Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-06 / 234. szám
Könyvtár a kórházban Nemcsak olvasnivalót ad A ceglédi kórházi szakszervezeti könyvtár kötetei sok olvasóhoz elkerülnek. Bogár János szakszervezeti könyvtáros nagy hozzáértéssel és szeretettel végzi több, mint évtizede munkáját. Brigádjában, a József Attila könyvtáros brigádban tapasztalatait eaívesen átadja fiatal kollégáinak. A kórházi könyvtár nemcsak olvasnivalót ad az iro- dalombarátoknak, önálló irodalmi estekkel, előadásokkal, író-olvasó találkozókkal is segít az egészségügyi dolgozóknak, hogy még több ismeretre tehessenek szert. Szekcióülések után - úttörőparlament Tanácskozott a nyársapáti általános iskolások úttörőparlamentje. Előtte hat szekcióülésen vitatták meg a parlament elé kerülő kérdéseket. A gyerekek számos hasznos Javaslatot tettek, melyeket a csapatvezetőség jegyzőkönyvbe foglalt, s a lehetőségekhez mérten igyekszik megvalósítani. A közérdekű kérdéseket a küldöttek tovább viszik a járási úttörőparlament elé. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6LÉD VÁROS RÉSZÉBE XVIII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1974. OKTÓBER 6., VASÁRNAP KÖZSÉGFEJLESZTÉSRE Kedvező az adómorál A járási hivatal tájékoztatója Az adózással foglalkozó sokféle rendelet között nehezen ismerjük ki magunkat, a jogszabályokban jártas hivatalnokok dolga azok közt eligazodni. A lakosoknak, az adófizetőknek azonban annyit ismerniük kell a rendelkezésekből, amennyi rájuk vonatkozik, hiszen nemcsak állam- polgári jogok, de kötelezettségek is vannak, mint például a pontos adófizetés. Az olvasóinkat közelebbről érdeklő rendeletekkel kapcsolatban kaptunk tájékoztatást a járáA tejszáll'itók vették észre Tüzet okozott a figyelmetlenség 0 IDŐBEN SIKERÜLT ELOLTANI Pecsenyét sütöttek, s hajnalban, az üzemzárás után, bekapcsolva felejtettek -egy elektromos főzőlapot a cégiéül Barátság pince konyháján. A főzőlapon ott állt a zsír- maradék, alumínium főzőedényben. A személyzet, mivel idő kellett a zsír égéséhez, fel sem figyelt a rendellenességre, .iúgy távozott. Egy tejsxállítö gépkocsi haladt el az épület előtt, annak vezetője és kísérője figyelt fel a kitóduló füstre, s egyenesen a tűzoltóságra siettek, szál- ' lítmányostul, hogy bejelentsék a látottakat. A készenléti egység azonnal a helyszínre vonult. Csak a zár kibontásával tudtak a tűzoltók a helyiségbe bejutni, ahol a füst miatt légzőkészüléket kellett ölteniük. Szerencsére, nagyobb kár nem keletkezett, csak az alumínium edény olvadt fel a főzőlapon, melyet azonnal áram- talanítottak, lehűtöttek. A tejet szállító Bagi István és társa éberségével Jelentős kártól méntétté meg a Barátság pincét. Ha időbért fel nem figyelnek és nem értesítik a tűzoltóságot, a berendezés és az épület felső szintjén lévő keltetőállomás is a tűz martalékává válik, hiszen ha már lángol valami, minden másodperc sokat számít. \ Szakmunkástanulók versenye Rosszabb gólkülönbséggel — a második helyen Tizenegy iskola csapata vett részt Cegléden a szakmunkás- tanulók versenyén, melyet a Pest megyei Szakszervezetek Tanácsa és a Ceglédi 203. számú Szakmunkástanuló Intézet rendezett. A diák-sportköröket átszervezték, így a ceglédi 203. ITSK versenyzői ezentúl 203. Bem Diák Sportkör (203. Beim DSK) néven szerepelnek. Női és férfi kézilabdában, valamint kispályás labdarúgásban mérték össze erejüket a résztvevők. A megnyitó ünnepség a CVSE pályán volt, ahol Czinege Imre megyei igazgató üdvözölte a résztvevőket, és nyitotta meg a mérkőzések sorozatát. Eredmények Férfi kézilabda: 1. Ceglédi 203. Bem DSK. A ceglédiek megérdemelten szerezték meg az első helyet. Női kézilabda: 2. 203. Bem DSK. A Bem az első helyezettel pontszámban azonosan végzett, csupán rosszabb gól- különbségével szorult a második helyre. Kispályás labdarúgásban: 3. 203. Bem DSK. (—ni—) ÖKÖLVÍVÁS Hat helyezés Debrecenben Debrecenben egyéni ököl- vívóversenyt rendeztek, melyen 26 egyesület 136 ökölvívója lépett szorítóba. A 'mérkőzésekre serdülő és ifjúsági korcsoportban került sor. A Ceglédi VSE-t heten képviselték, közülük hatan értek el helyezést. EREDMÉNYEK Serdülők, nagyközépsúly: 1. Ábrányi Ferenc. A ceglédi fiú mindhárom nap jól küzdött, első két ''találkozóját döntő fölénnyel, a harmadikat, a döntőben, pontozással nyerte meg. Harmatsúlyban 3. Sánta Béla, pehelysúlyban 3. Pataki Sándor. Ifjúságiak, papírsúlyban 3. Károly Sándor, légsúlyban 3. Országh József. Országh nem jutott tovább a középdöntőből: nagy mérkőzést vívott, végig irányitott, de a pontozók ellenfelét látták jobbnak. Harmatsúlyban 2. Abonyi István. A nap egyik kiemelkedően legjobb mérkőzését hozta Simon és Abonyi találkozója. Az első menetben Abonyira, a másodikban Simonra számoltak rá. A hajrában a ceglédi versenyzőt megintették, végül Simont hozták ki győztesnek. A Ceglédi VSE ökölvívói most a Tiszántúl serdülöbaj- nokságma készülnek, amelyet október 11—13. között bonyolítanak le. (ungureán) si hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályán. • A város és a járás területén élők közül sokan termelőszövetkezeti tagok, akik háztáji gazdálkodást is folytatnak, zöldséget, gyümölcsöt termelnek, állatokat tartanak. Sok esetben saját szükségletüket meghaladó mértékben, árutermelőként gazdálkodnak. A tsz- tagok ilyen jellegű tevékenysége adózás szempontjából milyen elbírálás alá esik? — A 44/1973. PM. számú általános jövedelemadó-rendelet szerint a tsz-tagok közül jövedelemadót csak azok kötelesek fizetni, akiknek a zöldségtermesztésből származó tiszta jövedelme meghaladja az évenkénti 24 ezer forintot., illetve az állattenyésztésből származó tiszta haszna több 30 ezer forintnál. — A 37/1973. MT. számú rendelet a mezőgazdaságból élő lakosság tiszta jövedelem utáni adóhatárát a korábbi 80 ezer forintról 50 ezer forintra szállította le. Ez esetben a szőlő- és gyümölcstermelésből, illetve az állattartásból származó összes tiszta bevétel együttesen számítandó, s ha iiyen formában meghaladja a jelzett összeget, kirónak jövedelemadót. — Ez a rendelet semmiképpen sem a kistermelők termelői .kedvének visszaszorítását kívánja elérni hanem, ai egyenlő közteherviselés szellemében, azokra vonatkozik, akik a háztájiban rejlő lehetőségeket rendkívül nagymértékű termelésre akarják felhasználni. A jelenlegi tapasztalatok szerint ez a rendelet a ceglédi járásban mindössze néhány adózót érint — Jelentős viszont a szociális kedvezmények kiterjesztése. Annák a mezőgazda- sági foglalkozású nőnek, aki hatvanadik életévét betöltötte, illetve annak a férfinak, aki elmúlt hatvanöt esztendős, a korábbi 35 százalékról 50 százalékra emelték fel az adó- kedvezményt, de csak abban az esetben, ha alkalmazottat nem #art, maga végzi a munkát • A nemrég bevezetett ház- értékadó miként érinti a lakosságot? — A 11/1974. MT. számú rendelet szerint házértékadó fizetésére az köteles, akinek tulajdonában 800 ezer forintot elérő vagy meghaladó ház, illetve lakás van. Vonatkozik a rendelet az 500 ezer forintnál értékesebb nyaralókra is. — Cegléd és környéke nem tartozik az üdülőövezetek közé, így ezen a vidéken nem áll drága üdülő. Az említett értékhatár feletti házat összesen hármat találtak az . illetékesek. Az ingatlanközvetítővel folytatott tanácskozás során becsülték fel az épületek forgalmi értékét, végül csak egy abonyi, új családi ház maradt a listán. • Itt a szüret ideje, felvetődik a kérdés, a szőlősgazdák miképpen fizetik a borforgalmi adót? — Az adófizetéssel különösebb baj nincs, arra azonban felhívja az osztály a lakosság figyelmét, hogy a szüret, illetve a részszüret után nyolc napon belül a területileg illetékes tanácsnál jelentsék be az eredményt. Az időbeni pontos bejelentéssel elkerülhető a bírság és az adópótlék. Az adóügyi hivatalnokok a helyszínen ellenőriznek, és meggyőződnek a bejelentések helytállóságáról. • MilvHji az adómorál a járás községeiben? — összességében kielégítő. A községi tanácsok felvilágosító munkát végeznek, továbbá minden adófizető polgár kellő időben írásbeli értesítést kap, mely szerint az első félévben március 15-ig, a másodikban szeptember közepéig fizetheti be pótlék- mentesen esedékes adóját. Természetesen akadnak notórius nemfizetők. Egyes kisiparosok igyekeznek megtéveszteni a hatóságot, ám sikertelenül, főként némely nagyobb jövedelmű, építő- és vasiparban működő mester. Ilyen esetben a tanács a törvény által előírt szankciókat alkalmazza. — A tanácsok adócsoportjait a széles körű felvilágosításban az a cél vezérli, hogy a lakosság, saját érdekében, a kellő időben és a megfelelő módon rendezze az állammal szembeni kötelezettségét, hiszen elsősorban az így befizetett pénzből gazdálkodnak a községek, abból fedezik az ott élők kommunális, kulturális és egészségügyi ellátását T. T. Bérleti hangversenyek a zeneiskolában Három előadásból álló hang- versenybérletet ad ki a cégié- dí'zéneiskbla, ft^Hőttek számára. A novemberi bérleti előadáson a KISZ Központi Művészegyüttes lép fel, a decemberin Kertész Lajos zongoraművész, a februárin a Budapesti Fúvósötös. A hangversenyekre, melyeket egy-egy vasárnap, délután 5 órai kezdettel tartanak, a bérleten kívül más belépőjegyet nem bocsátanak ki. Flakonok, szdzezerszámra Havonta 250—300 ezer műanyag mosó- és mosogatószeres flakon készül a nyársapáti Haladás Tsz műanyagüzemében. Apátl-Tóth Sándor felvétele Fürge és Bogáncs Tavasztól őszig két gulyagyep várja a község teheneit, borjait a tör- teli határban. A temető melletti kisebb területen Kiss József vigyázza a jószágokat, hogy esténként valamennyi jóllakottan térjen haza. A gulyásnak két segítőtársa van: Fürge, az öreg puli és Bogáncs,, a száguldozó tartja szemmellegelésző- ket. — Hosszú a nap, jut belőle egy kis barkácsolásra, újságolvasásra. Bezzeg, ha egyedül lennék, meggyűl ne a bajom, de a két puli nagyon kötelességtudó. Ha a jószág elcselleng, van éle a kutyahangnak, kutyafognak, se Fürgének, se Bogáncsnak nem kell kétszer szólnom, tudják, a kötelességüket — mondjA Kiss József. A keresettel elégedett. ' Tehenenként száz forint a havi bére, vagyis mostanában kereken kétezer forint áll a házhoz hónaponként. Fürge hangos ugatása kíséri a beszélgetést. — Úgy látszik, nemcsak a kószáló tehén, hanem a látogató ellen is kifogása van, azért haragos. — Nem haragszik biz az! Csak jelzi, hogy itt az itatás ideje. Bogáncs ott köröz mellettünk, izgatott, nem érti, miért nem lép már a vályú felé gazdája. Kiss József barátságosan meglöki, meghemper- geti őt a fűben. A kutyus boldogi számára ez már nem is dicséret, hanem kitüntetés. Rövidülnek a napok. Október, november. Nemsokára már májé ‘ öt óra tájban be kell fejezni a kar szólást a legelőnA jószágtulajdonosok elégedettek. Némely gazd- asszony még a puliknak is finom* húsos csonttal kedveskedik, munkájuk jutalmaként. Sz. E. A színjátszással keidődött Népművelő, emlékplakettal Ha teljes az egyetértés Hatvanöt esztendős, de hogy valóban annyi, csak akkor hiszem el, amikor ősz halántékára esik pillantásom. Azok közé tartozik, akik a szó legszorosabb értelmében csak aludni térnek haza otthonukba: munkahelye a törteli művelődési otthon, reggel nyolctól este tízig; ő az igazgatója. Baranyai János évek óta nem vette ki szabadságát. Részben azért, mert nehéz helyettest találnia, mqphészt akkor sem ment volna nyugodtan pihenőre, ha történetesen szakképzett népművelő irányította volna a község kulturális életét távolléte idején. Augusztus első napjaiban váratlanul, de annál kellemesebben lepte meg a címére érkezett levél, mely szerint az alkotmánynapi ünnepségek alkalmával Békésre kellett utaznia, hogy átvegye a művelődési házak és a tanácsi könyvtárhálózat fennállásának 25. jubileuma tiszteletére alapított, az idén először adományozott emlékplakettot. P Érdemes volt s Az idős ember irodája vitrinjére mutat. — Az első művelődési ház megnyitásának színhelyén megtartott országos ünnepség valamennyi ott levő népművelő részére örökké emlékezetes marad. A munkánk elismerését szimbolizáló érem önmagában is szép, s ha fölidézem magamban az almatlan éjszakákat, az eredményes és kevésbé sikeres próbálkozásokat, még csillogóbb a fénye. Menynyit küszködtünk az indulás éveiben, de a jelen meggyőző bizonyítékai alapján, úgy érezzük, érdemes volt. A tudat- formálás, az emberek nevelése volt az első és legfontosabb feladat, amikor megnyílt a törteli művelődési ház. Később, az érdeklődés növekedésével, munkánk súlypontja kultúrcsoportok, különféle szakkörök és rendezvények szervezésére tevődött át. Két munkahely — Tanítóként kezdte pályáját. Hogyan lett népművelő’ — Balatonszentgyörgyön születtem, Csurgón tanítóképzőt végeztem. 4 következő állomás egy szülőfalumhoz közeli kisközség volt, Gamás, ahol tanítani kezdtem. Ott legyintett meg első ízben a népművelés szele, de akkor még nem is sejtettem, hogy idővel a szárnyára kap egészen, s le sem tesz többé. Irodalmi köröket vezettem, különféle szerepeket tanultunk, előbb csak az iskolásokkal, később a felnőttekkel is. — Somogy bői Pest megyébe, Szódligetre költöztünk, ahol, előző iskolámhoz hasonlóan, jól megfért egymással a tanítás és a színjátszás. S mert világéletemben izgattak a természettudományok, közben a fővárosban matematika-fizika- kémia szakos tanári diplomát szereztem, amellyel Törteién kaptam katedrát, 1953-ban. Ugyanakkor elvállaltam a községi művelődési ház vezetését. Tizenkét évig két munkahelyem volt, akkorra azonban annyira megsokasodtak a művelődési házi teendők, hogy kevés lett a fél műszak elvégzésükre. Üj népművelőről még csak nem is álmodhatott abban az időben a község, s mert némi gyakorlatom volt már, nyugodt lelkiismerettel jegyeztem el magamat a nem könnyű, de nagyon szép hivatással. Fáradhatatlan. A szervezésen túl az adminisztrációs munkák jelentős részét is egymagának kell végeznie. p Utitárs a zongora — Életének, pályafutásának mely mozzanataira emlékezik legszívesebben? — Elsősorban a gyerekkoromban szerzett feledhetetlen balatoni élményekre. A színjátszásnak és a zenének is sok sikert köszönhetek, kedvenc hangszerem a zongora, számomra a legszebb azonban az volt, amikor három évvel ezelőtt ifjúsági klubunk első ízben elnyerte a kiváló címet. Ök tíz és húsz év közöttiek, én pedig hatvanéves fővel, a klubvezetőjük. Az érzés gyönyörűsége abból fakadt, hogy mi is bebizonyítottuk: a közösen kitűzött cél elérését, ha a csoport tagjai között teljes az egyetértés, az életkori különbségek nem akadályozhatják meg. 0 Győri Mária