Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

4 <HMan 1974. OKTOBER 5., SZOMBAT Háromnapos ünnepségsorozat az NDK-ban A Német Demokratikus Köz­társaság fővárosában, a Kul­turbund Johannes R. Becher klubjában péntek délelőttöt működik az NDK kikiáltása 25-ik évfordulójának ünnep­ségeiről tudósító újságírók sajtóközpontja, ahol ismer­tették a háromnapos ünnep­ségsorozat főbb eseményeit. Ma délután érkezik az NDK tővárosába a Leonyid Brezs- nyev vezette szovjet párt- és kormányküldöttség. Más or­szágokból (nemcsak szocialis­ta államokból) is érkeznek kül­döttségek az NDK-ba, de ezek nem lesznek párt- és kor- mányszintűek. Vasárnap délelőtt koszorú­zások lesznek, majd délután a Werner Seelenbinder sport- csarnokban tartják a központi ünnepi nagygyűlést. Ezen be­szédet mond Erich Honecker és Leonyid Brezsnyev. Este az NDK-beli fiatalok legjobbjai részt vesznek a hagyományos fáklyás felvonuláson (az NDK akkori fiatalsága 25 évvel ez­előtt is ilyen felvonulással kö­szöntötte a munkás-paraszt ál­lam kikiáltását). ­Hétfőn tartják a nemzeti néphadsereg ünnepi díszszem­léjét. Este a Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bi­zottsága, az NDK államtaná­csa, minisztertanácsa és Nem­zeti Frontja ad ünnepi foga­dást. Az ünnepségsorozatot hétfőn este tűzijáték és utca­bál fejezi be. Düsseldorf * Düsseldorfban munkajelle- gű ülést tartottak az európai kapitalista országok kommu­nista és munkáspártjai. Az ülés, ■célja az volt, hogy a részve­vők tájékoztassák egymást az •európai kapitalista országok' kommunista és munkáspárt­jai januárban Brüsszelben megtartott konferenciája hatá­rozatainak végrehajtásáról. Leonyid Brezsnyev decemberben Franciaországba látogat ENSZ Púja—Fahmi megbeszélés Dr. Ustor Endre felszólalt Ismét parlamenten kívül Sötétbe ugrás... Pénteken Moszkvában hi­vatalosan közölték, hogy Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára december elején háromnapos munkalátogatást tesz Fran­ciaországban. Giscard d’Es- taing köztársasági elnök meg­hívására Brezsnyev decem­ber 5-én érkezik Franciaor­szágba. Leonyid Brezsnyevnek ez lesz a harmadik franciaorszá­gi látogatása. Az SZKP KB főtitkára első ízben 1971. októ­ber 25. és 30. között látogatott el Franciaországba, majd 1973. június 25. és 27. között Ram- bouilletben folytatott megbe­szélést Pompidou elnökkel. A most december elején sor­ra kerülő francia—szovjet csúcstalálkozó színhelyét még nem állapították meg. „N emhivatalos munkalá­togatásról” van szó, tehát olyan külsőségektől mentes politi­kai konzultációról, mint ami­lyen 1973-ban Minszkben és Rambouilletben, 1974-ben pe­dig Picundában zajlott le *a szovjet és a francia vezetők között. E politikai konzultá­ciókra az 1971. október 30-án aláírt közös nyilatkozat alap­ján kerül sor, amely leszögez­te a két kormány közötti szé­les körű együttműködés alap­elveit, s azt is előirányozta, hogy a legmagasabb szinten is rendszeres találkozóra ke­rül majd sor a két ország vezetői között. A szovjet fővárosban a be­jelentéssel kapcsolatban em­lékeztetnek arra, hogy ezzel egy éven belül a két ország vezetőinek második csúcsta-. lálkozója realizálódik. Már­ciusban az SZKP KB főtit­kára az azóta elhunyt Pom­pidou elnökkel találkozott a Fekete-tenger kaukázusi part­vidékén — Picundán. Formai­lag tehát ennek a látogatásnak viszonzásáról van szó. Giscard d’Estaing megválasz­tásával, mint az utóbbi hónapok eseményei igazolták, nem kö­vetkezett be lényeges eltolódás a francia külpolitikának abban a vonalában, amely be Gaulle 1966. évi moszkvai látogatása óta a Szovjetunióhoz fűződő viszony rendszeres javítását a legfontosabb feladatok közé so­rolta. A francia—szovjet megértés és együttműködés politikájának folytonossága tükröződött Sau- vagnargues külügyminiszter moszkvai tárgyalásai idején is, amelyen határozott állásfoglalás született a politikai konzultá­ciók fenntartása mellett, s néhány konkrét kérdésben, pél­dául az európai biztonsági érte­kezlet sikeres befejezésének szükségességét illetően. A fran­cia-szovjet „nagybizottság” Párizsban megtartott ülésszaka, a francia haditengerészet ten­gernagyainak most folyó moszkvai látogatása, a francia cégek erőteljes részvétele a ka- mai teherautógyár építkezésé­ben — csupa olyan részlet, amely a kapcsolatrendszer tar­tósságát, sokoldalú megalapo­zottságát bizonyltja. a jogi bizottságban Púja Frigyes külügyminisz­ter csütörtökön ebédet adott i szocialista országok ENSZ- küldöttségei vezetőinek tiszte­letére. Külügyminiszterünk ugyancsak csütörtökön megbe­szélést folytatott Iszmail Fah- mi egyiptomi külügyminiszter­rel. A nemzetközi bíróság szere­péről szóló napirendi pontnak az ENSZ közgyűlés 6. (jogi) bizottságában folyó vitájábar felszólalt dr. Ustor Endre nagykövet, a magyar ENSZ- küldöttség tagja is. A Pák Csöng Hi elleni merénylet hátteréről A KNDK budapesti nagykövetének sajtóértekezlete Az olasz kormány csütörtök esti (ülésén fogadták el a határozatot a kabinet lemondásáról. Mariano Rumor miniszterelnök (képünkön) az tUiéts után a Quiriiiale-palotá- ban felkereste Leone köztársasági elnököt és hivatalosan is benyúj­totta lemondását — Napjainkban a dél-koreai bábklikk politikai összeeskü­vésével nemcsak ketté szakadt országunk helyzetét élezi ki, hanem terrorizálja és elnyom­ja a Japánban élő koreai ál­lampolgárokat is — hangsú­lyozta Pák Gjong Szun, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság budapesti nagykövete pénteken megtartott sajtótájé­koztatóján, amelyen megvilá­gította a kialakult helyzet hát­terét. Mint ismeretes, a dél-koreai bábklikk ez év augusztus 15- én Szöul egyik színházában megrendezte a „felvirágzás ünnepségét”, melyen egy fia­talember merényletet kísérelt meg Pák Csöng Hi, a dél-ko­reai rezsim vezetője ellen. A Dél-Koreában lejátszódott „eseményt” a bábklikk az első perctől a KNDK-val akarja kapcsolatba hozni. A jelenleg tapasztalható „kommunista­ellen ességtől” való túlfűtöttsé­gük olyan megszokott mód­szer, amelyhez súlyos helyze­tében folyamodik a dél-ko­reai vezetés — hangsúlyozta a nagykövet. Az önkényes rá­galmazás, az a tény, hogy a „nyomozást” a saját tetszésük szerint, a tények meghamisítá­sával folytatták, a népi de­mokratikus Korea igazát bi­zonyítja. — Mi, kommunisták — mondotta a nagykövet — meg vagyunk győződve ügyünk igazságáról. Minden kérdést a néptömegek erejére támasz­kodva oldunk meg, és semmi közjink sincs a politikai ter­rorhoz hasonló manőverekhez. Ezért országunk nemcsak több nyilatkozatban leplezte le és ítélte el a Pák Csöng Hi klikk politikai összeesküvé­seit és manővereit, hanem észak és dél koordinációs bi­zottságának ez év szeptember 21-én folytatott nyolcadik megbeszélése során küldöttsé­günk alelnöke konkrét esemé­nyek alapján elítélte a dél­koreai fél helytelen cselekede­teit. Hasonlóképpen elítéltük a Pák Csöng Hí ellen elköve­tett „merénylet” segítségével megrendezett hazug színjáté­kot, mivel erre hivatkozva az ellenfél a tárgyaláson akadá­lyokat igyekezett támasztani. Az alaptalan rágalmazás leg­főbb oka, hogy a dél-koreai klikk zsákutcába jutott, súlyos válságba került. Az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottsága, amely ülést tartott a kormány le­mondása után, közleményében megbélyegzi a kormányzó csoportok tehetetlenségét, és mozgósítja a közvéleményt a felelőtlen kalandok ellen. „Az újabb kormányválság a vezető csoportok, elsősorban a Kereszténydemokrata Párt te­hetetlenségéből fakad, abból, hogy nem képesek a népi tö­megek várakozásának megfele­lően szembeszállni az ország növekvő gazdasági, társadalmi problémáival. Ezek új kor­mányzati módszereket, sürgős intézkedéseket igényelnek. Ez­zel szemben a KI>P a parla­ment feloszlatását tervezi, vagy­is politikai űrt támasztana, megbénítaná a cselekvést hóna­pokra, parlamenti ellenőrzés nélküli kormányra bízná az irányítást a kritikus helyzet­ben, amikor számos veszély, köztük a munkanélküliség nö­vekedésének veszélye fenyegeti az országot” — mutat rá a köz­lemény, s felhívja a fegyelmet arra, hogy a KDP a jövő évben fnegrendezendő tartományi és helyi közigazgatási választások helyett szeretné a parlament feloszlatását, az új általános választásokat. (Attól tart ugyanis, hogy ezek az OKP je­lentős előretörését hoznák, az országos általános választások pedig szélsőséges kommunista­ellenes kampánnyal — legalább­is ebben bízik — esetleg más eredményt hozhatnak.) Pénteken összeült a legfőbb szakszervezeti vezetőség is, és közleményben szintén mélységes aggodaionmak ad hangot. A lemondás megbénít mindenfajta kormányzati te­vékenységet akkor, amikor a szakszervezetek már beter­jesztették javaslataikat, és nagyon sürgős intézkedéseket várnak az infláció jövedelme­ket kurtító hatása és a fe­nyegető munkanélküliség ve­szélyének elhárítása tekin­tetében. A kormány tehát is­mét „megfutamodik”, miután a dolgozók szervezetei be­nyújtották követeléseiket. A mesterségesen támasztott po­litikai űr egyben súlyos ve­szélyeket rejt magában a de­mokratikus intézmények, a jobboldali felforgatással szem­ben való megvédése szem­pontjából is — hangoztatja a dokumentum. Az ötödik Rumor-karmány lemondását (amely egyébként ismét parlamenten kívül tör­tént), megfigyelők valóságos „sötétbe ugrásnak” tartják. Az újfasiszta összeesküvések, államellenes szervezkedések ügyében Páduában, Rómában, Milánóban és Torinóban — egy­mástól függetlenül — folyó ügyészségi vizsgálatot vehető főügyészek értekezletet tartot­tak. Elhatározták: összevetik vizsgálataik eddigi eredmé­nyeit az esetleges összefüggé­sek, közös szálak megállapítá­sára, és összehangolják továb­bi munkájukat. A bresciai és bolognai ügyészek, akik a bresciai, illetve a ráma—mün­cheni gyorsvonaton elkövetett robbantás ügyében folyó nyo­mozást vezetik, nem voltak je­len az értekezleten. A római ügyészség egyéb­ként megcáfolta azokat az olasz sajtóban bő teret kapott érte­süléseket, hogy abban az anyagban, amelyet Andreotti hadügyminiszter juttatott eS hozzá az elhárító szolgálat je­lentései alapján szélsőjobbolda­li államellenes szervezkedések­ről, szó lenne a közelmúMr ban történt államcsínykísérlet­ről. Sajtóértesülések szerint az Andreotti-féle anyag beszámol egy januárban és egy augusz­tusban történt államcsinykí- sérletről, és legalább ötven magas rangú katonatiszt, álla­mi főtisztviselő, vezető állású bíró, jogász szerepel benne, mint újfasiszta felforgató szer­vezkedés cselekvő résztvevője. Az ügyészség most cáfolja eze­ket az értesüléseket és sajtó­pert indított az illető lapok, köztük az Espresso című ismert politikai hetilap ellen. Az Esp­resso viszont kijelentette: pont­ról pontra bizonyítani tudja, hogy amit leírt, szerepel a kér­déses anyagban. Egy fejezet az NDK-bőt Délen, a határnál Sonnebergben, azaz a já­rási központ lépcsőjén halad­ván, a fordulóban mélydom- borművet veszek észre. Tele­fonáló angyal, bájosan moso­lyog. A dombormű alatt fel­irat: — Halló, itt Bürgermeister. Akkor már rég benn ülünk 'Armin Brandt polgármester szobájában, s túl vagyunk az ismerkedésen, nem állom meg kérdés nélkül: — Vajon mindig ilyen mo­solygós, angyali a polgármes­ter mint a reliefen? Érti a célzást és a tréfát is, őszintén válaszol: olykor ,,(iem”-et is kell mondani, ak­kor bizonyára nem tartják kedvesnek a polgármestert. Angyalnak pedig sohasem. De amit lehet, erőből telik, azt megteszi tanácstagtársaival együtt. Kerékasztal beszélgeté­sünk során, — ott ül közöt­tünk G. Raineschreiner, a kör­zeti párttítkár, Harold Bard- zik, a Freies Wort körzeti szer­kesztője, Heinz Faber, a mes­ter helyettese, Roman Ludwig, a zeneiskola igazgatója, Fritz Grupp, az ifjúsági színpad ve­zetője és a babagyár igazga­tója: Heinz Räder. ' Sonneberg járási székhely, 64 ezer lakossal. A városban iharmincezren élnek. Az ipar ide koncentrálódik, érthető, hogy a lakosság száma is ma­gas. Évente egymilliárd már­kát termel az ipar a sonne- Ibergi járásban, s ebből a vá­ros 72 százalékot ad. Van itt fémfeldolgozó, műanyaggyár­tás, műanyag-feldolgozás, elektrokerámia, rádiókészülék- és játékgyártás. A termelőszö­vetkezet 930 hektáron gazdál­kodik. S amire büszkék: csil­lagkutatójuk is van. A város lakosságának öt­venöt százaléka férfi és 45 százaléka nő. Az asszonyok 93 százaléka dolgozik. A munka­erőhiány lehet az oka: az NDK-ban a férfiak 65, a nők 60 éves korukig dolgoznak, de ha akarnak, akkor továbbra sem kell nyugdíjba menniük, azaz a nyugdíj mellett állást vállalhatnak. A kisgyermekes anyák ti­zennégy hétig kapják fizetéses szabadságukat, s egy eszten­deig — fizetés nélkül ott­hon maradhatnak Vigyázni gyermekükre. Ha munkába állnak, és gyermekük beteg lesz, fizetésük 90 százalékát kapják meg táppénzre. Ha egy év után is otthon kíván­nak maradni gyermekük mel­lett, megtehetik, dé akkor el­vész munkaviszonyuk. Ez azonban csak egyik oldala. A másik: az üzemi bölcsődékbe, óvodákba a jelentkezőknek kilencven százalékát el tudják helyezni. Gyermekintézménye­ik korszerűek, elegendő nevelő is áll rendelkezésre, tehát az anyáiknak nem okoz gondot: kire bízzák csecsemőjüket, ál­lamilag oldották már meg gondjukat. A többgyermekes anyák hetente csak negyven órát dolgoznak, s ha egy anya egyedül neveli gyermekeit, ak­kor a több műszakban dolgo­zók is munkaórakedvezményt kapnak. Nálunk másként van. Ki is cseréltük tapasztalatainkat, s amikor feltették a kérdést: melyik jobb az anyáknak, könnyen megadtuk a választ. Nem lehet egyazon mércével mérni, náluk így egyeztetik az egyéni és az össztársadalmi ér­deket, nálunk pedig amig nem oldjuk meg mindenütt a böl­csőde—óvodagondot, addig óriási kedvezményeket adunk a szülő anyáknak és a kisgyer­mekes anyáknak, mert az is össztársadalmi* érdek, hogy a csecsemők, a kicsinyek egész­ségesen, jó körülmények kö­zött nevelkedjenek. Mások munkaerő-gondjaink is, tehát hiba lenne párhuza­mot vonni a részletekben. Csu­pán a fő célnál lehet levonni a következtetést mindkét ál­lam arra törekszik, hogy a termelés zavartalansága mel­lett a dolgozó anya terhét is könnyítsék és a jövő nem­zedék neveléséhez így vagy amúgy, a legnagyobb támoga­tást nyújtsa az állam. Az üzemek, a hivatalok, a különböző intézmények csak­úgy, mint nálunk, sokat segí­tenek a város életében. így a bölcsődék, az óvodák építésé­ben, részt vállalnak a munkás­lakások, lakótelepek gyarapí­tásában. A csináld velünk mozgalom az egész városra kiterjedt. Huszonhárom lakóbizottsági körzetük van, s kezemben mind a huszonhárom lakóbi­zottság vállalása, a városfej­lesztési tervhez a csatlakozása. Az államilag meghatározott feladatokhoz kapcsolódnak ezek a tervek. Egyrészt tartal­mazzák a helyi szükségletet, járda, üzlet, játszótér, sport­telep saját erőből építését, másrészt pedig az egész vá­rost érintő mozgalomba kap­csolódnak. Tavaly például hatmillió márka értékű társadalmi mun­kát végzett a lakosság. Két év­vel ezelőtt így építették az úszócsarnokot. Több, mint két­millió márkába került. A tár­sadalmi munkában épített úszócsarndknak eddig 220 ezer látogatója volt. Sok tervet ismertettek, azok közül eggyel próbálom érzé­keltetni az üzemek és a lakos­ság összefogását. Valamennyi gyár saját fűtőművel rendel­kezik, de elhatározták, hogy koncentrálják az erőt. Az 11- menaui egyetem tanárainak Kerekasztal-beszélgetés Armin Bra ndtnál egy csoportja járt kinn és vál­lalta, hogy az erőket koordi­nálva 1982-ig az épülő új la­kótelepet is ellátják fűtéssel. Ez a vállalás hatmillió már­ka megtakarítást jelent majd. A város terve 1990-ig ké­szült, s tartalmazza a közép- és hosszúlejáratú célokat. A társadalmi munkát a tanács és a Nemzeti Front a párt ve­zetésével fogja össze. Sonnebergben napjainkban különösen megiíőtt a társadal­mi munka értéke, a város szé­pítése, csinosítása: kettős ün­nepet ülnek. 625 eve ruházták . fel Sonneberget városi joggal. A még jelentősebb ünnep: az NDK megalakulásának hu­szonötödik évfordulója. Vala­ha ezt a várost a tbc gócá­nak tartották. Alig akadt meg­élhetési forrás, kultusza csak a hagymának volt. Abból pe­dig nem léhetett jól élni... A gyönyörű fekvésű, hegyekkel, erdőkkel övezett város ma vi­rágzik. »Fontos központja a körzeti iparnak, lakótelepek, óvodák, bölcsődék, iskolák búj­nak elő a semmiből, és ami- a legfőbb, soha nem érzik be­fejezettnek az építést. Szocia­lista város, növekvő tervekkel, olyan lakókkal, akik gazdáivá mozgatóivá szegődtek a fejlő­désnek. Sági Ágnes Sonnebergi látkép (Következik: fel a város) nem, robbant

Next

/
Oldalképek
Tartalom