Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-20 / 271. szám
Munkáscrök felszalisduiási emlékversenye A híradóraj jutott a megyei döntőbe Az egyik feladat a géppi sztoly szétszedése és összeszerelése volt: a híradóraj ezt a feladatúi is sikeresen teljesítette. Verőfényes, kellemes időben rendezték meg Monoron a Bata Ferenc járási mun- kásőregység felszabadulási emlékversenyének második fordulóját. Már a néhány héttel ezelőtti, első fordulóban is alapos felkészültségről tettek tanúságot a munkásőrök, s ezúttal sem bizonyultak felkészületlenebbeknek. Most is a járási pártbizottság udvaráról indult a hat legjobb raj a feladat teljesítésére. Az útszakasz hat kilométer volt, s a terep is legalább kétszer nehezebb a múltkorinál. ★ Reggel 8 óra 40 vérekor indult az első raj. Az első állomáson a pisztolyt kellett időre szétszednie és -összeszerelnie. A versenyzők nagyszerűen bántak fegyverükkel, látszott rajtuk, hogy az elmúlt hetekben igen sokat gyakoroltak. A célba dobás kézigránáttal szintén a nehezebb feladatok közé tartozott annál is inkább, mivel most nagyobb távolságról kellett a célt eltalálniuk. A távbecslés, a géppisztoly szétszedése és összeszerelése. valamint a tárazás ugyancsak a feladatok között szerepelt ismételten, a különbség csupán az volt, hogy kevesebb idő állt a végrehajtásra. A szakmai feladatokon túl természetesen politikai kérdésekre is kellett válaszolniuk a Mutnéfalvy Adorján felvételei rajok tagjainak. Egyebek között olyan egyszerűnek tű- nőekre, hogy kik a járás vezetői, azok helyettesei, saját községében egy-egy gazdasági egységben ki a párttitkár stb. A Nagy Honvédő Háború'eseményeiről, valamint a községek 30 évi fejlődéséről szintén beszélniük kellett. ★ Délben már eldőlt, hogy az első helyet a legjobban felkészült híradóra j szerezte meg. Ötvenöt perc alatt megjárta a távot, s a különböző feladatok teljesítésében is jeleskedett. Szereplése annál is inkább dicséretes, mert e rajban versenyzett a legidősebb munkásőr, az 57 éves Nagy Károly is, aki Budapesten lakik, onnan utazott Monorra versenyezni. A győztes csapat többi tagja: Nagy Sándor, Bobkó József, Schulcz György, Nagy György, Fekete Géza, Sánta György és Farkas Sándor. A második helyen az első szakasz III., a harmadik helyen pedig a második szakasz II. raja végzett ★ Tizenkét óra előtt néhány perccel az utolsó rai is beérkezett. s jelentette Csendes Pál parancsnokhelyettesinek a feladat végrehajtását. A versenybizottság. Mocsári József, a járási pártbizottság munkatársa, Varga Jenő, a járási KISZ-bizottság titkára és Csendes Pál elégedett volt a rajok teljesítményével. — Meglátszik az eredményeken, hogy erre a versenyre nagyon jól felkészültek valamennyien — mondta Csendes Pál. Nagy Sándor, a győztes raj parancsnoka: — Valóban mindenki szívügyének tekintette a jó ered- mény_ elérését, arra azonban nem gondoltam, hogy sikerül az első helyet .elhódítanunk. ★ Kovács József járási 'mun- kásőrparancsnok szintén elégedetten nyilatkozott:. — Kíváncsiak voltunk, hogy a nehezebb terepszakaszon, a megkurtított időkkel miképpen birkóznak meg a rajok. Azért is szükség volt e nagyobb erőpróbára, mert a megyei versenyen még bonyolultabb, nehezebb feladatok várnak a győztes híradórajra, mely meg érd em élten szerezte meg az első helyet, s jogot nyert a megyei döntőn a részvételre. A megyei döntőt jövő tavasszal rendezik meg, addig azonban még kemény munka vár a rajbeliekre, gyakorolniuk kell, hogy ott se valljanak szégyent. ★ A felszabadulási emlékverseny elérte célját, de az akció még nem ért véget: következik az őszi nagy gyakorlat, s munkásőreinkre a munkahelyükön is jelentős feladatok várnak a kongresszusi munkaversenyben. G. J. Nagy Sándor, a győztes híradóraj vezetője átveszi az emléklapot Kovács József járási parancsnoktól. M0H0B°VD)£B ' : : a:' .pest me XVI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1974. NOVEMBER 20., SZERDA A JÁRÁSI NÉPI ELLENŐRZÉSI BIZOTTSÁG TÁRGYALTA Váljék társadalmi üggyé a sport támogatása TÖBB JÁTSZÓTERET, KISPÁLYÁT, MEGFELELŐBB ISKOLAUDVAROKAT — A Monori Járási Sportfelügyelőség a tömegsport-tevékenységet megfelelően irányítja. Az oktatási intézmények eredményes erőfeszítéseket tesznek az iskoláskorúak tornaórán és azon kívüli testneveléséért és sportolási lehetőségeinek megteremtéséért, de az igényeket csak részben tudják kielégíteni. Az Ecseren, Gombán, Monoron, Péteriben, Úriban és Vecsésen vizsgált sportegyes ü letek túlnyomó többsége nem fordított kellő figyelmet a tömegsporttal kapcsolatos irányelvek érvényesítésére — állapította meg legutóbbi ülésén a monori járási népi ellenőrzési bizottság. A sportegyesületek évek óta anyagi nehézségekkel küzdenek, ugyanis mivel rendeletileg nem szabályozták, a gazdasági szervek annyi anyagi támogatást adnak, , amennyit akarnak, szubjektív okoktól is befolyásolhatóan, s legtöbbször még a labdairúgócsapat kiadásait sem fedezi, csak pótolja a tőlük kapott pénzösszeg. A járási sportfelügyelőség ugyan 22 ezer forinttal rendelkezik, de milliókra rúgnak évente a járásban a kiadások. Ezzel magyarázható az, _ amit a meghívottként jelenlevő Hunyadi László, a járási sport- felügyelőség elnöke mondott: a sportegyesületeknek egyszerűen nincs lehetőségük tömegsporttal foglalkozniuk. Köny- nyűszerrel ki lehetne két-há- romszáz embert hívni a sportpályákra, de semmit sem érnének el vele,'mivel nem tudnának felszerelést adni nekik.' Legtöbbször egy-egy futball- labda beszerzése is nagy gondot okoz. Az itt-ott fellelhető rossz szemléleten kívül ez is oka annak, hogy minden más sportág a labdarúgás mögé szorul. A 16 sportegyesület mindegyikében működik labdarúgó szakosztály, 'de atlétikai csak egy-kettőben. Ezt bizonyítják a számszerű adatok is: a 2470 igazolt sportoló közül mindösze 300 tartozik egyéb sportághoz. — Társadalmi üggyé kell tenni a sport támogatását — javasolták a vitában felszólaló népi ellenőrök —, mert ahol eddig azzá tették, nem adódott probléma, de ahol maguk az állami és gazdasági szervek sem törődnek a fiatalok sportolási lehetőségeivel, ott, mint például Gombán, a sportegyesület egyáltalán nem tevékenykedik, annak még elnöke sincs. Egyes üzemek — a monori és a maglódi vasipari ktsz, a gyömrői TÖVÁL, a Járási Szolgáltató Szövetkezet és még néhány — szinte rendszeres sportolási lehetőséget biztosítottak a dolgozóknak, helyiséget, sportfelszerelést, egyebet. A 42, valamilyen bajnokságba benevezett labdarúgócsapaton kívül, 50 olyan csapat akad még, amely KISZ-szervezetek, vállalatok, üzemek szervezésében és támogatásával, egymás között tornákat bonyolít le, nagy vagy kis pályákon. A népi ellenőrök az említett öt községben az óvodás és iskolás korú gyerekek sportolási, testnevelési lehetőségeit is megvizsgálták, s megállapították, hogy az óvodai nevelési programiján, előírt testnevelési TÖRETLEN UT Mindig a közösség szolgálatában FOLYTATJÁK AZ UTODOK — A szüleim gyári munkások voltak. Pesten születtem, csak 1928-ban jöttünk Gyöm- rőre lakni, ide, a Buzogány utcába, mégis valahogy úgy érzem, mintha tősgyökeres gyömrői volnék. Az én korosztályom volt az első, amelyik az Erzsébet-telepi iskolában tanult. A négy polgári befejezése után, kereskedelmi iskolába iratkoztam be. Amikor végeztem, nagyon nehéz volt az elhelyezkedés, különösen a nőknek, lévén gazdasági válság nemcsak Magyarországon, hanem Európa- szerte mindenütt. Felejthetetlen napok — Először 1937-ben kaptam munkát, Kőbányán, az Asztalos- és Lakatosárugyárban. Nagy szorgalommal jártam dolgozni, egészen 1944 novemberéig. Harminc éve, 1944. november 4-én, a mozdonyvezető mindenkit figyelmeztetett, csak az szálljon fel a vonatra, aki bátor, mert nem biztos, hogy a fővárosba visszajuthatunk. — Otthon maradtam. Néhány nappal később már hallani lehetett az ágyúk dörgését, a katjusák, gépfegyverek ropogását. Közeledtek a szovjet csapatok Gyömrő felé. November 13-án a rádió azt a hírt közölte, hogy Szolnoknál visszaverték az orosz csapatokat. Nem volt igaz, mert november 14-én már Gyömrőre érkeztek a felszabadítók. — Mindenki rettegett, mert a harc zaja egy pillanatig sem ült el. Hat hétig valóságos hadszíntér volt a község. A szovjet katonai egységek a községet körülvevő dombok mögül lőtték a fasiszta Csapatokat. A szomszéd házat bombatalálat érte. Kevés volt az élelem, csak annyi, amennyi a létfenntartáshoz elegendő. — A mi házunkban is szovjet katonák laktak. Sokszor hoztak ennivalót nekünk. .Anyám főzött, mosott számukra. — Eljött a karácsony napja. A vöröscsillagos harcosok fenyőfaágakat hoztak, sztaniol- papírba csomagoltuk a porcukrot, s azt kötöztük fel a fenyőágacskákra. Szerencsére, a csatazaj már elült, egyre több ember merészkedett ki az utcára. — Szilveszter napját sohasem felejtem el. A testvérem azt a hírt kapta, hogy férjét német katonaruhába öltöztették, s a Jászberényi út túlsó felén agyonlőtték. Ketten mentünk a helyszínre, minden halottat megnéztünk, de nem találtuk őt. Később megnyugtató hírt kaptunk: Móron esett fogságba a sógorom, magyar katonaruhában. Már az első ciklusban... — Gyomron is megalakult a kommunista párt helyi csoportja. A vezetőség tagjai közül Krupka Jakabra és Pé- terffy Józsefre emlékszem. — Az új évben, 1945. január 12-én, a sógorom írógépét a hónom alá fogtam, s munkára jelentkeztem a rendőrségen, amely a jelenlegi központi iskolában rendezkedett be. — Nagy megtiszteltetés ért 1945. augusztusában, felvettek a pártba. Később a Pest megyei, majd a Budapesti Rendőr-főkapitányságon dolgoztam, a gyermekvédelmi osztályon, aztán, az ötvenes évek elején, a rendőrök kiképző iskolájában századpolitikai tiszt lettem. — Az ellenforradalom leverér se után ismét visszakerültem a gyermekvédelmi osztályra, s egészen nyugdíjazásomig, 1972- ig ott dolgoztam. — Mindig szerettem Gyomrot, érdekelt fejlődése. 1950. októberében én is ott voltam azon az ülésen, melyen megalakult a községi tanács. Már az első ciklusban tanácstagnak választottak, s azóta is tanácstag vagyok. — Munkahelyemet, a Budapesti Rendőr-főkapitányságot szintén nagyon szerettem. Az első pillanattól kezdve éreztem, hogy tisztelnek, megbecsülnek, nő létemre se vagyok hátrányos helyzetben a fegyveres testületben. Alezredesként szereltem le. Kitüntetéseimre, amelyeket munkámért kaotam. nagyon büszke vagyok: elnyertem a Szocialista Hazáért Érdemrend ezüst, a Közbiztonsági Érem arany fokozatát, s megkaptam a Jubileumi Emlékérmet is. —.Mindig a közösséget szolgáltam. Jóleső érzéssel tölt el a község gyors ütemű fejlődése. Egyről-másról az elsők között értesülhetek, hiszen jelenleg társadalmi tanácselnökhelyettesként tevékenykedem, s a tanácsi pártalapszervezet- ben szemináriumvezető vagyok. Természetesen ellátom a tanácstagi teendőket is. Még sokáig — Amióta megismertem, szeretem a gyömrői embereket, akik torekvőek. Úton, útfélen megállítanak, mikor kezdik meg a vízmű építését? Néhány héttel ezelőtt készült el a község negyedik körzeti orvosi rendelője, s 16-án megkezdte rendelését az orvos is. — Nyugodt, kiegyensúlyozott a község mai élete. Aki átélte a harminc évvel ezelőtt történteket, sohasem fogja elfelejteni. Én sem. Mindig kötelességemnek éreztem a törődést a községgel, a község fejlődésével, melyet munkámmal szolgálok ma is. A közélettől, aki egyszer belekapcsolódott, nem tud többé elszakadni. — Én is szeretnék még sokáig tevékenykedni a községben, legalábbis addig, amíg úgy érzem, hasznos vagyok. És ha majd a váltóbotot át kell adnom, szívesen teszem, mert tudom, utódaink sikerrel folytatják majd, amit mi elkezdtünk. — Elégedett vagyok az életemmel. Közhelynek számít, de elmondom: ha még egyszer elkezdeném, ismét csak azt az utat választanám, amelyet végigjártam. Elmondta: Király Emma Lejegyezte: Gér József azonban az azokhoz szükséges szerek nem mindenütt biztosítottak, Úriban például egyáltalán nem, Gombán pedig csak 50 százalékban. Leginkább az alapvető felszerelések, a labdák, karikák, tornazsámolyok és ugrószekrények hiányoznak, de Gombán az udvari tornaszerek is. Az általános iskolákban problémát okoz a . harmadik testnevelési óra megtartása. Gombán például, amint a népi ellenőrök megfogalmazták, „tömbösítették” az órákat, azaz nem tartották meg, hanem összevonták, és alkalmas időben, általában 2—4 hetenként, kirándulásra, sétálásra • használták fel azokat. A legnagyobb nehézségek a tornatermek és a testnevelőtanárok hiányából adódnak. Ahol nincs tornaterem, az udvarokon tartják meg a foglalkozásokat, ha meg rossz az idő, a termekben a padokat a fal mellé rakják, és az úgy szabaddá tett helyen tornásznak. Egyes községekben a művelődési otthonokat használják fel a testnevelési órák megtartására. Az udvarok kicsik, a vecsé- si központi iskolában például szinte nincs is udvar, máshol meg, ahol van, mint a monori Ady Endre úti iskolában, az olyan poros, hogy a gyerekek egy-egy óra után úgy festenek, mint a kéményseprők. A monori gimnázium tornaterme ugyan jól felszerelt, de túl azon, hogy kihasználtsága 100 százalékos, kicsi is: a jelenlegi 200 Helyett 400 négyzetméteres alapterületű lenne az ideális. Sportszerek vásárlására sem 'jut megfelelő összeg. Például egy-egy monori iskolában a gyakorlati oktatásra fordítható 25 ezer forintból sportfelszerelésre csak egy-két labda árának megfelelő, 800 forint jut. A tavalyi tanévben a ' vizsgált iskolákban a 7970 kötelező testnevelési óra 1,1 százalékát nem tartót ták meg, például Gombán 4, Úriban 77. a gimnáziumban 8 maradt el, mert hiányzott a testnevelő tanár, vagy éppen ünnepség zajlott le az időben. A helyettes tanár, képesítés hiányában, a tornaórán nem sport- tevékenységgel, hanem mással foglalkoztatja a tanulókat. Meglehetősen sok a képesítés nélküli testnevelő tanár is. — Számosán — mondotta a vitában Várkonyi Gábor, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnöke — azért nem vállalnak testnevelő tanári állást, mert nincs tornaterem, de még olyan hely sem, ahol bukfencet vethetnének a gyerekek. — Nem volt kellemes az sem — mondották mások —, hogy a tornatanároknak, például a gimnáziumbelieknek, amíg jó idők jártak, szerdai napokon Ceglédre kellett elmenniük a tanulókkal úszást tanítani vagy gyakoroltatni, mivel Monoron arra nincs lehetőségük. A nehézségek ellenére — s ez feltétlen az igazgatók, a lelkes testnevelő tanárok érdeme — a monori járásban számtalan versenyt, spartakiádot szerveztek, népes csoportokkal, például Gombán a tanulók 90 százalékával. Megyei, sőt országos döntőn is szerepeltek a monori járásbeliek. Különösen kitűntek a gimnázium kézi- és kosárlabdázói, de egy-két helyen az atlétikai számokban sem vallottak szégyent a járást képviselő tanulók. A népi ellenőrzési bizottság a terjedelmes ^ny^g. tárgyaié-^ sa során orra is kitart, hogy egyes üzemek, szövetkezetek mennyire segítik a sportolni vágyó dolgozókat, a községben működő sportköröket és iskolákat, hogy miképpen alakult a játszásra és sportolásra is igénybe vehető parkok, terek száma? A megállapítás szerint legtöbbet a termelőszövetkezetek áldoznak, főleg azzal adva nagy segítséget, hogy a sportolókat elszállítják találkozóik színhelyére. A terek területe négyzetméterben nőtt ugyan, de a korszerűnek mondható játszóterek, illetve sportterek száma csökkent, mégpedig, 1970-hez viszonyítva, 26,4 százalékról 23,5 százalékra. A vita befejeztével azt javasolták a munkahelyek, üzemek, intézmények vezetőinek, hogy fokozva az anyagi támogatást, tegyék hathatósabbá a testnevelés egészségügyi fontosságának propagandáját is a dolgozók és a fiatalok körében. Javaslatként hangzott el még: a gombai községi párt- és tanácsi szervek választanák újjá a sportvezetőséget, Gombán és Úriban lendítsék fel a tömegsportot, a vizsgált községek tanácsai gondoskodjanak játszóterek, kispályák létesítéséről, és adjanak segítséget egészségesebb, sportra alkalmasabb iskolaudvarok kialakítására is. Kfovács György MŰSOR MOZIK Maglód: Látszólag ok nélkül. Monor: Illumináció. Nyáregyháza: Teresa doktornő. Űri: Elza kölykei. Vecsés: A mesterdetektív. MŰVELŐDÉSI HÁZ Vecsésen, 18 órakor: a kertbarátkörben, Konyhakerti növények termesztése címmel, Terbe István tanársegéd előadása. ÜTTÖRÖHAZ Gyömrőn, 14.30-tól 16.30 óráig: a sakk- és fafaragószakkör foglalkozása; 15.30-tól 17.30-ig orosznyelvi levelezés; 16-tól 18-ig: a Harsona szerkesztő bizottságának megbeszélése.
