Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

Könyvtár a kórházban Nemcsak olvasnivalót ad A ceglédi kórházi szakszer­vezeti könyvtár kötetei sok olvasóhoz elkerülnek. Bogár János szakszervezeti könyv­táros nagy hozzáértéssel és szeretettel végzi több, mint évtizede munkáját. Brigádjá­ban, a József Attila könyv­táros brigádban tapasztalatait eaívesen átadja fiatal kollé­gáinak. A kórházi könyvtár nem­csak olvasnivalót ad az iro- dalombarátoknak, önálló iro­dalmi estekkel, előadásokkal, író-olvasó találkozókkal is segít az egészségügyi dolgo­zóknak, hogy még több isme­retre tehessenek szert. Szekcióülések után - úttörőparlament Tanácskozott a nyársapáti általános iskolások úttörő­parlamentje. Előtte hat szek­cióülésen vitatták meg a par­lament elé kerülő kérdéseket. A gyerekek számos hasznos Javaslatot tettek, melyeket a csapatvezetőség jegyzőkönyv­be foglalt, s a lehetőségekhez mérten igyekszik megvalósí­tani. A közérdekű kérdéseket a küldöttek tovább viszik a já­rási úttörőparlament elé. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A CEGLÉDI JÁRÁS ES CE6LÉD VÁROS RÉSZÉBE XVIII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM 1974. OKTÓBER 6., VASÁRNAP KÖZSÉGFEJLESZTÉSRE Kedvező az adómorál A járási hivatal tájékoztatója Az adózással foglalkozó sok­féle rendelet között nehezen ismerjük ki magunkat, a jog­szabályokban jártas hivatal­nokok dolga azok közt eliga­zodni. A lakosoknak, az adó­fizetőknek azonban annyit is­merniük kell a rendelkezések­ből, amennyi rájuk vonatko­zik, hiszen nemcsak állam- polgári jogok, de kötelezettsé­gek is vannak, mint például a pontos adófizetés. Az olva­sóinkat közelebbről érdeklő rendeletekkel kapcsolatban kaptunk tájékoztatást a járá­A tejszáll'itók vették észre Tüzet okozott a figyelmetlenség 0 IDŐBEN SIKERÜLT ELOLTANI Pecsenyét sütöttek, s haj­nalban, az üzemzárás után, bekapcsolva felejtettek -egy elektromos főzőlapot a cégié­ül Barátság pince konyháján. A főzőlapon ott állt a zsír- maradék, alumínium főző­edényben. A személyzet, mi­vel idő kellett a zsír égésé­hez, fel sem figyelt a rendel­lenességre, .iúgy távozott. Egy tejsxállítö gépkocsi ha­ladt el az épület előtt, annak vezetője és kísérője figyelt fel a kitóduló füstre, s egyenesen a tűzoltóságra siettek, szál- ' lítmányostul, hogy bejelent­sék a látottakat. A készenléti egység azonnal a helyszínre vonult. Csak a zár kibontásával tudtak a tűz­oltók a helyiségbe bejutni, ahol a füst miatt légzőkészüléket kellett ölteniük. Szerencsére, nagyobb kár nem keletkezett, csak az alu­mínium edény olvadt fel a fő­zőlapon, melyet azonnal áram- talanítottak, lehűtöttek. A tejet szállító Bagi István és társa éberségével Jelentős kártól méntétté meg a Barát­ság pincét. Ha időbért fel nem figyelnek és nem értesítik a tűzoltósá­got, a berendezés és az épü­let felső szintjén lévő keltető­állomás is a tűz martalékává válik, hiszen ha már lángol valami, minden másodperc so­kat számít. \ Szakmunkástanulók versenye Rosszabb gólkülönbséggel — a második helyen Tizenegy iskola csapata vett részt Cegléden a szakmunkás- tanulók versenyén, melyet a Pest megyei Szakszervezetek Tanácsa és a Ceglédi 203. szá­mú Szakmunkástanuló Inté­zet rendezett. A diák-sportkö­röket átszervezték, így a ceg­lédi 203. ITSK versenyzői ezentúl 203. Bem Diák Sport­kör (203. Beim DSK) néven szerepelnek. Női és férfi kézilabdában, valamint kispályás labdarú­gásban mérték össze erejüket a résztvevők. A megnyitó ün­nepség a CVSE pályán volt, ahol Czinege Imre megyei igazgató üdvözölte a résztve­vőket, és nyitotta meg a mérkőzések sorozatát. Eredmények Férfi kézilabda: 1. Ceglédi 203. Bem DSK. A ceglédiek megérdemelten szerezték meg az első helyet. Női kézilabda: 2. 203. Bem DSK. A Bem az első helyezet­tel pontszámban azonosan végzett, csupán rosszabb gól- különbségével szorult a má­sodik helyre. Kispályás labdarúgásban: 3. 203. Bem DSK. (—ni—) ÖKÖLVÍVÁS Hat helyezés Debrecenben Debrecenben egyéni ököl- vívóversenyt rendeztek, me­lyen 26 egyesület 136 ökölví­vója lépett szorítóba. A 'mér­kőzésekre serdülő és ifjúsági korcsoportban került sor. A Ceglédi VSE-t heten képvisel­ték, közülük hatan értek el helyezést. EREDMÉNYEK Serdülők, nagyközépsúly: 1. Ábrányi Ferenc. A ceglédi fiú mindhárom nap jól küzdött, első két ''találkozóját döntő fö­lénnyel, a harmadikat, a dön­tőben, pontozással nyerte meg. Harmatsúlyban 3. Sánta Bé­la, pehelysúlyban 3. Pataki Sándor. Ifjúságiak, papírsúlyban 3. Károly Sándor, légsúlyban 3. Országh József. Országh nem jutott tovább a középdöntő­ből: nagy mérkőzést vívott, végig irányitott, de a ponto­zók ellenfelét látták jobbnak. Harmatsúlyban 2. Abonyi István. A nap egyik kiemel­kedően legjobb mérkőzését hozta Simon és Abonyi talál­kozója. Az első menetben Abonyira, a másodikban Si­monra számoltak rá. A haj­rában a ceglédi versenyzőt megintették, végül Simont hozták ki győztesnek. A Ceglédi VSE ökölvívói most a Tiszántúl serdülöbaj- nokságma készülnek, amelyet október 11—13. között bonyo­lítanak le. (ungureán) si hivatal pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályán. • A város és a járás terüle­tén élők közül sokan termelő­szövetkezeti tagok, akik háztáji gazdálkodást is folytatnak, zöldséget, gyümölcsöt termel­nek, állatokat tartanak. Sok esetben saját szükségletüket meghaladó mértékben, áruter­melőként gazdálkodnak. A tsz- tagok ilyen jellegű tevékeny­sége adózás szempontjából mi­lyen elbírálás alá esik? — A 44/1973. PM. számú ál­talános jövedelemadó-rendelet szerint a tsz-tagok közül jö­vedelemadót csak azok köte­lesek fizetni, akiknek a zöld­ségtermesztésből származó tiszta jövedelme meghaladja az évenkénti 24 ezer forintot., il­letve az állattenyésztésből származó tiszta haszna több 30 ezer forintnál. — A 37/1973. MT. számú rendelet a mezőgazdaságból élő lakosság tiszta jövedelem utáni adóhatárát a korábbi 80 ezer forintról 50 ezer forint­ra szállította le. Ez esetben a szőlő- és gyümölcstermelés­ből, illetve az állattartásból származó összes tiszta bevétel együttesen számítandó, s ha iiyen formában meghaladja a jelzett összeget, kirónak jö­vedelemadót. — Ez a rendelet semmikép­pen sem a kistermelők terme­lői .kedvének visszaszorítását kívánja elérni hanem, ai egyenlő közteherviselés szel­lemében, azokra vonatkozik, akik a háztájiban rejlő lehe­tőségeket rendkívül nagymér­tékű termelésre akarják fel­használni. A jelenlegi tapasz­talatok szerint ez a rendelet a ceglédi járásban mindössze néhány adózót érint — Jelentős viszont a szo­ciális kedvezmények kiter­jesztése. Annák a mezőgazda- sági foglalkozású nőnek, aki hatvanadik életévét betöltötte, illetve annak a férfinak, aki elmúlt hatvanöt esztendős, a korábbi 35 százalékról 50 szá­zalékra emelték fel az adó- kedvezményt, de csak abban az esetben, ha alkalmazottat nem #art, maga végzi a mun­kát • A nemrég bevezetett ház- értékadó miként érinti a lakos­ságot? — A 11/1974. MT. számú rendelet szerint házértékadó fizetésére az köteles, akinek tulajdonában 800 ezer forin­tot elérő vagy meghaladó ház, illetve lakás van. Vonatkozik a rendelet az 500 ezer forint­nál értékesebb nyaralókra is. — Cegléd és környéke nem tartozik az üdülőövezetek kö­zé, így ezen a vidéken nem áll drága üdülő. Az említett ér­tékhatár feletti házat össze­sen hármat találtak az . ille­tékesek. Az ingatlanközvetítő­vel folytatott tanácskozás so­rán becsülték fel az épületek forgalmi értékét, végül csak egy abonyi, új családi ház ma­radt a listán. • Itt a szüret ideje, felvető­dik a kérdés, a szőlősgazdák miképpen fizetik a borforgalmi adót? — Az adófizetéssel különö­sebb baj nincs, arra azonban felhívja az osztály a lakosság figyelmét, hogy a szüret, illet­ve a részszüret után nyolc na­pon belül a területileg illeté­kes tanácsnál jelentsék be az eredményt. Az időbeni pon­tos bejelentéssel elkerülhető a bírság és az adópótlék. Az adóügyi hivatalnokok a hely­színen ellenőriznek, és meg­győződnek a bejelentések helytállóságáról. • MilvHji az adómorál a já­rás községeiben? — összességében kielégítő. A községi tanácsok felvilá­gosító munkát végeznek, to­vábbá minden adófizető pol­gár kellő időben írásbeli ér­tesítést kap, mely szerint az első félévben március 15-ig, a másodikban szeptember kö­zepéig fizetheti be pótlék- mentesen esedékes adóját. Ter­mészetesen akadnak notórius nemfizetők. Egyes kisiparo­sok igyekeznek megtéveszte­ni a hatóságot, ám sikertele­nül, főként némely nagyobb jövedelmű, építő- és vasipar­ban működő mester. Ilyen esetben a tanács a törvény ál­tal előírt szankciókat alkal­mazza. — A tanácsok adócsoport­jait a széles körű felvilágo­sításban az a cél vezérli, hogy a lakosság, saját érdekében, a kellő időben és a megfelelő módon rendezze az állammal szembeni kötelezettségét, hi­szen elsősorban az így befize­tett pénzből gazdálkodnak a községek, abból fedezik az ott élők kommunális, kultu­rális és egészségügyi ellátá­sát T. T. Bérleti hangversenyek a zeneiskolában Három előadásból álló hang- versenybérletet ad ki a cégié- dí'zéneiskbla, ft^Hőttek számá­ra. A novemberi bérleti elő­adáson a KISZ Központi Mű­vészegyüttes lép fel, a decem­berin Kertész Lajos zongora­művész, a februárin a Buda­pesti Fúvósötös. A hangversenyekre, melye­ket egy-egy vasárnap, délután 5 órai kezdettel tartanak, a bérleten kívül más belépője­gyet nem bocsátanak ki. Flakonok, szdzezerszámra Havonta 250—300 ezer műanyag mosó- és mosogatószeres flakon készül a nyársapáti Haladás Tsz műanyagüzemében. Apátl-Tóth Sándor felvétele Fürge és Bogáncs Tavasztól őszig két gulyagyep vár­ja a község tehe­neit, borjait a tör- teli határban. A temető melletti ki­sebb területen Kiss József vi­gyázza a jószágo­kat, hogy estén­ként valamennyi jóllakottan térjen haza. A gulyás­nak két segítőtár­sa van: Fürge, az öreg puli és Bo­gáncs,, a szágul­dozó tartja szem­mellegelésző- ket. — Hosszú a nap, jut belőle egy kis barkácsolásra, új­ságolvasásra. Bez­zeg, ha egyedül lennék, meggyűl ne a bajom, de a két puli nagyon kötelességtudó. Ha a jószág elcsel­leng, van éle a ku­tyahangnak, ku­tyafognak, se Für­gének, se Bogáncs­nak nem kell két­szer szólnom, tud­ják, a kötelességü­ket — mondjA Kiss József. A keresettel elé­gedett. ' Tehenen­ként száz forint a havi bére, vagyis mostanában kere­ken kétezer fo­rint áll a házhoz hónaponként. Fürge hangos ugatása kíséri a beszélgetést. — Úgy látszik, nemcsak a kószáló tehén, hanem a látogató ellen is kifogása van, azért haragos. — Nem harag­szik biz az! Csak jelzi, hogy itt az itatás ideje. Bogáncs ott kö­röz mellettünk, iz­gatott, nem érti, miért nem lép már a vályú felé gaz­dája. Kiss József barátságosan meg­löki, meghemper- geti őt a fűben. A kutyus boldogi számára ez már nem is dicséret, hanem kitüntetés. Rövidülnek a napok. Október, november. Nem­sokára már májé ‘ öt óra tájban be kell fejezni a kar szólást a legelőn­A jószágtulaj­donosok elégedet­tek. Némely gazd- asszony még a pu­liknak is finom* húsos csonttal kedveskedik, mun­kájuk jutalma­ként. Sz. E. A színjátszással keidődött Népművelő, emlékplakettal Ha teljes az egyetértés Hatvanöt esztendős, de hogy valóban annyi, csak akkor hi­szem el, amikor ősz halánté­kára esik pillantásom. Azok közé tartozik, akik a szó leg­szorosabb értelmében csak aludni térnek haza otthonuk­ba: munkahelye a törteli mű­velődési otthon, reggel nyolc­tól este tízig; ő az igazgatója. Baranyai János évek óta nem vette ki szabadságát. Részben azért, mert nehéz he­lyettest találnia, mqphészt ak­kor sem ment volna nyugod­tan pihenőre, ha történetesen szakképzett népművelő irányí­totta volna a község kulturális életét távolléte idején. Augusztus első napjaiban váratlanul, de annál kelleme­sebben lepte meg a címére érkezett levél, mely szerint az alkotmánynapi ünnepségek al­kalmával Békésre kellett utaz­nia, hogy átvegye a művelődé­si házak és a tanácsi könyv­tárhálózat fennállásának 25. jubileuma tiszteletére alapí­tott, az idén először adomá­nyozott emlékplakettot. P Érdemes volt s Az idős ember irodája vit­rinjére mutat. — Az első művelődési ház megnyitásának színhelyén megtartott országos ünnepség valamennyi ott levő népműve­lő részére örökké emlékezetes marad. A munkánk elismeré­sét szimbolizáló érem önma­gában is szép, s ha fölidézem magamban az almatlan éjsza­kákat, az eredményes és ke­vésbé sikeres próbálkozásokat, még csillogóbb a fénye. Meny­nyit küszködtünk az indulás éveiben, de a jelen meggyőző bizonyítékai alapján, úgy érez­zük, érdemes volt. A tudat- formálás, az emberek nevelése volt az első és legfontosabb feladat, amikor megnyílt a törteli művelődési ház. Ké­sőbb, az érdeklődés növekedé­sével, munkánk súlypontja kultúrcsoportok, különféle szakkörök és rendezvények szervezésére tevődött át. Két munkahely — Tanítóként kezdte pályá­ját. Hogyan lett népművelő’ — Balatonszentgyörgyön születtem, Csurgón tanítókép­zőt végeztem. 4 következő állomás egy szülőfalumhoz közeli kisközség volt, Gamás, ahol tanítani kezdtem. Ott le­gyintett meg első ízben a nép­művelés szele, de akkor még nem is sejtettem, hogy idővel a szárnyára kap egészen, s le sem tesz többé. Irodalmi körö­ket vezettem, különféle szere­peket tanultunk, előbb csak az iskolásokkal, később a felnőt­tekkel is. — Somogy bői Pest megyébe, Szódligetre költöztünk, ahol, előző iskolámhoz hasonlóan, jól megfért egymással a taní­tás és a színjátszás. S mert vi­lágéletemben izgattak a ter­mészettudományok, közben a fővárosban matematika-fizika- kémia szakos tanári diplomát szereztem, amellyel Törteién kaptam katedrát, 1953-ban. Ugyanakkor elvállaltam a köz­ségi művelődési ház vezetését. Tizenkét évig két munkahe­lyem volt, akkorra azonban annyira megsokasodtak a mű­velődési házi teendők, hogy kevés lett a fél műszak elvég­zésükre. Üj népművelőről még csak nem is álmodhatott abban az időben a község, s mert némi gyakorlatom volt már, nyugodt lelkiismerettel jegyeztem el magamat a nem könnyű, de nagyon szép hiva­tással. Fáradhatatlan. A szervezé­sen túl az adminisztrációs munkák jelentős részét is egy­magának kell végeznie. p Utitárs a zongora — Életének, pályafutásának mely mozzanataira emlékezik legszívesebben? — Elsősorban a gyerekko­romban szerzett feledhetetlen balatoni élményekre. A szín­játszásnak és a zenének is sok sikert köszönhetek, kedvenc hangszerem a zongora, szá­momra a legszebb azonban az volt, amikor három évvel ez­előtt ifjúsági klubunk első íz­ben elnyerte a kiváló címet. Ök tíz és húsz év közöttiek, én pedig hatvanéves fővel, a klubvezetőjük. Az érzés gyö­nyörűsége abból fakadt, hogy mi is bebizonyítottuk: a közö­sen kitűzött cél elérését, ha a csoport tagjai között teljes az egyetértés, az életkori különb­ségek nem akadályozhatják meg. 0 Győri Mária

Next

/
Oldalképek
Tartalom