Pest Megyi Hírlap, 1974. november (18. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-17 / 269. szám
A tervszerűséget tükrözi A KSH Pest megyei Igazgatóságának jelentése az első háromnegyed év eredményeiről Beruházások A fontosabb beruházásokra 1974-re 4,7 milliárd forintot irányoztak elő Pest megyében, amelynek 60 százalékát használták fel az év első kilenc hónapjában. Ez az arány valamivel kedvezőbb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. 1974. I—III. negyedévében It beruházás kivitelezése kezdődött meg, amelynek költség- előirányzata meghaladja a 25 millió forintot. Ezek döntő többsége az ipar fejlesztését célozza, de megtalálható közöttük a lakosság jobb kereskedelmi ellátását szolgáló váci új élelmiszer szakbolt beruházása is. Az év első kilenc hónapjában két beruházást adtak át rendeltetésének melyeik mindegyike az eredetileg tervezettnél hosszabb idő alatt és lényegesen több költséggel készült el. A tanácsi beruházásokra idén az első három negyedév alatt 17 százalékkal többet fordítottak, mint e£y évvel korábban. A felhasznált összeg elsősorban a nem termelő jellegű létesítmények fejlesztését szolgálta, ezen belül is legnagyobb mértékű növekedés a lakásberuházásoknál tapasztalható. Eredményeképpen a lakásberuházásokra folyósított összeg aránya az 1973. I—III. negyedévi 54 százalékról 62 százalékra emelkedett. A lakásépítkezések fokozódását tükrözi, hogy 1974. I—III. negyedévében 611 lakást adtak át a rendeltetésének, 247 lakással többet, mint egy évvel korábban. Ipar Az év első kilenc hónapjában a megye szocialista ipara az országos átlaggal azonos mértékben, 7 százalékkal növelte termelését. A mininsztériumi ipar leggyorsabban fejlődő ágazata továbbra is a nehézipar volt, amelynek termelése 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt év azonos időszakához mérten változatlan, míg a könnyűiparé elmaradt a tavalyitól. A tanácsi ipar termelésében a korábbi években tapasztalt gyors ütemű növekedés jelentősen mérséklődött. Ennek oka, hogy a könnyűipar termelése 7 százalékkal elmaradt az 1973. I—III. negyedévitől. A vizsgált időszak alatt a szövetkezeti szektor termelése növekedett a leggyorsabban — 8,3 százalékkal — bár az utóbbi években a fejlődés üteme csökkenő tendenciát mutat. A megye ipara által előállított fontosabb termékek közül számottevően nőtt az újonnan bevezetett cikkek gyártása. Így például izzólámpából és fénycsőből több mint 80 százalékkal, autóbusz-fenékvázból közel 50 százalékkal termeltek többet, mint egy évvel korábban. Tovább emelkedett a kőolaj-származékok (benzin, fűtőolaj, gázolaj) előállított mennyisége, a kenyér és a péksütemény stb. termelése is. Az egy foglalkoztatottra jutó ipán termelés az országos átlagnál gyorsabban emelkedett, s 6,6 százalékkal haladta meg az 1973. I—III. negyedévi szintet. Az átlagosnál jobban nőtt a termelékenység a szövetkezeti és a minisztériumi iparban. A szocialista ipar termelésének növekedését 94,3 százalékban a termelékenység emelkedése biztosította, mely kedvezőbb az országosnál. Építőipar A megye szocialista építőipara 1974. 1—III. negyedévében 1,7 százalékkal nagyobb értékű saját építési-szerelési munkát végzett, mint egy évvel korábban. A szövetkezeti szektoron belül a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek építőipari közös vállalkozásainál 27 százalékkal csökkent a termelés, két termelőszövetkezeti építőipari közös vállalkozás megszűnése következtében. Az építőipari munka termelékenysége javult. Az egy építőipari munkásra jutó saját építési-szerelési munkák értéke — az árváltozásokat figyelembe véve — 5,4 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az építőipar kiemelt fontosságú feladata a 15 éves lakásfejlesztési program teljesítése. A megyei programban kitűzött célok megvalósítása érdekében a lakásépítési tevékenység megélénkült. Az év eddig eltelt időszakában a szocialista építőipar szervezetei 913 lakást adtak át, 401-gyel többet, mint 1973. I—III. negyedévében. Mezőgazdaság A megye gazdaságai az idén az előző évinél 2 százalékkal nagyobb területen minden eddigit meghaladó mennyiségű — 31 ezer vagon — kalászost takarítottak be, 10 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A kenyérgabonából betakarított mennyiség 16 százalékkal haladta meg az elmúlt évit, melyet 7 százalékkal nagyobb területről nyertek. Viszont a kalászos takarmánygabonák vetésterületének csökkenő tendenciája ebben az évben is tovább folytatódott. Számottevően nőtt a kalászosok terméshozama. A IV. ötéves terv eddig eltelt négy évében a kalászosok hozama átlagosan 39 százalékkal haladta meg a megelőző öt év átlagát, s ezen belül az 1974. évi több mint 7 százalékkal .volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ebben az évben is tovább jármit a búza termesztésének színvonala. Termésátlaga negyedik éve meghaladja a harminc mázsát, 1974-ben 36 mázsa volt, 9 százalékkal nagyobb az előző évinél. A búza hektáronkénti termésátlaga az állami gazdaságok 50 .százalékában, a termelőszövetkezetek 19 százalékában meghaladja a 40 mázsát is. A mezőgazdasági termelés legnehezebb szakasza az őszi időszak. Az őszi munkákkal a nagyüzemi gazdaságok az elmúlt években kedvezőtlenebbül állnak. A legnagyobb lemaradás a kukoricabetakarításnál volt, de késett a szüret is. Jelentős elmaradás tapasztalható az őszi vetések alá történő szántásban, s a tavaszi vetések talajelőkészítési munkálatainál. A vágóállatok és állati termékek értékesítése — a vágómarha kivételével — nőtt. 1973. I—III. negyedévéhez mérten a felvásárló szerveknek értékesített mennyiség vágósertésből 27, vágóbaromfiból 21, tehéntejből 8 százalékkal emelkedett. Az értékesített tyúktojás 60 százalékkal volt több a megelőző év azonos időszakánál, hatására a piaci árak is kedvezően alakultak: a tojás ára augusztusban 12, szeptemberben 16 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A hízómarha közös piaci exportzárlata ebben a negyedévben is éreztette hatását; az 1974. I— III. negyedévi értékesítés 14 százalékkal (országosan 16 százalékkal), ezen belül a III negyedévi 28 százalékkal kevesebb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Pénzbevét-1 k Az év első kilenc hónapjá ban a lakosság pénzbevételei 8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A bér és bérjellegű, valamint a mező- gazdasági termeléssel kapcsolatos bevételek azonos mértékben, 7 százalékkal, a pénzbe- ni társadalmi juttatások 17 százalékkal növekedtek. A pénzbeni társadalmi juttatások elsősorban a családi pótlék, a gyermekgondozási segély és az anyasági segély — ez évi — felemelése folytán emelkedtek. Ezenkívül növelő hatású volt a tüzelőanyagok szeptember 1-1 áremelésének ellensúlyozására folyósított havi 50 Ft is. Szeptember 30-án a lakosság takarékbetét-állománya 19 százalékkal, a lakosságnak nyújtott hitelek állománya 16 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. A hiteleken belül jelentősen nőtt a lakás- építési és értékesítési kölcsönök állománya, amit egyre több munkás és nagycsaládos vesz igénybe. Kereskedelem A megye kiskereskedelmi egységei az első háromnegyedévben, fogyasztói folyóáron számolva, 9,7 milliárd Ft eladási forgalmat bonyolítottak le, 12 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az átlagot meghaladó mértékben, 14 százalékkal növekedett a szövetkezeti kiskereskedelem értékesítése. Különösen élénk volt a kereslet a vegyes iparcikkek és a ruházati cikkek körében, amelyek forgalma az előző évinél és az összforgalomnál is gyorsabban nőtt, míg a bolti élelmiszerek és a vendéglátás eladási forgalmának növekedési üteme mérséklődött. A tartós fogyasztási cikkek kereslete tovább emelkedett: pl. magnetofonból 85 százalékkal, gáztűzhelyből 45 százalékkal, személygépkocsiból 33 százalékkal többet adott el a kereskedelem a vásárlóknak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. örvendetes jelenség, hogy az 1973. évi átmeneti megtorpanás után növekedett a lakosság tej- és tejtermékfogyasztása. A kiskereskedelem 1974. I—III. negyedévében mintegy 12 százalékkal több tejet és 5—28 százalékkal több tejterméket (a vaj kivételével) értékesített, mint egy évvel korábban. A vaj forgalma még továbbra is csökkenő tendenciájú: az elmúlt évhez képest 3 százalékkal, a két évvel korábbihoz viszonyítva 26 százalékkal vásárolt kevesebbet a lakosság 1974. I—III. negyedévében. A III. negyedévben a megye kiskereskedelmi hálózata több új — a lakosság mind jobb ellátását biztosító — üzlettel gyarapodott. Gödöllőn és Cegléden korszerű bútorszaküzlet került átadásra, Szentendrén pedig új bevásárló központ biztosít széles körű választékot a vásárlóknak. A három bolt együttesen 8500 négyzet- méter alapterülettel növeli a megye kiskereskedelmi hálózatának kapacitását. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! tm AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 269. ÄZÄM ARA I FORBNT 1974. NOV 17., VASÄRNA Földijén a kenyérgabona Pest megyében Terven felül is vetnek Szombaton reggel közölte a szerkesztőséggel Lakatos Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese : — Pest megye gazdaságai teljesítették kenyérgabonavetési tervüket. Csaknem 82 ezer hektáron került földbe a mag, ebből 56 ezer 259 hektáron a búza. A vetés azonban nem fejeződött be. A megye gazdaságai, hogy ellensúlyozzák az ország más részein a belvizek és egyéb kedvezőtlen természeti körülmények miatt tapasztalható elmaradást, vállalták, hogy búzatermő területüket tíz százalékkal növelik. A megyei ügyeletre sorra érkeznek a jelentések: a nagykőrösi Arany János Tsz 370 hektár helyett 480 hektáron vet búzát, a kiskunlacházi Petőfi Tsz 431 hektár helyett 488 hektáron, a ráckevei Aranykalász 680 hektár helyett 837 hektáron, 953 hektárról 1104 hektárra növelte búzaterületét a tó- almási Lenin Tsz, 835 hektárról 920 hektárra a vérségi Barátság, 792 hektárról 982 hektárra a dányi Magvető, hogy csak azokat a gazdaságokat említsük, amelyek a legtöbbet pótolnak hozzá jövő esztendei kenyerünkhöz. A meteorológusok úgy tartják számon, hogy az idei őszön az évszázad esőzését értük meg, sőt 1841-től, amióta a csapadékot mérik, ennyi cső még nem hullott az őszi hónapokban, öt hét alatt — szeptember 20 és október 25 körött — sokfelé a szokásos csapadék háromnégyszerese esett. A napfényes órák átlagából viszont háromszáz hiányzik. Hiszen emlékszünk valamennyien azokra a napokra, hetekre, amikor sárba ragadt minden igyekezet, s a reménytelen helyzetből az az országos összefogás mozdította ki mezőgazdaságunkat. Mihelyt azonban kedvezőre fordult az időjárás, nekilódultak a határnak a traktorok, beálltak a kukoricatáblákba a kombájnok, három műszakban szántottak, vetettek, hordták a terményt a földekről, még éjszaka reflektorfény mellett is. Az eredmény? A 7154 hektár burgonyater- mő terület csaknem teljes egészéről fölszedték a termést, szombaton csupán 53 hektár volt hátra, egyetlen gazdaságban, a tököli Petőfi Tsz-ben. Cukorrépából valamivel több mint kétezer hektár termését takarították be, még háromszáz hektár termése vár munkáskézre. Kukorica 76 ezer 772 hektáron terem a megyében. Az elmúlt hét végére a termés A Kertészeti Egyetem szigetcsépi kísérleti üzemében a gyümölcs- szedés befejeztével megkezdték a lombhullás idején esedékes növényvédelmi munkákat. Most a kísérleti gyümölcsös fáit permetezik. 55 százalékát takarították be, a legfrissebb jelentés szerint pedig már csaknem 60 ezer hektár termése került a tárolókba. Némi gondot okoz ugyan a szűkös szárító kapacitás, Pilisen például azért nem tudják törni a hibridkukoricát, mert a ceglédi hibridüzem nem győzi szárítaná. A konszolidálódott helyzetre jellemző, hogy ezen a hét végén mindössze három falu határában, a csemői, á letkési és a hévízgyörki termelőszövetkezetekben dolgoznak önkéntesek, három és félszázan segítik a cukorrépa szedését. A. Z. ENSZ — palesztin vita Hatd rozatter vezet A magyar és szovjet delegációvezetó felszólalása KÖZÉLET Kádár Jánosnak, az MSZMP Közporti Bizottsága első titkárának, és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanacs elnökének küldött üdvözlő táviratot útban hazafelé, hazánk felett átrepülve, Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöke. Karakas László munkaügyi miniszter fogadta a jemeni munkaügyi- és közigazgatási i minisztérium küldöttségét, ] amely Amdeeb Saleh Ahmed j miniszterhelyettes vezetésével tartózkodik hazánkban. Rácz Sándor, az MSZMP I Központi Bizottságának ősz- j tályvezetője állt az élén annak a pártmunkás-küldöttségnek, amely az SZKP Központi Bizottságának meghívására tett látogatást a Szovjetunióban és tegnap érkezett haza Moszkvából. Dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár vezetésével színház, és zeneművészeti delegáció utazott az NDK-ba, hogy részt vegyen a színház- művészeti napokon. Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének meghívására csehszlovák államigazgatási delegáció tartózkodott Budapesten Bohumil Hanusnak, a CSKP Központi Bizottsága osztályvezető-helyettesének vezetésével. A delegáció befejezte magyarországi látogatását. Az ENSZ-közgyűlés palesztin vitájának harmadik napján, pénteken délután — középeurópai idő szerint az éjszakai órákban — mondotta el beszédét Holla: Imre, hazánk állandó ENSZ-képviselője. A magyar ENSZ-delegáció vezetője végül . kijelentette: — Meggyőződésünk, hogy a Közel-Kelet békéjét csakis úgy lehet helyreállítani, ha minél előbb sor kerül a genfi tárgyalások folytatására, s ezeken a tárgyalásokon a PFSZ, mint a palesztinai arab nép egyedüli törvényes képviselője, teljes joggal részt vesz. Minden más út zsákutcába vezethet, veszélybe sodorhatja nemcsak a közel-keleti térség országait, hanem a nemzetközi enyhülés egész folyamatát, a világ békéjét is. Az ENSZ-közgyűlés palesztinai vitájának péntek esti ülésén nagy érdeklődés kísérte Jakov Maliknak, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselő- jének felszólalását. Jakov Malik „történelmi jelentőségű lépésként” értékelte a világszervezet döntését, amellyel meghívták a palesztinai felszabadítási szervezetet, hogy a palesztin nép egyetlen törvényes képviselőjeként vegyen részt az ENSZ-közgyűlés vitáiban. Hangsúlyozta, hogy a határozat bizonyítja azon célok igazságossága nemzetközi elismerésének növekedését, amelyekért a palesztinai arab nép harcol. A világszervezet székhelyéről érkezett jelentések szerint az arab ENSZ-tagállamok a palesztin küldöttség részvételével határozattervezetet dolgoztak ki, amelyet a közgyűlésben jelenleg folyó palesztin vita záróülésén akarnak beterjeszteni. A javaslattervezel az alábbiakat indítványozza: O A palesztin nép létezési és önrendelkezési jogának megerősítése, bármiféle külső beavatkozás kizárása, annak megerősítése, hogy szabadságban és függetlenségben élhet; O A palesztinai nép azon jogának biztosítása, hogy önrendelkezési jogával összhangban visszatérhessen szülőföldjére és visszakaphassa tulajdonát; © Annak lesrögezése, hogy a palesztinaiak önrendelkezési jogának tiszteletben tartása lényeges eleme a közel-keleti béke és biztonság fenntartásának. Az előterjesztendő határozati javaslat végezetül felkéri Waldheimet, a világszervezet főtitkárát, hogy folytasson további mélyreható tanulmányokat a palesztinai kérdésben, és az ENSZ-közgyűlés következő ülésszakán, 1975 őszén terjesz- szen elő jelentést erről a témá- róL