Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-23 / 274. szám

1974. NOVEMBER 23., SZOMBAT Otthonok melege IV agyon kevés a ’ világon az olyan család, ahol ne függ­ne a falon, ne rejtőz­ne valamilyen fiókban családi kép. Utazásnál, új ismeretségeknél, rövid időn belül elő­kerülnek, mert „vé­letlenül” mindig van néhány a táskában, a zsebben. Nemrégen egy taxi­sofőr volánja előtt az ablakhoz támasztva láttam a szülők kö­zött mosolygó gyerek képét és olvastam alatta a szöveget. „Vigyázz, hazavá­runk!’’. De mit érez­hetnek azok a gyere­kek, akiknek életéből hiányzik az otthon, a család, ök a családi tragédiák szenvedői. Társadalmunkban a szocialista humá­num alapján az első intézkedések között szerepelt a lelenchá­zak felszámolása és helyettük gyermek- otthonokat létesítet­tek, ahol elhivatott nevelők igyekeznek pótolni a szülőket. Szeretetet, gondosko­dást biztosítvá az ár­váknak, az elhagya­tottaknak. Ügy nevelik a gye­rekeket, hogy ne érezzék a kitaszított­ságot, kialakítják bennük a közösségi szellemet, képessé­gük és hajlamuk sze­rint tanítják, majd se­gítik őket beillesz­kedni a „felnőtt” tár­sadalomba. Nagyko­rúságuk után is fi­gyelemmel kísérik életüket és ha kell számonkérnek, ha kell dicsérnek. Nagy József és Lenhard Kornélia hosszú évekig a Fóti Gyermekváros lakói voltak. Ott tanultak meg hangszeren ját­szani, s miközben a zenekarban gyakorol­tak — az egyik te­norkürtön, a másik fuvolán — valódi szerelem szövődött közöttük. A Nagykőrösi Konzervgyár zenekara 1968-ban vendégszerepeit a gyermekvárosban. A zenekar vezetője fel­figyelt az ügyes te­norkürtösre és fuvo­lásra. Az ő zenekará­ban épp ez a két hely volt betöltetlen. Meg­hívta őket. A két fiatal házas­ságot kötött, és le­utaztak Nagykőrösre. Érkezésükre min­dent elrendeztek a gyár vezetői. Sipos néninél szobát kap­tak, aki tanítgatta a fiatalasszonyt a fő­zés, az otthonterem­tés fortélyaira. Az if­jú férj a kertészet­ben, a feleség a böl­csődében kapott ál­lást. Erre szólt a ké­pesítésük is. amit a gy ermekvár osban szereztek. Az első gyerek 1969-ben született. A gyár ismét segített. Másfélszobás lakást adott a családnak. Elkezdődött a valódi otthonteremtés. Bú­tort vettek, beren­dezkedtek. Két év múlva megszületett a második és idén a harmadik kicsi. A családban most két lány és egy fiú van. Az szb-helyiségben ülve mesélte ezeket a fiatal apa. Műszak végén lármás gépek közül érkezett a be­szélgetésre. Az eltelt időben ugyanis kon­zervipari szakmunkás lett. Tevékenyen részt vesz a mozga­lomban is. 1971-től párttag és tavalytól munkásőr. — Tagja a zene­karnak?. — Én igen, a fele­ségem már nem. Na­gyon elfoglalja a csa­lád, de otthon ját­szunk. — Nem szólnák ér­te a szomszédok? A kürt hangos. — Aki szereti a hangszerét, az halkan is tud játszani rajta. A kezében két pi­ros mappát és dobozt tartott, s kérésemre megmutatta. — November 15-re Barna Lajostól, a Fó­ti ' Gyermekváros igazgatójától meghí­vót kaptunk, felesé­gemmel együtt. Ün­nepség keretén belül néhány régi lakónak ezt az oklevelet és ki­tüntetést adták át. „Lenhard Korné­liának és Nagy Jó­zsefnek kiváló, a Gyermekvárosban végzett ki-emelkedő tevékenységéért és a felnőtt társadalomban való példamutató helytállásért.” Találkozásunk rö- vid volt, Nagy Józsefnek mennie kellett. — Elnézést, de munkásőrülésre vár­nak. Szívesen mutat­nék képet a gyere­kekről, de nincs ná­lam. Küldök majd, jó? Majdnem elfelej­tettem. Szeptember­ben kétszobás lakásra cseréltük a régit. Le­telepedtünk. Egy nap múlva a posta hozta a képe­ket. A szülők nélkül gyermekotthon sze- retetében nevelkedett házaspár boldog csa­ládi képét a legki­sebbel. Hajnal László Gábor CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Már készenlétben a bemarok A KPM megyei igazgatósá­gai a közutak téli forgalmá­nak biztosításában érdekelt vállalatok részvételével már megtartották a hagyományos „hóértekezleteket”, s a hónap végére befejeződnek a gép­szemlék is. Mint a KPM Budapesti Köz­úti Igazgatóságán Zsiga-Kiss Endre, a területi osztály veze­tője munkatársunknak el­mondta, már megtörténtek az előkészületek a télre, az úgy­nevezett biztonsági géppark — a síkosság elleni védekezésre, a hótakarításra felszerelt jár­művek — már hetek óta ké­szenlétben áll. Az állandó gépállomány három új hóma­róval bővült, így már több mint tíz hómaró, félszáz mo­A Volán 1. sz Vállalat FELVÉTELRE KERES szállító­rakodómunkásokat Munkohelyek: IX., Pápai I. u. 5-7„ XIII. , corgách u. 19„ VI., Váci út 3„ Cegléd, Külső Körösi út, Gödöllő, Dózsa György út: rakodógépkezelőket (VOCSI, VOLVO, BAGGER. T-174-es és D-141-es típusokra); autódarukezelőket (TATRA és PANTHER típusokra). Munkahelyek: XIV. . Pillangó u. 22., III., Zay u. 24-26.. XIII. Forgách u. 22., XIII. Hegedűs Gyula u 45.. Cegléd, Külső Körösi út, Gödöllő, Dózsa György út. toros hóeke áll készenlétben a hó eltakarítására. Az útügyi szervek fontos őszi-téli feladata az úthálózat, az útpályák síkosságának csökkentése. Pest megyében 14 ezer 500 tonnányi sót tartanak ké­szenlétben e célra. Megkezdték a hófogók kiraká­sát is. Egyelőre körülbelül a hófogók fele került a helyére, mintegy 50 kilométer hosszú­ságban, ugyanis csak az időjá­rási viszonyok miatt megkésett mezőgazdasági munkálatok befejezése után rakhatók ki a hófúvásveszélyes útszakaszok mentén. A közönség tájékoztatását szolgáló központi ügyelet, a KPM Űtinform egyelőre még csak „hétköznapi” nappali szolgálatot tart, amint azonban az időjárás megköveteli, a 222—238-as, a 227—052-es, a 227—643-as és a 229—831-es telefonszámon ál­landóan hívható a hóügyelet. Az utak állapotáról, a síkos­ságról, a hóakadályokról csak tájékoztató jellegű informá­ciót tudnak adni, ugyanis a ta­pasztalatok szerint a helyi vi­szonyoktól függően gyors idő­közökben változik a helyzet. Országos információkat tehát az előbb ismertetett telefon­számon kaphatnak az érdek­lődők, az utaknak a megye hatá­rain belüli szakaszainak állapotáról a 159—496-os telefonszámon lehet felvi­lágosítást kérni. A KPM érdekelt szervei a rendőrséggel együtt felkészül­tek arra is, hogy a nagy for­galmú főútvonalak hófúvásve­szélyes szakaszait szükség ese­tén lezárják abból a célból, hogy a járművek tömeges el­akadását megelőzzék. Cz. V. THV A VOLÁN 1. SZ. VALLALAT felvételre keres autószerelő, karosszéria­lakatos, tmk-lakatos. fényező, autóvillamossági szerelő, viz- és fűtésszerelő, hegesztő, villanyszerelő szakmunkásokat betonított es segédmunkásokat. Jelentkezés: XIV., Pillangó u. 22., XIV.. Mogyoródi út 26-32., III. Zay u 24-26., IX. Táblás u 36- 38., XIII. Mohács u. 24-26.. XIII. Hegedűs Gyula u. 45., IX. Köztelek u. 4., Cegléd Külső Körösi út, Gödöllő. Dózso György út 65. Elsők a lapterjesztésben A közelmúltban Nagykátán, a járási pártbizottság kezdemé­nyezésére a járás községeinek postahivatal-vezetői munka- értekezletet tartottak, melyen Gulyás György művelődési osz­tályvezető értékelte lapunk terjesztési akciójának eredmé­nyeit. A nagykátai járás posta- hivatalai legmagasabb pél­dányszámmal első helyen áll­nak a megyében, s további szervezési kampányokat ter­veznek, hogy az élvonalban maradhassanak. Csendet kérünk! Tarthatunk „csendkúrákat” is A korszerű módszerekkel végzett tudományos kutatások során megállapítást nyert, hogy a civilizációval együtt járó, folytonosan növekvő zaj súlyosan károsítja az emberi szervezetet. Például: egy idő után nemcsak halláscsökke­nést okozhat, hanem súlyosan károsítja az idegrendszert, ez­zel kapcsolatosan keringési, emésztőszervi, szívműködési panaszokat is okozhat, sőt depressziót is kiválthat. A zaj azért is veszedelmes ellensége egészségünknek, mert tudat alatt rombolja a szervezetet. Megszokjuk az utca zaját és mégis káros a szervezetünkre. Még alvó állapotban is zavar­ja nyugalmunkat. A zajártalom csökkentésére már eddig is elég sok társa­dalmi intézkedés történt: így például Budapesten nem sza­bad az autóknak dudálni, a villamosoknak csengetni stb. Egyes zajos munkahelyeken vizsgálják a zajszintet és in­tézkedések történnek annak lehetőség szerinti csökkentésé­re. Ez azonban nem elég. Egyénileg is küzde- nünk kell ellene. Mit tehetünk? Nagyon sokat, mert maga­tartásunk megváltoztatása is nagy lépéssel vihetne előbbre a zaj elleni harc ügyét. Néhány példa: kerüljük a túl hangos beszédet; az ajtók csapkodá­sát; a rádió- és tévékészülé­keink bömböltetését, és még sorolhatnánk... Különösen ártalmas a han­gos beszéd, a kiabálás a gyer­meknevelésben. Ne a hang ereje, hanem a mondanivaló súlya gyakoroljon hatást a gyermekre. Az a gyermek, aki­vel otthon kiabálnak, gyenge idegzetűvé válik, fél a szülei­től, fél a felnőttektől, fél a sö­tétben, s ez a féléim! érzés olykor egész életén át elkíséri. Az otthon légköre is egészen más lesz, ha a családtagok halkan, kellemes hangon be­szélnek egymással. Ugyanígy a munkahelyen is. A harsány hang sehol sem kívánatos és célszerű. A csend regenerálja a szervezetet, pihentet, felüdít. Kiránduljunk gyakran, le­gyünk távol a nagyváros, a közlekedés zajától. De otthon is tarthatunk „csendkúrákat”, amikor a család apraja-nagyja csendben pihen, olvas, vagy kézimunkázik. Ilyenkor ne szóljon a rádió sem, vagy csak nagyon halkan. Jó ilyen csendben lenni. Próbáljuk ki; egy fél óra vagy egy negyed­óra is elég, ha nincs több időnk. A szervezet regenerálódása érdekében fontos a nyugodt alvás, Ha olyan helyen la­kunk, ahol behallatszik éjjel is az utca zaja, védekezzünk fülelzáró dugó behelyezésével, A nyugdíjas kertbarát vagy tegyünk a fülünkbe egy kis vattát. Természetesnek tart j uk, hogy a környezeti ártalmak ellen védekezzünk. A zajárta­lom ellen azonban csak nap­jainkban kezdődik komoly formában a védekezés. Egyénileg, magunkkal és másokkal szembeni kötelessé­günk, hogy magatartásunkkal elősegít­sük a zajártalom elleni küzdelem sikerét. Nemcsak orvosi várótermek­ben, hanem minden munkahe­lyen időszerű lenne kitenni egy táblát: „Csendet kérünk”. Fás! Katalin Japánujjas mellény Szalai Bajos szigetmonostori nyugdíjas asztalos, a helyi kertbarátok körének elnöke. A kertjében elöregedett gyü­mölcsfákból érdekes dísztár­gyakat készít. Munkájának nagy elismerője és követője a 12 éves unokája is. I Tíz nap rendeletéiből Anyaga kb. 30 dkg Kalocsa gyap­júfonal. Kötéséhez 3-as és 3 és feles kötőtűt használunk. Mintájának 1. sora: (a munka visszáján) 1 sima, • 3 fordított és 2 sima * ismételjük a sor végéig. A sort 3 fordított és 1 simával fejezzük be. 2. sor: 1 for­dított * a következő 3 sima egy sze­mét leemeljük, utána 1 sima, 1 rá- hajtás, 1 sima és a jyeejnelt szemet áthúzzuk a két. szemen és ráhaj- láson, 2 fordított * ismételjük. 3. sor: egyenlő az első sorral. 4. és 5. sor: simára sima, fordítottra fordí­tott. 2—5. sorokat ismételjük. Háta: 132 szemmel kezdjük a 3 és feles tűvel és mintásán kötünk, 38 cm-es magasságtól a 3-as tűvel dolgozunk úgy, hogy a munka színén simán kötünk, de mindig a szemek hátsó szálába Öltünk, a bal oldalán pedig végig fordítottan kötünk. Mindkét oldalon 4 soronként 1—1 szemmel 6—6 szemet szaporítunk az ujjak részére. Utána egyenesen kötünk és 17 cm magasságnál 5x4 és 4x7 szemmel a vállak szemeit fogyaszt­juk. A 4. vállfogyasztásnál a nyak­kivágás részére befejezzük a kö­zépső 34 szemet és ehhez még 3x2 és 1 szemet fogyasztunk a két ol­dalon a befejezésig. Elejét két részben kötjük. Egyik felét 67 szemmel kezdjük. A hátá­hoz hasonlóan mintásán dolgo­zunk, majd az ujjak szaporításától sima kötéssel folytatjuk munkán­kat. Ezzel egyidejűleg a nyakki­vágás szemeit is (a középvonal fö­lött) minden 2. sorban 1 szemmel fogyasztjuk. A vállak szemeit a hátrésszel azonosan fejezzük be. összeállítás előtt csak a sima kö­tésű részt gőzöljük, majd össze­varrjuk a vállat. Ezután felszedjük az előrész szemeit és a nyakkivá­gásét és 2 sima 2 fordított válta­kozásával a 3-as tűvel 2 és fél cm széles pántot készítünk és a gomb­lyukakat is belekötjük. Az ujjak szélét is hasonlóan szedjük, majd összevarrjuk az oldalakat. / A lakás derűs díszei Hajtassunk jácintot, tulipánt és nárciszt A szarvasmarhatartás érde­kében adható fejlesztési hozzá­járulásról rendelkezik a 28/1974 (XI. 6) PM—MÉM. számú rendelet. (Tanácsok Közlönye november 14-i szá­ma.) Ugyanitt jelent meg, a 27/1974 (XI. 6) PM—MÉM. számú együttes rendelet, amely szintén a szarvasmarha-te­nyésztés szakosított irányú fej­lesztésével kapcsolatban tartal­maz fontos rendelkezéseket, közölve az árkiegészítés mér­tékét is. A munka normázásával és más teljesítménykövetelmé­nyekkel kapcsolatos vállalati gyakorlat fejlesztéséről szóló 1027/1974. (V. 26.) számú mi­nisztertanácsi határozat végre­hajtásához kiadott Mü.M. irányelveket a Tanácsok Köz­lönye 59. száma tartalmazza. Az egészségügyi dolgozók ál­talános munkaidő-csökkentésé­nek bevezetéséről kiadott 3/1974. (XI. 19.) Eü.M—Mü.M rendeletet az érdekeltek a Ma­gyar Közlöny november 19-én megjelent 86. számában talál­ják meg. Az államtitok és a szolgálati titok körének meghatározásá­ról és védelméről a közleke­dés- és postaügyi miniszter 12/1974. KPM. számú utasítást adott ki, amely a Közlekedés- ügyi Értesítő 12. számában je- ’ent meg. A tanácsi út-, hídfelügyelők működésére vonatkozó irány- j elvek ugyanitt találhatók. Amikor a szabadban már földben szunnyadnak a virág- hagymák, sokan gyönyörköd­nek a virágüzletek kirakatai­ban díszlő, virágzó jácintok­ban, tulipánokban és nárci­szokban. Az áruk elég magas. Kevés fáradsággal és olcsón azonban magunk is hozzájut­hatunk ilyen nyíló virágok­hoz, ha idejében gondolunk rá, és előkészülünk a hajtatá­sukhoz. Mi szükséges ehhez? Először is egészséges és nagy virághagymák, homokos földdel telt cserép, vagy csu­pán egy-két üres befőttes üveg. A jácint hagymáit, miután gondosan megtisztítottuk a gyökérmaradványoktól, és pe­nészedés ellen faszénporba mártottuk, egyesével tegyük cserépbe vagy üvegbe. Öntöz­zük be a földjét és tegyük hű­vös helyre, hogy meginduljon a gyökérképződés. Ha üveg­ben akarjuk hajtatni, a hagy­mát az üveg szájánál úgy rög­zítjük. hogy a gyökérkoszorú félujjnyira legyen a víz felszí­nétől. 8—10 fokos helyre ál­lítva 8—10 hét múlva, amikor a gyökérzet megfelelően ki­fejlődött, vigyük a növényeket 16—20 Celsius-fokos helyiség­be, tegyünk rájuk papírból ké­szített sötétítő sapkát. Ez ad­dig maradjon rajtuk, amíg a növény ki nem növi. Ha azt észleljük, hogy a virágzat már kezd kifejlődni, távolítsuk el a sötétítő sapkát. A tulipánt csak cserépben haitathatjuk. Több vizet igé­nyel, mint a jácint, ezért gyakrabban öntözzük. A keze­lése különben megegyezik a jácintéval. Nárciszból a vízinárcisz al­kalmas virágoztatásra. Ha víz­ben hajtatjuk, annyi vizet önt­sünk alá, hogy az éppen elérje a hagymakoszorút. Cserépben hajtatva ne öntözzük túl, mert hajlamos a rothadásra. A virágzó növényeket mér­sékelten meleg helyre tegyük majd, mert így tovább tarta­nak. A virághajtatás szabad időnkben pihentető, idegnyug­tató elfoglaltság, s a virágok derűs díszei a lakásnak. Szent-Miklóssy Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom