Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-29 / 279. szám

1974. NOVEMBER 29., PÉNTEK I 3 stfßüaD Jubileumra készül az MSZBT Győri Imre tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét A magyar—szovjet barátság elmélyítéséért végzett ez évi munkáról, s a jövő évi felada­tokról tárgyalt csütörtökön az MSZBT orszá­gos elnöksége a Parlament vadásztermáben. Az ülésen részt vett Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. ) Nagy Mária főtitkár megnyitó szavai után Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az MSZBT elnöke számolt be arról, hogy a baráti társaság eredményes, gazdag évet zárhat, s ebben nagy része van 'másfél milliós tábora áldozatkész, aktív te­vékenységének, amellyel hozzájárult a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtá­sához, s a XI. kongresszus előkészítéséhez. Regős Gábor, az MSZBT titkára szóbeli ki­egészítőt fűzött az országos elnökség írás­ban előterjesztett beszámolójához. Utalt az MSZBT, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság jövő évi együttműködési prog­ramjából adódó legfontosabb feladatokra. Az 1975-ös esztendőt pártunk XI. kongresz- szusa és hazánk felszabadulásának 30. év­fordulója fémjelzi 1975-ben ünnepli megala­kulásának 30. évfordulóját- az MSZBT, s fél­évszázados születésnapját a nemzetközi szov­jetbarátsági mozgalom. Az MSZBT és tag­csoportjai ezekben a hetekben már sok­irányú előkészületeket folytatnak a jövő évi feladatok színvonalas megoldására. Ezután vita következett, amelyben fel­szólalt Győri Imre, tolmácsolva az MSZMP Központi Bizottsága üdvözletét az MSZBT országos elnökségének, tagcsoportjainak. Sok sikert kívánt ahhoz a munkához, amellyel felszabadulásunk 30. évfordulója méltó meg­ünneplésére készülnek Az elhangzottakra Regős Gábor vála­szolt. Az ülésen kulturális bizottságot vá­lasztottak, amely az MSZBT országos elnök­sége mellett működik majd. NYOLCVAN HELYETT HÁROMSZÁZÉRT Kevés-e a taxi vidéken? Éjjel—nappal szolgálatban „Figyelem! Személyvonat érkezik Budapest felől a má­sodik vágányra. A vágány mellett tessék vigyázni!” — harsogja a bemondó a ceglédi állomáson. S a munkából ha­zatérők hullámzó tömege ha­marosan ellepi az állomás előtti teret. A legszerencsé­sebb (legfürgébb) utas taxiba vágja magát és elhajt. Leg­alább húszán néznek bosz- szankodva az elrobogó kocsi után. Ök is sietnek: az egyik randevúra, a másikat várják a születésnapját ünneplő ven­dégek, a harmadik a régvárt ajándékot szeretné sürgősen átadni gyermekének. 10—15 perc múlva, amikór visszaér a kocsi, üres az állomás előte­re. Talán meggondolták ma­gukat? Nem. De akadt Olyan ismerős, jóbarát, vagy isme­retlen „jótevő” aki elvitte őket. A taxis pedig várhatja a következő vonatot. Huszonegy településen — Vajon elegendő taxi van-e vidéken, és fordítva: van-e elegendő fuvarjuk a meglevő kocsiknak? — kér­dezzük Philipp Gyulától, a Volán Tourist Vállalat for­galmi osztályának vezetőjétől. — Pest megye 21 települé­sén közlekednek kocsijaink. A városok, községek jobbára egy kocsit mondhatnak maguké­nak, kivétel csupán Vác, ahol három, Gyál és környé­ke, valamint Dunakeszi, ahol két-két gépkocsi végzi a szol­gáltatást. Hogy hol indítunk taxijáratot az több dologtól függ: elsősorban a lakosság kérheti a helyi tanácstól, vagy közvetlen tőlünk, má­sodsorban — s ez a ritkább — valamelyik helybeli gépkocsi- vezető ajánlkozik taxisnak. Minden esetben kikérjük a helyi tanács illetékeseinek véleményét, hogy megalapo­zott-e az új szolgáltatás irán­ti igény, s ha igen, nines-e valami kifogásuk az illető gépkocsivezető ellen. A taná­csi vezetők tapasztalatainak felhasználásával sokszor si­. került különösebb gazdasá­gossági számítások nélkül megelőzni felesleges kiadáso­kat, ugyanis egyenesen meg­mondják, ha az adott község­ben nem lehet jelentősebb forgalomra számítani. Az el­múlt hónapokban dőlt el végérvényesen, hogy nem kap taxit Túra, Örkény, Pilis, Tá- piószentmárton, Dunaharasz- ti és még néhány község. A tanácsok nemcsak a döntés­ben segítenek vállalatunknak, hanem — amennyiben kérik a taxit — gondoskodnak a par­kolóhely kialakításáról, gyak­ran fuvarról is. Persze akad­nak olyan kivételek, amikor a meglevő taxiállomást áthelye­zik kevésbé forgalmas helyre. — Általánosságban elmond­hatjuk, hogy jelenleg nagyjá­ból megfelelő a megye taxi­ellátottsága. Lényeges fejlesz­tést nem tervezünk, igaz ugyan, hogy újabb települések kapnak a jövőben taxit (Százhalombattán például egy-két hét múlva indul a személyszállítás), néhány he­lyen azonban megszűnik a forgalom. Nem csoda, hiszen egyre több a magánautó, fo­kozatosan bővül a tömegköz­lekedési eszközökkel bejárha­tó terület is. Ilyen helyeken mindinkább feleslegessé vá­lik a taxi. Apáról fiúra A kérdés második része, hogy van-e elegendő fuvar. Ez lényeges, hiszen ettől függ mennyire „hízik” a taxis pénztárcája. A viteldíjról tud­nunk kell, hogy azonos a fő­városival, azzal a különbség­gel, hogy a körzethatárok szű- kebbék. Ennek következtében kedvező esetben Vidéken ' jö­vedelmezőbb a taxizás, mint a fővárosban. Csakhogy általá­ban a vidéki taxisok kisebb forgalmat bonyolítanak le, így az eltérés jelentéktelen. A fu­varhiány Budapesten nem kü­lönösebb gond, a volánosok maguk osztják be idejüket A csúcsforgalomban dolgoznak, a pangás idején viszont sokan nem vesznek részt a személy- szállításban. Vidéken azonban nyomasztóbb a fuvarhiány. Sokszor órákat kell várakoz­ni egy-egy utas érkezésére. Ennél rosszabb azonban, hogy a vidéki taxisok nem „tehe­tik le a lantot”, sürgős esetek­ben sokszor éjnek idején ug- rasztják ki őket ágyukból. — És ezért az áldozatos munkáért mennyit kapnak a gépkocsivezetők? — kérde­zem az osztályvezetőt. — Körülbelül háromezer forintot, van aki ennél töb­bet, van aki kevesebbet. < — Néhányuk havi átlagke­resete egy év alatt csupán 1200 forint — kapcsolódik a beszélgetésbe Gimpel Zoltán forgalmi vezető. — Itt van például a nagy­kőrösi taxisunk, Hatvani Dé­nes. Pedig nehogy azt higy- gye, hogy benne van a hiba, keresve sem találni különb gépkocsivezetőt. De Nagykőrö­sön valahogy nem megy a ta­xi. Nem ritka eset, hogy dél­előtt mindössze két fuvar akad, a bevétel csupán 32 fo­rint. — Már meg akartuk szün­tetni a nagykőrösi járatot — veszi vissza a szót az osztály- vezető —, de Kovács Sándor országgyűlési képviselő, ' a konzervgyár igazgatója, szük­ségesnek tartja további fenn­tartását. Ígéretet tett, hogy a konzervgyár is gyakrabban igénybe veszi szolgáltatásun­kat, de azóta sem nőtt a fu­varigény. Így érthető Hatvani Dénes álláspontja. Csak addig taxizik, amíg kocsiját ki nem selejtezik. Korábban ugyanis az édesapja vezette, s az öreg halála után a fia ült a kor­mányhoz. A fővárosban általában job­bak a teljesítés lehetőségei. Ezért a környékbeli taxisok bizony sokszor bemennek dol­gozni. őszintén szólva Pesten nemcsak gyorsabban teljesítik az előírt normát, hanem job­ban is keresnek. Vidéken ugyanis nem dívik annyira a borravaló. Esküvőre magántaxi A Volán Tourist szakembe­reinek érthetően nagyon a bö- gyükben vannak a magántaxi­sok. Köztudott, hogy a csúcs- forgalom idején ugrásszerűen megnövekedett igényeket le­hetetlen kielégíteni, ilyenkor aztán aratnak a magántaxisok. S az utasok jobb híján el­mennek velük, pedig nem tudhatják biztonságosan ve- zet-e az illető, nem fosztja-e ki őket, (mert már ilyen is előfordult), s a fuvar végén mindig többet fizetnek mint 'amennyibe a taxi borravalóval együtt kerülne. Pesten ezt nem érzi meg különösen a vállalat, hiszen 500 taxi köz­lekedik, vidéken azonban egy taxi ellenében több tucatnyi magánkocsi szállítja — sok­szor valóban szívességből — az utasokat. Az illegális ma­gántaxizás büntetendő cselek­mény. Cegléden 5000 forintra büntették meg azt, akit rajta­kaptak, amikor átvette a pénzt utasától. A kockázatot mégis sokan vállalják. Hogy mennyire „megéri” azt csak egy példával bizonyítom: Ceg­léden az esküvőkre rendelt magánkocsikért egyenként 300 forintot kérnek, ugyanakkor, amikor a taxiban az óra mind­össze 78 forintot mutatott. Saj­nos egyelőre mégis kénytele­nek magánkocsikat igénybe venni a házasulandók. Jobb szervezéssel talán lehetne va­lamelyest változtatni ezen a helyzeten. Czibor Valéria Tsz-pártszervezetek Pest megyében A fejlett szocialista mezőj! azdaságért Gyökeres változásokat idé­zett elő Pest megyében is a termelőszövetkezetek gazdál­kodásában, a tsz-parasztság politikai, erkölcsi arfculatá- ban, életmódjában, a mező- gazdaság szocialista átszerve­zése és az azóta eltelt időszak. A kisárutermelést fokozatosan felváltotta a közös tulajdon alapján szervezett és a ma már korszerűnek mondható nagyüzemi gazdálkodás. Több helyen nemcsak a termelés közös, hanem bizonyos termé­kek feldolgozása és értékesíté­se is. (Pld. a hernádi baromfi- feldolgozó üzem, a Galga.-tej társulás.). Sikeresen valósítják meg a sertés- és a szarvas­marhaprogramot. A mellék­üzemágak többsége is jól dol­gozik, segíti a termelőszövet­kezeti és társadalmi célkitű­zések elérését, igen nagy eredmény, hogy a termelés koncentrációja — amelynek folyamata 1973-ban bontako­zott ki — újabb előbbrelépést, fejlődést hozott. A termelési, gazdasági kapcsolatok új for­mákkal gazdagodtak: a terme­lési kooperációkkal. Ezek hoz­zájárulnak ahhoz, hogy kor­szerű, egységes élelmiszergaz­daság alakulhasson ki Pest megyében. A korszerű terme­lési módszerek fejlesztésével párhuzamosan növekedett a termelőszövetkezetekben dol­gozó szakmunkások, állatte­nyésztők, növénytermesztők, kertészek, traktorosok és más szakmákhoz tartozók száma és továbbra is arra töreksze­nek, hogy minél több szak­munkás dolgozzék. Mindez olyan anyagi alapo­kat teremtett, amelyek előse­gítették a termelőszövetkezeti dolgozók életszínvonalának gyors növekedését, s ez kedve­zően befolyásolta a termelő- szövetkezetekben dolgozók gondolkodásmódját is. A tár­sadalmi munkaakciók egész sora bizonyítja, hogy a tsz- parasztság a termelőszövetke­zetet, lakóhelyi környezetét magáénak tekinti és részt vál­lal bölcsődék, óvodák létesíté­sében, fenntartásában. Az eredmények stabilizálása Vizsgálat tapasztalatai bizo­nyítják a közelmúltból, hogy a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának fejlesztésében igen nagy szerepet játszottak a termelőszövetkezeti párt- szervezetek. Segítették a kor­szerű termelési technológiai módszerek bevezetését, az ész­szerű kooperációkat, társulá­sok megalakítását, a termelés koncentrációját. Tevékenysé­gükkel, irányító, ellenőrző munkájukkal biztosították, hogy a termelőszövetkezeti egyesülések a szövetkezeti de­mokrácia betartásával, a tag­ság túlnyomó többségének egyetértésével menjenek vég­be. Ösztönözték a gazdasági vezetőket az üzem- és mun­kaszervezés korszerűsítésére, a szocialista munkaverseny to­vábbfejlesztésére. Ennek ered­ményeként Pest megyében is jelentősen nőtt a szocialista és a szocialista címért küzdő brigádok száma. ITTHON JÁRTÁK 180 EZREN Magyarok a nagyvilágban Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Magyarok Világszö­vetségének elnöksége: mér­leget vont a szövetség idei munkájáról és körvonalazta az 1975. évi programot. Alap­vetően eredményesnek érté­kelték az idei munkát, ame­lyet hazai társszervekkel és külföldön működő baráti szer­vezetekkel közösen tettek tar­talmassá. Jelenleg több mint 150 szervezettel, több száz kü­lönböző egyesületi vezetővel nemzetközi hírű tudósokkal, művészekkel, egyházi veze­tőkkel vannak kapcsolatai a Magyarok Világszövetségének. Elhangzott az elnökségi ülé­sen, hogy az idén — szeptem­ber végéig — csaknem 180 ezer külföldön élő magyar járt itthon rokonlátogatáson, számuk tehát 13 ezerrel több volt, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Ami a jövő évi programot illeti, elsősorban olyan ren­dezvények, események, társa­dalmi megmozdulások szerve­zését határozták el, amelyek révén mindazokban az orszá­gokban, ahol mágyarok élnek. méltóképpen megemlékeznek Magyarország felszabadulásá­nak 30. évfordulójáról. A termelésben elért politi­kai sikerekkel egy időben a tsz-pártszervezeteknek arra kell törekedniük, hogy az ed­digi eredmények stabilizálóji- janak, szövetkezeteink to­vábbfejlődjenek. Támogatniuk kell a gazdasági vezetést a biztonsági alapok megteremté­sében és továbbra is segíte­niük a korszerű technológiák kidolgozását, a termelési fo­lyamatok, a feldolgozás éssze­rű megszervezését, a helyes kooperációk; társulások ki­alakítását. Feladatuk a rendszeres foglalkozás olyan gazdaságpolitikai kérdésekkel, amelyek a tsz-dolgozók egé­szét érintik, és elősegítik a népgazdasági feladatok meg­valósítását. Érvényt kell sze­rezniük az üzemi demokráciá­nak, biztosítaniuk kell a lehe­tőségét, hogy a tsz-dolgozók tájékozottak legyenek a gaz­dasági munka egészéről, a vezetők tevékenységéről, vé­leményt mondva a munkáról, gondjaikról. A gazdasági ve­zetőknek viszont rendszeresen tájékoztatniuk kell a tsz dol­gozóit, kikérve véleményüket minden fontos kérdésben. Javuló politikai tevékenység Az elmúlt években, de fő­leg a X. kongresszus és a Poli­tikai Bizottság 1972. novem­ber 20-i állásfoglalása óta ja­vult Pest megyében — bár nem az igényeknek megfele­lően — a termelőszö­vetkezeti alapszervezetek po­litikai munkája, szerve­zeti élete is. A vizsgálat tapasztalatai is bizonyítják, hogy erősödött a termelőszö­vetkezetekben is a párt vezető szerepe, nőtt a párt tekinté­lye. A Vezetőségi tagok ma már jobban oldják meg re­szortfeladataikat, egyre job­ban érvényesül a kollektív vezetés gyakorlata, a pártta­gok aktívabban veszik ki ré­szüket a közös munkából. Fejlődött a tömegpropaganda, az agitációs politikai munka. Eredményesen foglalkoznak a párt- és a tömegpolitikai ok­tatás különböző formáival, melynek eredményeként év­ről évre nőtt a pártoktatás­ban részt vevők száma. Inten­zívebben foglalkoznak a ter­melési agitációval (26 terme­lőszövetkezetben üzemi hír­adót is létesítettek). Ez a te­vékenység ott megy a legjob­ban, ahol a csúcsvezetőségek, alapszervezeti vezetőségek tagjai, titkárai, politikailag képzettek, megfelelő pártmun­kás-tapasztalattal rendelkez­nek, s a gazdasági vezetők a politikai munkát fontos, első­rendű kérdésnek tekintik. (Így pld. Hemád Március 15., Pi­lis Üj Élet, Ócsa, Űj Barázda, Dunavarsány.) Találkozni azonban problémákkal is, kü­lönösen a téren, hogy az alap­szervezetek többsége bátorta­lan ideológiai, világnézeti kérdések megvitatásában Nem elemzik eléggé a műkö­dési területükön előforduló ideológiai, világnézeti jelensé­geket, s ezért nem is tudják meghatározni konkrét tenni­valóikat. Pedig ez elsőrendű feladat. Hiba az is, hogy nem foglalkoznak megfelelően a párt kulturális politikájával, helyi viszonyokra alkalmazá­sával. Változások , és nehézségek Lényeges változások követ­keztek be a termelőszövetke­zeti pártszervezetek szerve­zeti életében is. Elsősorban a decentralizálás, melynek következtében több alapszer- ve-zet és 23 termelőszövetke­zeti csúcsvezetőség jött létre. így a kommunisták összefo­gása. a munka irányítása könnyebbé. szervezettebbé vált. Munkatervek készül­nek, rendszeresebbé váltak a vezetőségi ülések, taggyűlé­sek, egyre jobban erősödnek a pártcsoportok, egyre jobban segítik az alapszervezeti mun­ka színvonalának emelését. Egyelőre hiba még viszont, hogy a vezetőségi üléseiken, taggyűléseken gyakran rész­kérdéseket vitatnak meg ífő- leg a termeléssel kapcsolatos operatív intézkedéseket), és nem a párttagság, tsz-tagság egészét érintő politikai gon­dokat elemzik. Még nem min­denütt értik világosan — és ezzel megsértik a pártdemok­ráciát —, hogy milyen kér­dések tartoznak a vezetőség, illetve a taggyűlések hatás­körébe. Nem kielégítő még a gazdasági káder- és személy­zeti munkájának vizsgálata, értékelése, rendszertelen a gazdasági vezető beszámol­tatása, is a káder- és sze­mélyzeti munkára vonatkozó határozat végrehajtásáról. A továbblépést jelenleg akadá­lyozza az is, hogy többnyire nem kielégítő a pártvezetősé­gek, a párttagság összetétele, életkori megoszlása, politi­kai, szakmai és általános mű­veltsége. A legfontosabb teendők A Pest megyei p>árt-végre- haj tóbizottság mérlegelve a helyzetet megállapította, hogy az eddigieknél még nagyobo figyelmet kell fordítani a tsz pártszervezeti munka szín­vonalának növelésére, ér­vényt kell szerezni a Politi­kai Bizottság 1972. december 20-i állásfoglalásának. Ebbő. következnek minden irányí­tó pártszerv, tsz-al apszervezeti vezetőség közvetlen felada­tai. Ezek szerint erősítendő az ideológiai, világnézeti, po­litikai és erkölcsi nevelési te­vékenység. Nagyobb határo­zottság szükséges a vallásos ideológiai nézetekkel szem­ben. Ennek érdekében is szín­vonalasabbá kell tenni a párt- oktatást, az ismeretterjesztő előadásokat. Kiemelt figyel­met szükséges fordítani a tsz- dolgozók művelődésének kér­déséire, a politikai, szakmai műveltségének fokozására, po­litikai. szakmai tanfolyamok és továbbképzők szervezésé­re. Segítsenek elérni, hogy a művelődésre szánt anyagi esz­közöket valóban rendeltetés­szerűen használják fel. Az alapvető feladatok kö­zé tartozik még, hogy foly­tassanak határozott harcot nemcsak a párttagság, hanem az egész tsz-tagság körében a kispolgári gondolkodás, élet- felfogás, az önzés, a harácso- lás, a politikai és a társadal­mi kérdések iránti érdekte­lenség, passzivitás ellen. Végül taggyűléseken, vezetőségi ülé­seken növeljék a tömegpoli­tikai, ideológiai és kulturális kérdésekkel foglalkozó napi­rendek számát, jelöljék meg alap>szervezetük konkrét fel­adatait. Mindezekkel- egyidő- ben, folyamatosan biztosít­sák a szövetkezeti demokrácia érvényesülését, dolgozzanak továbbfejlesztésén és lépjenek fel a szövetkezeti demokrá­cia megsértőivel szemben. Mindezek a feladatok való-, jában nem új keletűek a tsz-pártszervek és -szerveze­tek számára. Egyrészt azon­ban a tapasztalatok minden­képpen figyelmeztetőek, más­részt a közeledő alapszerveze. ti vezetőségválasztások kü­lönösen jó alkalmat szolgál­tatnak a tsz-beli pártmunka színvonalának növelésére, a határozatok körültekintő tel­jesítésére. Piszter István afz MSZMP Pest megyei bizottságának munkatársa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom