetünk. Kü­lönösen a mosás és vegytisztítás, a sze­mélygépkocsi-javítás, valamint az elektro­akusztikai és háztartási gépek javítási kapa­citása növekedett jelentősebben. Továbbra sem kielégítő a lakáskarbantartási, valamim a kisebb települések személyi szolgáltatá­sokkal való ellátásának helyzete. Az elmúlt 4 évben 7 új szolgáltatóház épült; folyamat­ban van gázcseretelepek, olaj kályha- és mo­torkerékpár-szervizek, valamint olajkutak építése. A szolgáltatások terén bekövetkezett fejlődést 106 millió forint összegű központi támogatós felhasználása kedvezően befolyá­solta. A lakosság javítási és szolgáltatási igé­nyeinek még jobb kielégítése a tanácsok és a szolgáltató szervezetek hatékonyabb együtt- / működését, még átgondoltabb kisipari politi­kát követel meg. P est megye egészének tanácsi munkájára, a jellemző eredmények és még kétségte­lenül fellelhető hiányosságok mellett, a tanácstagok és a tanácsok apparátusában dolgozók mindegyikének eltökélt szándéka, hogy sokrétű, bonyolult munkával, esetenként akár népszerűtlen döntéseikkel is hozzájárul­janak a Pest megyében élő lakosság életkörül­ményeinek szakadatlan növeléséhez, gondjai­nak csökkentéséhez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom