Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-06 / 260. szám

4 •EST A JT) t Ear ei *Tjg/jr m K/úmatf 1974. NOVEMBER 6., SZERDA November 7. alkalmából Szovjet kulturális eseménysorozat Az UNESCO adatai szerint a világon a legtöbb könyvet a Szovjetunióban adják ki. A szovjethatalom évei alatt eddig több mint kétmillió-ötszázezer- íéle könyvet adtak ki, körül­belül 40 milliárd példányban. A Szovjetunióban jelenleg 235 kiadó majdnem 4000 nyomda­ipari kombinátban, nagyobb és kisebb nyomdaüzemben jelen­teti meg kiadványait, amelye­ket 50 000 könyvesbolt és könyvpavilon hoz forgalomba. Ezt a hatalmas termést szemlélteti a hazánk legna­gyobb, szovjet könyveket áru­sító könyvesboltjában — a Gorkij könyvesboltban' — •kedden megnyílt könyvkiállí­tás, Hanglemezek Hagyományosan minden év novemberében rendezik meg hazánkban a szovjet hangle­mezheteket. Ez alkalomból hozzák forgalomba az év leg­érdekesebb szovjet lemezúj­donságait. Az idei hanlemez- hetekre — amelyről Bors Je­nő, a Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalat igazgatója tartott Hazánkban egyébként roha­mosan növekszik a szovjet ko­molyzenei lemezek népszerű­sége. A szovjet hanglemezhetek november 30-ig tartanak. Plakátok A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója al­kalmából kedden a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Szovjet politikai pla­kátok 1917-től 1974-ig címmel nyílt kiállítás. A bemutatót, amelyen V. G. Szergejev, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának igazgatója üdvözölte a vendégeket, a Moszkvai Ál­lami Forradalmi Múzeum, a Magyar Munkásmozgalmi Mú­zeum, a Kulturális Kapcsola­tok Intézete és a Szovjet Kul­túra és Tudomány Háza közö­sen rendezte. Megnyitó beszé­dében Esti Béla, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum fő­igazgatója elmondta, hogy a két ország munkásmozgalmi múzeumai között mind rend­szeresebbé és mind tartalma­sabbá válik az együttműkö­forradalommal együtt szüle­tett és kezdettől a párt hű se­gítője, agitátora volt. Fi lmfeszti vá l A szovjet filmek fesztivál­jának nyitányaként kedden a Vörös Csillag moziban díszelő­adáson mutatták be Mark Donszkoj rendező alkotását, a Nagyezsda című filmet. A nagy tetszéssel fogadott film vetítésén megjelent dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár. Kovács András Kossuth-dí- jas filmrendező, a filmművész szövetség főtitkára mondott beszédet. A díszbemutatón megjelent a szovjet filmdele­gáció is: D. Sz. Szivolap, az Ukrán Állami Filmbizottság elnökhelyettese, Tamara Logi­nova, a Nagyezsda egyik sze­replője és Mihail Gluzsszkij, a Monológ című film főszerep­lője. GÖDÖLLŐRŐL V endégszereplés Romániában A Gödöllői Agrártudományi Egyetem néptáncegyüttese kedden romániai vendégsze­replésre utazott. Az együttes hét előadáson mutatja be mű­sorát. Táncosai fellépnek töb­bek között Gyergyószentmik- lóson, Csíkszeredán és Szé­kelyudvarhelyen. — A múzeumok ünnepi nyitva tartása. Az ország összes múzeumai november 7- én a szokásos nyitva tartá­si időben nyitva tartanak, 8- án valamennyi múzeum zárva lesz. — Nyolcadikosok klubja. Ceglédbercelen tervet dol­goztak ki az ifjúsági klub munkájának fellendítésére. Ennek egyik lépéseként az általános iskola tanulóiból megszervezik a nyolcadiko­sok klubját azzal a céllal, hogy így is biztosítsák az if­júsági klub utánpótlását. dés. , ,, , ,, .... , V. G. Dólinszkaja, a Moszk­sajtotajekoztatot kedden a Vo- ; vai Központi Forradalmi Mú- rosmarty téri kultúrpalotá- | zeum osztályvezetője, a kiállí- ban — elsősorban a sokszínű- tás rendezője arról szólt, hogy ség jellemző. I a szovjet politikai plakát a Utoljára a közönség előtt — három balettel Harangozó-koreográfiák felújítása az Erkel Színházban CEGLÉD, Szabadság NOVEMBER 7-TÖI, NOVEMBER 13-IG 7—10: Nagyezsda ' 11—13: Játszd újra, Sam! CEGLÉD, Kamara 7—10: A szarvassá vált fiúk 11—13: Illumináció NAGYKŐRÖS 7—10: Játszd újra, Sam! 11—13: Nagyezsda SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS 7: Az emir kincse 8—10: Az édes szó: szabadság I—II. 11—13: A Pendragon legenda 7: Nincs idő 8—10: Alfredo, Alfredo 11—13: A szarvassá vált fiúk 7: Tiszta égbolt 8—10: Ljubov Jarovaja 11—13: Ordasok között 7: Nincs idő 8—10: Az Olsen banda nagy fogása 11—12: Érintés*» 13: Miéi néni két élete DUNAHARASZTI 7— 9: A fej nélküli lovas 10—12: Ruszlán és Ludmilla I—II. DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAl 7— 9: Az ördög atamánja 10— 11: Vadállatok a fedélzeten 12— 13: Huszárkisasszony 7: Áldd meg az állatokat és a gyermekeket 9—11: Menekülés I—II. 13— 14: Az utolsó völgy* 7— 8: A legutolsó nap 9—10: Égő hó 11— 12: Te és én 7: Kezed melegével S— 9: Volt egyszer egy zsaru 10—11: Közelharc férfiak és nők között KISTARCSA 7— 9: Ruszlán és Ludmilla I—II. 10—12: Fogadó a Törött Patkóhoz MONOR NAGYKATA POMAZ PILISVORÖSVAR RÁCKEVE SZIGETSZENT. MIKLÓS VECSÉS 7: A béke első napja 8: Alba Regia 9: Felszabadítás IV—V. 10: Honfoglalás I—II. 11: Bajtársak voltunk 12: A harangok Rómába mentek 13: Három csillag 7—10: Solaris I—n. 11: Budapesti tavasz 12: Talpalatnyi föld 13: A tizedes meg a többiek 7— 9: Fogadó a Törött Patkóhoz 10: Szállnak a darvak 11: Tiszta égbolt 12: Ragyogj, ragyogj, csillagom 7— 9: Égő hó 10— 11: Legenda 12—13: Az emir kincse 7: Föltámadott a tenger 8— 10: Ki megy a nő után? 11— 12: Idegen a cowboyok között I—II. 7: Szállnak a darvak 8: Tiszta égbolt 9: Ragyogj, ragyogj, csillagom 10— 12: A fej nélküli lovas 7: A kétarcú felderítő 8: Szállnak a darvak 9: A Bosszúállók újabb kalandjai 10: Emberi sors 11— 13: Az édes szó: szabadság I—IL •Csak 16 éven felülieknek! ••Csak 18 éven felülieknek! Jő szórakozást kíván a PEST MEGYEI MOZIÜZEMI VÁLLALAT A váratlanul elhunyt Harangozó Gyula a magyar balettnek nemcsak kimagasló egyénisége, hanem jó­formán megteremtője, megalapozója volt. Az ő több mint három évtizedes munkásságának eredményeként alakult ki az Operaház balettegyüttesének sokoldalú repertoárja, jelenlegi magas művészi és technikai színvonala, amellyel felsorakozhat a világ jelentős társulatai mellé, s méltóképp reprezentálhatja a balettművészet legújabb törekvéseit is. Harangozó munkássága Bartók művészetével rokon; a klasszikus balettbe olvasztotta a néptánc elemeit, olyan szinté­zist hozva létre, mint zenéjében Bartók. A csodálatos mandarin első színpadi verziója. Bemutatóját 1941- ben a hatóságok megakadályozták. Csak 1945-ben került színre a mű: A csodálatos mandarin lilSü-ban elkészült második változata s a két évvel később újjá­alkotott A fából faragott királyfi itthon, majd az egyre gyakoribb külföldi turnék során több mint tíz évig reprezentálta a jellegzetesen magyar és európai szintű modem balettművészetet. Három darabjának felújítása — utolsó munkája — szerencsés választás volt; Harangozó legigazibb műfaja az egyfelvonásos balett volt. Egyéniségének, alkotó fantáziájának kü­lönböző irányzatait képviselik. A Furfangos diákok az egyik legsikerültebb, egyben legjel­legzetesebb Harangotó-mű. A Farkas Ferenc zenéjére készült balett szövegkönyvét Oláh Gusztáv írta, Jókai Mór Deb­receni lunátikus című elbeszé­léséből. A darab lehetőséget nyújtott a koreográfus minden erényének kibontakoztatására. Virtuóz csoporttáncok, áradó, lírai-idillikus kettősök, kitűnő népi humor és karaktertáncok lendületes váltakozásban. Jól egészítették ki a koreográfia hangulatát Fülöp Zoltán dísz­letei és Márk Tivadar jel­mezei. Az első szereposztásban szé­pen oldotta meg feladatát Ha­vas Ferenc és Kékesi Mária, jó karakteralakítást nyújtott Sipeki Levente, Barkóczy Sán­dor és Balogh Ágoston. A má­sodik előadás légköre felsza- badultabbnak, sikerültebbnek tűnt, Szőnyi Nóra és Erdélyi Sándor sugártó fiatalságával hamvas bájával, Forgách Jó­zsef nagyszerű táncaival, ked­ves figurájával, Koren Tamás és Zilahy Győző jó karakter­alakításaival. A Seherezáde, az Ezeregyéj­szaka romantikus meséire épülő klasszikus balett szin­tén jellegzetes régi nagy sikerű Harangozó-mű. Az egzotikus mesevilág és Rimszkij-Korsza- kov zenéje jó lehetőséget nyújt a színgazdag, érzelemdús áb­rázolásra, s a stilizált keleties táncokra, középpontjában a nagy szerelmi kettőssel. Az első előadás címszerepét Szum- rák Vera dekoratív megjele­néssel keltette életre. Mélyebb, izgalmasabb volt a második előadáson Pártay Lilla alakí­tása. Az ifjú szerepében Nagy Zoltán férfias ereje tűnt ki. (ö vette át az első előadáson is a megbetegedett Dózsa Im­re helyét.) A szultánt Bar­kóczy Sándor és Bozsó Árpád, a nagyvezírt Zilahy Győző és Petiid László alakították. A mű új szcenikai kivitelezése emelte a régi koreográfia ér­tékét; Csikós Attila látványos díszletei és Gombár Judit de­koratív ruhái is hozzájárultak a darab sikeréhez. A Polovee táncok, amely eredetileg Borogyin: Igor her­ceg című operájának táncbe­tétje volt, egyfelvonásos ba­lettként önállósult. Harangozó koreográfiája a sodró, lendü­letes zene által adott lehető­ségek vjó kihasználása. Az első szereposztásban az Operaház két fiatalját, Metzger Mártát és Csamóy Katalint láthattuk. Számos nagy sikerű alakításuk után szinte energiapazarlásnak tűnt szerepeltetésük e darab­ban. Nagy Zoltán kitűnő ala­kítást nyújtott a polovee har­cos markáns szerepében. Hiánytalanul oldották meg fel­adataikat a második előadás szólistái, Sebestény Katalin, Nagy Katalin és Sterbinszky László is. Az előadás Oláh Gusztáv eredeti díszleteit és Márk Tivadar jelmezeit hasz­nálta fel. Érdemes megemlékezni a balettkar teljesítményéről mindhárom műben. Az együt­tes tagjai zömmel fiatal művé­szek. Számukra — akik nem dolgoztak együtt Harangozó Gyulával — új feladatot jelen­tett stílusának, koreográfiái gondolatainak elsajátítása. Az együttesből és a szólisták kö­zül is azok tudták legjobban megjeleníteni ezt a stílust, akik a régebbi előadásoknak is szereplői voltak. Hamala Irén elsőrangú betanító mun­kája nyomán csiszolt, egysé­ges produkciókat élvezhettünk, ám hiányzott az előadásból Harangozó Gyula személyes jelenléte, egyéniségének va­rázsa, amelytől ezek a művek olyan sajátos, egyéni légkört kaptak. Kulturált, stílusos zenei él­ményt adott a két előadás kar­mestere, Fráter Gedeon és Pál Tamás. Korda Agnes HETI FILMJEGYZET Monológ Jelenet a Monológ című filmből A cím: szovjet filmek fesz­tiválja, többet ígér, mint az a három új és két felújított produkció, amelyet november 7-től a mozikban bemutatnak. (Lengyelországban például 10 premier lesz ebbőd az alka­lomból !) Erről ne is szóljunk többet. Inkább vegyük sorra magát a műsort! A legrangosabb kétségtele­nül Ilja Averbah rendező Mo­nológ című alkotása. Több saj­tóismertetés előzetesen arról tudósított, hogy ennek alap­vető mondanivalója a szere­tet győzelme a sérelmeken. Ez így kétségtelenül nagyon szépen hangzik, Jevgenyij Gabrilovics, a forgatókönyvíró azonban ennél lényegesen töb­bet kívánt mondani. Tudós hősének (Szretenszkij akadé­mikusnak) elmagányosodása ugyanis a terebélyes gondola­ti magból kinövő cselekmény­sorok csupán egyik motívuma. Jelentős motívum, de a film nagyszerűsége éppen abban rejlik, hogy a hivatás meg a magánélet úgy ötvöződik ben­ne teljes egésszé — sorssá —, hogy egyik sem kerekedik a másik fölébe. Szretenszkij ugyanis máskülönben sikeres ember (a tudományban), de mindez nem elégíti ki. Ez a a kielégületienség az alkotó ember kielégületlemsége, s csak oly módon kap orvoslást, hogy a nyugalmas hétközna­pok megszokott rendjébe egy- szercsak betoppan egy fiatal­ember (Kotyikov), aki magá­val ragadja az idős akadé­mikust és lendületével, tett­vágyával, megalkuvást nem ismerő céltudatosságával visz- szaadja számára az élet igazi értelmét. Mihail Gluzszkij, a fősze­replő, ezt a bonyolult, egymás­ba szövődő érzésvilágot átélten és meggyőzően tolmácsolja. Re­mekül dolgozza ki a részle­teket, s ezekből teljes ívet épít fed. Kerüli a pátoszt, stí­lusa a leghitelesebb egyszerű­ség. Marina Nyejolova, az unoka szerepében nemcsak kedves, üde jelenség, de ma- gávalragadó drámai tehetség is. Margarita Tyerehova (Szre­tenszkij leánya) sokszínű, vibráló egyéniség. Hja Averbah rendezése mind hangulatában, mind mi­liőrajzában, színészvezetésé­ben élmény. Tálán csak a las­sabb tem.póvételt kifogásolhat­juk, s egyJkét epizód publi- cisztíkusabb, nem ide illő fel­fogását. Nagyezsda Ha a Monológ a máról szód, az új, a szovjet emberekről, úgy Mark Donszkoj történel­mi tablója, a Nagyezsda azt kívánja bemutatni — a má­nak — milyenek is voltak azok az emberek, akik az új világ alapjait teremtették meg fiatal korukban. A szán­dék érdekes! A deheroizálás- nak egy igen rokonszenves válfaja. Ugyanis nem szobrot rombol, hanam a legendák pózait lehántva emberközel­ségbe hozza az ifjú Lenint és Nagyezsda Krupszkaját. Donszkoj képességei, múlt­ja vitathatatlan, helye ott a filmtörténetben. Sikerült is egyes jelenetekben elkerülnie a pátoszt, s egészében nyomon követni Nagyezsda szemléleti fejlődését, felnőtté válását, a munkásmozgalomhoz való------------------------------*----------­A Váci ÁFÉSZ felvesz közgazdászokat, árucsoportvezetőt, áruforgalmi előadókat, továbbá a váci Földvári téri és o dunakeszi Fillér utcai ABC-boltokba szakképzett eladókat és pénztárosokat, a csővári 12. sz. kétszemélyes vegyesboltba boltvezetőt és helyettest, továbbá könyvelőket, készáruraktárosokat, leltározókat, portásokat és éjjeliőröket. Jelentkezni lehet szóban vagy írásban, pályázatot és önéletrajzot mellékelve, az alábbi címen VÁC ÉS VIDÉKE ALTALANOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET 2600 Vác, Beloiannisz u. 3. sz Személyzeti Osztály. csatlakozását. A probléma azonban az;, hogy éppen a forradalmi jelenetek a koráb­biakhoz képest nem adnak újat, nem válnak olyan imt gávalragadó erővé. mint amilyennek azt a fogatókönyv írói szánták. A Nagyezsda tehát ilyen mó­don két részre szakad, epizó­dokra hull. Érezhető az alko­tóknak az a törekvése, hogy a nézőket érzelmeiknél ragad­ja meg a cselekmény, mégis a végeredmény nem több aá átlagnál. Az ami megmarad': a halálraítélt forradalmár­leány pillantása, a munkások és a diáklányok találkozása és az a finomság, ahogy Donsz­koj Lenin meg Krupszkaja ér­lelődő vonzalmát kibontja. , A színészek közül Natalja Bjelohvosztikova (Nagyezsda) a rendezői koncepciót váltja valóra. Andrej Mjagkov (Le­nin) ugyancsak szerepének közvetlenségét hangsúlyozza. Halló, itt Iván cár A hét harmadik bemutatója vígjáték. Leonyid Gajdaj, a műfaj elkötelezettje, a Hal­ló, itt Iván cár filmrevitelé- vel azt a vonalat folytatja, amelyet az Ilf—Petrov adap­tálásával (Tizenkét szék) kez­dett. A történet — a Nem­zeti Színházból sokaknak Iván, a rettentő címmel ismert — felfogásában némi szatírával megtűzdelt kellemes komédia. Hősei: napjainkban (és nem a Bulgakov által megírt kor­ban) s Rettegett Iván idejében kalandoznak annak következ­tében, hogy egy feltaláló cso­dálatos masinája galibát okoz térben és időben. A színészgárda jó. Emeljük ki soraikból a címszereplő Ju- rij Jakovlevet és Alekszandr Gyemjanyenkót, (a feltaláló). Ábel Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom