Pest Megyi Hírlap, 1974. október (18. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-04 / 232. szám

ÖSSZEÜLT AZ ORSZÁGGYŰLÉS Megalkották a külkereskedelmi törvényt Ma: beszámoló a tanácstörvény végrehajtásáról A Pest megyei képviselők az ülésteremben. Tegnap délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés őszi ülésszaka, amelyen resztvettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomá­ciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt dr. Zsidai László és Szabó Mátyás országgyűlési képviselőkről. Az országgyű­lés néma felállással adózott a két elhunyt emlékének. Tevé­kenységüket jegyzőkönyvben is megörökítették. Apró Antal ezután bejelen­tette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyű­lés legutóbbi ülésszaka óta al­kotott törvényerejű rendele­tekről szóló jelentését az al­kotmány' rendelkezésének megfelelően bemutatta, s azt a képviselők kézhez kapták. Be­jelentette továbbá, hogy a Mi­nisztertanács megbízásából dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter benyújtotta az or­szággyűlésnek a külkereskede­lemről szóló törvényjavaslatot, amelyet előzetes tárgyalásra megkaptak az országgyűlés il­letékes állandó bizottságai és szétosztották az országgyűlés tagjai között is. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát A napirend A külkereskedelemről szóló törvényjavaslat tár­gyalása. O Dr. Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének beszámolója a tanácstörvény végrehajtásáról. Expozé és előadói beszéd Ezt követően a napirend szerint megkezdődött a külke­reskedelemről szóló törvényja­vaslat tárgyalása, melynek so­rán elöljáróban dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter tartotta meg expozéját. Az előadó a továbbiakban arról tájékoztatta az ország- gyűlést, hogy a kereskedelmi, valamint a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság e tör­vénytervezetet korábban sok­oldalúan megvitatta és alapos eszmecsere után egy módosító és több szövegjavító javaslatot A téma mezőgazdasági. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke dr. Baskay Tóth Bertalan egyetemi ta­nárral, a 2-es számú aszódi válasz­tókörzet országgyűlési képviselőjé­vel beszélget. fogadott el. A két bizottság úgy ítélte meg, hogy a beter­jesztett törvényjavaslat össz­hangban áll a párt- és a kor­mány gazdaságpolitikájával. Jól illeszkedik más, gazdasági tárgyú törvényeink sorába, se­gíti külkereskedelmünk fejlő­dését, szolgálja népünk jólétét, életszínvonalának emelését. Ezért a törvénytervezetet a bi­zottságok elfogadásra javasol­ják. A törvényjavaslat vitája Kerkay Andorné (Fejér me­gye 1. vk.), a törvényjavaslat előadója mutatott rá ezután, hogy a most benyújtott terve­zet céltudatos, egységes és jól áttekinthető szerkezetben fo­galmazza meg a külkereskede­lemmel kapcsolatos államigaz­gatási feladatokat. — A törvényjavaslat — folytatta az előadó — korszerű felfogásban értelmezi a keres­kedelmi tevékenységet. Mon­danivalóját nem korlátozza csupán a konvencionális áru­cserére, hanem — a gazdasági integráció távlataival is szá­molva — széles skálán szól a külkereskedelmi munkáról, beleértve a szolgáltatást, a szervizt, a szerelést, a terve­zést, a licenceket, a termelési együttműködést, a szakosodást, a külföldi vállalkozásokat és a külföldiek magyarországi te­vékenységét is. A törvényter­vezet egyértelműen kimondja, hogy a külkereskedelem álla­mi monopólium, a miniszté­rium e jognak csak letétemé­nyese, nem forrása. Igen lé­nyeges vonása a törvényterve­zetnek, hogy a tulajdonosi formától függetlenül mondja ki az egységes irányítást, hi­szen az elmúlt esztendőkben számottevően szaporodtak a külkereskedelmi jogú vállala­tok, olyanok is, amelyek nem a Külkereskedelmi Miniszté­rium felügyelete alatt állnak. Szünet után Varga Gáborné elnökletével megkezdődött a törvényjavaslat fölötti vita. Sorrendben felszólalt Molnár Endre (Budapest, 57. vk), a budapesti pártbizottság titká­ra, dr. László Andor államtit­kár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Marton János (Győr, 3. vk), a Rábatext igazgatója és Radnóti László (Somogy megye, 10. vk), ktsz-elnök. Ebédszünet után Huszár István, a Minisztertanács el­nökhelyettese szólalt fel, majd dr. Molnár Frigyes (Bács me­gye, 3. vk), a SZÖVOSZ elnö­ke, Kollár József (Budapest, 63. vk) főművezető, Gácsi Mik­lós (Borsod megye, 3. vk), ko­hó és gépipari minisztériumi államtitkár, Gorjanc Ignác (Szolnok, 14. vk) vezérigazgató és Kovács Sándor (Pest megye 10. vk), a Nagykőrösi Konzerv­gyár igazgatója. Miután több felszólaló nem jelentkezett, Apró Antal meg­adta a szót dr. Bíró József külkereskedelmi miniszternek, aki válaszolt a képviselők hozzászólásaira. Elöljáróban a konkrétan felvetett kérdések­re adott feleletet, majd az importtal kapcsolatos vállalati kockázatról szólva megemlí­tette: a megfelelő jogszabályi rendelkezés és államháztartási gyakorlat nyomán — egyet­len gazdasági egység sem rö­vidülhet meg, de nem is tehet szert jogtalan gazdasági előnyre. A külkereskedéssel járó tárgyalások, utazások gyakorlatát — amiről szintén szó esett a vitában — a mi­niszter megfelelőnek minősí­tette. Az országgyűlés előbb a jo­gi, igazgatási és igazságügyi, valamint a kereskedelmi bi­zottság jelentésiében foglalt módosító javaslatokat, majd a külkereskedelemről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és — a megszavazott mó­dosító indítványokkal — rész­leteiben egyhangúlag elfogad­ta. Apró Antal elnöki zársza­vával rekesztették be a csü­törtöki ülést Az országgyűlés ma 10 óra­kor folytatja munkáját. (Dr. Bíró József expozé­ját, valamint Huszár Ist­vánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének és Ko­vács Sándornak, a Nagy­kőrösi Konzervgyár igaz­gatójának felszólalását a 2—3. oldalon ismertetjük.) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI XVIII. ÉVFOLYAM, 232. SZÁM Áll A 80 FILLÉR 1974. OKTÓBER 4., PÉNTEK Testvéri barátság és egység A moszkvai Pravda vezérei ke a magyar párt- és kormányküldöitsCg látogatásáról A moszkvai Pravda csütör­töki száma „Testvéri barátság és egység” címmel vezércik­ket szentelt a Kádár János vezette magyar párt- és kor­mányküldöttség szovjetunió- beli hivatalos baráti látoga­tásának. Az emberiség történelmi vív­mányai között ma a legki­emelkedőbb a szocialista vi­lágrendszer — írja a Pravda. Közösségünk országaiban a marxista—leninista pártok ve­zetésével sikerrel épül az új társadalom — a szocializmus és a kommunizmus. A szocia­lista világ munkásosztályának harci élcsapatai, a kommunis­ta pártok szüntelenül gondos­kodnak a testvérnépek és or­szágok új típusú kapcsolatai­nak fejlesztéséről. Múlhatat­lan értékű mindaz, amit ezen a téren eddig elértek. A magyar delegáció látoga­tása, a párt- és állami veze­tők találkozói újból megerősí­tették a Szovjetunió és Ma­gyarország testvéri szövetsé­gét, a két párt és a két ország nézeteinek és álláspontjának teljes egységét valamennyi megvitatott kérdésben. Ez az egység, a szoros együttműkö­dés szilárd, állandó és fontos tényezővé vált, minden ország fejlődésében. A magyar párt- és kormányküldöttség szovjet- unióbeli látogatásáról kiadott közlemény mutatja, hogy a nagy horderejű problémák milyen széles körét vizsgálták meg a baráti eszmecserék so­rán. A magyar párt- és kor­mányküldöttség látogatására olyan felelősséggel teli idő­szakban került sor, amikor számos szocialista ország, köz­tük a Szovjetunió és Magyar- ország hatalmon levő kommu­nista és munkáspártjai soron következő kongresszusaikra készülnek. Ilyen körülmények között különlegesen fontosak a szoros pártközi kapcsolatok. A testvéri országok kommu­nistái a holnapi feladatokra készülve tanácskoznak egy­mással, együtt keresik a gaz­dasági, társadalmi és fculturá- lis továbbfejlődéssel kapcsola­tos feladatok optimális meg­oldását. Pártjaink szüntelenül gondoskodnak arról, hogy egyre teljesebben állítsák a szocialista közösség nemzeti és nemzetközi érdekeinek szolgálatába azokat a lehető­ségeket, amelyek a szoros, ön­kéntes együttműködésben rej­lenek. A testvérnépek sokol­dalúan felhasználva saját for­rásaikat és a KGST munkájá­nak gyümölcsöző eredményeit, nemzetközi méretekben reali­zálják az új társadalmi rend­szer, a szocialista gazdasági integráció előnyeit. A szovjet emberek nagyra becsüineK mindent, amit a ma­gyar Kommunistáit a szocialis­ta országok egysegének meg­szilárdításáért, politikai együtt­működésük fontos eszközének, a Varsói Szerződés szervezeté­nek következetes erősítéséért, a KGST tevékenységének tö­kéletesítéséért tesznek. A ma­gyar kommunisták és az összes magyar dolgozók a maguk ré­széről büsznék a Szovjetunió­hoz fűződő barátságukra és szövetségükre. A Pravda vezércikke a to­vábbiakban hangsúlyozza: a szocialista államoK egyeztetett irányvonala elősegíti az SZKP XXI V. kongresszusának béke­programjában megfogalmazott lenini külpolitikai platform si­keres megvalósítását, amely teljes támogatásra talált a test­vérországok, földünk összes haladó erői részéről. A szov­jet—magyar tanácskozások résztvevői megtárgyalták, ho­gyan fejlesszék együttműködé­süket a szocialista közösség, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom további megszilárdítása érdekében, ho­gyan oldják meg együttesen a nemzetközi feszültség követke­zetes enyhítésével, a népek békéje és biztonsága szilárd alapjainak megteremtésével kapcsolatos feladatokat. A szovjet—magyar tárgyalá­sok eredményeit mindenütt nagy figyelem fogadta — írja a Pravda. Ezeket új, jelentős hozzájárulásnak tekintik az SZKP és az MSZMP, a Szov­jetunió és Magyarország sok­oldalú együttműködésének lankadatlan fejlesztéséhez. A tárgyalások eredményeit for­rón üdvözlik a két ország dol­gozói, az egész szocialista kö­zösség népei. A hatalmas cél, a szocializ­mus és a kommunizmus hatal­mas energiát szül, amely a vi­lág forradalmi átalakítására irányul. És ehhez a fő ösztön­zők egyike a szocialista orszá­gok internacionalista egysége és barátsága. Az SZKP, a test­véri kommunista és munkás­pártok szüntelenül gondos­kodnak arról, hogy ez a barát­ság és egység virágozzék min­den munkásember örömére, a szocializmus és a béke javára — állapítja meg befejezésül a Pravda vezércikke. Leonyid Brezsnyev szombaton érkezik Berlinbe A Német Demokratikus Köztársaság fővárosa ünnepi köntösbe öltözve várja a köz­társaság kikiáltása 25. évfor­dulójának ünnepségeire érkező külföldi személyiségeket és küldöttségeket, különösképpen pedig Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát. Brezs­nyev október 5-én, szomba­ton kora délután érkezik Ber­linbe, s előreláthatólag 3 na­pig marad a Német Demokra­tikus Köztársaságban. Lemondott az olasz kormány Az olasz kormány szerda esti ülésén határozatot fogad­tak el a kormány lemondásá­ról. Mariano Rumor miniszter- elnök a húszperces kormány­ülés után nyomban felkereste Leone köztársasági elnököt, hogy hivatalosan is benyújtsa a lemondást. Ezzel a lépéssel a háború utáni 34. olasz kor­mány adta fel megbízatását. BECS A 45plenáris ülés Megtartotta újabb plenáris tanácskozását Bécsben a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverezetek kölcsönös csök­kentéséről tárgyaló nemzetkö­zi értekezlet. A 17 európai ál­lam, továbbá az Egyesült Ál­lamok és Kanada képviselői a Hofburg konferenciatermé­ben 45. plenáris munkaülésü­kön folytatták a haderőcsök­kentésről kezdett tárgyalásu­kat. C. M Rose, az angol delegá­ció vezetője elnökölt. A plenáris ülésen Tadeusz Strulak követ a lengyel kül­döttség vezetője szólalt fel. Közleményt nem adtak ki a sajtókörökben rutinjellegűnek nevezett ülésről. Egy nyugati szóvivő szerint a résztvevő államok képvise­lői megállapodtak abban, hogy október 10-én tartják a követ­kező plenáris ülést. New York Púja Frigyes megbeszélései Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Cservenka Ferencnével, az MSZMP KB taglával, a Pest megyei pártbizottság első titkárával, a á-es számú választókörzet képviselőjével beszélget a szü­netben. Púja Frigyes külügyminisz­ter szerdán találkozott Bu- teflika algériai külügyminisz­terrel, az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának elnökével. Meg­beszélésükön az ENSZ-köz­gyűlés napirendjén szereplő kérdések és a két ország közti kapcsolatok témái szerepeltek. A találkozón részt vett Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettes és Holtai Imre nagykö­vet, hazánk állandó ENSZ- képviseletének vezetője is. Púja Frigyes külügyminisz­ter ugyancsak szerdán meg­beszélést folytatott Abdel Ha­lim Khaddam szíriai minisz­terelnök-helyettes külügymi­niszterrel az ülésszak napi­rendjén szereplő kérdésekről, valamint az országaink közti kapcsolatokról. Az eszmecse­rében részt vett Hollai Imre nagykövet, hazánk állandó ENSZ-missziójának vezetője is. Púja Frigyes külügyminisz­ter október 3-án az ENSZ-ben megbeszélést folytatott dr. Erich Bielka-Karltreu osztrák külgyminiszterrel az ENSZ napirendjén szereplő kérdé­sekről és a két ország közti kapcsolatok témáiról. Barity Miklós, a Magyar Népköztársaság prágai rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete csütörtökön a ke­letszlovákiai Bártfa környékén levő Margonya helységben megkoszorúzta Dessewffy Arisztid honvédtábornok, ara­di vértanú síremlékét. Marjai József külügyminisz- tériumi államtitkár fogadta Johannes Kneppelhoutot, a Holland Királyság magyaror­szági új rendkívüli és megha­talmazott nagykövetét, aki a közeljövőben adja át megbízó- levelét

Next

/
Oldalképek
Tartalom