Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-05 / 233. szám

BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS ŐSZI ÜLÉSSZAKA A képviselők elfogadták a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolót Két Pest megyei felszólalás a tegnapi vitában Tegnap délelőtt 10 órakor folytatta tanács­kozását az országgyűlés. Napirend szerint megkezdődött a tanácstörvény végrehajtásá­ról szóló beszámoló megvitatása. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Németh Károly' és Nyers Re­zső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapestre akkreditált diplo­máciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg, majd dr. Papp Lajos állam­titkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartotta meg beszámolóját a tanács- törvény végrehajtásáról. Az államtitkár beszámolója után felszólalá­sok következtek. Sorrendben: dr. Gonda György (Vas megye 7. vk.) megyei tanácsel­nök, Homor Imréné (Komárom megye 8. vk.), az esztergomi városi tanács elnökhelyettese, Cserna Sándor (Baranya megye 5. vk.), a me­cseki Ércbánya V. csoportvezetője, S. Hege­dűs László (Pest megye 24. vk.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, Da­radics Ferenc (Tolna megye 4. vk.), a bonyhá­di járási pártbizottság első titkára, Tóth Szilvesztemé (Csongrád megye 6. vk.), a zá­kányszéki községi tanács elnöke, Bánóczi Gyula (Szabolcs megye 20. vk.), a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára, dr. Gajdocsi István (Bács megye 13. vk.), a megyei tanács elnöke és dr. Imre Lajos (Győr-Sopron me­gye 8. vk.) mosonmagyaróvári körzeti orvos. Ebédszünet után Péter János elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Elsőként Borbándi János, a Minisztertanács elnökhe­lyettese emelkedett szólásra. A további felszó­lalók sorrendben: dr. Prieszol Olga (Budapest 3. vk.), a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, dr. Radnóti István (Veszprém m. 2. vk.), megyei tanácselnök, Marjanek József (Fejér megye 12. vk.), a balinkai szénbányák mérnöke, Szviridov Ivánná (Szabolcs-Sz. .m. 7. vk.), a baktalórántházi ÁFÉSZ elnöke, Ihászi József (Pest megye 4. vk.), a dabasi já­rási pártbizottság első titkára, dr. Vida Mik­lós (Budapest, XXII. vk.) a Gázművek mű­szaki igazgatója, Bálint Istvánná (Békés me­gye 12. vk.), a Fővárosi Ruhaipari Vállalat telepvezetője, Oláh János (Szolnok megye 10. vk.), a Hazafias Népfront megyei titkára és Simaházi Sándor (Borsod m. 17. vk.), az encsi járási hivatal elnöke. Miután több felszólaló nem jelentkezett, Apró Antal megadta a szót dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének, aki válaszában annak a ■véleményének adott hangot, hogy a széles körű, mélyreható vita új lendületet ad a tör­vény következetes végrehajtásának. A konkrét javaslatokra kitérve egyebek között arról szólt az államtitkár, hogy a tes­tületi munkában nemcsak a szervezéskor vagy a végrehajtáskor kell bevonni a lakos­ságot, hanem jobban kell számítani rájuk az ellenőrzés gyakorlásában is. A válaszadás után határozathozatal követ­kezett. Az országgyűlés a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének a tanácstörvény végrehajtásáról szóló beszámolóját egyhan­gúlag tudomásul vette. Az országgyűlés őszi ülésszakát apró Antal zárszava rekesztette be. (Dr. Papp Lajos beszámolóját, Borbándi János, S. Hegedűs László és Ihászi József felszólalását a továbbiakban ismertetjük.) AZ MSZMP PEST MEGYE! BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYE! LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XVIII. ÉVFOLYAM, 233. SZÄM ÄRA 80 FILLÉR 1974. OKTÓBER 5., SZOMBAT A tanácstörvény elveinek és Az ülésszak szünetében. Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT. főtit­kára, rest megyei országgyűlési képviselő, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. szabályainak helyességét az élet igazolta Papp Lajos beszéde lugyűlést hívtak össze. S ezek elősegítették, hogy a lakosság közvetlenül tudomást szerez­zen a község ügyeiről, a ter­vekről, a feladatokról, vélemé­nyével részt vegyen a döntések előkészítésében és tájékozód­jék a korábbi elhatározások megvalósításáról. Ha a lakos­ságot tájékoztatjuk a felada­tokról, ha olyan feladatokat tűzünk ki, amelyeket helyesel, akkor azok megvalósításában szívesen részt is vesz. — Népképviseleti rendsze­rünk demokratizmusa többek között abban is kifejezésre jut, hogy az országgyűlés és a kép­viselők nem tekintik munká­jukat befejezettnek a törvé­nyek megalkotásával, hanem figyelemmel kísérik és ellen­őrzik végrehajtásukat — kezd­te beszámolóját dr. Papp La­jos államtitkár, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nöke. — Az, hogy az országgyűlés napirendre tűzte a tanácstör­vény végrehajtásáról szóló be­számolót, kifejezi a törvény társadalompolitikai szerepét és jelentőségét. A törvény vég­rehajtása a tanácsok feladatán túl szocialista társadalmi fej­lődésünk jelentős tényezője, amely közvetlenül érinti a la­kosságot és a nem tanácsi szerveket is. Emberközelben az ügyintézés — A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa egyik időszerű, központi fel­adatként határozta meg az ál­lamélet és a szocialista de­mokrácia fejlesztését. Ennek keretében került sor — össz­hangban társadalmi fejlődé­sünk követelményeivel — a tanácsszervek tevékenységé­nek fejlesztésére. — A törvény megalkotása óta eltelt csaknem négy évet á végrehajtás első időszaká­nak lehet tekinteni. Ennek ta­pasztalatai már elegendőek ahhoz, hogy jelenthessem a tisztelt országgyűlésnek: a tör­vény elveinek és szabályainak helyességét az élet, a gyakor­lat igazolta. A tanácsi szerve­zet, a tanácsok munkája tár­sadalmi fejlődésünk követel­ményeinek megfelelően ala­kult. A törvény kedvező ha­tása egyre határozottabban érződik a .tanácsok munká­jában, a munka feltételeinek javulásában. Korszerűsödött területi beosztásuk és igazga­tási szervezetük. Nőtt a tevé­kenységük iránti közérdeklő­dés, ugyanis a helyi tanácsok döntenek a város- és község­politika minden jelentős kér­désében, az ügyintézés is kö­zelebb került a lakossághoz. A lakosság mind nagyobb ré­sze mond véleményt, vesz részt a tanácsi feladatok meg­határozásában és megvalósítá­sában. A közösség szolgálatában A továbbiakban a testületi szervek működéséről és ezzel kapcsolatban a demokratizmus megvalósulásáról beszélt. — A demokratizmus örven­detes növekedését mutatja, hogy a lakosság véleménye, javaslatai korábban ilyen mértékben még nem érvénye­sültek a testületi döntésekben, mint most. A szélesebb körű véleménykérés eredményeként javult a testületi döntések megalapozása. A legtöbb hiá­nyosság ugyanakkor a határo­zatok végrehajtásának szerve­zése, de főképpen a követke­zetes ellenőrzése, számonkéré­se körül tapasztalható. — Fontos önkormányzati hatáskör a tanácsrendelet al­kotásának lehetősége — mon­dotta. — Ezzel azonban — el­sősorban a részletekbe menő jogi szabályozás miatt — nem élnek eléggé a tanácsok. A ta­nácsrendelettel alkotott szer­vezeti és működési szabályok beváltak. — A testületek döntései tör­vényesek. Az ország minden századik felnőtt korú lakosa tanácstag, közvetlen részvevő­je a tanácsi döntéseknek. A csaknem hetvenezer tanácstag a közösség szolgálatában tesz eleget megtisztelő közéleti megbizat,ásának. _ Elismerésre méltó munkát végeztek a tör­vény végrehajtása érdekében, ezért köszönet illeti őket. A falugyűlések a demokratizmus fórumai Az államtitkár elmondotta a továbbiakban, hogy bevált a fővárosi és megyei tanácsok­nál a képviseleti rendszer kor­szerűsítésének megoldása, mely szerint tagjaikat a helyi taná­csok választják. Kulcsszere­püknek megfelelően tevékeny­kednek a végrehajtó bizottsá­gok, tevékenyen segítik a ta­nácsokat a döntések előkészi- tésében és meghozatalában, a Megfelelőnek bizonyult az önálló gazdálkodás Részletesen szólt ezután a tanácson gazdasági önállóságá­ról és kezdeményezési lehető­ségeiről, és ezzel kapcsolatban a többi között elmondotta, hogy bevált a tanácstörvény elvei alapján kialakított taná­csi pénzügyi szabályozó rend­szer. A-ianácsolt érdekeltebbé váltak bevételeik növelésében, a helyi erőforrások hasznosí­tásában és a hatékonyabb gaz­dálkodásban. — A gazdálkodási és pénz­ügyi szabályozó rendszeren né­hány — a hatékonyságot szol­gáló módosítástól eltekintve — az V. ötéves tervidőszakra sem szükséges változtatni — mon­dotta a továbbiakban. Megállapította Papp Lajos, hogy a tanácsok alapjában célszerűen használták fel pén­züket, a tervezés során összes­ségében jól oldották meg a társadalmi igények rangsoro­lásának nehéz feladatát. Igaz ez még akkor is, ha egyes ta­nácsok túlértékelték lehetősé­geiket, vagy a megyei, közpon­ti segítségben bízva, olyan fej­lesztéseket is tervbe vettek, amelyek megvalósításához nem voltak meg a feltételek. — Az utóbbi másfél-két év tapasztalatai igazolják, hogy ha hatékonyabb a megyei és a járási segítség, ellenőrzés, és ha a helyi tanácsok nyílt város- és községpolitikát foly­tatnak, jobban figyelembe ve­tanácsi bizottságok és eredmé­nyesen dolgoznak a tanácstagi csoportok is. A tanácsok és a lakosság kapcsolatában fontos szerepet töltenek be a lakóbi zottságok, bár tevékenységül tartama és módszere még nen mindenütt alakult ki. — A törvény fontos, új — a közvetlen demokráciát szol gáló — intézkedése volt a fa lugyűlés bevezetése. A taná csők tavaly szoros együttmű ködésben a nép fron tbizottsá gokkal több mint kétezer fa pul lai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az ülésteremben. szik a lakosság véleményét és őszintén feltárják előttük a le­hetőségeket, akkor meg lehe\ előzni a megalapozatlan, a túl­zó, vagy partikuláris érdeke­ket szolgáló fejlesztéseket. Gyermekintézmények terven felül Az államtitkár ezután né­hány, a lakosság ellátottsági szempontjából örvendetes pél­dát említett. Tavaly az év vé­gére a többi között elkészüli a IV. ötéves tervidőszakra ter­vezett általános iskolai osz­tálytermek 99. a középiskolai osztálytermek 83, a bölcsődei helyek 66 százaléka; 52 ezer 400 óvodai hely létesült, egy- harmadával több, mint amh a terv előírt. Igaz, a tanácsok több fontos területen, külö­nösen kórházak, kollégiumok vízművek, szennyvíztisztító művek építésében és a vízve­zeték-hálózat bővítésében el­maradtak a tervük időará­nyos teljesítésében. Részletesen szólt két, az utóbbi időben sokat vitatott témáról. Mint mondotta, a je­lenlegi szabályozás szerint nem képződik annyi felújítási esz­köz, mint amennyire szükség volna, ugyanakkor a tanácsok a meglévő felújítási alapot sem használták fel. A lemara­dás oka a tervszerűtlen elő­készítés, a kapacitáshiány, a műszaki felkészületlenség. Már a korábbi jelzések alapján az érdekelt minisztériumokkal együtt dolgozunk a megfelelő intézkedések előkészítésén. A másik vitatott téma a ta­nácsok pénzmaradványainak megítélése. A helyenkénti túl óvatos gazdálkodáson és a hiá­nyos előkészítésen túl ma­gyarázat az is, hogy a tava­lyi, mintegy három és fél mil­liárd forint 1800 tanács és több mint 10 ezer intézrríény között oszlik meg; egy másik ok, hogy több tanács egy-egy nagyobb fejlesztésre több évig gyűjti a pénzt. — Mégis indokolt megvizs­gálni — mondotta az állam­titkár —, hogy milyen for­mában lehet a tartósan fel nem használt pénz egy részét központilag szabályzóit mó­don átmenetileg átcsoportosí­tani a tanácsok között. — A még eredményesebb gazdálkodás érdekében több kiaknázatlan lehetőség van — mondotta —, többek között biztosítani kell, hogy a nem, tanácsi szervek arányosan ve­gyék ki részüket a közösen lét­rehozott intézmények működ-, tetéséből, mert az éppúgy kö­zös érdek, mint a létesítés. Szólt ezután Papp Lajos * törvényesnek mondható taná esi ügyintézésről, a hatóság' tevékenység ellenőrzésének belső rendjéről. — Tovább kell azonban ja vítani a külső szervek mun kájának ellenőrzését, így a szövetkezetek tevékenységé­nek törvényességi felügyele­tét, az egyesületek felügyele­tét, a lakosság érdekvédelmét szolgáló ellenőrzési munkát, elsősorban az árellenőrzést, mert ez is gyenge pontja a ta­nácsok munkájának. Gyorsabb, korszerű adminisztráció Részletesen szólt az ügyin^ tézés korszerűsítéséről, az el­járások egyszerűsítéséről, a bürokratizmus csökkentésére tett intézkedésekről. Elmon­dotta az államtitkár, hogy né­hány éve például még átlago­san- 2 millió hatósági bizo­nyítványt adtak ki évente a tanácsok, tavaly viszont mái csak 360 ezret. Az utóbbi évek szervezeti változásai közül kiemelte a közös tanácsok szervezését, melyek elősegítik a települé­sek anyagi és szellemi erőfor­rásainak hatékonyabb fel- használását és a színvonala­sabb tanácsi munkát. A járási hivatalok tevékenysége egé­szében megfelelő. — A törvényt a tanácsi dol­gozók nagy érdeklődéssel és kedvezően fogadták — állapí­totta meg Papp Lajos, s leszö­gezte —, túlnyomó többségük megértette és magáévá , tette céljait, becsületes helytállás­sal, munkakedvvel vesznek részt végrehajtásában. Szólt ezután azokról az in­tézkedésekből, amelyek segí­tették feladataik ellátását, a magasabb képesítésű követel­ményekről, a gyakornoki rend­szerről, az igazgatási ismere­tek kísérleti oktatásáról, a to­vábbképzési rendszerről, a 44 órás munkahétről, a tanácsi dolgozók bérrendezéséről, és az egyéb kedvezményekről. Ele­mezte azt a munkát, amelyet a Minisztertanács Tanácsi Hi­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom