Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-20 / 271. szám
xMihm 1974. NOVEMBER 20., SZERDA A könyvtárak szerepe a közművelődésben Új feladatok — tágabb perspektíva Együttműködés A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztőik Egyesülése a MOKÉP-pel együtt, a köz- művelődési párthatározat szellemében megvizsgálta eddigi együttműködését és a jövőbeni közös munka lehetőségeit. Alkotó jellegű együttműködés megvalósítását tfiztéik célul, amely a könyvek kiadásától és a filmek gyártásától azok közös, összehangolt terjesztéséig és népszerűsítéséig terjed. A megállapodást kedden a Vörösmarty téri művészetek házában dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója és Sarlós László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők egyesüléséneik elnöke írta alá. Kiállítás a Hotel Volgában Felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére a budapesti Volga Szálló KISZ-szervezete kiállítást rendez a szálló halijában, Ács György ötvös-, Juhász Gyula ötvös-, Kiss Gusztáv grafikus- és Kobida József grafikus-, valamint Joláthy Attila meghívott festőművész munkáiból. A megnyitó 23-án, szombaton délután 3 órakor lesz. A kiállítás december 1-ig tekinthető meg, délelőtt 10-től este 7 óráig. — Hiányzik az óvodai nevelés. Egy közelmúltban készült statisztika szerint — mivel kevés az óvodai hely — az első osztályba lépő kisiskolások mintegy 40 százaléka már az iskoláskor kezdetén hátránnyal indul. Rendszeressé teszik az egészség- ügyi vizsgálatokat is, hogy az. eddiginél kevesebb iskolaéretlen gyermek kerüljön az első osztályba. Régen volt már, amikor a könyvtár szinte kizárólag csak könyvek tárháza volt. Olyan művelődési intézmény, amely legfőbb feladatának a könyvek kölcsönzését tartotta. Nem kis feladat volt ez sem, hiszen a könyvtárlátogatók jelentős része íégen sem és ma sem olyan meghatározott szándékkal érkezik, hogy ennek vagy annak az írónak ezit vagy azt a művét kívánja kölcsön- vpnni. Az olvasó vagy a maga szerencséjére bízza, hogy mit talál a polcokon, vagy a könyvtároshoz fordul, ajánljon neki valamit. A jó könyvtáros, ismerve olvasóit, a legtöbb esetben eltalálja, mit kíván, mi érdekli azt, aiki könyvet kér, sőt ezen ismeretek birtokában rendszerint egy-egy olyan művet is ajánl, amelynek elolvasása már egy lépéssel többet jelent az olvasó pillanatnyi igényénél. Túl a kölcsönzésen Ez volt a közelmúltig tehát a könyvtáros elsődleges feladata. Könyvéket kölcsönözni, könyveket ajánlani, megszerettetni az olvasást — az önművelésnek ezt a legkö te ti enebb formáját — az emberekkel. A mai könyvtárosok munkája — ahol erre lehetőség kínálkozik — sokkal több ennél. A könyvtár ma már nem csupán könyvkölcsönző, hanem olvasó is. Olvasó, ahol a legfrissebb folyóiratok között válogathatnak az érdeklődők, vagy a nem kölcsönözhető lexikonokból, kézikönyvekből jegyzetelCEGLÉD, Szabadság CEGLÉD, Kamara NAGYKOROS SZENTENDRE ABONY BUDAÖRS DABAS DUNAHARASZTI DUNAKESZI, Vörös Csillag ÉRD FŐT GYAL KISTARCSA MONOR NAGYKATA POMAZ PILISVOROSVAR RÁCKEVE SZIGETSZENTMIKLÓS VECSES NOVEMBER 21-TÖL NOVEMBER 27-IG 21—24: Magas szőke férfi felemás cipőben 25—27: Jelbeszéd 21—24: A félszemű seriff 25—27: Elektra 21: Az édes sző: szabadság I—n. 22—24: Három mogyoró Hamupipőkének 25—27: Halló, itt Iván cár! 21— 24: Játszd újra, Sam! 25—27: Robinson Crusoe 21: Illumináció 22— 24: Az édes szó: szabadság I—H. 25—26: Három mogyoró Hamupipőkének 27—28: Nagy medve fiai 21— 24: A gejzirvölgy titka 25—29: Játszd újra, Sam! 22— 24: Ruszlán és Ludmilla I—n. 25—27: Folytassa külföldön 21—22: Némó kapitány és a víz alatti város 23— 24: OSCEOLA 25—26: A gejzirvölgy titka 21— 24: Ki megy a nő után? 25—26: Kard és kereszt 27: Csendesek a hajnalok I—II. 21: A veréb is madár» 23— 25: Szikrázó lányok 27—28: Mindenki szép, mindenki kedves 21: Nincs idő 22— 24: Fogadó a Törött Patkóhoz 25—26: A tábornok állva alszik» 21—23: Aranyláz + Kutyaélet 24— 25: A fej nélküli lovas 21—22: Álmodó ifjúság 23— 24: Robinson Crusoe 25— 26: Farkashorda 21—22: Halló, itt Iván cár? 23—24: Jelbeszéd 25—27: Magas szőke férfi felemás cipőben 21—24: Ne hagyd magad, Pitkin! 25—27: A Pendragon legenda 21— 24: Koncert szőlőpisztolyra 25—26: Álmodó ifjúság 22— 24: Francia kapcsolat» 25—27: Keresztesek I—IL 21—24: Az Olsen banda nagy fogása 25—26: Mi, férfiak! 21: Isten hozta, őrnagy úr! 22: Apa 23: Hekus lettem! 24: Legenda a vonaton 25: Sellő a pecsétgyűrűn I—IL 26: Változó felhőzet 21: Sellő a pecsétgyűrűn I—IL 22: Isten hozta, őrnagy úr! 23: Apa 24: Változó felhőzet 25: Fiúk a térről 26: Hekus lettem 27: Nincs idő •Csak 16 éven felülieknek Jó szórakozást kfván a PEST MEGYEI MOZIÜZEM1 VÁLLALAT hetik ki az őket leginkább érdeklő és foglalkoztató ismereteket. A Nagykőrösi Konzervgyár könyvtárában például ma már kilencvenhét újság, illetve szaklap áll az érdeklődők rendelkezésére. És hosz- szan sorolhatnánk még a megyének azokat a könyvtárait, ahol hasonlóan gazdag választék várja az olvasókat. Vagy vegyünk egy másik példát. Az erdőkertesi klubkönyvtárban, aki akar, zenét is hallgathat. Vagy szép ver. seket. Csak a fejére kell tennie a hallgatót, s kiválasztania a neki tetsző hanglemezt, s anélkül, hogy a többi könyvkölcsönzőt zavarná, ismerkedhet a zenével, aiz élő szóban tolmácsolt irodalmi alkotásokkal. Mert ma már egyre több könyvtárban van állandóan gazdagodó lemezgyűjtemény vagy éppen magnótekercsre vett zenei, irodalmi anyag. Az is mind gyakoribb,' hogy irodalmi órákat rendeznek a könyvtárakban az iskolák tanulóinak. Az albertirsai gyermekkönyvtárnak a helyi általános iskolák' minden osztályával van valamiféle kapcsolata, amelynek keretében nem csupán az irodalommal ismerkedhetnek meg a tanulók — s válnak közben a könyvtár rendszeres látogatóivá —, hanem a zenével és a képzőművészettel is. Lemezeket hallgathatnak. diafilmeken csodálhatják meg a legjelentősebb képzőművészeti alkotásokat, s közben előadásokat is hallgathatnak a különböző művészeti ágak alkotóiról, azok munkásságáról. Közvetlen kapcsolat az írókkal Szintén általánossá váló jelenség: író-olvasó találkozók rendezése a könyvtárakban. Csak a szentendrei könyvtárban Jobbágy Károly, Karinthy Ferenc, Móricz Lili, Szakonyi Károly és Vészi Endre fordult meg az elmúlt hónapokban. Másutt is mind gyakrabban fordulnak meg íróvendégek, akik nem csupán saját munkásságukról vallanak, hanem az irodalomról általában is. Klasszikusokról és kortársakról, irodalmi stílusokról és irányzatokról — így segítve az olvasóknak a jobb megismerésében, a könyvek közötti eligazodásban. Ahol gyakoriak az író-olvasó találkozók, ott egyre sürgetőbben fogalmazódik meg az igény a könyvklub megalakítására. Ez pedig újabb előbb- relépést jelent: lehetőséget kínál az olvasmányélmények közös megvitatására, ennek következtében az elolvasott művek mondanivalójának jobb megértésére. A klubtagság többsége már nem spontán olvasó — célok, szándékok vezetik az elolvasandó művek kiválasztásánál. A könyvklubokban — de ahol még nincs ilyen, ott u. egyre gyakrabban — rendeznek irodalmi vetélkedőket, amelyek a kontrollját jelentik nemcsak az olvasmányélményeknek, hanem az egyre szélesedő irodalmi — esetleg zenei, képzőművészeti — látókörnek is. Mindez népszerű, játékos formában zajlik, s nem valamiféle komolykodó vizsgáztatás keretében. Pedig egy- egy ilyen vetélkedő nemegyszer felér egy sikeres vizsgával. hiszen a versenyzőknek sok-sok ismeretről kell számot adniuk a játék keretében. Szerződésben a szocialista brigádokkal A könyvtárak munkájának legújabb jellemzője az a segítségnyújtás. amelyet a szocialista brigádoknak adnak kulturális vállalásaik teljesítéséhez. Példák egész sorát említhetnénk ezzel kapcsolatban. A Csepel Autógyár háromszáz szocialista brigádja közül eddig kétszázzal kötött szocialista szerződést a gyár szakszervezeti könyvtára. A váci Egyesült Izzó könyvtára eddig kilencvenhat szocialista brigáddal lépett kapcsolatba. Hogy mi a szocialista szer2250 könyv, 27 millió példány Húsz százalékuk magyarul Kiállítás a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Hazánk felszabadulásának 29. évfordulóján, idén április 4-én nagy fontosságú könyvkiállítás nyílt a kárpát-ukrajnai Uzsgorodban. A kiállítás az uzsgorodi kiadó, a Kárpáti és a budapesti Kossuth kiadó együttműködését és a szovjet—magyar közös könyvkiadás eredményeit mutatta be. Ezt a kiállítást —' 350 könyvre bővítve — láthatjuk most Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, ahol tegnap délben ünnepélyesen nyitották meg a bemutatót. Az ünnepi megnyitón megjelent Csendes Lajos, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának helyettes vezetője és Béréi Andor, a Kossuth kiadó igazgatója is. Magyar részről a tárlatot Drucker Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének főtitkára nyitotta meg, hangsúlyozva az együttműködés, a könyvek jelentőségét a szocialista tudat formálásában, az emberek szocialista nevelésében. A Kárpáti Kiadó nevében Bibikov Konsztantyin magyar nyelvű beszédében méltatta a magyar és szovjet könyvkiadás együttműködését. Az ünnepi megnyitó előtt a két könyvkiadó vezetői sajtótájékoztatón ismertették az együttműködés és az uzsgorodi könyvkiadás eredményeit. A 30 éves Kárpáti Kiadó a három évtized alatt több mint kétezer könyvet jelentetett meg, több mint 27 millió példányban. E könyvek csaknem 20 százaléka magyarul jelent meg. Tekintélyes arány ez, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a kiadó 11 nyelven jelentet meg könyveket. A Kárpáti Kiadó 6 magyar könyvkiadóval dolgozik együtt immár több mint 15 esztendő, 1958 óta. Orosz és ukrán klasszikusok, szovjet írók művei jelentek meg a Kossuth, az Európa, a Móra, a Magvető, a Gondolat és a Zeneműkiadó közös gondozásában. Amint a tegnap megnyílt kiállítás is dokumentálja, az uzsgorodi kiadó munkájában kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a marxizmus— leninizmus klasszikusainak művei és a Leninről szóló irodalom. Közülük igen sok könyvet láthatunk a kiállításon, például a Lenint éneklik a Kárpátok című díszes kiadású könyvet, magyar, ukrán és moldován nyelven, Lenin, a vezér, az elvtárs és az ember című könyvet magyar és moldován nyelven. Nagy szerepet kaptak a közös kiadásban a szépirodalmi alkotások. Orosz és ukrán, valamint mai szovjet íróktól számos mű jelent meg közös gondozásban, egyebek közt Tolsztoj, Dosztojevszkij, Gogol, Ivan Franko, Solohov, Leonov, Osztrovszkij, Fagye- jev, Gajdqf, Makarenko, Po- levoj és mások könyvei. Bibikov Konsztantyin mind a sajtótájékoztatón elmondott ismertetésében, mind a kiállítás megnyitásakor hangsúlyozta, hogy a Kárpáti Könyvkiadó ezután is arra törekszik, hogy a közös kiadásokkal hozzájáruljon a szocialista közösség népeinek barátságához. a magyar és szovjet kulturális együttműködés továbbfejlesztéséhez. ö. L. A Szépirodalmi Könyvkiadó 1954-ben indította a népszerű Olcsó Könyvtár sorozatot. MEG HÁROM EV Javult az általános iskolai taneszközellátás Az általános iskoláknak gondot jelent a tetemes méretű taneszközhiány. Az állami oktatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló párthatározat nyomán azonban mintegy két esztendeje minden eddiginél eredményesebb ezen a területen is a tervszerű fejlesztés, mindenekelőtt központi célhitellel is támogatva. A legutóbbi időszak eredményeiről s a közeljövő tennivalóiról szólva, Koren István, a TANÉRT vezérigazgatója egyebek között elmondta, hogy a tavalyi 530 milliós árukészlettel szemben a vállalat az idén csaknem 600 milliós árukészletet biztosított. Az esztendő háromnegyed részében mintegy 400 milliós értékben tettek eleget az oktatási intézmények megrendeléseinek, vagyis ezek a taneszközök már a pedagógusok, illetve a diákok rendelkezésére állnak. Korábban összegezték azokat az alapvető taneszközöket — együttvéve éppen 113 fajtát —, amelyeknek pótlása a lehető legsürgősebb feladat. A 113 féle eszköz országos hiánya eddig 170 millió forinttal csökkent, ezen belül javult a tanuló kísérleti eszközök, az audio-vizuális technikai eszközök és a tanári demonstrációs eszközök aránya — bár még korántsem a megfelelő mértékben. Amennyiben a fejlődés üteme változatlan marad, az 1974— 75-ös tanév első felében lényegében már az általános iskolák 90 százalékában ott lesznek a tanulók, tanárok munkájához elsőrendűen fontos taneszközök. Az Oktatási Minisztérium az idén a tanulói munkaeszközökről — együttvéve 147 fajta — újabb jegyzéket állított ösz- sze, s közzétette: mi az országos helyzet, hogyan állnak az iskolák ezekkel az eszközökkel? Forintban kifejezve mindezekből 373 milliónyi hiányzik, ami a szükséglet csaknem 80 százalékát jelenti. Legtöbb gondot a tanulói munkaeszközök jelentik, de nem sokkal jobb a helyzet a tanári szemléltetőeszközök vonatkozásában sem. Reálisan az várható, hogy három esztendőn belül — 1975 és 1977 között — már nem hiányzik az oktatási intézményekben ez a 147-féle taneszköz sem. Anyagi fedezetét továbbra is központi támogatásból és a tanácsok saját forrásaiból biztosítják. A kulturális értelemben, a kulturális színvonalban leginkább elmaradt megyék, mint az már köztudott. a középtávú tervekben gyorsabb ütemű fejlesztésre kaptak lehetőséget. Ennek összege a következő esztendőben önmagában 88 millió forint. Ebből mintegy 35 milliót általános iskolai taneszközök beszerzésére kell fordítaniuk, másrészt az alapvető iskolai taneszközök beszerzésére további 60 milliós központi fedezet áll rendelkezésre. Ezek szerint 1975-ben csupán központi támogatásból mintegy 95 millió forintot fordíthatnak a megyék az általános iskolák alapvető taneszközökkel történő ellátására. A helyi erőforrások és a központi hathatós segítség nyomán tehát minden garancia megvan arra, hogy a párt- határozatban is megjelölt feladat megvalósuljon, s ezáltal a színvonal értelmében is valóban általánossá váljon az általános iskola — fejezte be tájékoztatását Korén István, a TANÉRT vezérigazgatója. Napjainkig mintegy hét és fél száz kötet látott napvilágot. Aki 1954-től máig ügyelemmel kísérte és megvette az Olcsó Könyvtár köteteit, összegyűjt- hette például Móricz Zsigmond minden jelentős művét, mert ez idő alatt 23 munkája jelent meg — köztük még az Erdélyi trilógia is — egy vagy több kiadásban sok százezer példányban. Néhány kivételtől eltekintve tulajdonosa lehet Mikszáth Kálmán valamennyi regényének és elbeszélésének is 18 kötetben. Nagy romantikusunk, Jókai Mór legjelesebb regényei 21 kötetben szintén 'megtalálhatók a sorozatban. Balzac regényei 10 kötetben láttak napvilágot, és Sten- dhalnak minden regénye több kiadást ért meg, Maupassant prózája öt kötetben és sok kiadásban került ki a sajtó alól. A sorozat megjelenési listáját tekintve Homerostól, Longos- tól kezdve Boccacción, a régi olasz elbeszélőkön. Benvenuto Cellini életírásán át a XVIII. század felvilágosult irodalma: Voltaire, Diderot éppúgy megtalálható. mint a német kiasz- szicizmus Goethéje, a realista francia regény — az említett Balzacon és Stendhalon tál — Flaubert vagy a romantikus Victor Hugo, Dumas, az angol Dickens Defoe és az orosz irodalom remekei: Puskin, Gogol, Turgenyev, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov, Gorkij művei. A XX. század jelentős magyar irodalmát Babits Mihály, Kosztolányi, Krúdy, Kaffka, Karinthy Frigyes, Tamási Áron, Tersánszky Józsi Jenő, Füst Milán és mások képviselik — általában több kötettel. Az Olcsó Könyvtár szerkesztői arra törekedtek, hogy a legolvasottabb és legközvetlenebb prózaíróink kiadása mellett irodalmiunknak azt a vonulatát népszerűsítsék, amelyeknek olvasása nem a már meglevő közönségigényekből következett, hanem amelynek befogadására szoktatni kellett az olvasókat. A sorozat a jövőben az eddigiekhez képest több XX. századi, modem alkotással bővül. Jubilál az Olcsó Könyvtár ződések lényege? A könyvtár ajánl, s vállalja a brigádok által kért könyvek beszerzését', irodalmi vetélkedőket, íróolvasó találkozókat, irodalmi ink ét okát szervez a brigádok számára. A könyvtár ezzel új olvasók százaira — méghozzá munkás olvasókra! — tesz szert, akik rendszeres látogatókká, olvasókká válnak. Nagyon nagy szükség van erre, hiszen a megye tanácsi könyvtárainak száztizenhétezer olvasója közül mindössze harminckétezer a munkás. Ez azért nagyon kevés, mert ma már o megye keresőképes lakosságának a fele az iparban dolgozik — ehhez képest a huszonnyolc százalékos munkás olvasói arány nem kielégítő. Az elmondott példák bizonyítják, hogy a könyvtár ma már szerves része egész köz- művelődési tevékenységünknek. Ez természetesen a korábbinál lényegesen több munkát. sokrétűbb feladatot jelent a könyvtárosok számára. Szerencsére a könyvtárosok többsége felismerte ennek a sokszínűbb szerteágazóbb köz- művelődési tevékenységnek a fontosságát, s szívesen vállalja ezt a megnövekedett _ feladatkört az olvasóvá, műveltebb emberré nevelés érdekében. Még egy lépést előre Igyekezetüknek azonban ma még nemegyszer gátat szabnak azok a mostoha körülmények, amelyek között dolgozni kényszerülnek. Például a szigethalmi 208. Szakmunkás- képző Intézet könyvtára egy. két és félszer hat méteres helyiségből áll — itt kellene hétszáz diák könyvigényét kielégíteni, a tizenöt négyzetméternyi terület azonban erre nem ad lehetőséget. Ahhoz, hogy a könyvtárak valóban betölthessék hivatásukat a közművelődésben, az eddiginél mindenképpen többet kell tenni fejlesztésük érdekében. Prukner Pál
