Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-28 / 278. szám
Albertirsa Fiatalok a szőlőben A keresetet felajánlották Kora reggel vidám, éneklő fiatalok csoportja gyülekezett az albertirsai Dimitrov Tsz szőlőtábjáin, KISZ-esek, tsz-tagok és pedagógusok. — Segítjük a mezőgazdasági munkák mielőbbi elvégzését, ott dolgozunk, ahol a legnagyobb szükség van ránk. Most a szőlővesszök lehúzása volt a feladatunk — mondotta Zátrok Mária, a Dimitrov Termelőszövetkezet KISZ_tit- kára. — Jól lehet vele keresni, munkánk teljes összegét a Vietnamban felépülő szakmunkásképző-iskola építésére ajánlottuk fel — mondták a fiatalok. Szorgalmasan dolgoztak az előző nap még katedrán tanító pedagógusok és tsz-beli ' fiatalok egyaránt.. Tudták, hogy munkájukkal elsősorban a termelőszövetkezeitet segítik. A délelőtti szorgoskodást délután vidám szalonnasütés követte, s a közös munka után, vidám énekszóval, tréfával telt az idő. Itt-ott fényképezőgép kattant, megörökítve az emlékeket. H. L PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Előadások a pedagógiai klubban Az utóbbi hetekben két ösz- szejövetelt tartottak Cegléden a Mészáros Lőrinc iskolában működő pedagógiai klubban: Hargitai Károly, a megyei művelődésügyi osztály vezetője időszerű közoktatás-politikai kérdésekről, dr. Bábosik István, az ELTE adjunktusa a személyiség szerkezetéről és a magatartásformákról tartott előadást. A ceglédi járás es ce XVIII. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1974. NOVEMBER 28., CSÜTÖRTÖK Veteránok, vendégségben A fejlődés útján Beszámoló a várospolitikáról A zeneteremben máskor neves muzsikusoknak, híres előadóművészeknek tapsol a közönség. A helyiség most szokatlanul fest: U alakba,rakott, fehér asztalok futják körül a falakat. A székeken nem a megszokott hangversenyközönség foglal helyet. Erre a délutánra kivétel nélkül idős embereket invitáltak. A ceglédi zeneiskolában a Hazafias Népfront városi bizottsága, a nőbizottság és a Vöröskereszt együttesen látta vendégül a veteránok egy csoportját. A találkozón megjelent Gyigor József, az MSZMP városi bizottságának első titkára, Kürti András, a városi tanács elnöke, több üzem, intézmény képviselője, az egyik ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulat több tisztjé. Hegedűs József városi népfronttitkár köszöntő szavaiban |* elmondotta, hogy Cegléden hagyománya van ennek az évenkénti szerény megvendégelés- nek, amely jó alkalom a találkozásra, a baráti beszélgetésre, az ismerkedésre a város jelenével és jövőjével. Diákok a mezőgazdaságban A munka haszna és nevelőértéke Gyümölcsöt szedtek, paprikát szeletellek A rendkívüli időjárás nehéz körülményeket teremtett a földeken, az elmúlt hetekben, hónapokban minden segítő kézre szükség volt megtermelt javaink sikeres betakarításához. Az üzemi dolgozók, gyári munkások, alkalmazottak között ott voltak a földeken az általános iskolák tanulói is. A betakarítási munka dandárjában naponta 1317 tanuló dolgozott a közös gazdaságokban. * A Ceglédi 13—14 éves általános iskolások együttesen 76 513 órában segítették a betakarítás nehéz munkáját, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz- ben a szilvaszedést, szüretelést, az állami tangazdaságban az almaszedést, a Lenin, Vörös Csillag, Kossuth tsz-ben a pa- tadicsomszedést, a MÉK-tele- pen s a Zöldség-Gyümöcs Feldolgozó Vállalatnál a paprika tisztítását, szeletelését. Igen örvendetes, hogy minden gazdaság, üzem ponyvá- zott teherautóval vagy autóbusszal szállította a munkahelyre a tanulókat, s'gondosan ügyelt a balesetvédelmi előírások megtartására. Hideg időben csak 9 óra körül indultak a földekre, esős időben nem dolgoztak. A pedagógusok véleménye szerint a tanulók kedvvel serénykedtek, örültek eredményeiknek, munkájuk minősége is jó volt. A MÉK-nél célprémiumot ígértek és adtak a gyerekeknek játékra. A biztatásnak az volt az eredménye, hogy napi száz mázsa paprikát szeleteltek fel. A tangazdaságban 22 vagon almát küldtek exportra abból, amit a tanulók szedtek. Az őszi termények betakarításában részt vevő tanulók együttesen 425 289 forintot kerestek, egy tanuló tehát átlagosai! 323 forintot, de ennek a munkának népgazdasági haszna és nevelőértéke sokkal jelentősebb. Szabó Alfréd Keresse fel gyermekruházati szaküzletünket * (Cegléd, Kossuth Laj'os tér 1.) Nagy választékban talál csecsemőkelengyéket, bébiárukat, leányka- és fiúfehérneműket, kötöttárukat. A«««!fc #>A\! PEST MEGYEI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Gyigor József rövid beszédben szólt a végbement változásokról és az elkövetkező évek terveiről. Egyebek között elmondta, hogy miként az ország, a ceglédi emberek is a párt soron következő, XI. kongresszusára és hazánk fel- szabadulásának közelgő harmincadik évfordulójára készülnek. A pártbizottság felmérte a X. kongresszus határozatainak végrehajtását és a negyedik ötéves terv időarányos teljesítését. A város kommunistáinak és pártonkívüli- jeinek összefogásával, az elmúlt négy esztendőben szép eredmények születtek, sikerült valóra váltani, amit elhatároztak. Az évenkénti átlagosan tízszázalékos fejlődés a város ipari termelésében jóval meghaladta az országos átlagot. Ebben jeleptős szerepe volt az ÉVIG új üzemcsarnokának, amely lehetővé tette, hogy a ceglédi gyárban több mint kétszeresére nőjön a termelés. Egyebütt főként a termelékenység javulásával született ez az eredmény. Számottevően emelkedett az iparban dolgozók átlagjövedelme. Az egy munkásra jutó évi átlagkereset hatezer forinttal több, mint négy éve. Nagy ütemű fejlődés ment végbe a mezőgazdaságban is. Több növényfélét iparszerűen, teljesen gépesítve termelnek. Korszerű sertéstelepek és szakosított szarvasmarha-telepek működnek a gazdaságokban. Valamikor hihetetlennek tűnt a hektáronkénti het- venmázsás kukoricatermés, amely ma nagy területen megvalósult. Fejlődött a város autóbuszközlekedése, ám az úthálózat további rekonstrukcióra szorul. Ebben« a tervciklusban négy kilométernyi út és tizennyolc kilométer járda épült. Az új kórház felépítése és a régi épületeinek felújítása hatalmas változást hozott a vidék egészségügyi ellátásában. Az öregek napközi otthona ugyancsak az utóbbi évek eredménye, melynek további bővítése a jövő feladata, akárcsak az új óvodák, bölcsődék építése és a továbbra is élénk üteműnek ígérkező lakásépítés. Cegléd távlati fejlődését hosszú időre megszabja az a lehetőség, hogy a várost további ipartelepítésre jelölték ki. Természetesen ehhez sokféle járulékos beruházás szükséges, ám dinamikusan fejlődő településsé válhat a város, melynek vezetői látják, mi a teendő, s számítanak a lakosság odaadó munkájára. A kivitelezés a fiatalabb, munkaképes korosztályokra vár, de az idősek ‘ tapasztalatainak nagy hasznát vehetik a továbbiakban is. A zeneiskola növendékeinek színvonalas műsorával folytatódott a délutáni program. Vibrafon, fuvola, gitár, klarinét, cselló és zongora szólalt meg, énekhang. csendült, majd felcsattant a taps. A vendéglátók étellel, itallal kihalták az idős embereket, akik hosszan elbeszélgettek a régi időkről és a ma dolgairól. T. T. Sokan tanulnak a dolgozók esti iskolájában Az idei tanévben 230 hallgatója van Cegléden a dolgozók iskolája esti és levelező tagozatának, több, mint minden előző évben. A 8. osztályt egyébként 1972-ben 64, 1974-ben 102 ceglédi végezte el a dolgozók iskolájában. ABONYl KRÓNIKA Az MSZMP abonyi nagyközségi végrehajtó bizottsága nemrég vizsgálta a községben élő pedagógusok élet- és munkakörülményeit, s megállapította, hogy az iskolák és az egyéb intézmények vezetői, az MSZMP Központi Bizottsága határozatának szellemében, mindent elkövetnek a pedagógusok körülményeinek javítása érdekében. Különösen sokat segített a helyi tanács a kedvezményes telekvásárlás lehetőségével. Több pedagógusnak lakásépítési segélyt nyújtott, hozzájárulva letelepedésükhöz. Szolgálati lakás is épül részükre. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy az iskolák vezetésében az utóbbi években egyre jobban érvényesül a demokratizmus és a munkahelyi feltételek kedvezőbbek. Az ugyanabban az iskolában hosszabb időn át munkálkodó pedagógusoknak törzsgárdajel-' vényt adnak, és az erkölcsi elismeréssel jutalom is párosul. Az iskoláknak a község társadalmi, gazdasági és politikai vezetőkkel jó a kapcsolatuk, aminek kedvező hatása lemérhető a nevelőtestületek munkájában. (—gyf—) HAVONTA KÉTSZER Belépés esek tagsági igazdvántpl Az abonyi Csortos Gyula filmklub nemsokára kétéves. Megalakulásakor tagjainak száma 85 volt, ma megközelíti a százötvenet. A havi két előadás , látogatóinak fele munkás, illetve tsz-tag, a másik része értelmiségi. Hasonló a fiatalok és az idősek aránya. Szabó Dániel, a klub vezetője elmondta, a klubfoglalkozásokat csak tagsági igazolvánnyal .rendelkezők látogathatják, és minden filmvetí- tésí^előadás előz meg. Az idei, őszi programban az 1930. és 1960. közötti évek legsikeresebb magyar fimjei szerepelnek. A jövőben az előadássorozatokat egy-egy rendező munkáiból válogatják össze, így mód lesz arra, hogy a klub tagjai alaposabban megismerkedhessenek a kiváló rendezőkkel. A képen: Raffael János gépész előkészül a vetítéshez. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Mindig reflektorfényben Négy éve — együtt Beszélgetés a csoportvezetővel Segített a tanács Kedvezőbb élet- és munkakörülmények latároztuk el, hogy indulunk i szocialista címért. Beneveztünk a kongresszusi és fel- izabadulási versenybe is. Felajánlásaink között a forgalom növelése, azzal összefüggően, íz áruhiány csökkentése, a társadalmi munka, a színházas mozilátogatás, beteglátogatás, továbbtanulás, szakmai tanfolyamok elvégzése szerepel. — Hol volt a brigád utoljára együtt? — Moziban. Az Üvegház című filmet néztük meg. — Kik a legrégibb brigádtagok? — Tarkó Sándor és Bujovsz- ki Sándor. Nyolc éve vannak itt. — Olyan lelkesen beszél a brigádról, a munkatársairól, a munkájáról. Ha nem mondotta volna a beszélgetésünk elején. hogy ez a foglalkozás nem életcélja, hajlamos volnék elhinni hogy hivatásának választotta. — Említettem, huszonhét éves vagyok, tovább szeretnék tanulni. Mikor, ha nem most? — Ebben igaza van, de ha nem megy a tanulás? — Erre nem gondoltam. Akkor lehet, hogy maradok még. Nem tudom. — Végezetül még két kérdés. Van kocsija? — Van egy Polski Fiatom. — És lakása? — Nincs. A feleségem szüleinél lakunk. Illés István — Igen, Anna néni. Kap vagy nyolcszáz forintot. — Ezek s^iint ön sem innen megy majd nyugdíjba? — Nem hiszem. Szeretnék továbbtanulni a kereskedelmi és vendóglátóipari főiskolán. — Beszél valamilyen idegen nyelvet?-r- Nem, csak a foglalkozással járó idegen kifejezéseket, — Nagyon egyszerűnek látszik ez a munkakör a külső szemlélőnek. Valóban az? — Nem. Biztonságtechnikától az áruismeretig, a külső megjelenéstől az emberismeretig figyelmünknek sok mindenre ki kell terjednie. Amire szükségünk van, részben tanfolyamokon, részben a gyakorlat során vsajátítjuk^el. A benzinkutasok állandóan reflektorfényben vannak. — Mit tart az ön foglalkozását űző legfontosabb tulajdonságának? — Azt, hogy közösségi ember•' legyen, mert a kollektíván belül a bizalom a legfontosabb. A mi brigádunk ősz- szetétele négy éve nem változott. Tavaly az I. tájegység kiváló kútja címért folyó versenyben második helyezést értünk el. Ebben az évben — Kilencszázötvesn forint, ahhoz jön négy-ötszáz forint, forgalom utáni százalék. — Nem köteles rá válaszolni, de szeretném tudni, menynyi a borravaló? — Jó hónapban háromnégyezer forint. Télen kevesebb. — Szép jövedelem. Majdnem irigylésre méltó. De nézzük meg a munka oldaláról. — Íróasztalt hagytam ott ezért. Nagyon nehéz volt megszoknom, egész nap állni, hóban. esőben, tűző napon, mikor éppen milyenre fordul az idő. De nem is ez a legnehezebb. Nálunk az autósnak mindig igaza van. És ahány autó, annyiféle ember. Ez az állandó készenlét kimérí- tő. Arról nem is szólva, hogy munkaruhában jövünk, munkaruhában megyünk, szociális helységeink nincsenek. Szakmai betegségnek számítanak a különböző reumatikus megbetegedések, de főleg a derekunk sínyli meg. Ha valaki elmegy' betegállományba, az Kész leégés. A nyugdíjról nem is szólva, — Ment már valaki innen 'nmtnrlAÁhn.? — A benzinkutasság , fogalom. .. Folytatnám, de Peske Lászlónak, a ceglédi benzinkutasok csoportvezetőjének mosolya bizonytalanná tesz. — Hat évvel ezelőtt beadtam a kérelmemet az ÁFOR- hoz, és három hét múlva már itt dolgoztam. — Talán volt némi összeköttetése? — Semmi. — Miért választotta ezt a foglalkozást? — Egy biztos, nem életcélnak. — Hány éves? — Huszonhét. — Nős? — Igen. Egy kislányom és egy kisfiam van. — Szakmája? — Gimnáziumi érettségit tettem és szerszámkészítő- szakmunkás-képesítést szereztem. — Mégis ezt választotta? — Igen, mert nekem is voltak „fogalmaim” erről a foglalkozásról. — Anyagi vonatkozásnak? — Igen. — És bevált a számítása? — Igen is, nem is.
