Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-06 / 260. szám

• • Ünnepség a forradalom évfordulóján A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 57. és váro­sunk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére ün­nepséget rendez az MSZMP nagykőrösi városi bizottsága. Az ünnepség színhelye no­vember 6-án 17 órakor az Arany János Művelődési Köz­pont színházterme. XVIII. ÉVFOLYAM, 260. SZÄM 1974. NOVEMBER 6., SZERDA T ns Az Arany János Tsz-ben Pásztor Istvánnak, a városi pártbizottság első titkárának megnyitója után az ünnepi beszédet Arpási Zoltán a KISZ Pest megyei bizottsá­gának első titkára tartja. Az ünnepség után a felszabadu­lási emlékmű megkoszorúzá­sára kerül sor. November 7-én, csütörtö­kön délelőtt 10 órakor a re­formátus temetőben a szovjet és a román hősök sírját ko- szorúzzák meg a város párt- és társadalmi szervei. Ünnepi beszédet mond Fekete József, a városi pártbizottság tagja. Úttörőkutatók Befejezték a szüretet Teljes erővel folyik a gabona vetése A csapadékos időjárás I szűnése, a nagyüzemi gaz- ! daságokban nagy lendületet I adott a hátralevő betakarí­tási munkáknak, s szántás­vetésnek. A hét elején, az Arany Já­nos Termelőszövetkezetben jártunk, ahol mint a szak­vezetők elmondották, a szőlőszüretet mindenütt befejezték. A tsz tagjai és bedolgozói, az időjárással dacolva, szorgal­masan dolgoztak, s munká­jukhoz társadalmi segítséget is kaptak. A szőlőből kisebb mennyiséget leszűrtek bornak, a többit eladták a nyársapáti pincészetnek. Sajnos az idei szüret eredménye sem meny- nyiségben, sem minőségben nem felelt meg az elképzelé­seknek. A gabonatermelésre szánt földeken, teljes erővel folyik a szán­tás-vetés. A termelőszövetkezet dolgozói a gabona több mint 60 száza­lékát elvetették — s ha az időjárás engedi, rövidesen végeznek. Az őszi kertészeti munkák sorában nagy területeken termesztett paradicsompapri­ka leszedését is elvégezték. Vendégek Nyársapáton Már csak egy-egy szállítmány Nóta is van az új borban... Nyársapátra látogattak a nagykőrösi Petőfi Sándor Ál­talános Iskola honismereti szakkörének tagjai, hogy a község iskolájával megismer­kedjenek. A vendégek megszemlélték a nyársapáti úttörők kialakuló­ban levő házi múzeumát is, melynek anyagát a gyerekek A központi gyógyszertár­ban nagyarányú korszerűsí­tést hajtottak végre, és hét­főn délután a gyógyszertár ismét megnyílt. A korszerűsítés során az itt dolgozóknak megfelelő szo­ciális, étkező-, öltöző- és mos­dóhelyiségeket alakítottak ki, s a gyógyszertár befogadó- képességét kétszeresére nö­velték. A munkálatokat a megyei gyógyszertári központ bri­gádjai, helyi iparosokkal, alig két hónap alatt, határ­időre elvégezték s Römer La­jos főgyógyszerész, aki a kor­a pincékben, padlásokon ku­tatva gyűjtik össze: használati tárgyak, munkaeszközök, nép- művészeti alkotások. A vendégek és vendéglátók barátian elbeszélgettek az út­törőmunkáról, terveikről, el­képzeléseikről, melyeket ebben a tanévben szeretnének meg­valósítani. szerűsítési munkákat mind­végig személyesen ellenőrizte, örömmel jelentette ki a meg­nyitás alkalmával, hogy tel­jesült az ő és a gyógyszertár dolgozóinak az a vágya, hogy a „nagy patikát” november 7-re újra megnyithatták. A további korszerűsítés fo­lyamán, a közönséget fogadó nagy helyiséget is új berende­zéssel és bútorzattal fogják ellátni. Az Arany János Gyógyszer- tár megnyitásával, a Tomory utcai kisegítő patika meg­szűnt. A sokesős őszidőben egy ki­csit kisütött a nap. A szőlőle­veleket már megcsípte a dér, a gyümölcsfákról hullanak az utolsó levelek. A szüretet, ha nehezen is, mindenütt befejez­ték, s a pincékben, kamrákban forr az új bor. A Közép-magyarországi Pincegazdaság nyársapáti pin­cészetéhez vezető úthoz köze­ledett egy táblás kocsi kövi- dinkás szőlős ládákkal megra­kodva. A kocsis a beforduló- nál megállította a járművét, hogy a lószerszámot megiga­zítsa, a bakon pedig egy idős ember énekelt: „Nem én let­tem hűtlen hozzád, Te csaltál meg engem ...” Megszólítottam. — Ugye, bátyám, nincs nagy baj, nóta is van az idei bo­rokban ? — Mért ne lönne. Az oportót korán leszűrtük, és a bora mögmozgattya a szívet... Belátogattam a pincészetbe is, ahol most már szűnik a munka, többnyire csak a tsz- ektől érkezik egy-egy szállít­mány, melyet gyorsan meg­esznek a hatalmas gépek. Délidő volt, az ebédlőben el­beszélgettünk a dolgozókkal, köztük egy nyugdíjassal: Ko­vács Józseffel, aki már a fel- szabadulás előtt is ott dolgo­zott, Soós László akkori sző­lősgazdaságában. — Az akkori 12 ezer hek- tós pincészetet vezettem — mondotta —, melynek kapaci­tása azóta 50 ezer hektóra nőtt. Egy kis közöm van hoz­zá, hogy jó híre lett a nyárs­apáti bornak. Pár éve nyug­díjba mentem, de azóta is gyakran visszalátogatok, s el­beszélgetek a pincészet szocia­lista brigádjának tagjaival. A pincevezető Sárik Ferenc és helyettese Füle Ferenc, olyan szerepet játszik a brigád életé­ben, mint egy gondos, jó apa a családban ... Kopa László it látunk ma a moziban Ui berendezés, bútorzat is Megnyílt a központi gyógyszertár Képek a Kossuth iskolából Huszonkilenc év óta tanít testnevelést Németh Lászlóné a Kossuth iskolában. A felvé­telnél a 3/B osztályosoknak tartott órát. Sajnos, kazán- befúvó, vízbekötés, védőrácsok hiánya miatt nem sportolhat­nak az új tornateremben a diákok! Velényi Tibor, a fizika— matematika szaktanteremben fajsúlyszámítási kísérletet mu­tat be a hatodikos tanulók­nak. Dr. Kassai Józsefhé irányí­tásával népművészeti tárgyak­ról a végzősök a korszerű rajz szakteremben készítik a rajzo­kat. Kecskemét felől jöttek... Nagykőrös felszabadulásának krónikája összetett honvédelmi verseny A Duna—Tisza közének felszabadítását nazánk felsza­badításának második szaka­szaként a szovjet hadvezető­ség tervei szerint a második ukrán hadsereg alakulatai hajtották végre. E hadműve­letek fő iránya Kecskemét, Lajosmizse és Budapest volt, így kívánták elérni az ország fővárosát. A szovjet alakulatok általá­nosan alkalmazott hadműve­leti módszereinek megfe- lően, amely a városokban és a lakott településekben okozott pusztítások csökkentését céloz­ta, különböző átkaroló műve­letekkel igyekezett visszivonu- lásra kényszeríteni a német és a magyar alakulatokat. Ennek megfelelően Lajosmizsének október 30-án, Kecskemétnek pedig október 31-én, illetve november 1-én való felszaba­dításával elérték Nagykőrös város délnyugati készét. A Szolnok térségéből előretörő szovjet alakulatok pedig a vá­ros keleti és északkeleti hatá­rát foglalták el, november 1-én a kora reggeli órákban. A körülzárt városban az ok­tóber elejétől többször elren­delt és többször visszavont ki­ürítési parancsok a lakosság körében tanácstalanságot, bi­zonytalanságot keltettek. A város közigazgatása október 24-én már teljesen megszűnt. A polgármesteri hivatal ikta­tókönyvében eddig a napig iktatták folyamatosan a hiva­talos leveleket, a következő nap, október 25-én azonban már csak egy bejegyzést talál­hatunk: Nagykőrös város sze­mélyi kiürítéséről. Utolsóként október 29-én írták be a Bel­ügyminisztériumból érkezett 5648-as számú híranyagot. Ezek az iratok azonban, saj­nos, már nem kerültek a vá­ros levéltárába. Tudomásunk van azonban arról, hogy még 1944. november 1-én az orszá­gos elhelyezési kormánybiztos rendelete „a lakosság és az országos fontosságú anyag- készletek hátravonására” Nagykőrös megyei város Veszprém vármegye veszpré-- mi járásába telepítteti át. Az egykorú források ta­núsága szerint október 30-án a délutáni órákban távoztak azok, akik a várost önként kí­vánták elhagyni, és ekkor in­dult el kalandos útjára hat lovas szekéren a város értékeit, számadás- és pénztárkönyveit, valamint készpénzét szállító városi főpénztár is. Ez azon­ban csak Pótharasztig jutott el és ott a készpénz kivételével teljesen megsemmisült. A város felszabadítására in­dított katonai hadműveletek november 1-én Kecskemét irányából indultak meg. Ekkor a szovjet csapatok az Örkényi út vonaláig jutottak el, ahon­nan egy részük északkeletnek fordulva a hatházi iskolánál levő német utóvéddel ütközött meg. Csaknem egyórás harc alakult ki a páncélosok és gyalogosok között, s a meg­vert német alakulatok pedig a c semői erdők felé vonultak vissza. A város levéltárában őrzött bejegyzés szerint a környék épületei súlyosan megrongá­lódtak: „...nemcsak az isko­la, hanem a környék magán­épületei is és a még most is ott látható hadironcsok mutat­ják, hogy határunkban itt vol­tak a legsúlyosabb harcok. Az épületet (az iskola épületét, a szerk. megjegyzése) öt helyen nagyobb becsapódás érte, úgy, hogy falazata több helyen át­lukadt. Egy gádoroszlop leom­lott, javíthatatlan. Tetőzet fá­ja ép, de a cserép nyolcvan százalékban elpusztult. Az is­kolából csak a puszta falak maradtak ... így tanítani nem lehet.’’ A szovjet csapatok a menekülő németek üldözése közben november 1-én este, a város északi oldalát is elér­ték. Kecskemét felől a novem­ber 1-én induló támadás ké­ső este érte el a várost, ahol már csak szórványos ellenál­lásba ütközött. Nagykőrös vá­rosát a német—magyar csapa­tok november 2-ára virradóra harc nélkül kiürítették. A visszaemlékezések szerint a szovjet katonák november 2-án reggel Kecskemét felől jöttek be a városba. Déltől kezdve szinte megszakítás nél­kül vonultak Cegléd felé. A város határának északi része 2-án délután szabadult fel, ide zömmel román csapatok ér­keztek. A Cegléd felé előre­nyomuló szovjet csapatok az esti órákban a Nagykőrös— Cegléd vasútvonaltól keletre 2— 3 kilométernyi távolságra álltak meg. November 2-án, első­ként Pest megye városai kö­zül Nagykőrös teljes egészé­ben felszabadult. November 3- án Sosnyovszkij főhadnagy lett Nagykőrös szovjet katonai parancsnoka, és ezzel megkez­dődött a város új demokra­tikus fejlődése. Böőr László, a Pest megyei Levéltár nagykőrösi részlegének vezetője Pár lépés a határ. Magyar film. Előadások kezdete: 5 -és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A BÁNOMI ISKOLÁBAN Jog az ugrásra. Szovjet film. Előadás kezdete: fél 7-kor. Turay Idáról két fénykép­pel, rövid életpálya-ismerte­téssel, a filmjeinek felsoro­lásával emlékezik meg a Filmlexikon. „Színitanulmányai után a Belvárosi Színház tagja lett: Még a némafilmkorszakban filmezett először, majd 1933- J tói rendszeresen szerepelt a | filmvígjátékokban. A második világháború alatt az And- rássy úti színházban lépett fel. A felszabadulás után a Janika című vígjáték szín­padi és filmváltozatában aratott nagy sikert." Ezután több mint harminc filmcím következik, amely Turay Ida 1929—1952 között forgatott filmjeit sorolja fel, a Rab­madártól az Állami Áru­házig. Akik az irodalmi presszó legutóbbi előadására eljöt­tek, emlékeiket hozták el, vagy közvetlen, ma is eleve­nen élő képeiket a sztár Tu­ray Idáról, a fiatalabbak pe­dig hallomásból ismerték, s éppen ezért várták megjele­nését érdeklődéssel. A művésznő már szerepelt a budai Korona-cukrászda műsorán, most pedig Mikes Lilla háziasszonyi közremű­ködésével megelevenedtek a színésznő életútjának állo­másai, emlékei. Mert emlé­kek kísérik ezt az utat. Ta­lálkozás Jászai Marival és másokkal. Az emlékezetes nagy szerepek végigkísérik az utat: a makrancos Kata, A KISZ városi sportbizott­sága a napokban Nagykőrös felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére összetett honvé­delmi versenyt rendezett. A Puck, majd Karinthy Fri­gyes: Magyarázom a bizo­nyítványt — annak idején be­mutatóként, most pedig em­lékezve a régi nagy sikerre — ez adta a különös varázsát a művésznő közvetlen, szinte csibészes bájú előadásmódjá­nak. A színésznő mindig annyi éves, amennyinek mondja magát. Sohasem titkolta ko­rát. Csöppnyi öngúnnyal mondja magáról, hogy 20 éves korában azt kérdezték tőle a köszönés után: — Na, hogy vagy? Ma a kérdés helyett ezt: — De jól nézel ki! örülünk annak, hogy any- nyi évi távoliét után ismét itthon, s színésznőként üd­vözölhetjük. Ez a visszatérés a színpadra bizonyíték a mű­vészet örök vonzásának hatá­sára. Csupán a szerepkör vál­tozik az évek során. Megta­lálni azt a hangot, amivel a ma közönségének is újat tud mondani az elődó: szép és nehéz feladat. Az egykori népszerűség segítséget ad eh­hez Turay Idának. Kívánjuk, hogy Palotai Boris A kü­lönbség című elbeszélésének, vagy Tóth Árpád A láng című versének, vagy Küst- ner-versek (Békeffy István fordításában) hangulatos meg­szólaltatását még sok-sok si­került „találkozás” kövesse az újrakezdett művészi pá­lyán. Szabó Mária kedvezőtlen idő, viharos ere­jű szél ellenére 6—6 négytagú női és férficsapat vett részt a vetélkedőn. A rajt a KISZ- bizottságnál volt, a tormási lőtéren lövészet és gránátdto- bás következett, a Pálfájában a férfiak kötélmászásból, s mindkét nem tagjai kúszásból vizsgáztak, majd a városunk történelmével kapcsolatos tesztkérdésekre válaszoltak. A táv körülbelül 5 kilométeres volt. A résztvevők lelkesek voltak a kellemetlen hideg el­lenére is. Nők: 1. Toldi A (Csáki Ka­talin, Bognár Zsuzsanna, Kál- di Mária, Papp Judit) 1020 pont, 35 perc (a szintidő 50 perc volt); 2. Toldi B 885; 3. ÁFÉSZ 865; 4. Toldi C 840; 5. Ifjú Gárda 770; 6. Gimnázium 770 pont (kettejük közt a me­netidő döntött). Férfiak: 1. Toldi A (Szémán József, Mező László, Kocsis László, Pólyák Mátyás) 1050 pont, 30 perc (40 perc aszint- idő); 2. Ifjú Gárda 980; 3. 224- es Szakmunkásképző 980 (lö­vészeredmény döntött); 4. Toldi B 955; 5. Toldi C 940; 6. Városgazdálkodás 785 pont. Megyei férfi essz fali tenisz NK. KINIZSI II—VÁCI KÓRHÁZ 15:5. A sportotthoni találkozón biztosan győztek a körösiek. Az újra csatasorba állt Sza­bó József 4, Szabó Tibor, Per­laki és Pörge 3—3; a Szabó T. —Perlaki és Szabó J.—Pörge páros 1—1 találkozót nyert. NK KINIZSI IFI—VÁCI KÖTÖTT IFI II 7:3. Kellemes meglepetés a Ki­nizsi fiataljainak győzelme, amelyhez Járó 3, Molnár 2, Szűcs 1, a Járó—Molnár pár 1 győzelemmel járult hozzá. S. Z.—P. s. Emlékek estje Sikeres újrakezdés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom