Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

4 1974. OXTŐBER 6.. VASÁRNAP Fakó lapokon élő történelem Élet a nagykőrösi fióklevéltárban-------------------------------------------------------------------------------------­Ok tóber 6. Az aradi vértanúk kivégzésének 125. évfordulója alkalmából szombaton országszerte kegyeletes ün­nepségeket tartottak. Batthyány Lajos síremlékénél a Himnusz hangjai után Dérfalvi István, a KISZ bu­dapesti bizottságának titkára mondott beszédet. Ezt követően megkoszorúzták a síremléket. Hasonló kegyeletes megemlékezés volt a Batthyáuy-mécses- nél az V. kerületben. T ársadalmi emléknapjainkon nemzeti és munkás- mozgalmi eseményekről emlékezünk. Ezeknek az alkalmaknak hangulata, színe van: piros lég­gömbös, zászlós vidámság, tűzijáték, májusfa, utca­bál. Az öröm, a hála, a felszabadultság keríti hatal­mába az ünneplőket. Vannak azonban másfajta emléknapjaink is, ame­lyek szomorúak és szürkék, amikor elborul az arc, amikor gyűlöl a szív és lehajlik a fej. A mai nap dátuma ezek közé tartozik. 125 évvel ezelőtt — 1849. október 6-án — ezen a napon oltotta ki az önkény bosszúja a magyar hon­védsereg tizenhárom vezető tábornokának életét. Tizennegyediknek végzett — egész Európa közvéle­ményének döbbenetére — a mindig királyhű Batthyány Lajossal, az első felelős magyar miniszterelnökkel is. A terror nem ért véget az aradi és pesti kivégzések­kel. A história évlapjai százhúsz — ítélet alapján — kivégzettet említenek. Es hol vannak akkor még a névtelenek, a szökés közben, vagy ellenálláskor le­mészároltak. Ezrek kerültek a várbörtönök mélyébe, a hírhedt Kufstein és más, történelmünkből szomo­rúan ismert helyek, gyilkos kazamatáiba. Kényszer­besorozottak, menekülők, csa’ádjuktól-szeretteiktől el­szakítottak tízezrei teljesítik ki a gyászos képet. A nagy német költő, Heine, aki Európa legjobbjaival együtt végig nagy figyelemmel kísérte népünk harcát, elkeseredetten irta akkoriban, 1849 őszén: „Megdűlt a szabadság végső reménysége, Halálra vérzik immár Magyarország ...” Eddig a tények, amelyek nemzeti emlékezetünk legszomorúbb napjai közt is kiemelkedő helyet bizto­sítanak október 6-ának. Minden olyan társadalmi rendszer, amely magát a haladó nemzeti hagyományok örökösének is tekinti, méltán veszi a jogot arra, hogy a múltat a saját igaz­ságainak szemszögéből tekintse, felhasználja ideoló­giájában, közművelődésében. Az összefoglaló névvel aradinak nevezett vértanúk példája nekünk nem egy­szerűen a becsület és hűség példája. Természetesen az is. Ezek a katonák és politikusok végig esküjük­höz és meggyőződésükhöz híven küzdöttek, viselked­tek. Ha végigtekintünk az áldozatok névsorán, törté­nelmi magyar nevek és egyszerű magyar parasztok, polgárok, közkatonák és értelmiségiek neve mellett a nem magyar és nem magyarországi származásúak tömegével találkozhatunk. A tábornokok közül Dam­janich, Knézich, Pöltenberg, Lehner, Leimingen- Westerburg és mások; a külföldi segélycsapatok (lé- 'giók) kivégzett vezetői — Abancourt, Giron, Woro- nieczki — a valóságos nemzeti, társadalmi haladás mindenkori internacionalizmusát, a korabeli magyar- országi és európai ügyek összetartozását, a társadalmi haladás ügyének a nemzeti, nemzetiségi korlátokat szétfeszítő jelentőségét mutatják. Ahogy az ellenkező oldalról a császár és a cár szövetsége figyelmeztet a visszahúzó, haladásellenes erők nemzetköziségére is. Október 6. emlékező nemzeti gyásznappá lett. Olyan mementóvá, amelyet azóta is ápol az ébrentartó emlékezet és amelynek immár 125 éves története van. Olyan eseményekkel, mint a háborúellenes híres tün­tetés a Batthyány örökmécsesnél. Ezt a megmozdulást hazafiak, kommunista fiatalok szervezték bizonyí- I tékául annak, hogy a munkásmozgalom magáénak érezte a hősök emlékét, a nemzeti függetlenség és társadalmi haladás összefüggésének jelképét látta bennük. K. S. V _______________________________) „V arsói szvit" Készül a váci járás harmincéves krónikája A váci járási pártbizottság kezdeményezésére a felszaba­dulás 30. évfordulója tisztele­tére szerkesztik meg a járás krónikáját. Feljegyzik ebben az utolsó három évtized ese­ményeit és az a terv, hogy a felszabadulás ünnepére, ápri­lis 4-re kiadják könyv alak­ban. Ez a terv minden jel sze­rint megvalósul, miután a já­rás községeinek krónikásai már az év elején hozzáfogtak a megíráshoz. A járás közsé­geiben különben mindenütt ké­szül a helyi krónika is. Néme­lyikben szakkörök, máshol, ahol ilyenek nem alakultak, egyének írják. Adataik alapján állítják össze a járás króni­káját. Tignsugras. a budapesti művészeti hetek műsorában két adást is láthattak a nézők pénteken este a televízióban. A Rákosy Gergely sikeres könyvéből készült Tigrisugrás című tévéjáték egy figtal lány belső vívódásait, útkeresését kívánja bemutatni. Magdi, a főhős, akit Kútvölgyi Erzsébet alakít, semmihez sem ért, semmilyen képessége nincs. Szürke, egyhangú életéből csak egy véletlen találkozás szakítja ki. Űj kapcsolata egy lakás, autó, a kényelmes, ki­egyensúlyozott- élet képét vil­lantja fel előtte. Ám kiderül, hogy mindez kevés, s egy pil­lanat átgondolatlan hatása alatt öngyilkosságot kísérel meg.. . Később újabb kap­csolat jelentkezik a látóhatá­ron, s új szerelme Gyulával, akit Kozák András személye­sít meg, rádöbbenti arra, hogy a boldogságot nem egyszerre, hanem csak kitartó küzde­lemmel, a kisebb-nagyobb gondok vállalásával lehet el­érni. < A tévéjáték jó gondolati tartalmakat, helyes belső el­képzeléseket hordozott magá­ban. Am kissé zavarosan vált valóra az alkotók elképzelé­se. A történések idejének rendezetlennek tűnő váltako­zásai a film kezdetén gyakran tették nehezen érthetővé a cselekményt. Dicsérhetők azonban a film felvételei, s a A közelgő szovjet hangle- mezheteken mintegy félszáz újdonsággal — világhírű zene­szerzők és előadóművészek nagy sikerű lemezeivel — je­lentkezik ismét a Melódia szovjet hanglemezgyártó vál­lalat a magyar piacon. A szov­jet lemezek magyarországi forgalma évről évre emelke­dik. Forintértékük az utóbbi öt évben megnégyszereződött, s már az idén is több százezer A vonatkozó törvény értel­mében a megyei tanács hatás­körébe tartoznak a környezet- védelmi feladatok is. Ezzel kapcsolatban szükségesnek lát­szik, hogy a tanács végrehajtó bizottságát ebben a munkájá­ban ugyanúgy tanácsadó bi­zottság támogassa, ahogy a természetvédelem vonatkozá­sában a természetvédelmi bi­zottság nyújt igen hathatós segítséget. Többféle tervet megvizsgálva végül a megyei pártbizottság véleménye alap­ján úgy döntöttek: ne önálló bizottság alakuljon, hanem a megyei közgazdasági és terv­bizottság kebelén belül albi­zottság lássa el a teendőket. Az erre vonatkozó javaslatot a közgazdasági és tervbizott­ság tárgyalja meg. Az albizottság működési kö­re a javaslat szerint azonkí­vül, hogy környezetvédelmi kérdésekben tanácsadó szerve a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának, különböző szer­vek környezetvédelmi tevé­kenységének öszehangolása is b feladata lenne. Továbbá ja­Másfél évvel ezelőtt nyitot­ták meg a Pest megyei Levél­tár nagykőrösi osztályát. — Láthatnám-e az itt őr­zött legrégibb okmányt? — Nem — felelte Böőr László, a nagykőrösi osztály vezetője és válaszán nagyon elszomorodtam, mert azt is megmondta, hogy a legöre­gebb írás a XIV. századból származik. Megmagyarázta, hogy amikor 1950-ben a levél­tárakat államosították, mert a megyeiben már nem volt hely, Kecskemétre, a Bács-Kiskun megyei levéltárba kerültek a Nagykőrösön őrzött okmá­kísérőzene is legtöbb esetben jól illeszkedett a film történe­tébe. A grafikus. a műsort követően Kovács Tamás gra­fikust mutatta be a Tv ga­lériája a nézőknek. A fiatal művésszel a lakásán folyta­tott beszélgetés, művészeté­nek érdekes belső világa, s különösen őszinte egyéniségé­nek megismerése kellemes félórát és jó szórakozást nyúj­tott számunkra. A művész, napjainkban új­szerűén ható, pontozásos technikával készült képein — amelyeket kritikusai a mese­világ jelzővel illetnek — sa­játos, külön világot akar ki­alakítani. Alkotásaiban jó­indulatú szörnyek, torzszü­löttek és letűnt korok alakjai egyidejűleg kelnek életre. A grafikus ősök című sorozata, vagy a Goethe Werther-jéhez készült illusztrációk jól mu­tatják azt az Irányt, amely felé a művésznek fejlődnie kelL A legmegkapóbb azonban Kovács Tamás őszintesége volt számunkra. Nem kívánt sem­mit belemagyarázni művésze­tébe, nem beszélt az alakok mögött megbúvó mély gon­dolati tartalmakról. S a fan­tasztikum, a kaland jellemzői ugyanilyen közvetlenséggel elevenednek meg alkotásai­ban. V. F. forint értékű lemez talált gaz­dára. Több mint száz teljes opera és húsz teljes balettzene, vala­mint számos szimfonikus és kamardmű jelenti a Melódia lemezválasztékát. Közülük sok egyedül szovjet kiadásban je­lent meg g világon. A szovjet hanglemezhetek újdonságai tovább szélesítik az amúgy is bőséges választékot. vasiatokat dolgoz ki és ellen­őrzi a környezetvédelem me­gyei feladatainak végrehajtá­sát. A környezetvédelmi albi­zottság első, vagyis 1975-re vo­natkozó munkaterve a köz- gazdasági és tervbizottságéba beépítve, jóváhagyás céljából a jövő év elején kerül a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé. Háromzer lakosú Erdőker­tesen társadalmi munkával új- iskola épül. Szülők, pedagógu­sok, KISZ-tagok, tanácstagok és a tanulóifjúság összesen 1 millió forint értékű munkát vállaltak az építkezésen. A fa­lu ■ lakosai a téglagyártás, a szállítás és az építés segéd­munkájában vállaltak nagy arányú részt. A múlt hónap végéig 60 ezer téglát és 22 ezer ikertéglát raktak a lakosok az új iskola nyok, onnan pedig 1972-ben visszahozták. Az okiratok kö­zött volt a Mészöly család okmánytára is. Ez a régi csa­lád nem a városba való, de egyik leszármazottja, Mészöly Gáspár, a század elején, a helybeli gimnázium tanára volt és egyelőre ismeretlen módon, családja irományai a városi levéltárba kerültek. Azok között volt az a bizo­nyos hatszáz éves okmány. A kecskeméti levéltár, a többi ugyanilyen időssel együtt, res- tauráltatta. Azaz, mert az ira­toknál ilyesmi sok időt vesz igénybe, ezt az okmányt még most is javítják. Segít azonban Seri András, az Arany János Gimnázium nyugalmazott tanára, aki most itt tevékenykedik a le­véltárban. Nagygyorsan hoz egy száz esztendővel ezelőtt, 1863-ban megjelent könyvet. A szultán parancsolata Arany János két egykori ta­nártársa, a nagykőrösi gimná­ziumban, Szilády Áron és Szi­lágyi Sándor — a budapesti tudományegyetem könyvtárá­nak későbbi igazgatója — já­ratosak voltak a török nyelv­ben és lefordították, közzé­tették Nagykőrös, Cegléd, Dömsöd, Szeged és Kiskunha­las városok levéltáraiban fel­lelhető, a török hódoltság ide­jéből fennmaradt okmányokat. Ott van a könyvükben a ke­zemben tartott is, amely kelt 1002. esztendő Muharrem ha­vának 20—30. napján, vagyis 1593. október 16 és 26. között. Hossza semmi esetre sem indokolja azt, hogy teljes tíz napig készült Belgrád táborá­ban. Ügy látszik, a fényesar­cú padisah íródeákjai lassan rótták a betűket, avagy időbe tellett, amíg összekeresték a magasztaló jelzőket, amikkel a szultán dicsérete illette pa­rancsa végrehajtóit. íme, így kezdődik és így szól a nagy­úr levele: „Nagylelkű emírek példaké­pe, kitűnő nagyok oszlopa, a magas isten bő kegyéberé­szesülő gyulai szandzsák bég, akinek növekedjék dicsősége és hatalma! Kádilk és haki- mok példaképe, jelességnek és ékesszólásnak kincsesbányája, Mevlána gyulai kádi, akinek növekedjék jelessége! E csá­szári pecsétnek érkeztével tudtul adatik, hogy a gyulai szandzsákhoz tartozó Túr, Vá- nya, Kecskemét, Kőrös és Ceg­léd városok néhány éve a régtől fogva fizetni szokott adót nem fizetik." Folytatólag az áll a szul­táni levélben, hogy ha neve­zett városok lakói megküldik a gyulai vár katonái számára a gabonát, ,jakkor a saját sze­mélyük és családjuk nyugalma biztosíttatok, s vagyonuk bir­toklásában háboríttatni nem fognakDe: „ha vonakodná­nak magas parancsomat telje­síteni, meghagyatik az azon részben táborozó győzelmes seregnek, hogy őket foglyokká tegye és vagyonukat megsem­misítse." A szultáni leiratot — nyilván a kellő számú példányokban — lemásoltatta és aláírásával ek­ként hitelesítette: „Achmed ben Ali, a jól őrzött Gyula ká- dija, bocsájtassék meg neki." A Nagykőrösre megküldött másolat van most előttem. En­nek a városnak a levéltárában a múlt század közepén még 450, a hódoltság idejéből származó török írás volt található. Most már csak 170, nem tudni ho­va lett a többi. Még így is elkészült alapjai mellé. Elő­készítették ezzel az építkezést ahhoz, hogy a község vala­mennyi kőművese megkezd­hesse a falazást. Mindennek eredményeképp Erdőkertesen előbb épül fel a korszerű, új iskola, és ami legalább ugyanilyen fontos, a jól megszervezett és lebonyo- tőtt társadalmi munka to­vább erősíti a község lakos­ságának összetartozását. Sebő János alig van levéltár az országban, ahol a török időkből ennyi írást őriznének. Kutatók Természetesen a város meg Cegléd és a járás községeinek helytörténete iránt érdeklődők a későbbi időkből, egészen a jelen korig bőséges forrás­anyagot találnak ebben a fiók­levéltárban. Fel is keresik sű­rűn. Nagy könnyebbség szá­mukra, hogy nem kell messzi utazgatniuk. A kutatóterem megnyitása óta 240 esetben kértek iratokat a múltakban búvárkodók. Nemrég többször jött át Ceglédről dr. Korompay Tihamérné, a nemrégen el­hunyt neves sebész főorvos özvegye, a kórház könyvtáro­sa, aki most a kórház 1850-ben kezdődő történetén dolgozik. Munkájához sok értékes ada­tot talált. Dr. Nánási Miklós Nagykő­rösön lakó szegedi főiskolai ta­nárnak sem kell Budapestre utaznia, hogy a Ráday-levél- tárban tanulmányozza dr. Im­re Sándor ott őrzött írásait, aminek alapján feldolgozza a 6zázad első harmadában élt nagynevű pedagógus munkás­ságát. Sokszor megfordult a kuta­tóteremben Kovács Sándor or­szággyűlési képviselő, a kon­zervgyár igazgatója is. Amikor felkérték, hogy a Tanácsköz­társaság kikiáltásának napján tartson ünnepi beszédet, átta­nulmányozta a város életét tükröző iratanyagot. Annak alapján aztán nagyon jelen­tős történelmi visszapillantás lett a beszéde. Jogkeresők A két városból és a járás­ból csak ebben az évben mos­tanáig huszonnyolcán fordul­tak a levéltárhoz, nyugdíj előtt álló emberek. Főleg volt kis­iparosok, akik nyugdíjba be­számítható munkaviszonyukat itt fellelhető régi iratokkal, se­gédidejük egykori munka­könyvével igazolhatják. De járt itt a Ceglédi úti lakó­telep építése előtt kisajátított ingatlanok volt tulajdonosa közül is több. Azt kívánták megállapítani, hogy mikor épült a házuk, mert a bíró­ság előtt azzal bizonyíthatták nem olyan öreg az épület, te­hát a felajánlott összegnél több jár nekik. Böőr Lászlón kívül még egy levéltáros, Szabó Attila dolgo­zik a nagykőrösi fióklevéltár­ban, azaz nemcsak kifejezet­ten ott. Kiállításokat rendez­nek a levéltár anyagából, most is készülnek egyre. A felsza­badulás óta eltelt időszakból származó és a fejlődést bemu­tató okmányokból szándékoz­nak összeállítani. Szokoly Endre címmel neves lengyel művé­szek kezdik meg vendégsze­replésüket hétfőn a Fővárosi Operettszínházban. A nagy­szabású, színes összeállítás­ban — amely kedden és szer­dán is színpadra kerül — köz* reműködik a legendás Kloss kapitány: Stanislaw Mikuls- ki, továbbá Bánki Zsuzsa és Bitskey Tibor is. Nekik dolgozik az idő Már az országúton észrevehető, hogy a barátságtalan, esős idő nagyon lecsök­kentette az idegen- forgalmat. Budapest és Szentendre közt szombat délelőtt mindössze tíz autót számoltam össze. Mintha teljesen ki­halt volna máskor, szerencsésebb októ­berek napsütéses napjaiban oly zsú­folt országút. Szentendrén azon­ban mégsem üres a parkolóhely; úgy kell befurakodnom két nyugatnémet kocsi közé. De azért nem nagyon hiszem, hogy bárkinek lenne ked­ve ebben a zord, esős időben múzeumokat látogatni. — Éppen fordítva — mondja Ikvai Nándor megyei mú­zeumigazgató a Fe- renczy Múzeum ba­rátságos irodájában. — Bármennyire hi­hetetlennek látszik is, esős napokon jó­val több a látogató, I mint máskor. Ami, ha jól utánagondo­lunk egyébként egé­szen természetes. Rossz időben elma­rad az erdőjárás, lé­nyegesen csökken a városnéző séták ide­je is. A látogatók szá­mára nem marad más, mint a múze­umok kiállításai. A múlt vasárnap pél­dául, amikor annyira szakadt az eső, Ko­vács Margit gyűjte­ményének 1200 láto­gatója volt. Máskor, ha szép az idő, jó ha háromszázan vannak. Ügy, hogy mi igazán örülünk az esőnek. Persze, mint ké­sőbb kiderül, csak annak örülnek, hogy a látogatók száma nö­vekszik. Mert más­különben az eső gon­dokat is okoz, fő­képpen a takarító­nőknek sok ilyenkor a dolguk: délutánig szinte csatatérré vál­tozik a múzeum. Né­mely látogatók bi­zony sok sarat behor­danak. — Ma egyébként ugyanez a helyzet — fejezi be a megyei múzeumigazgató. — Csoportok és egyéni látogatók tömegével jönnek. Nézzünk gyorsan utána. A Kovács Margit gyűjtemény pár lépés a központ­tól. A kiállítást két órája nyitották ki, s ez alatt több mint kétszázan nézték vé­gig. Valpban szép szám. S ráadásul — bár ez nyilván vélet­len — a többség most nem Pestről, hanem a megyéből érkezett. Persze nemcsak a hí­res kerámiakiállítás, hanem az összes töb­bi bemutató megte­kintésére. Dömsödről például 40 tagú cso­port járta végig szombaton a szent­endrei múzeumokat, egy másik csoport a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemről érkezett. Akadtak persze a vendégek között pestiek is, el­sősorban diákok, mint látogatásukat — akárcsak a megyeie­két — a tárlat ven­dégkönyve megőrizte, Szentendrén jól fel­készültek a múzeumi hónapra. Az irodá­ban Ikvai Nándor kezembe nyomta a Múzeumi Híradót, a negyedévenként meg­jelenő tájékoztató. erre az alkalomra ki­adott első számát. A híradó összefoglalja a múzeumi hónap eseményeit is, tájé­koztat a megyei mú­zeumok gazdag prog­ramjáról. Mert eshet a hideg eső, a múzeumok nem félnek. Tudják, hogy az idő nekik dolgozik. O.U TV-FIGYELŐ Szovjet hanglemezhetek Megyei környezetvédelmi albizottság alakul Sok illetékes szerv képviselőit vonják be a munkába Iskolaépítés — társadalmi munkában (

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom