Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-26 / 276. szám

I Jó minőségű járda A Monori Állami Gazdaság útépítő munkásai műsza­konként 100 méternyi útszakaszt készítenek el, Spolmin Jó­zsef brigád vezető felügyeletével. Képünkön: Kiss Barnabás és Somogyi László a vecsési Bajcsy Zsilinszky úton teríti le a gőzölgő, forró aszfaltot a már megrongálódott, régi beton­járdára. Hamarosan a 4-es főközlekedési úttól a vasútállo­másig jó minőségű járdán közlekedhetnek a járókelők. Ifj. Fekete József felvétele Emlékgyűjtés Gyakran kisebb körben, taggyűléseken, baráti össze­jöveteleken is szóba kerül a felszabadulás óta eltelt 30 év történetének egy-egy epizódja. Részesei voltunk egy ju­bileumi taggyűlésnek, ame­lyen az első szabad május elsejére is visszaemlékez­ve, történet hangzott el. A felvonulók, a község lakói a tanács épülete kör­nyékén gyülekezve, trom­bitaszóra lettek figyelme­sek. Az akkoriban Gyom­ron nyaraló Zsoldos család két fia, Zsoldos Imre és Péter, a főtér felé haladva, az lnternacionálét fújta trombitáján, egy teljes ze­nekart helyettesítve, ked­ves és emlékezetes megle­petést szerezve az ünnep­re gyülekező gyömrőiek- nek. Üdvös lenne, ha a köze­li hónapokban hasonló em­lékeket is gyűjtenének, fel­említenének azők, akik még emlékeznek rájuk, hozzájárulva velük a járá­si helytörténeti pályázat si­keréhez. Furuglyás Géza HOSSZUBEREK ÉS MONOR KÖZÖTT A vonal — NÉGY PÁR BAKAN­CSOT koptatnak, nyűnek el az éles kövek évente, mert min­dig a sínek között kell bandu­kolni. A hideg őszi eső sűrűn szálaz napok óta, a vágány- gondozónak azonban a 12 kilo­méteres szakaszt mindennnap végig-kell járnja, esernyőt meg nem vihet magával: ke­zében ott a hosszú nyelű ka­lapács, a hatalmas . csavar­kulcs. A hajdan sűrűn álló őrházakat lebontották, nincs ahol meghúzhatná magát, el­gémberedett ujjait kissé fel­melegítve. Nem panaszként mondja el Hosszúberek és Monor között Botos Károly vágánygondozó vonalőr, aki 20 éve szolgálja már lelkiismeretesen a MÁV-ot. — Nagy a felelősség, s a jó hallás, az éles szem is elenged­hetetlen, különben könnyen hátbalöki az embert a szágul­dó masina. Aztán fárasztó is a folyamatos figyelés, gyaloglás az éles köveken. A nyolcórás műszakban 80—85-ször kell félreállni, lelépni a magas töl­tésről, errefelé ugyanis sűrűn járnak a vonatok. — A VAGÁNYGONDOZÓ fontos feladata a pálya álla­potának folytonos figyelése. Jeleznie kell a süppedéseket. Ha féloldalas a süppedés, bil­leg a kocsi, keresztsüppedés­ben meg ráz, üt, zöttyen. A süppedés az utazás kényelmét veszélyezteti, és síntörést is előidézhet. — Különös gonddal kell ügyelni a nyom bővülésekre: a sínek kinyomódhatnak, kive­tődhetnek, 20 milliméteres el­térés esetén már írásos jelen­tést kell készíteni... A sínek tízszeres biztosítással rögzí­tődnek a 75 centi távolságra elhelyezett, kőbe ágyazott tal­pakhoz, a megengedett sebes­ség azonban nagy, eléri a 90 kilométert, előfordulhat alig látható sín- és hevedertörés, amit inkább megérez, mint meglát az ember. Ilyesmi ész­lelése esetén lassító jel elhe­lyezésével, esetleg a forgalom más sínpárra terelésével, azonnal intézkedni kell, hogy megelőzhessük a súlyosabb szerencsétlenség bekövetkezé­siét. — A KÉT KILOMÉTER tá­volságra elhelyezett jelzőlám­pák színére is ügyelni kell, a sínvégek szigetelését ugyanis egy söröskupak is megszakít­hatja, és akkor már vörösre vált a jelző. Az elhaladó sze­relvényeken előfordulhat ra- kománycsuszamlás, hőnfutás, az árok menti fák a 25 ezer voltos vezetéket veszélyeztetik, félszemmel tehát figyelni kell a hintázó fákat, a haladó vo­natokat is, melyek sok utast, életet szállítanak. Vigyázni kell hát nagyon, és a legki­sebb hibát is észre kell venni. — Az oldaltáskában itt a vö­rös zászló, a súlyosabb veszély esetén sínekre helyezhető, nagy hangú durrantyú is. Itt lapul a hibajelentő és az ellen­őrző könyv, meg az a kis szer­kezet, amely a „vasbakterok” révén azonnal kapcsolatot te­remt az állomások forgalmi irodáival, ahol intézkednek. A vasbakter a biztosító berende­zések hibátlan működését és azok energiaforrását biztosítja. — A NYOLCÓRÁS műszak után bizony, fáradtak a „csi­kók”, örül az ember, ha lepi­henhet. Nincs is már három­négy tehén a bakterházak is­tállóiban, csak baromfit tar­tok magam is, mindössze any- nyit, amennyi a saját szükség­letemre elegendő. — A jó szagú, puha füvet termő vasútárkokat sem ka­szálja senki, megvénült kóró, bogáncs kevélykedik most bennük. Azelőtt az árkok fü­véből- származott a vasúti őrök jövedelemkiegészítése. Kiss Sándor IMffilfn API ist M E G4Y El HÍ Rt: A 1 ? KÜLÖN lél A D’Á 5 ÜS XVI. ÉVFOLYAM, 276. SZÁM 1974. NOVJiMBER 26., KEDD Betongyárat vásárolnak Teljesítette idei tervét'a TÖVÁL Téliesített munkahelyek Az év- eddig eltelt 11 hó­napjában eredményesen dol­gozott a TÖVÁL, járásunk egyik legnagyobb építőipari vállalata, valóra váltva a kongresszusi munkaverseny­ben Gyömrő község felszaba­dulásának 30. évfordulójára tett felajánlásokat is. A vállalat kollektívája november 14-ig teljesítet­te éves tervét, az eddigi termelési érték 47 millió forint. Tíz százalékkal növelni tud­ták az egy dolgozóra eső ter­melési értéket is, amely az év végéig várhatóan eléri a 200 ezer forintot. A nyereség ösz- szege szintén növekedett: no­vember 14-én már négymillió forint volt, 12,3 százalékkal haladva túl a tavalyit. A XI. pártkongresszus és a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára indított munka­versenyben 125 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát vé­geztek a TÖVÁL dolgozói. Egyebek között segítették a Kossuth isko­lában a napközi otthon építését, az égyik óvoda bővítését, s a telephely­bővítés körül szintén ott serénykedtek szabad szom. hatokon, vasárnapokon. Eddig kedvezett az idő a vállalatnak. Gombán, a Fáy- András Tsz központi majorjá­ban befejezés előtt áll' a szo­ciális létesítmények építése. Ugyanott a takarmánykeve­rő technológiai szerelése is jó ütemben halad. Határidő előtt helyezték üzembe a monori Kossuth Tsz-ben a B—I—15-ös szárí­tó komplexumot, amely több mint hétmillió forintba ke­rült. Megkezdődött Monoron, a FÜSZÉRT telephelyén a nagy méretű göngyclegraktár műszaki átadása, javában tart a másik raktár alapozá­sa,, a belső üzemi út építése. Üllőn a terménytároló raktárt is még ebben a hónapban tető alá hoz­zák. A közeli napokban az ÉP- GÉP-től úgynevezett EMM— 15-ös elnevezésű betongyárat vásárolnak. A másfél millió forintba kerülő keverő órán­ként 10—15 köbméter betont tud elkészíteni, harminc em­ber munkáját helyettesítve. Mivel Monoron vár az elkö­vetkező években is a Tö- VÁL-ra a legtöbb munka, ott állítják fel a gépsort, amely ellátja majd betonnal a környező közságekbeni építkezéseket is. Ezekben a hetekben szom­batonként is dolgoznak a vál­lalat munkásai, hogy a kará­csony és szilveszter közötti időt pihenéssel tölthessék. Igen sok munkahelyet téliesí- tenek, hogy egyetlen embert se kelljen fagyszabadságra küldeni: mindenkinek jut munka a téli hónapokban is. Gér József Pályaszéli jegyzet Egy pont odalett Az elmúlt heti jó játék után, joggal reménykedett va­sárnap a szép számú közönség Maglódon, hogy csapata legyő­zi Szigetújfalut. A győzelem elmaradt, amiért kizárólag csak a játékosok hibásak. Már az első félidőben akár háromszor, négyszer betalál­hattak volna a maglódiak a szígetújfaluiak kapujába, a vezetést mégis csupán egy sze­rencsés szabadrúgás-gólal si­TELJESULT A SZÜLŐK KÉRÉSÉ Az új ecseri óvodában Modern konyhával, betegszobával A monori járás legutóbb el­készült létesítményeinek egyi­ke az ecseri óvoda: az új­telepi részen nyitották meg, november 6-án, a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 57. évfordulója tisztele­tére, a gyerekek azonban már előbb elfoglalták helyü­ket a korszerű épületben, a lakosság és a község vezetői­nek jóvoltából. Társadalmi összefogással Kívülről egyszerűnek tű­nik, igazi értékei belül ta­lálhatók. De előbb talán né­hány szót születéséről. Ecseren kétségtelenül a vas­úton túli terület fejlődik a legdinamikusabban. Már messziről láthatók a tsz eme­letes társasházai. A községi tanács több mint 200 telket parcellázott, s azokat főként 30 éven aluli fiatalok kapták meg. A legtöbb telken áll már a ház, vagy a ház egy része, s az óvoda szomszédságában ott emelkednek a helyi la­kásépítő és fenntartó szövet­kezet épületei is, szükség volt tehát az óvodára, mi­vel egy-egy családban nem ritka a három gyerek sem. Az már a kezdet kezdetén nyilvánvalóvá vált, hogy a községi tanács saját erejéből kénytelen az óvodát megépí­teni, , illetve a megyei tanács 200 ezer forint hozzájárulá­sával. Gutay Pál tanácselnök felkereste a budapesti 17. és 34. számú ipari szakmunkás- képző iskolát, melytől segítsé­get kért és kapott. Húsz-harminc tanuló, húzta fel a falakat a hagyományos egyhónapos nyári szakmai gyakorlat idején, de segí­tettek a község fiataljai és a kisiparosok is, főleg a szak­ipari munkákban. A tanácselnök örömmel mondja: — Legalább hárommillió fo­rintot ér az óvoda. Saját erő­ből semmiképpen sem tud­tuk volna felépíteni. Az ösz- szes társadalmi munka érté­ke meghaladja az egymillió forintot. Ilyen méretű társa­dalmi összefogásra Ecseren még nem volt példa. Ajándék játékok Krausz Györgyné vezető óvónő készségesen vállalko­zik a kalauzolásra. Három foglalkoztatóterim áll a gyerekek rendelkezésé­re, modern a konyha és az egyéb szociális létesítmény, a betegszoba is. — A szülők régi vágya tel­jesült az óvoda felépítésé­vel — mondja Krausz Györgyné. — Kétszázezer fo­rintba került a berendezés. A Politechnika Ktsz, amely­nek Ecseren is van részlege, 15 ezer forint értékű játékkal lepte meg a gyerekeket. Öröm ilyen szép létesítményben dol­goznunk, a szülők büszkék lehetnek rá. Kedvvel, szeretettel A gyerekek egyik csoport­ja játszik, a másik sétára in­dul Harsányi Klára vezetésé­vel. Egy pillanatra megállítjuk a fiatal óvónőt. — Én is kedvvel dolgozom itt. A Kecskeméti Óvónőkép­zőt végzem, levelezőként. Gyömrőről járok át naponta, de szívesen teszem, mert szeretem a munkámat. Búcsút veszünk az új ecse­ri óvoda kis lakóitól, a sze­mélyzettől. A távolból még egyszer visszanézünk. Két kislány mosolyogva integet utánunk. Gér József FELVESZÜNK szakképzettséggel rendelkező vagy betanított VARRÓNŐKET Jelentkezés személyesen: VECSÉSI RUHÁZATI SZÖVETKEZET Vecsés, Somogyi-Bacsó u. 31/a. került megszerezniük, az első félidő 26. percében. A vendé­geknek elég volt a hazai vé­delem pillanatnyi megingása, s máris, megszerezték a ki­egyenlítő gólt. Legalább félezer ember buzdította harsányan a máso­dik félidőben a hazaiakat, akik egyre-másra vezették a veszé­lyesebbnél veszélyesebb táma­dásokat a szigetújfalui kapura, de nem sikerült még egyszer a hálóba találniuk. Ebben a já­tékrészben a vendégek nem­egyszer durva eszközökkel próbáltak közbeavatkozni, és sajnos, az erélytelenül bírás­kodó Töreki a szabálytalansá­gokat vem torolta meg. Majd­nem „felbillent’’ a pálya a nagy nyomástól, de a kitűnően védő vendégkapus mindent hárított. Nem sikerült az őszi idény­zárás a maglódi csapatnak, a várt győzelem helyett csak döntetlent (1:1) sikerült elér­nie. Tizenhárom pontot szer­zett: többre számított. Tavasszal nem marad más hátra, mint a bennmaradás biztosítása. Ahhoz azonban az őszinél sokkal jobb teljesít­ményre van szükség minden mérkőzésen. is. j.) Mutnéfulvy Adorján felvétele. Sikeresen szerepeltek az úttörősportolók A monori járásban az elmúlt két évben a 31 általános isko­la úttörői közül 18 sportágban versenyeztek magasabb kate­góriában azok a tanulók, akik a házi versenyekből győztesen kerültek ki. A megyei sportszervek vezetőségei elismeréssel érté­kelve a járás úttörőinek sport- sikereit, több megyéi úttörő­olimpiai döntő lebonyolításá­ra — kosárlabda, labdarúgás, sakk — a monori járást jelöl­ték ki. A sikereket az úttörők az idén tovább folytatták. ' M.ŰSOR MOZIK Gyömrőn. 15-től 17 óráig a ri- Maglód: Azon az éjszakán. Mende: Ki van a tojásban? Monor: Magas szőke férfi, fe­lemás cipőben. Pilis: A diktá­tor. Üllő Hideg pulyka. Ve­csés: tlekus lettem. ÜTTÖRÖHÁZ Gyömrőn. .15-től 17 óráig a ri­porter- és honvédelmi, 16-tól 18-ig a modellező szalScör fog­lalkozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom