Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-20 / 271. szám

1974. NOVEMBER 20., SZERDA Határidő előtt Ötvenmillióval több villanyégő Tizenegy nagyvállalat pél­dás együttműködésével határ­idő előtt felépült Nagykani­zsán az Egyesült Izzó fényfor­rásgyára. Négy év alatt való­sult meg az egymilliárd nyolc­százmillió forintos beruházás. A gyárváros 60 üzemében 3200 munkás, többségében nő dol­gozik. Az Egyesült Izzó a nagykanizsai fényforrásgyárba összpontosította a normál vil­lanyégő, valamint a gépko- ésokhoz használt égők gyártá­sát. Az a tény, hogy 2 hónap­pal a határidő előtt a gyárvá­ros minden üzeme megkezd­hette a termelést, azt jelenti, hogy ebben az évben mintegy ötvenmillióval több villanyégő készül a tervezettnél. Import pótló A pápai Textilgyárban több hónapos kísérlet után meg­kezdték a lengyel Elena poli­észter szál nagyüzemi alkal­mazását. Beszerzésére a ma­gyar—lengyel műszál egyez­mény adott lehetőséget. Fél­használásával jelentős nyugati importot pótolnak. Közös ÉVM—OKISZ intézkedések Az építőipari szövetkezetek fejlesztéséért Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium és az OKISZ vezetői kedden közös értekezleten vitatták meg az építőipari szövetkezetek mű­szaki fejlesztésének gyorsítá­sát célzó intézkedésekről elő­terjesztett anyagot. Elemezték a szövetkezeti építőipar eddigi fejlődését,' az építés iparosítá­sában elért eredményeket és a fejlesztés lehetőségeit. Ennek alapján meghatározták a jövő évi és az V. ötéves tervidő­szakban legfontosabb fejlesz­tési elveket. Kiemelt feladat­ként jelölték meg a lakosság­nak végzett szolgáltatások, a lakásépítés, a lakóházakhoz kapcsolódó járulékos beruhá­zások, valamint a fenntartási és felújítási munkák fejleszté­sét. Rámutattak arra, hogy az eddiginél hatékonyabban kell kihasználni a szövetkezeti épí­tőipar termelési kapacitását. Ezért fontos az állami és a szövetkezeti építőipar megfe­lelő szakosításának és koope­rációjának összhangja. Külö­nösen gyors előrehaladás szük- az építőgép-kölcsönzés kedvezőbb szervezeti kereté­nek megvalósításában, a köz­ponti építőipari telephálózat kialakításában. Az építőipar ipari háttereként, bázisaként pedig az eddiginél jóval na­gyobb arányban kell támasz­kodni az ipari szövetkezetek munkájára, segítségére. A kö­zös vezetői értekezlet dönté­seinek végrehajtását az ÉVM és az OKISZ együttműködési bizottsága készíti elő. ENSZ-bizo ttságban Isméi magyar elnök Az ENSZ európai gazdasá­gi bizottság villamosenergia bizottságának genfi ülésén is­mét magyar szakembert, dr. Vajda Györgyöt, a Villamos­energiaipari Kutató Intézet igazgatóját választották meg a testület elnökévé. A bizott­ság legaktuálisabb feladata az atomerőművek elterjedé­sével összefüggő kérdések, a villamosenergetika és a kör­nyezeti kölésönhatások tanul­mányozása. Bővülő szolgáltatás Zsúfoltság a holtszezonban A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalatnál az utóbbi hetekben alaposan meg­szaporodott a panaszos ügyek száma. Ez érthető is, hiszen a tisztításra beadott ruhákat csak 20 napos határidővel vál­lalják, pedig november dereka már holtszezonnak számít a Patyolatnál, legalábbis a több éves tapasztalatból erre lehet következetetni. Nos, most sem a megnövekedett munka okoz­ta a vállalási határidő meg- jhosszabbodását, hanem olyan súlyos belső gondok, amelyeket jobb munkaszervezéssel és je­lentős áldozatok árán próbál­nak a vállalat vezetői enyhí­teni. Hét új szalon, tíz felvevőhely A ruhatisztítás a Pest me­gyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat életében számszerű­ségében elenyésző — a 87 mil­liós tervből mindössze 8 mil­lió forint származik mosásból és vegytisztításból — mégis ezt tekintik legfontosabb fel­adatuknak. A negyedik ötéves terv időszakára előirányzott fejlesztési program is ezt iga­zolja: öt esztendő alatt hét mosó- és vegytisztító szalont adnak át Pest megye lakóinak és a több mint félszáz felve­vőhely újabb tízzel bővül. A legfontosabb beruházás azon­ban a váci mosóüzem bővíté­se, ahol a megye második vegytisztító üzemét építik majd fel. A tervek alapján a kivi­telező, a nézsai termelőszövet­kezetek építőipari vállalkozá­sa hozzá is látott a munkához. Október első napjaiban az építésvezető bejelentette, hogy a mosóüzemet le kell állítani, mert csak így tudják az épít­kezést folytatni. Csúszik a határidő - utazik a ruha A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalat a kérésnek eleget tett: október 12-én le­állították a váci mosodát. Az­óta a nagykőrösi üzembe szál­lítják a megye legészakibb csücskéből is a ruhákat, s on­nan pedig vissza a megrende­lőkhöz. Nagykőrösön tehát megfeszített ütemben dolgoz­nak a mosó. és vegytisztító­gépek, hogy az átmeneti nehéz időszakban is kielégítsék a la­kosság igényeit. A kérdés csak az, vajon meddig tart az át­meneti állapot? Erről aggoda­lommal beszélnek a Patyolat Vállalat vezetői, ugyanis a be­ruházó a sürgető levélre a né­zsai TÖVÁLL vezetősége vá­laszában azt javasolta, hogy november 20-án ismét egyez­tessék az átadási határidőket. Félő tehát, hogy a december 20-ra ígért átadás egy későbbi időpontra tolódik. A váci üzem elindításáig a Patyolat .Válla­lat továbbra is hosszú határ­idővel dolgozik, s a minőségi reklamációknak is van alap­juk, hiszen a hófehérre mosott ruhák nagy része átutazik Pest megyén. Felesleges tervmódosítás A váci mosó- és vegytisztító szalon építése szerencsére va­lamivel simábban megy, s ha­marosan — még az idén — sor kerülhet műszaki átadásá­ra. Azért egy kis zökkenő itt is van, a szennyvíz elvezetését még nem tudták megfelelően megoldani. A kiviteli terveket márciusban jóváhagyta a váci városi tanács műszaki osztálya és a KÖJÁL. Ennek alapján láttak munkához a kivitelezők. Már majdnem elkészült az építkezés, amikor módosítani kellett a csatorna bekötésének ezt a határozatot megfelleb­bezte, hiszen egészségre káros szennyvíz nem keletkezik: a háztartásban is használatos mosógépek működnek majd a szalonban. A vegytisztítógép üzemeltetésére felhasznált víz pedig csupán hűtésre szolgál, a vegyi anyagokkal nem keve­redik. Az olasz importból be­szerzett vegytisztító berende­zés a vegyi anyagot desztillálja: is. A fellebbezésre még nem érkezett válasz, de remléhető- leg mi újabb döntés elősegíti majd a szalon mielőbbi átadá­sát. A vállalat terveiben szere­pel a gödöllői vegytisztító sza­lon átadása is. A gödöllői vá­rosi tanács jóvoltából itt sok­kal könnyebben megy a beru­házás, hiszen a helyiséget ké­szen adja át a tanács a Pa­tyolat Vállalatnak, ahol jövő év elején megnyithatják a szalont. Már készül az érdi mosó- és vegytisztító is, és most folynak a tárgyalások a ^irw'.vr.ww.'w*. dabasi, a szentendrei és a terveit. A Pest megyei Szol- százhalombattai szalonok épí- gáltató és Csomagoló Vállalat 1 téséről. A. É. Békemozgalmunk idei mérlege Világszerte erősödött a háborúellenes és antiiinperialista erők összefogása Decemberre összehívják az OBT ülését Két fő napirendi témáról szóló beszámolóval fogiaikoZi tak kedden az Országos Béke­tanács elnökségi ülésén: Se­bestyén Nándorné főtitkár elő­terjesztésében mérleget vontak békemozgalmunk 1974. évi munkájáról és körvonalazták a mozgalom 1975-ös program­ját, meghatározták a követke­ző idszakra a hazai akciók és az OBT nemzetközi tevékeny­sége irányelveit. Mind az előterjesztett jelen­tésben, mind a beszámolót kő­vető vitában — az OBT elnök­sége és a felszólalók —- úgy ér­tékelték az idei esatendőt, hogy sikeres, eseményekben gazdag időszaka volt békemozgal­munknak, A békemunka fő irányát, akcióink tartalmát pártunk és kormányunk nemzetközi kér­désekben kialakított állásfog­lalásai alapozták meg. Hazai mozgalmi munkánkban — s ezt nyomatékkai húzta alá az OBT főtitkára — elsőrendűen az a törekvés vezérelt bennün­ket, hogy mind hatékonyabbá tegyük népünk békeharcát, megértessük az emberekkel d békeharc és a békés építőmun­ka szoros összefüggéseit. Béke­mozgalmunknak az a fő törek­vése, hogy minél szélesebb tö­megeket nyerjünk meg a párt és a kormány politikájának cselekvő támogatására. Ezzel egyidejűleg az OBT tartalma­sabbá tette az együttműködést a Szovjetunióval és a szocialis­ta országokkal. Vezérlő mo­tívuma az OBT tevékenységé­nek, hogy elősegítse: a világ nem szocialista részében is to­vább szélesedjen a szocialista közösség békészerető és anti- imperialista irányvonalát tá­mogató társadalmi és politikai bázis, növelted jen hazánk nemzetközi tekintélye. A jövő évi békemunka irányelveivel kapcsolatban szó esett az elnökségi ülésen, hogy a XI. pártkongresszus bizo­nyára kedvezően előrelendíti majd — új útmutatásaival — békemozgalnninkat is. Jelentős események lesznek a jubileumi felszabadulási évforduló és a fasizmus fölötti győzelem 30. évfordulója, mindegyikhez or­szágos akciók szervezésével kapcsolódik a békemozgalom. Sokszínűén rajzolódott ki békemozgalmunk munkája az elnökségi ülés vitájában. Sar­lós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára a békemunka mindennapi ve- tületével foglalkozott, mert — mint mondta — propagandánk és agitációnk nemcsak meg- mözdulások, események szer­vezésében jut kifejezésre. Az is eredménye, méghozzá na­gyon fontos eredménye a béke­mozgalomnak, ha minél széle­sebb körben kialakítjuk a po­litizáló közvéleményt. Timmer József, a SZOT titkára, a BVT tagja elmondta, hogy a szak­szervezetek a jövőben még gyümölcsözőbbé kívánják ten­ni kapcsolatukat a békemoz­galommal. Dr. Miklós Lajos, a magyar jogászszövetség titká­ra a jogász békemozgalmi te­vékenységről beszélt. Pethő Tibor főszerkesztő, az Orszá­gos Béketanács alelnöke tájé­koztatta az ülés résztvevőit ar­ról: a békeerők moszkvai vi­lágkongresszusának nemzetkö­zi összekötő bizottsága közel­múltban tartott ülésén öröm­mel fogadták azt a magyar kezdeményezést, hogy alakít­sák ki a földkerekséget átfogó mozgalom „béke-világmodell- jét”. Ugyancsak ez a testület — amely egyébként Moszkvá­ban ülésezett — egyetértéssel fogadta azt a kezdeményezé­sünket, hogy a Hazafias Nép­iront a jövő esztendőben ese­dékes II. környezetvédelmi konferenciáját nemzetközi mé­retűvé kívánja bővíteni, első­sorban a szocialista országok és a Duna menti.államok kül­döttségeinek meghívásával. £ Sebestyén Nándorné vita­összefoglalója után az ülésen elnöklő dr. Réczei László, az OBT alelnöke bejelentette, hogy — békemozgalmunk kez­deményezésére — a Béke-vi- lágtanáes Irodájának legutóbb megtartott panamai ülésén Pé­ter Jánost, az országgyűlés al- elnökét megválasztották a Bé- ke-világtanács elnökségének tagjává. Befejezésül az OBT elnöksége határozatot hozott arról, hogy december közepére összehívják az országos béke­tanács ülését. Meghatározó apróságok Kezük nyom minden utcában... Panaszkodni vagy tenni? A gödöllői járásban nagy rangja van a társadalmi mun­kának. Számos községben ta­pasztalhatjuk a helyi tanács és a lakosság példamutató, eredményes együttműködését. S talán éppen ez az egyik oka annak, hogy az utóbbi eszten­dőkben — de kiváltképpen tá- valy óta — a társadalmi mun­ka jelentős szerepet kapott, il­letve vívott ki magának a te­lepülésfejlesztésben. A gödöl­lői járás megyeszerte rangot kapott aktív társadalmi mun­kásai révén. HASZNOS TAPASZTALATCSERE Látogatás a „baromfigyárban” A MEDOSZ Pest megyei bi­zottsága mellett működő, in­tézmények és költségvetési szervek szakcsoportja, vala­mint a megyei állattenyésztési felügyelőség „a munka ter­melékenységének vizsgálata az integrált termelési rend­szerekben” témában egészna­pos, tapasztalatcserével ösz- szekötött tanulmányutat szer­vezett saját dolgozóinak, Ma­jor Péter, a MEDOSZ me­gyebizottság titkára, dr. Hat­házi József, a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója és Csányi Márta Pest megyei baromfitenyész­tési felügyelő vezetésével. A tizenkét tag és a néhány meghívott vendég először az inárcsi Március 21-e Tsz broyler-,.üzemét” látogatta meg. ahol Macsutai László, a tsz főagronómusa tájékoz­tatta az eredményekről és a jelenlegi munkamódszerek­ről a résztvevőket. A tsz összesen 780 hektá­ron gazdálkodik és a másik fő profil a baromfinevelés Jelenleg öt épületük van. ahol egv-egy részben 1800 holland fajta csirkét nevel­nek. 52—56 nap alatt körül­belül másfél kilós súlyra. A tapos nevelés három fá­zisban történik. Az első hat napban kapják az indítótápot, 31 napos korukig a nevelőt, és ezután a hizlalót. A láncos és kúpos itatót, az etetőket úgy helyezték el, hogy a csir­kék egy-két négyzetméteren belül eleséshez jussanak. Ál­landóan 23—24 Celsius-fok hőmérsékletet és 75 százalé­kos páratartalmat biztosíta­nak az eredményes súlygya­rapodáshoz. Inárcsról a hernádi Március I5-e Tsz-be mentek a szak­emberek, M. Tóth József fő­mérnök kalauzolásával, a fel­dolgozóba. Ez az üzem har­minckét partner társulásá­val épült és két évvel ezelőtt kezdte meg működését. Jelenleg 42 ezer darab csir­két dolgoznak fel naponta, óránként átlag 2500—3500-at. Műszakonként 90 dolgozó, többségükben nő ül a futósza­lagok mellett. A munka me­netét szinte percnyi pontos­sággal meghatározták. A tsz kilenc saját autója időben indul és érkezik a feldolgo­zásra kerülő csirkékkel. A kopasztás után 120—125 de­kagrammos csirkék 45 száza­lékát darabolva, a többit tisztítva és belezve, egészben csomagolják. \ A jelentős kül- és belföldi igényeken túl ez a tsz látja el Pest m.egye öt járását is vágott baromfival. Az üzemlátogatás után Cserháti Pál, a tsz elnöke is­mertette az eddigi eredmé­nyeket és azt, hogyan jutot­tak el idáig. Csibeneveléssel 1968-ban kezdtek foglalkoz­ni, és az első kudarc után, amikor mind áz ötezer ba­romfi elhullott, keltetőüze­met létesítettek. 1971-ben hol­land szülőpárok behozatalá­val elérték azt, hogy je­lenleg 70 millió naposcsibét keltetnek évenként, arni az ország csibeellátásának 60 százalékát jelenti. Három év­vel ezelőtt saját tervezésű fel­dolgozó építését kezdték él ami üzembe állítás után egy­re növekedve, 660 millió fo­rint gazdasági értékű bevé­telt jelent az idén a termelő- szövetkezetnek. A 32 partnergazdaság tár­sulásaként működő baromfi- nevelőn túl biztosították tag­jaik számára is a háztáji ne­velést, ez az említetteken kí­vül 80—100 vagont jelent éves értékben. A hernádi tsz a feldolgo­zóüzem létesítéséig csak mi­nimális jövedelmet biztosít­hatott tagjainak, míg jelen­leg a tagok éves átlagjöve­delme 32 ezer forint, s az alkalmazottaké 27 ezer. H. L. G. Ismeretes, hogy minden év­ben meghirdetik Pest megyé­ben a községfejlesztési és szé­pítést versenyt. A nagyközsé­gek közül legutóbb Veresegy­ház második, a közepes nagy­ságú községek közül Kartal ugyancsak második helyezést ért el a megyei versenyben. Slágermunkák S az idén?... Erdőkertesen, Galgamácsán és Pécelen isko­la, Dányban és ugyancsak Pécelen óvoda épül, illetve már fel is épült. Szadán fel­újították az iskolát és a könyvtárat, Versegen falumú­zeum, Galgahévízén orvosi rendelő létesült, Zsámbokon tanévkezdés után adták át az iskolai napközit, ahol időköz­ben már az étkeztetés is meg­oldódott. Nos, mindezek a tár­sadalmi muftka slágerei. A gödöllői járásban az idén az év első felében a lakosság — 14 községben — összesen 5,5 millió forint értékű társadal­mi munkát végzett. Vessünk egy pillantást ez­úttal az apróságokra is, azok­ra a kevésbé látványos, ám meghatározó munkaeredmé­nyekre, amelyek igen jelentő­sek például egy szűkebb kö­zösség számára. Jól tudjuk, hogy a községekben nemcsak az iskola, vagy az óvoda, eset­leg az orvosi rendelő hiánya ad okot panaszra, hanem a jó világítást, a megfelelő vízel­vezető árkokat, a sármentes utakat, járdákat is sürgeti a lakosság. S ahogy a példák bizonyítják, nemcsak sürgeti, csinálja is! Új lelkek, új lakók Veresegyház mindig is híres volt közéleti aktivitásáról, la­kossága örömmel végez társa­dalmi munkát, törődik lakó­helyével. Látványosságok itt sem árulkodnak munkájuk­ról ha csak a nem régen át­adott ifjúsági házat nem szá­mítjuk ide. Ellenben minden utcában megtalálható a kezük nyoma, a parkosítástól az épí­tésig. Társadalmi összefogás­nak köszönhető, hogy jelenleg két sportpálya is épül a nagy­községben, a központban pe­dig ifjúsági parkot alakítanak ki. S hogy a már fent említett apróságokra visszatérjünk: a nagyközség környékén folya­matos a parcellázás, a felosz­tás végén összesen 200 telek lel majd új tulajdonosra. Az ígéret szerint a vevők a bir­tokba vételt követő egy esz­tendőn belül villanyhoz jut­nak. Bagón jelenleg is dolgoznak egy négy és fél kilométeres csapadékvíz-elvezető hálózat építésén, a község újtelepi ré­szén. Jövőre az év első negye­dére el is készül. Ezen a te­rületen átadták az újonnan parcellázott rész villamos há­lózatát is. Akik itt laknak majd, azoknak bizonyára jó­val kevesebb bosszúság mér­gezi majd napjaikat, mint az öreg falurész lakóit, akik máskülönben — talán éppen ezért — keményen kiveszik részüket a társadalmi munká­ból, melynek értéke eddig már meghaladta a 600 ezer forin­tot. Készítettek 8015 négyzet- méternyi virágágyást, elültet­tek 2430 facsemetét és mint­egy 1200 négyzetméternyi jár­dát és utat építettek. De jó példa Túra is ... ... többet tesznek A nagyközségi tanács az el­ső félévben pontosan 1 millió 60 ezer forintot fordított fej­lesztésre, s nem hanyagolható el, hogy ennek több mint a fele, vagyis 850 ezer forint társadalmi munka volt. A tapasztalatokat, a köve­tendő, jó példákat sorolhat­nánk még, a látványos, nagy beruházások nélkül is. A községi tanácsok elnökei­nek és a Hazafias Népfront községi bizottságai elnökeinek értekezletén állapították meg, hogy a lakosság, vagyis a kö­zösségek aktivitása szinte kimeríthetetlen; az emberek szívesen, és sokat tesznek la­kóhelyük szebbé, kényelme­sebbé tételéért. Talán ezért is yan az, hogy a gödöllői járás­ban kevesebbet panaszkodnak, s többet tesznek. Fehér Béla

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom