Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-20 / 271. szám
Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 20-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetig közi kérdésekről szóló tájékoztató és a párt XI. kongresszusának előkészítésével kapcsolatos politikai és szervezeti kérdések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Harci nap Franciaországban A francia dolgozók országos harci napja keretében rendezett párizsi tüntetésen öt órán át több százezres tömeg vonult fel a Bastille tértől a keleti pályaudvarig, hogy a tárgyalások sürgős megindítását követelje az égető szociális problémák megoldására. A felvonulás első soraiban a postások haladtak, jelszavaikban hangoztatva, hogy rendíthetetlenül tovább folytatják Bzti-ájkharcukat. Georges Séguy, a CGT főtitkára az impozáns felvonulás megindulása előtt kijelentette: a dolgozók azt várták Chirac miniszterelnök előre beharangozott televíziós nyilatkozatától, hogy a kormány tárgyalási készségét juttatja kifejezésre. Chirac éhelyett csak a szakszervezeteket szidalmazta, így e mostani felvonulás jelentősége még inkább fokozódik. Országszerte nagyszabású felvonulások zajlottak le a vidéki városokban is, s a francia dolgozók — a helyi viszonyoknak megfelelően és szakmánként különböző ideig tartó — sztrájkokkal és munkabeszüntetésekkel is síkra szálltak követeléseik mellett. Az országos harci nap során is tekintettel voltak azonban arra, hogy ne bénítsák meg teljesen a közlekedést és a gazdasági tevékenységet. A gyárakban többnyire csak néhány órán át szünetelt a munka, a fővárosban a metró és az autóbusz csak ritkábban közlekedett, de a forgalom nem bénult meg teljesen. A vasutaknál a személyi forgalmat lebonyolító vonatoknak körülbelül a fele közlekedett, a teherforgalom viszont úgyszólván teljesen szünetelt. (Kommentárunk a 2. oldalon.) Látogatás Dél-Ázsiában M a kezdi meg Fock Jenő miniszterelnök és kísérete a hivatalos baráti látogatást Dél- Ázsia két országában, az Indiai Köztársaságban, majd a Burmái Unió Szocialista Köztársaságban. A következő 10 napban miniszterelnökünk két olyan ország vezetőivel és népeivel találkozik, amelyek a legfontosabb nemzetközi kérdésekben hozzánk hasonló, olykor azonos álláspontot foglalnak el a szocialista országokkal, köztük a Magyar Népköztársasággal való együttműködés fejlesztésére törekszenek. Az Indiai Köztársaság — mint nemrégen Henry Kissinger amerikai külügyminiszter is kénytelen volt elismerni — ázsiai nagyhatalom, amellyel számolni kell a világpolitikában. Az elmúlt évek eseményei is tanúsították, hogy Ázsia politikai légkörére számottevő hatással van a hindusz- táni szubkontinens országainak — Banglades, India és Pakisztán — egymás közti viszonya, a térség helyzetének normalizálása. India népe és kormánya, mint az 1972 nyarán Indira Gandhi és Ali Bhutto által aláírt szimlai egyezmény is tanúsítja, a térség államai közötti együttműködés megteremtésére törekszik, mert felismerte, hogy országaik gazdasági fejlődése, társadalmi átalakítása elképzelhetetlen a térség békéje nélkül. India nem csupán nagyhatalom, hanem földünk egyik legnagyobb békeszerető állama. „Az Indiai Köztársaság — mint az 1973-i moszkvai Béke-világkongresszuson elhangzott beszédében Leonyid Brezs- nyev hangsúlyozta — példát mutat a következetes békepolitika és a belső feladatok demokratikus megoldásának összeegyeztetésében.” Az egész nemzetközi helyzetre kedvező hatással van az 1971 augusztusában 20 évre megkötött szovjet— indiai barátsági és együttműködési szerződés. Az ázsiai kontinensen a Burmái Unió az egyetlen olyan állam, amely immár több mint egy évtizede a nem kapitalista fejlődés útjára tért. Ezt tükrözi az 1974. január 3-án életbe lépett új alkotmány is, amelyben a Burmái Uniót szocialista köztársasággá nyilvánították. Burma új alkot- * mányát a szocializmus felé orientálódó nemzeti-demokratikus erők nagy sikerének tekinthetjük. Burma vezetői a nem kapitalista fejlődés útján felhasználják a szocialista országok tapasztalatait. S ennek Ne Win elnök is hangot adott magyarországi látogatásakor. Hazánk még 1948-ban vette fel a diplomáciai kapcsolatot Indiával. A két ország kapcsolatai a magas szintű látogatásoknak köszönhetően az 1960-as évek második felétől egyre hatékonyabban fejlődtek. Országaink közöitt a múlt években már három miniszterelnöki és három elnöki látogatásra is sor került. Legutóbb 1972-ben Indira Gandhi miniszterelnök asszony járt Magyarországon. Az ő látogatását viszonozza most Fock Jenő miniszterelnök. A fejlődő országok közül India az egyik legfontosabb gazdasági partnerünk. Az ázsiai fejlődő országokkal folytatott kereskedelmünknek mintegy fele Indiával bonyolódik. Jelenlegi kereskedelmi kapcsolatainkat az 1971 márciusában Budapesten aláírt, öt évre szóló, hosszú lejáratú kereskedelmi és fizetési megállapodás szabályozza. Az országaink közötti ipari együttműködést jól tükrözik a magyar kooperációval épült indiai gyárak. Gazdasági kapcsolataink bővüléséről tanúskodik, hogy 1973 decemberében megállapodtunk az indiai—magyar gazdasági, műszaki és tudományos együttműködési vegyes bizottság megalakításáról. A vegyes bizottság első ülésszakát néhány hete tartották meg Üj-Delhiben. E tanácskozáson létrejött megállapodás alapján Magyar- ország százmillió rúpia értékben szállít a többi között távközlési berendezéseket, kohó- és vegyipari termékeket, gyógyszereket. India pedig ipari nyersanyagokat és különféle trópusi mezőgazdasági termékeket. A vegyes bizottság magyar elnöke, dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter megállapította: „Az aláírt jegyzőkönyv elősegíti a gazdasági együttműködés és a kereskedelmi kapcsolatok sokirányú kiszélesedését.” F ock Jenő miniszterelnök ma kezdődő indiai és burmai látogatása pártunk nemzetközi politikájának megfelelően két olyan országgal erősíti kapcsolatainkat, amelyeknek kormánya a haladás, a nemzetközi enyhülés megszilárdítását szolgálja. Bőgős László Közel-Kelet Waldheim üzenete Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kedden üzenetet intézett a közel-keleti kérdés által érintett valamennyi ország kormányához. Felszólította őket, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a tárgyalásos rendezés előmozdításáért és a béke fenntartásában működjenek együtt az ENSZ- szel és az ENSZ-erőkkel. A főtitkár ezenkívül arra sürgette a közel-keleti konfliktus által érintett feleket, hogy tartózkodjanak az újabb ellenségeskedésekhez vezető lépésektől. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVIII. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM ARA 80 FILLER 1974. NOVEMBER 20., SZERDA t A MÉM operatív bizottságának értékelése Gyorsítani kell és a cukorrépa betakarítását Kedden a MÉM-ben ülést tartott az országos mezőgazda- sági operatív bizottság. A tanácskozáson — amelyen dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár elTéma a hivatástudatra nevelés Tanácskozott az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága A helyzet tarthatatlan, a már-már aggasztó méretű vidéki orvoshiány szocialista egészségügyi politikánk maradéktalan végrehajtását gátolja — állapította meg keddi ülésén az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága, megvitatva a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a vidék orvosellátásáról szóló jelentését. A dr. Pesta László elnökletével megtartott tanácskozáson részt vett Varga Gábomé, az országgyű-. lés alelnöke, dr. Dabrónaki Gyula államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, dr. Papp Lajos államtitkár, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Medve László egészségügyi miniszterhelyettes, és dr. Darabos Pál, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Magyarországon az orvosok száma 1950 és 1973 között két és félszeresére, 10 ezerről 25 ezerre nőtt, s ma már a középfokú végzettségű egészségügyi dolgozók száma is eléri a nyolcvanezret. Ezek az adatok — 10 ezer lakosra számítva — Európa, sőt a világ élvonalába emelik hazánkat. A legjellemzőbb aránytalanságok közé tartozik, hogy jelenleg Budapesten csaknem annyi orvos dolgozik, mint 1950-ben az egész országban. Az orvosellátás legtöbb gondot okozó területei a falusi körzetek, a szakorvosi rendelőintézetek, az iskola- egészségügyi és üzemorvosi ellátás, valamint az egészség- ügyi szakigazgatás. Évente általában 1000—1100 orvos hagyja el az egyetemeket, közülük 500—600-an lépnek a nyugdíjazottak helyébe, a többiek számára évente átlagosan 600—900 állást kínálnak fel. Az orvosok tehát válogathatnak az állások között. A munkaerő-tervezés alapvető problémája, hogy nem számol megfelelően a tényleges szükségletekkel. Az Egészségügyi Minisztérium — az ellátatlanabb területekre koncentrálva — az idén már korlátozta a meghirdethető orvosi állások számát. Az előterjesztést követő vitában a képviselők és a meghívott szakemberek — megyei főorvosok — véleménye egybevágott: az orvoshiány Magyarországon relatív, a hiba az egészségügyi munkaerő-gazdálkodás tervszerűtlenségében rejlik. Központi témájá volt a vitának az orvosképzés, jelesen: a hivatástudatra nevelés. Azokat vegyék fel az egyetemre, akik vállalják, hogy ott dolgoznak majd, ahová irányítják őket. Egy másik vélemény: a végzett orvosok kötelezően töltsenek le bizonyos időt vidéken, ugyanakkor biztosítsák számukra később a városba visszatérés lehetőségét. Arról is szó esett a bizottsági ülésen, hogy sok orvost kötnek le a közigazgatási, szervezési, műszaki területek is, jóllehet ezek egy részén más képzettségűt, vegyészt, gyógyszerészt, vagy biológust isfog- 1 alkoztathatnának. nökölt —, megállapították, hogy az időjárás kedvezett a vetési és a betakarítási munkáknak. A szőlő-, és a gyümölcsszüret mindenütt befejeződött, a zöldségfélék 98 százalékát szedték fel. Az országos termőterület 94 százalékán került ki a földből eddig a cukorrépa, s a mintegy 70 ezer vagonos mennyiséget folyamatosan szállítják a cukorgyárakba. A kukorica 68 százalékát takarították be, egy hét alatt 210 ezer hektárról hordták le a termést a kombájnok és a munkacsapatok. A kukoricatörés gyorsítása érdekében jobban kell szervezni a szárítást. Ebben egyébként megyei jó példát is említhetünk: a ceglédi Vörös Csillag Tsz a környező gazdaságok rendelkezésére bocsátotta szárítóüzemét. Országosan már csak 120 ezer hektáron kell végigvonulniuk a vetőgépeknek, a héten várhatóan a gazdaságok döntő többsége befejezi a búza vetését. Több megyében — mint arról már hírt adtunk Pest megyében is — befejeződött az őszi kalászosok vetése. Megyénkben most a terven felül vállalt területeken dolgoznak a traktorosok, szórják a magot a vetőgépek. A bizottság megállapította, hogy a gazdaságok sikerrel teljesítették az anyagi-műszaki és a munkaerő-ellátással kapcsolatos feladatokat. A soron következő legfontosabb tennivalókat — a búzavetés befejezése után — az őszi mélyszántás meggyorsításában, a kukorica mielőbbi betakarításában és a földeken levő cukorrépa elszállításában jelölte meg az országos mező- gazdasági operatív bizottság. Pomáz az élre tört ■ s Újítási verseny a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár gyáregységei között A Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár hat gyáregysége — a két budapesti, a bodajki, a pomázi, a váci és a kistarcsai — újítási versenyben mérkőzik az elsőségért. A vállalatnál újítási hónappá nyilvánították a novembert. Lássuk előbb a számokat. 1974 első kilenc hónapjában — a múlt év hasonló időszakához képest — a benyújtott javaslatok száma 219-ről 304-re, az elfogadott javaslatoké 152-ről 223-ra növekedett. Amíg a tavalyi év első háromnegyedében a hasznosított javaslatok száma 136 volt, az idén januártól október végéig: 231. Ami a gyáregységek közötti versenyt illeti, e pillanatban o pomázi gyár vezet. A kistarcsai gyár a hatos mezőnyben a negyedik, a váci az ötödik helyet érte el. A verseny élénkségét jól jellemzi, hogy a pomázi gyár az utolsó helyről tört az élre, a váci gyár pedig az év eleji első helyét vesztette el a harmadik negyedben. Az újítási verseny .egyébként nem szűkül le a Hazai Fésűsfonó gyáregységeire, hiszen jóval szélesebb méretekben — iparági szinten folyik. A megújulás és megfiatalodás korszakát élő hazai textilipar értékes, gazdag erőforrása ez a verseny, amely egyaránt segíti a termelékenység, s a termelés fellendítését, és a rekonstrukció gyorsabb, hatékonyabb végrehajtását. ny. é. Vasszerkeletek a KGST országoknak * Uj szerelőcsarnokok épülnek Tápiószelén Dél-vietnami igazságügyi küldöttség a Pest megyei Bíróságon A dél-vietnami forradalmi I Nguyen Van Sinh, miniszté- kormány igazságügyi minisz- riumi főosztályvezető kedden tere, Truong Nhu Tang és | dr. Korom Mihály igazságügyi ____________________________ miniszter társaságában látogatást tett a Pest megyei BíA Kohászati Gyárépítő Vállalat tápiószelei egységében 350 millió forintos költséggel két új szerelőcsarnokot építenek. A beruházás jó ütemben halad, ezért már a közeljövőben elkezdődhet a termelés az új üzemrészekben. A gyártókapacitás gyors ütemű fejlesztése mellett szól, hogy a KGYV egyre jelentősebb megbízásokat kap a hazai és a külföldi megrendelőktől. Készülnek a vasszerkezetek például a Csehszlovákiában épülő kladnói üzem Tátra-csarnokához és a magyar —lengyel Haldex vállalat beruházásaihoz. Innen szállítják majd a Kálvin téri metróállomás vasszerkezeteit is. Hollandia számára 25 tonnás ívkemencéket készítenek, s legújabb megrendeléseik egyike a távoli Szingapúrból érkezett. Koppány György felvétele róságon. A vendégeket dr. Zalka Károly, a megyei bíróság elnöke tájékoztatta a bíróság munkájáról. KOZELET Barabás Jánosnak, a KISZ Központi Bizottsága titkárának vezetésével tegnap küldöttség utazott Belgrádba, a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség kongresszusára. Dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes vezetésével tegnap hazaérkezett Delhiből az a szakértői delegáció, mely november 12—18 között tárgyalásokat folytatott Indiában. Dr. Kocsis József indiai tartózkodása során látogatást tett T. A. Pai indiai nehézipari miniszternél, a magyar—indiai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési vegyesbizottság indiai tagozatának elnökénél.
