Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-21 / 272. szám

Kedvez az idő Jól halad a kukorica betakarítása Túlteljesített vetéstervek Örvendetes termésátlagok a járás gazdaságaiban Napok óta kedvezett az idő­járás a termelőszövetkezetek­nek, zavartalanul folyhattak az őszi mezőgazdasági munkák a monori járásban is. Ami a leglényegesebb, földben van a kenyérgabo­na; 5128 hektáron terveztek búzát vetni a járás közös gazdaságai, 6 amint a járási hivatal élel­miszer-gazdasági és kereskedel­mi osztályán megtudtuk, a tsz- ek a tervet csaknem száz hek­tárral túlteljesítették. Az úri Béke 36, a monori Üj Élet 35, a monori Kossuth 22 hektárral több búzát vetett az előirány­zottnál. Földben van az őszi árpa 670, a rozs 1439 hektáron. Ez utóbbi is 30 hektárral meg­haladja a tervezettet, összesen 7496 hektáron került földbe a mag, szerencsére, még időben. Most a legfontosabb feladat, néhány gazdaságban a gyö­kérzöldség betakarítása: az üllői Kossuth Tsz-ben 28, a monori Űj Élet Tsz- ben 17, a monori Kossuth Tsz-ben öt hektár zöldsé­get kell még betakarítani. Fokozott igyekezetre van szük­ség, mivel esetleges fagy súlyos kárt tehet az értékes növény­ben: a hét végére végeznek ezzel a munkával. A monori Üj Életben a gimnázium tanu­lói is segédkeznek. Hetven hektár káposzta is még a szabadban, a legtöbbet termesztő gazdaságban, a ve- csési Ferihegy Tsz-ben még 60, a monori Üj Életben 10 hektár, de napokon belül be­takarítja azt is a két gazdaság. Befejeződött a burgonya sze­dése. örvendetes, hogy járás- szerte magasabb volt az átlag­termés a tavalyinál, Pilisen például elérte a 200 mázsát, hektáronként. A legnehezebb feladat ezek­ben a napokban kétségte­lenül a kukorica betakarí­tása. Az 5836 hektárból eddig 3600 hektáron feje­ződött be ez a munka. A legnagyobb betakarítatlan terület a maglódi, a pilisi, KIS TELJESÍTMÉNYŰ KAZÁNOK Fáznak a lakók HOGYAN TOVÁBB? A monori főtéri gyógyszer- tárban nyugodtan rátenyerel­hetek a radiátorra, alig lan­gyos. A gyógyszerkiadóban szék, rajta hősugárzó. Nemrég kabátban, sapkában, dideregve leltároztak délutánonként. — Képzelje el — mondja Fekete Józsefné gyógyszerész —, mi lehet fönt, a lakások­ban! Történetesen van szeren­csém elmondani, a harmadi­kon lakunk. Két kisfiámat úgy fürdetem, hogy fazekak­ban melegítek vizet, a kád mellé állítom a hősugárzót, és sietünk, ahogy tudunk. De most, hogy már egyre hidegeb­bek az esték, napok óta nem fürödtünk. így volt ez tavaly is. De hogy lesz az idén? Szabó Ferencet, a költségve­tési üzem vezetőjét én kérde­zem, hogy lesz az idén? — A Marabu VII-es kazá­nok kiesik ahhoz — mondja —, hogy egy akkora épületet el tudjanak látni meleggel. Az alkatrészek folyton elromla­nák, újakat beszerezni majd­nem lehetetlen. Amíg a kazá­nokat ki nem cserélik nagyob­bakra, Marabu IX-esekre, a helyzet változatlan marad. Kü­lönben is, a fűtő a megszabott napi 300 kiló szén helyett 600 kilót tüzel el, s még így is hi­deg van. Csak azt nem tudja, ki fogja a különbséget megfi­zetni? — Hogy-hogy? — kérdezek vissza. — Hát ki az üzemelte­tő? — Nincs szerződés, amely a költségvetési üzemet kötelez­né, ők csak csinálják, ahogy és ameddig tudják — válaszol. Dr. Varga Ilona, a nagyköz­ségi tanács vb-titkára, mivel telefonon előre jeleztem, mi­ről szeretnék vele beszélgetni, szerződéssel vár. „Jelen szerződés 1972* május 1-i visszamenőleges dátummal lép hatályba.” Kelt: 1974. ok­tóber 30-án. Néhány részlete: „az üzemeltető gondoskodik a tüzelőanyag beszerzéséről és rendeltetésszerű felhasználá­sáról”, „a meleg vizet egész év­ben úay kell biztosítani, hogy a kifolyócsapnál legalább +40 C fokos legyen”. Igaz, a szerződés aláírója még az üzem régi vezetője. De miért nem tud róla a mostani vezető? — Zajlanak a perek. A la­kók beperelték a tanácsot, il­letve 1 az üzemet, mert nincs a lakásokban meleg, soknak tartják a fűtési díjat. — A díj a nyári fűtési áta­lánnyal évi 4000 forintra is ki­kerekedik ... — A tanács pedig a Ceglédi Építőipari Vállalatot hibáztat­ja, a szakszerűtlen szerelés mi­att, hiszen jól tudta, hogy a kis kazán alkalmatlan az épü­let fűtésére... Egyébként nem minden lakás tanácsi kezelésű. Ugyanilyen áldatlan a helyzet a 21 lakásos házban is, azokat a lakásokat pedig az ÓTP fű­téssel adta el. — És azokat ki fűti? — Mi nem vagyunk rá kö­telezhetők. A községi tanács vállalja a tanácsi bérlakások és a gyógyszertár fűtésinek biztosításához a kazán üzem­be állítását. Az öröklakásokért azonban nem kezeskedhet, a többletköltség részarányát át­hárítja az OTP-re, a tulajdo­nosokra. — És ha a kazán ismét el­romlik? Hiszen nagyobbra len­ne szükség. — Az idei telet azzal kell ki­húzni, jövőre megpróbáljuk az olajfűtést, viszont újra gond, hogy miből? Hiszen a lakók nem fizetnek, csak bírósági ítéletek alapján, a költségveté­si üzemnek pedig nincs pénze, hogy előlegezze a költségeket. Súlyos zavarokat okozott te­hát a Ceglédi Építő Vállalat azzal, hogy kis teljesítményű kazánt • állított az épületbe, melyeket fokoznak az alkat­részbeszerzési nehézségek, a szerződés körüli huzavonák, a perek. A lakók a pénzükért meleget akartak, amit nem kaptak meg, hát n'em fizettek. A tanács igyekezne rendet te­remteni, de pénz nélkül nem boldogul. Hogyan tovább? E kérdésre kell mielőbb vá­laszt találniuk azoknak, akik illetékesek rá, hiszen a hely­zet semmiképp sem maradhat változatlan. (k. zs.) gombai és a sülysápi Petőfi Tsz-ben található. Aggodalom­ra azonban nincs ok, ha az idő kedvező marad továbbra is. Elmaradás csupán az őszi mélyszántásban mutatkozik: a 11 ezer hektárból eddig mind­össze 3200 hektáron húztak ba­rázdákat az ekék. Néhány érdekes számadat: a legnagyobb búzaterület a pi­lisi Aranykalászban található, 1112 hektár; a maglódi tsz 700, az úri 548 hektáron vetett bú­zát; a monori Üj Élet Tsz-ben 500 hektáron fejeződött be az őszi mélyszántás. A vasadi Kossuth Szakszö­vetkezetben valamennyi őszi munkát elvégezték, 380 hektár rozsot, 100 hek­tár őszi árpát, 79 hektár búzát vetettek. Az üzemi dolgozók, a kato­nák és diákok segítsége nélkül elképzelhetetlen lett volna a betakarítás ilyen ütemű gyor­sulása: munkájukra a termelő­szövetkezetekben még sokáig emlékeznek majd. G. J. Színházi esték, versenyek A mosoly országa című ope­rettet az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ hatvan dolgozója néz­te meg, a Vígszínház Az érte­lem álmai című előadását negyvenötén látták a KPVDSZ kulturális napok ke­retében. A sakkversenyben az ÁFÉSZ húsz dolgozója vett részt, az asztalitenisz-verseny még nem ért véget. MŰSOR MOZIK Gomba; Idegen arcok. Mo- nor: Halló, itt Iván cár! Űri: Elza kölykei. Vecsés: Sellő a pecsétgyűrűn, I—II. Zászlódíszbe öltözve ünne­pelte Sülysáp nagyközség fel- szabadulásának 30. évforduló­ját. Kora délután az MSZMP helyi csúcsvezetősége, a tanács végrehajtó bizottsága, a társa­dalmi és tömegszervezetek ve­zetői katonai díszsortűz kísé­retében megkoszorúzták a köz­ség felszabadításáért elesett szovjet és román katonák sír- errílékét. Este, a község sápi részének KISZ-fiataljai fáklyásmenet­ben érkeztek a művelődési ott­honba, ahol műsorral emlé­keztek a 30 évvel ezelőtti nap­ra, az azóta eltelt évtizedekre. A község vezetőin kívül részt vett az ünnepi esten Varga Je­nő, a járási KISZ-bizottság tit­kára is. Lukács István, a KISZ köz­ségi csúcsvezetőségének titká­ra szólt a fiatalokhoz, a mai KISZ-tagok gondolatait tolmá­csolva: — Korosztályunk nem em­lékszik, nem emlékezhet az ak­kori napokra, mi, fiatalok, már a felszabadított községben szü­lettünk, új társadalomban ne­velkedtünk. Igen, számunkra természetes, hogy ma már nyugodt légkörben élhetünk. Természetes, hogy a teljes köz­séget behálózó betonjárdákon közlekedünk, hogy villany van minden utcában, hogy három orvosi, két fogorvosi körzet, hogy védőnői, betegápolói ellá­tás van. Természetes a gyö­Fáklyával felvonuló úttörők, KISZ-esek Hókai Ferenc felvételei Üllő és Vidéke ÁFÉSZ Megszavazták az egyesülést Farkas György az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ elnöki irodá­jában Márkus Bélával, a mo­nori járási hivatal kereskedel­mi felügyelőjével a napokban véget ért résziközgyűléseket értékeli. — Tizenöt körzetre osztot­tuk a hozzánk tartozó négy község területét — mondja. — A jó szervezés eredményeként egészen rövid idő alatt tó^o- nyolítottuk a részközgyűlése­ket. Az egyesülés előkészítésé­nek fontosságára tekintettel igen részletesen megvitat­tunk mindent a pártveze­Káposztaóriás Csaknem 20 kilós az a káposztafej, melyet Blaskovics László, a vecsési Ferihegy Tsz főmezőgazdász-helyettese tart a kezében. Ifj. Fekete József felvétele tőségi és taggyűléseken, az igazgatósági és a terü­leti intéző bizottsági össze­jöveteleken. Szervező bizottságot hoztunk létre, mely a közgyűlések si­keres megtartásáról jól gon­doskodott. Gépelt szöveget vesz elő: — Ezt a levezető elnökök, ezt a beszédvázlatot pedig az előadók kapták meg. Nagyon sok plakátot, értesítést ragasz- tattunkki a falvakban. A bol­tosok vásárlás közben megkér­ték a vevőket, szövetkezeti tagjainkat, hogy vegyenek részt a 'gyűléseken. Segítettek a pártszervezetek és a taná­csok is, az előbbiek taggyűlé­seken és vezetőségi üléseken, az utóbbiak tanácsüléseken hívták fel a figyelmet a rész­közgyűlésekre. Áz üllői tanács hangosbemondón többször is közhírré tette az időpontokat, az üllői vezetők nemcsak meg­jelenésükkel, hanem a rész­közgyűléseken felszólalásaik­kal is segítették szövetkeze­tünket. Sajnos, a többi köz­ségben nem követték példáju­kat. — Négyezer 368 meghívót küldtünk ki, kétezer-kétszá­zán tettek eleget a meghívás­nak. Sokan hozzá is szóltak a beszámolóhoz. Tagságunk túlnyomó több­sége egyetértett a két kö­zepes szövetkezet egyesíté­sével, célszerűnek, indo­koltnak találta az igazga­tóság előterjesztését, amit szavazataival is kifeje­zésre juttatott: kétezer-tizen- ketten igeneitek az egyesülést. — Jó hangulatban távoztak a részvevők, akik között 40 ezer forint értékű vásárlási utal­ványt sorsoltunk ki­Az Üllő és Vidéke ÁFÉSZ új elnökének Pilinyi Józsefet, elnökhelyetteséinek pedig Far­kas Györgyöt választották meg a következő év márciu­sáig, amikor majd a már egye­sült szövetkezet, a jelenlegi vezető testületek 4 éves man­dátumának lejártával. meg­választja új igazgatóságát, tes­tületi szerveit, a különböző tisztségek viselőit. Kovács György Koszorúzás nyörű, új iskola is. S hogy mindez természetes, mindez valóság: tudjuk, felszabadí­tóinknak köszönhetjük, akik­nek tisztelettel tartozunk mi, fiatalok is. Rájuk, a hősökre, az elesettekre és élőkre emlé­kezünk e napon. Lukács István beszédének elhangzása után az úttörők éneke, a községgel jó kapcso­latot tartó egyik honvédalaku­lat irodalmi színpadának ösz- szeállítása s a helyi páva-kör asszonyainak szereplése tette még emlékezetesebbé az estet. Jandó István Pályaszéli jegyzet Döntetlen eredménnyel ért véget a rangadó Szép időben kezdődött a megyebajnoki labdarúgóta­lálkozó, amelyre több mint ötszázan voltak kíváncsiak. Csaknem száz maglódi szur­koló kísérte el kedvenceit Monorra, s igen lelkesen, sportszerűen buzdította csa­patát. A vendégek kezdtek jobban, egymás után vezették táma­dásaikat Kalocsa kapujára, de a hazai tartalékos véde­lemnek egyelőre még sike­rült visszavernie azokat. Az első igazán veszélyes táma­dást, Dvurákovics révén, mégis a monoriak vezették, a vendég kapus védett. Egy perc múlva szinte ugyanígy megismétlődött az előző je­lenet. A 15. percben esett az első gól: Galambos 35 mé­teres lövése a kapufára, on­nan a hálóba vágódott. (Ka­locsa kapus azt hitte, hogy a labda a kapu fölé száll.) A gól után is a vendégek tá­madtak többet. A 24. percben Széman 16 méteres lövése új­ból Kalocsa hálójába vágó­dott, fellelkesítve a maglódi szurkolókat, akik ezután még erőteljesebben buzdították csapatukat. „A harmadikat!" — kiabálták, ami tíz perc múlva be is következett, de nem úgy, ahogy ők akarták; a monori Kécskei Déri 1-hez továbbította a labdát, s Déri I nem hibázott, 2:1. Szünet után változott a já­ték képe, a hazai csapat vet­te át a játék irányítását, a vendégek szinte teljesen be­szorultak, védekezésre kény­szerültek. Egyik labdát a má­sik után lőtték a kapu fölé, s olykor mellé is bombáztak a monoriak. A nagy fölény azután meghozta az ered­ményt: az utolsó percekben kavarodás támadt a vendé­gek kapuja előtt, és László egyenlített, 2:2. — Az első félidőben a mag- lódigk, szünet után a ha­zaiak voltak jobbak — mon­dotta Egervári László, a ven­dégek edzője. — A döntetlen eredmény igazságosnak mond­ható. (vitéz) BALETT-TANFOLYAN. A pilisi művelődési ház decem­ber elsejével balett-tanfolya- mot indít. Jelentkezni 4 éves kortól lehet, a művelődési ház irodájában, november 23-ig, mindennap délelőtt 10-től 1 óráig és délután 5-től 7 óráig, Zászlódíszben. díszsortűzzel Ünnepségek Sülysáp felszabadulásának harmincadik évfordulóján Sikeres műsort rendezett a KISZ-szer vezet XVI. ÉVFOLYAM, 272. SZÁM 1974. NOVEMBER 21., CSÜTÖRTÖK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom