Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-06 / 234. szám

MAI SZÁMUNKBAN: KÖZMŰVELŐDÉSI MELLÉKLET i. A közművelődés fejlődése Pest megyében II. Barinkat Oszkámé elő­adói beszéde III. Határozat (Feladatok, intézkedések) ★ LAPUNK MAI SZÁMA 16 OLDAL Púja Frigyes tanácskozásai Púja Frigyes külügyminisz­ter az ENSZ-ben megbeszélést folytatott S. Radzsaratnam szingapúri külügyminiszterrel a világszervezet napirendjén szereplő, valamint a két orszá­got érintő kérdésekről. A ma­gyar külügyminiszter munka­ebédet adott több ENSZ-kül- döttségvezető és az ENSZ-tit- kárság néhány vezető tisztvi­selője részére. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 234. SZÁM ÁBIA 1 FOIIINiT 1974. OKTÓBER 6., VASÁRNAP AZ ELSŐ FELEIBEN Magasabb az országos átlagnál az ipari termelés emelkedése Pest megyében A munkaverseny motorjai a szocialista brigádok A kongresszusi munkaver- seny során Pest megyében is jelentősein nőtt a termelés, ja­Keretek S űrűn hangoztatjuk, hogy hazánk kis or­szág — bár valójában nehezen tudná bárki sza­batosan megfogalmazni, mit kell érteni ezen a jel­zőn —, s ezért sokak szá­mára meglepő tény, hogy 144 országgal tartunk fenn kereskedelmi kapcsolatot. Még többet mond ennél, hogy a nemzeti jövedelem negyven százalékára rúg a kivitel értéke, azaz, ha akarnánk, akkor sem füg­getleníthetnénk magunkat a nemzetközi kereskede­lemtől. Az országgyűlés most le­zárult ülésszakán elfogad­ta a külkereskedelmi tör­vényt, azt a szilárd keretet, mely az eddigieknél vilá­gosabban jelöli lei a nép- gazdasági érdekek érvé­nyesítésének útját. Ez döntő indoka a törvény megalkotásának, ugyanak­kor az sem elhanyagolható, hogy eddig nem létezett összefoglaló jogszabály, az egyes rendelkezések olykor rögtönzést, rövid távú ér­dekeket tükröztek. A kül­gazdasági kapcsolatok bő­vülése, a kivitel és a beho­zatal növekedése lemérhe­tő a megye gazdaságában is. Olyan vállalatok, mint például a Híradástechnikai Anyagok Gyára, az ikladi Ipari Műszergyár rövid idő alatt megkétszerezték kivi­telüket. A megyéből tavaly ötször annyi finomított pa­raffint szállítottak külföld­re, mint 1970-ben, teteme­sen megnőtt a nyersfilmek, a villamos fogyasztásmé­rők exportja, bővült a vá­laszték a konzervipari ké­szítményeknél, s ez elősegí­tette a piacok megtartását. Ugyanakkor annak is tanúi lehettünk, hogy nem sike­rül minden esetben a nép- gazdasági érdekek elsőbb­ségét biztosítani, olykor kellemetlen következmé­nyekkel járnak a vállala­tok átgondolatlanul meg­kötött szállítási, kooperá­ciós szerződéséit. I ndokolt a kérdés, va­jon a most elfogadott törvényjavaslat va­rázsütésre tisztázná mind­azt, ami eddig kusza, el­lentmondásos volt? A tör­vény a jobb munka, a ha­tékonyabb külkereskedelmi tevékenység kereteit te­remtette meg, de e kerete­ken belül mindazoknak a gazdasági egységeknek — állami vállalatoknak és szövetkezeteknek — kell megtalálniuk a célravezető módszereket, amelyek bár­mi módon kapcsolódnak a külföldi piacokhoz. Egysze­rűbben szólva: elérkezett annak az ideje, hogy fino­mabbá, árnyaltabbá váljék a termelők és a külkeres­kedők együttműködése. Ebben mindkét félnek sok a tennivalója, s éppen me­gyei képviselő, Kovács Sándor, a Nagykőrösi Kon­zervgyár igazgatója muta­tott rá parlamenti felszó­lalásában. hogy az együtt­működésnek nemcsak sza­rosabbnak, hanem maga­sabb színvonalúnak kell lepnie. Ez nemcsak a fejlődés természetes velejárója, ha­nem annak önkritikus el­ismerése is, hogy a külke­reskedelemben sem merí­tettük ki lehetőségeinket, többre juthattunk volna nagyobb rugalmassággal, piacismerettel. Biztató, hogy a megyei iparvállala­tok tetemes része, így például a tartósítóiparban, a textiliparban már nem harcban áll a külkereske­delmi vállalattal, hanem partnerként dolgozik együtt a külkereskedelmi szakem­berekkel. A törvény most mindkét felet megerősíti, mert a korábbinál egyér­telműbbé teszi viszonyukat, s ami még fontosabb, kö- telességéiket. B onyolultak ma a nem­zetközi piaci viszo­nyok, s számunkra a távlatok tartósságát csakis a KGST-országok ígérik. Némi leegyszerűsítést meg­engedve, szemléltető példát említve: a Magyar Hajó- és Darugyár váci gyáregy­sége a közelmúltban te­kintélyes, tízmillió dolláros szerződéshez jutott a kon­ténergyártásban, az egyik nagy nyugati céggel, a Sea Containerssei teremtve kapcsolatot. Az üzlet jó, hasznos a gyárnak, a nép­gazdaságnak, de messze­menő fejlesztési terveket nem lehet rá alapozni, hi­szen konjunkturális igé­nyekről van szó. A Mecha­nikai Művek viszont na­gyon is alapozhat arra a hosszú távra szóló meg­állapodásra, mely hazánk és a Szovjetunió között jött létre, s amelynek alap­ján a szovjet partner ha­talmas mennyiségű kon­denzátort vesz át. Hasonló tények majd’ valamennyi termelőnél napról napra lelhetők, per­sze, kérdés, értő módon elemzik-e azokat? Mert még nem szabályt erősítő kivétel, hogy az ügyesség és az ügyeskedés, az udva­riasság és a behódolás kö­zött elmosódhat a határvo­nal, s ki-ki a maga szája íze szerint értelmezi a külkereskedelmi tevékeny­séget ... Szerteágazó mun­ka esetében képtelenség olyan törvényt alkotni, mely minden fölmerülhető kérdésre választ ad. A kül­kereskedelmi törvény sem lép fel ezzel az igénnyel. Iránytű, melyet tisztelet­ben kell tartáni, mert a társadalmi, azaz a népgaz­dasági érdekek pólusát mutatja tűje. A helyes, a követendő utat jelöli tehát. Ehhez azonban nem elég, hogy most már létezik ez az iránytű. Az is szükségel­tetik, hogy a termelők és a külkereskedők ismerjék, kézben hordják, azaz hasz­nálják, alkalmazzák ezt az eszközt, s ha ígv cseleked­nek, akkor teljesítik jól kötelességeiket. Mészáros Ottó vult a gyártmányok minősége, csökkent az önköltség és to­vább fejlődtek a kooperációs kapcsolatok — állapította meg legutóbbi ülésén a ver­seny eddigi tapasztalatait ér­tékelve a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége. A megye általános gazdasá­gi fejlődésének fő mutatói, hogy az első félévben a fog­lalkoztatottak számának mér­sékelt — 0,6 százalékos — növekedése mellett az Ipari termelés emel­kedése 8,9 százalék, na­gyobb az országos átlag­nál. Kedvező, hogy elsősorban a nehézipar fejlődési üteme gyorsabb, ezen belül' a vegy­ipar termelése 16,9, a gépipa­ré 12,3 százalékkal volt na­gyobb, mint tavaly az első félévben. A termelés növeke­dését 95,5 százalékban a termelékenység emelkedése biztosította. Az ipar termékei közül 46 százalékkal több motorolajat és 35 százalékkal több gyümölcskonzervet érté­kesítenek külföldön. Az eredmények eléré­sének valóságos motor­jai a szocialista brigádok, amelyek nem egy helyen megdöntötték a korábbi ter­melési csúcsot A DCM-ben például a gyár fennállása óta júliusban érték el eddigi leg­nagyobb eredményüket, 107 ezer 500 tonna cement ki­szállításával. Az Ipari' Szerel­vény- és Gépgyár minden ed­diginél nagyobb első félévi tervét 31 millió forinttal, a Pest megyei Közúti Építő Vállalat pedig 13 millió 200 ezer forinttal teljesítette túl. Az eddigi munkaversenyek­hez mérten tovább erősödött a Dolgozz Hibátlanul mozga­lom és főként a vasas-üze­mekben új jelmondat szüle­tett: Egy brigád — egy újí­tás. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a megyei újítási javas­latok száma már eddig több, mint amennyit tavaly egész évben benyújtottak. A dolgo­zók lelkesedését jelzi az fs, hogy az üzemek a megye területi fejlesz­téséhez — elsősorban a kommunista szombatok­kal — mind több támoga-- tást adnak. A jelentős eredmények mel­lett néhány helyen anyagel­látási, szállítási és értékesí­tési gondok nehezítik a vál­lalásod további teljesítését. A Nagykőrösi Konzervgyárban például mezőgazdasági, az MGM Diósdi Gyárában 'kohá­szati alapanyagok hiányzanak, a DCM-ben nem áll mindig rendelkezésre kellő számú szállítóeszköz. Megyei össze­sítésben rontja a munkaver­seny eredményeit, hogy az előző évék csökkenése után a túlórák száma némileg emel­kedik. Ezért az SZMT elnök­sége felhívta a megyei szak­mai bizottságokat, hogy alap­szervezeteik segítsenek a gon­dok megoldásában. Leonyid Brezsnyev Berlinben A szovjet párt- és kormány- küldöttség Leonyid Brezsnyev- nek, az SZKP Központi Bi­zottsága főtitkárának vezeté­sével szombaton Berlinbe utazott, ahol részt vesz a Né­met Demokratikus Köztársa­ság megalakulásának 25. év­fordulója alkalmából rende­zendő ünnepségeken. A küldöttség tagjai: Andrej Grecsko marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere, Andrej Gromiko külügymi­niszter, Pjotr Maserov, a Be­lorusz Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára, Iván Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, Pjatrasz Griskjavicsusz, a Litván Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára és Mihail Jefremov, a Szovjet­unió berlini nagykövete. Leonyid Brezsnyevet és a küldöttség tagjait Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, valamint az SZKP és a szov­jet kormány vezetői búcsúz­tatták a repülőtéren. Az AEROFLOT IL 62-es gépe, amelyen a Leonyid Brezsnyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség utazott Berlinbe, délután két órakor szállt le a schönefeldi repülőtér betonjára. Leonyid Brezsnyev moso­lyogva jelent meg a repülőtér kijáratánál, s a fogadására megjelent berliniek lelkes ün­neplése közepette üdvözölték egymást Erich Honeckerrel, az -NSZEP első titkárával, < Willi Stophfal, az NDK ál­lamtanácsának elnökével és Horst Sindermann miniszter- elnökkel, akik közvetlenül a gépnél fogadták. Leonyid Brezsnyev ezután az államtanács tagjainak, a minisztertanács elnökhelyet­tesinek és tagjainak, továb­bá a nemzeti frontban tö­mörült blokkpártok vezetői­nek üdvözletét fogadta, majd a diplomáciai testület veze­tőivel fogott kezet. Az SZKP főtitkára elha­ladt a főváros lakosai sok ezier, a repülőtéren megjelent képviselőjének sorfala előtt is. A schönefeldi repülőtértől a niederschönhauseni szállás­helyig tartó 28 km-es útvonal mentén százezrek üdvözölték lelkesen és örömmel az NDK nevezetes évfordulójára ér­kezett Brezsnyevet, s a szov­jet párt- és kormányküldött­ség többi tagját. Napsugarat vár a mezőgazdaság A búza vetését is megkezdték Pest megyében Reménykednek a gazdák. Talán megenyhül az idő, nem várat magára tovább a derűs­napos vénasszonyok nyara, hogy végre beérjen a kukori­ca, édesedjék a szőlő. Egyelő­re esik, vigasztalanul, novem­bert idézőn szálaz az őszi eső. A kombájnok éppen csak belekóstoltak a rövidebb tenyészidejű kukoricák tábláiba, elején tartunk a szüretnek is, s a mustok sem valami cukro­sak. A termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok szakemberei nem hiába várják türelmet­lenül a jó időt: az utóbbi években a mezőgazdásági ter­Áldozatvállalcsból jeles Időben elkészült a ceglédi export A harmadik negyedév utol­só hónapja jó néhány Izgal­mas napot s nem kevesebb fejtörést okozott a Május 1 Ruhagyár ceglédi gyáregységé­ben. Több ezer nyugati export­ra készülő kabát határidő­re való legyártása volt a tét. ' Köztudomású, hogy ezeket úgynevezett lacetszállal kell tűzni. A lacetszál pedig igen kényes kellék, szépen csak Adler tűzőgéppel lehet vele díszíteni a kabátokat. Ilyen gép azonban kevés állt ren­delkezésre. A ceglédiek nem estek pá­nikba, egyszerre két áthidaló megoldással is próbálkoztak — mindkét esetben sikerrel. A Négyszáz hűtőpult A Műanyag- és Faipari Szövetkezet váci részlegében az idén nyolc­millió forint értékű különböző terméket állítanak elő. Ezek között van négyszáz üzleti hűtőpult, amelynek 90 százalékát már le is szállították. A fóti székhelyű szövetkezet váci telephelye jó nevet szerzett magának a különböző egészségügyi intézmények berendezésével is. Koppány György f•Ívétel« központ útján megegyeztek a megrendelővel, hogy kivétele­sen Textima és Nechi tűzőgé­peket is használhassanak — ezeken a gépeken, ha nem is olyan minőségben, mint az Adler, de precíz munkával elfogad­ható a tűzés. Másik lehetőségként a szalag tűzőinek éjszakai műszakvál­lalása kínálkozott. A kol­lektíva áldozatvállalását mi sem bizonyítja ékesebben, mint hogy az utóbbit vállalta. A kabátok időben elkészültek, természetesen a kívánt minő­ségben, s már az elszállításuk is megtörtént. A ceglédi gyáregység egyéb­ként szeptember első napjá­tól csatlakozott a vállalat négyhónapos munkaverse­nyéhez, amelyben a minőségi követel­mények szigorú betartása és a nettó normaóra teljesítése a két legmeghatározóbb követel­mény. melés legnehezebb szakasza az őszi munkák idejére toló­dott át. Az őszi csúcs, ami­kor viszonylag rövid idő alatt kell gondoskodni a kapások, ipari és takarmánynövények betakarításáról, s a szántás­vetéssel a jövő évi gabonater­més megalapozásáról. E teendők nagyobb megterhelést ró­nak a gazdaságokra, mint az aratás. Néhány számadattal érzékel­tetve a feladat nagyságát: Pest megyében 182 ezer hek­tár talajművelését és talaj­erő-utánpótlását kell elvégez­ni, 82 ezer hektáron elvetni az őszi növényeket, 76 700 hektárról betakarítani a .ku­koricát, 2300 hektárról a cu­korrépát, 7100 hektárról a burgonyát, 6800 hektárról a zöldségféléket és 9500 hektár­ról a silókukoricát. A kukoricatörésre 204 kombájn és 197 traktor vonta- tású csőfosztó gép áll beve­tésre készen, illetve, ahol le­hetséges, dolgozik. A szemes­termény szárítására 67 szárító vár, s szükség szerint több mű­szakban fogadja a szállít­mányokat. A fuvar lebonyolítására több mint ezer tehergépkocsi s mintegy 2700 pótkocsi áll a termelőszövetkezetek rendel­kezésére. Az üzemanyag-ellá­tás remélhetően zavartalan lesz, a gazdaságok feltöltötték tárolóikat. A megye tsz-einek határában 270Ó traktort állít­hatnak munkába. A vetőmagcsávázáshoz és a talaj fertőtlenítéshez szükséges vegyszerekhez kellő mennyiségben Jut­hatnak hozzá a gazdasá­gok, van elegendő vetőmag is. A megyénkben termelőszövetke­zetekben, az árpa és a rozs vetése után — még nem feje­ződött be! — hozzákezdtek a, búziavetéshez. KOZELET Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, aki dele­gáció élén több mint egyhetes látogatást tett az Indiai Köz­társaságban, tegnap a küldött­séggel hazaérkezett Budapest­re. Földi László könnyűipari államtitkár, illetve J. F. Kondratykov miniszterhe­lyettes vezették a delegáció­kat a magyar—szovjet köny- nyűipari tárgyalásokon. A megállapodás jegyzőkönyvét tegnap írták alá Budapesten. Marjai József külügymi- nisztériumi államtitkár bemu­tatkozó látogatáson fogadta Basil Franklin Boltot, Üj-Zé- land első magyarországi rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki a közeljövő­ben adja át megbízólevelét Dr. Szabady Egon, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nökhelyettese vezetésével ma magyar delegáció utazik Genfbe, az ENSZ statisztikai bizottságának soron követke­ző ülésszakára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom